Vasárnapi Ujság – 1854

1854-07-16 / 20. szám - Napier Károly 165. oldal / Életirások; jellemrajzok - Napier Károly 20. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.) - A köszén eredete s bányászata. Dr. Hegedüs 165. oldal / Ipar-; müvészet-; gazdászat-; természettudomány

A­­ Vasárnapi Újság­ hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. — Előfizetési dij helyben: julius —decemberi folyamra azaz : hat hónapra I pft. Házhoz küldve I ft. 30 kr. p. p. Cf" Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : julius—decemberi folyamra azaz : hat hónapra 1 ft. 30 kr. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bér­mentve utasitandó.— Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. sz. a.). Papier Károly. Született korunknak e nevezetes férfia 1782-dik év mar­tius 6-kán. Atyja Napier Károly hajóhadi kapitány volt. Mint 14 éves fiu lépett a tengerész szolgálatba, mint önkénytes, s húsz éves korára lett hadnag­gyá. 1808-ban egy kisded hajó­val egy franczia hadihajó ellen szerencsésen csatázott, 1813-ban a „Furious" (Dühös) hajóval elfoglalta Ponza szigetét, a leg­borzasztóbb ágyútüzelés ellenében. Gordon kapitány, ki ez al­kalommal a hajóhadat Alexan­dria ellen vezette, rendkívül magasztalá az if­ju Napiért. Az­után sokáig pihent, m­ig 1833-ban ismét a Vinczefok előtt győzelmesen szétverte Don Mi­guel hajóhadát, s innen nevez­tetett ki Szent Vinczei grófnak. 1839-ben a syriai hadjáratnál megverte az egyiptomiakat, s 900 angol és 500 török élén ostrommal bevette Sidont, mel­lyet 2700 ember védett, s azo­kat mind elfogta. Ugyanekkor Beirut előtt újra megverte az egyiptomiakat s a várost elfog­lalta, s Szolimán basa egész se­regével megadta magát az an­goloknak, Angliába visszatérve érdemrendekkel és kitünteté­sekkel halmoztatott el, előbb ellenadmiral, majd aladmirállá neveztetett ki. Marylebone vá­lasztotta őt el alsóházi követ­nek, a­mi népszerűségének bi­zonyítványa. A mellett nem­csak jó katona, hanem tudo­mányos ember is, leirta a spa­nyol háborút, a syriai hadjára­tot s tudományos ért­ekezéseket a hajóépitészetről, sőt 1828-ban egy általa készitett hajó mintáját nyújtotta be az admiralitás­nak, melly a londoni muzeumban van most is letéve. Kinézéséből e szelid arcznak aligha gondolná valaki, hogy e pillanatban háromezer ágyú szólalhat meg e jámbor tekintet ügy intésére, s romba döntheti a világ leghatalmasabb várát s a leghatalmasabb uralkodók egyikének fővárosát. A kőszén eredete s bányászata, ii. Lassan, de annál biztosabban s folyton növekedő erővel hat be a tudomány, a mindennapi élet tőle sokáig elzárt körébe. Mióta Humboldt, s a halhatatlan Oersted munkáiban tudo­mányosságot művésziesen szép, de minden mivelt emberre nézve érthető, népszerű előadással e­gyesíteni igyekeztek , a tudo­mány köre mind inkább tágult, s egyes, úgynevezett tudós osz­tály kiváltsága, kizárólagos tu­lajdona lenni megszűnt, s a tár­sadalom minden osztályainak közös tulajdonává vált. Mig a középkor s az újkor első századain keresztül a ter­mészettudós vagy vizsgáló, éve­ken át folytatott fáradalmainak jutalmát, egy uj felfedezést, le­hetőleg titokban tartani, s min­den tudalmát rejtélyes jelké­pek, mondatok alátakarni s a világ szemei elöl elrejteni igye­kezett : az újkor tudósa vagy ez osztály legnagyobb része, a tu­domány határtalan mezején tett uj felfedezéseit, minél előbb köz­tudomásra hozni s ez által köz­hasznúvá tenni igyekszik. Századunk tudományának ne­mes „feladata : nyereményeit az életre alkalmazni s közhasz­núvá tenni;" — hiszen ha a leg­régibb kortól napjainkig min­den felfedező találmányát ti­tokba rejteni, nem pedig köz­hasznúvá tenni iparkodott vol­na, valóban az emberi miveltség, bár története évezredekről szól, felette alacsony fokon állana. S valóban a tudomány „népszerűsítése körül tett kísérlete­ket" s törekvéseket méltó és örvendetes siker koszorúzta. — A nemtudós, de mivelt vagy legalább magukat mivelni óhajtók — s „ki volna, ki magát mivelni nem akarná?" —­ — érdekkel fogadák a legkomolyabb tudományos értekezése-

Next