Vasárnapi Ujság – 1854
1854-12-17 / 42. szám - Canrobert tábornok 377. oldal / Életirások; jellemrajzok - Canrobert 42. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.)
vid Lapunk 35-dik számában , 301-dik lapján közöltük fökivonatban Canrobert tábornok életrajzát : mai számunkban adjuk ugyanezen hadvezér arczképét. Sok tekintetben ritka egyéniség Canrobert. Már az rendkivüli eset, hogy nem magas származása mellett negyvenöt éves korában, közkatonából azon polczra emelkedett, mellynél fölebb még csak egy két fokkal haladhat a katonai rangban. Más részről, ha vissza - emlékezünk azon egy két vakmerő tettére, mellyek életrajzában meg vannak említve s elgondoljuk ezek nyomán hogy illyen bátor szivü vitéz nem kerüli, hanem keresi csatában veszedelmet, s nem a egy kényes urait megijesztene a közönséges eső, ha olly sürün hullanának cseppet, a millyen puska- és ágyúgolyó-záporban Canrobert számtalanszor egész órákat töltött, épen nem álmélkodhatunk fölötte, hogy a hadseregben erősen el van róla terjedve azon vakhit, hogy nem fog rajta a fegyver. Ez ugyan alaptalan, mert az afrikai csatározásokban , nem egyszer folyt az ő vére is, sőt már ez őszön is kétszer kapott könnyű sebet, s talán annak tulajdonítható az előítéletes állítás, hogy ollyan sebet, melly tétlenül leterítette volna, még nem kapott, a könnyebb sebeket pedig, mikor neki módjában van súlyosabb csapásokkal visszafizetni, nem szokta számba venni s mig karját birja, nem sokat törődik vele, ha például a lábához dörgölődik valamelly ellenséges golyó. Mióta életrajzát adtuk, nem történt vele egyéb változás csak az, hogy Lajos Napoleon császár reá bizta St. Arnaud halála után, ki határtalan bizalommal volt jelleme és katonai jeles tulajdonai iránt, a keleti franczia sereg vezérletét, a mi senkit sem lepett meg, mert az egész franczia seregben alig van, aki katonai jelességekre nézve Canoberttel versenyezhetne. Előléptetése sem jellemében sem szokásaiban nem változtatott rajta semmit, most is ott van ő, hol legsűrűbben fütyörésznek a golyók, csakhogy már most nem különösen szeretett zuávjai, hanem az egész sereg élén; katonái csak ugy szeretik mint előbb, s mivel tudják róla, hogy soha