Vasárnapi Ujság – 1855
1855-08-05 / 31. szám
A „Vasarnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. — Előfizetési dij julius — decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft pp. — Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Fáy András életrajza. Könnyebb feladat a képirónak a legbájosabb kikiáltott szép hölgyet minden kellemeivel ugy oda festeni a vászonra, hogy a ki meglátja , szinte hajlandó legyen az eleven eredeti helyett megszólitani, mint határozott jellemű hazafi és valódi nemes keblű emberbarát életrajzát még életében ugy megirni, hogy jellemének talán legfényesebb vonásai, nemes szivének legbuzgóbb dobbanásai, tetteinek legtisztábban ragyogó gyöngyei ki ne maradnának ; mert az igazán jeles emberek nem állanak ki a hiúság vásárára szép tetteikkel, többnyire csak akkor lépnek a nyilvánosság terére, midőn a felkarolt ügy érdeke kivánja személyes fellépésük nyomatékát; különben pedig szivök legbensőbb rejtekébe zárják tiszta lelki örömüket a felett, ha életbe lépett a mi jót kivántak, gondoltak vagy indítványoztak, legyen bár a végrehajtó barátjuk vagy ellenségök. Illyen férfiúnak ismerjük mi Fáy Andrást, azért nem bocsátkozunk részletes jellemzésébe, legyen elég e részben azon néhány sor, mellyeket múltkori számunkban a tisztelt férfiú arczképe körül irtunk, kiegészítéséül szolgáljanak a következő egyszerű sorok , mellyekben röviden elősoroljuk Fáy András pályafutását Szemere Pál szintén köztiszteletben álló tudós hazánkfia által közlött adatok nyomán, mellyeket a ,Divatcsarnok" méltán legbecsesebb értékű kincsei közé számithat. Született Fáy A. Zemplénmegye Kohány nevü helységében a Kacsándyak ős kastélyában. Azért emlitjük meg e családi összeköttetések által Fáyak atyja birtokába került kastélyt, mert azon szoba , mellyben a világra jött, kis korában és később is számtalanszor megfordult, olly mindenféle chinai ember-, fa-, madárábrákkal volt elhalmozva, hogy Fáy maga azon élénk benyomásnak, mellyet ez alakok gyenge elméjére gyakoroltak, tulajdonitja azon eszméket, mellyeket „Ábrázolatok és példabeszédek" czimü, úgyszólván gyermekkorában irt költeményeiben kifejezett. Fáy András édes atyja buzgó vallásos férfiú s előkelő uriember lévén, fiát kora gyermekéveiben elküldé a sárospataki iskolákba, hol alig mult el 12 éves, midőn tanítója megbetegedvén, pár hétig a kis Fáy pótolta őt, nem csak iskolatársainak, de a visitátoroknak is közmegelégedésükre. Már jurátus korában „jurátus dal" s egyéb költeményei kitünteték őt a mindennapi ifjak sorából, anélkül, hogy visszavont, szobalesi tudós képet öltött volna, sőt ellenkezőleg még most is megvannak kortársai utján az ő pajzánsággal határos vidor kedélyének ifjú kori tréfái jó emlékezetben; de a kitűzött törvényes pályán is olly előmenetelt tön, hogy a legelső replicát, mellynek kidolgozását reá bizta volt főnöke, egy akkori nagyhirben álló ügyvédéhez hasonlitá, s alig birta elhinni, hogy az a fiatal ember illy érett és belátási gondolatokat tett volna papírra, míg meg nem győződött, hogy bizon készületlenül élő szóval is nagyon értelmesen beszél az ő íródeákja, kiből pedig már azelőtt pár évvel mint iskolás diákból jeles embert jövendölt. A korán szorgalmas és okos iskolás gyermekből s jókor éretteszü munkás ifjúból, nem csuda, hogy férfiasodása kezdetén munkás honpolgár lön. Fáy azon elöbbkelö nemesi családok ivadéka, mellyeknek ifjai Pesten szerzett ügyvédi diplomával egyenesen a megyei életbe léptek át, s hivatalos pályájokat a szolgabiróságon vagy aljegyzőségen kezdék. 1820. és 1821. év közé esik azon idő, mellyben Fáy András mint állandóan Pesten megtelepedett uri ember, sűrűbben kezdett a megyei gyűléseken megjelenni, s mindinkább több több sikerrel belé szólani azon megye ügyeinek tanácskozmányaiba, mellynek idővel egyik döntő szavú táblabírája s mérsékelt hangulati , de határozott józanelvű szónoka, később pedig országgyűlési követe is jön. Minél inkább férfiasodott, annál határozottabb jó véleményt vívott ki magának mind irodalmi munkálatai, mind az akkor hivatozott közgyűlési nyilatkozatai által. Nem volt ollyan közérdekű nemzeti kérdés vagy vállalat, mellyhez Fáy András szóval tettel és buzdítással ne járult volna. Ott van az ő neve feljegyezve megyei gyűlések jegyzőkönyveiben a politikai, egyházi gyűlésekében a vallásos, és többrendbeli tudományos egyletekéiben a közműveltség előharczosai s fáradhatlan józan munkásai sorában; de ott van minden felebaráti szellemű jótékony intézet előmozditói között is, még pedig tiszta fényes betűkkel felirva. Midőn 1831-ben a nemzet akkori választottai megalapították a magyar tudós társaságot, már akkor Fáy András ismert nevű író volt, s azok sorában elöl állott, kiket e társaság rendes tagsága méltán megilletett, de ő előre kinyilatkoztatta, hogy az nem akar lenni; minélfogva tiszteletbeli taggá nevezteték ki, később pedig igazgató taggá választatott. A nemzeti muzeumnak szép szolgálatot tön 1832-ben, midőn Jankovics régiség-gyűjteményét megvette az ország a muzeum számára, mellynek lajstromozásához országos ellenörül Fáy Andrást nevezte ki az akkori nádor, boldogult József csász. kir. Főherczeg ö Fensége. A nemzeti színészetnek mindig buzgó előmozdítója s pártfogója volt. Egy ideig a megye által kinevezett igazgatója is volt a Budán Pestmegye pártfogása alatt működő magyar szinésztársaságnak. Irt több jó színdarabot, mint például a „Régi pénzek" czimü ismeretes vígjátéka, melly még most is előfordul a színpadokon. 1835-ben Pestmegyei országgyűlési követté választatott,