Vasárnapi Ujság – 1872

1872-10-06 / 40. szám - Petőfi szülőiről 493. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyuak

93 Melléklet a vasárnapi ujság 40-ik számához 1872. okt. 6. Petőfi szülőiről. Petőfi István, a nagy költő testvéröcscse, Jókai Mórhoz levelet intézett, melyben helyre­igazitja Martiny Károlynak, Petőfi Sándor kereszt­apjának némely állításait, melyet a napilapok közzétettek. Igy helytelennek mondja különösen amaz adatát, hogy Petőfit, atyjának ellenzése da­czára, Martiny vitte volna tanulni Aszódra; mivel senkinek közbenjárására nem volt szükség, az öreg Petrovics ellenkezőleg mindig sok gondot fordított fiainak taníttatására és gyakran mondá nekik: „Ta­nuljatok gyermekeim,még most tehetünk érettetek mindent, de ki tudja, hagyhatunk-e egyéb mara­dandó örökséget reátok, mint azt, a­mire taníttat­hatunk!" „Különös — folytatja Petőfi István, — hogy hány rövidlátó már messziről megismeri a felhők madarát, ott, hol a messzelátók még mit sem látnak. Szerencséje bátyámnak, hogy nincs az élők között, mert nem győzné köszönettel azokat, kiknek állí­tólag — köszönhetné, hogy vált belőle valami. Az öreg ur vallomása nyomán Suhajda József ur is föllelkesül. Suhajda ur hallott valamit harangozni s a légből kapott hírt közli. Tegyen ő kérdést Szabadszálláson, hol bizonyosan élnek még sokan azok közül, kik szüleinket ismerték abban az idő­ben s vagyonuk állását; kik bizonyságot tehetnek arról, milyen parlagi módban nevelte Petrovits István fiait, s vájjon szükség volt-e valakire, a­ki segítette azokat az iskolai pályára, szüleiken kí­vül. Bátyám 16 éves volt, én 14, midőn szüleinket vagyonilag súlyos csapás érte. Addig nem kellett senki ösztönzése, sem segedelme, azután pedig senkijét igénybe nem vettük. Ö Selmeczet ott hagyta s lett színész s katona;" ettől fogva élete ismeretes, én lettem mesterember. Köszönettel csak szülőinek tartozott, a­mit irányokban híven le is rótt. „Nem irom mindezeket felindulás nélkül, midőn látom, hogy a közvélemény előtt a legjobb szülők emlékét miként homályosítják be roszul értesültek s egy aggságtól s nyomortól sújtott elme. Tegyenek a résztvevő szivek az agg, sze­génységgel küzdő keresztapáért valamit, hogy sorsa enyhittessék; de a nemzeti­ pietás kitünteté­sét felhívni valaki iránt, kinek érdeme annyiból áll, hogy véletlenségből keresztapja lett egy köl­tőnek, kinek emlékét a nemzet érdemesnek tartja megőrizni, nézetem szerint nemcsak megalázza az illetőt, de helytelen is. Ily módon a nemzet baja­i csak meggyűlnék, lenne konkurrens a nemzeti pietásra elég. „Suhajda úrral ezúttal azt is tudatom, misze­rint Petőfi Sándornak elhunyt fia halála után, raj­tam öcscsén kivül, vannak még apai ágról egy, s anyai ágról több rokonai is, kik közelebb állanak hozzá, mint Martiny úr, de mindenik saját ember­ségéből él munkája után. E nyilatkozattal nem akarom a nemzet figyelmét csekélységemre vonni, ettől távol vagyok; minden törekvésem oda irá­nyul, hogy a nemzet pietását, mint arra érdemet­len, igénybe vennem soha se kelljen; ha a sors azonban ebbeli elhatározásomat megsemmisítené : reménylem, hogy a nemzeti pietás nem mint Pe­tőfi Sándor öc­cse, hanem mint 48/49-es honvéd előtt menháza ajtaját nem zárandja be." Egyház és iskola. " (A kolozsvári egyetem tanárainak kinevezésed) Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter előterjesztésére, az újonnan felállítandó kolozsvári egyetemhez a király a következőket nevezte ki, és pedig: a) a jogi s államtudományi karhoz; 1) az egye­temes európai és hazai jogtörténelemre: dr. Óvári Kelemen, pesti egyetemi magántanárt; 2) a ma­gyar és erdélyi magán- és bányajogra: dr. Kolozs­váry Sándor, kolozsvári jogakadémiai rendes ta­nárt^) az osztrák magánjogra: dr. Haller Károly, kolozsvári jogakadémiai rendes tanárt; 4) a tör­vénykezési eljárás s váltó- és kereskedelmi jogra: dr. Plósz Sándor, pesti kir. törvényszéki birót; 5) az észjogra és encyklopaediára, valamint a protestáns egyházjog előadására: dr. Jenei Viktor, udvarhe­lyi főtanodai tanárt; 6) a büntető jogra: dr. Groisz Gusztáv kolozsvári jogakadémiai rendes tanárt; T­ÁRHÁZ. 7) a magyar közjogra s közigazgatási és pénzügyi törvényismére: dr. Korbuly Imre pozsonyi jogaka­démiai rendes és egyetemi magántanárt, 8) a ka­tholikus egyházjog és hűbérjogra: dr. Csiky Viktor, kolozsvári jogakadémiai rendes tanárt; 9) a nem­zetgazdaságtan és pénzügytanra: dr. Berde Áron, m. t. akadémiai tagot s kolozsvári jogakadémiai tanárt — rendes tanárokut; — továbbá: 10) a ró­mai jogra: dr. Farkas János, nagy­szebeni jog­akadémiai rendkívüli tanárt; 11) az alkotmányi és közigazgatási politikára: dr. Concha Győző, egyetemi magántanárt — rendkívüli tanárokká; b) az orvosi karhoz­; 1) a leíró- és tájboncztani tanszékre: dr. Gzifra Ferenczet, a kolozsvári orvos­sebészi tanintézet rendes tanárát; 2) a kórboncz­tanra: dr. Genersich Antal kolozsvári orvos-sebészi tanintézeti rendes tanárt; 3) az élet- és szövettanra: dr. Török Aurél kolozsvári orvos-sebészi taninté­zeti rendes tanárt; 4) a különös kór- és gyógytanra: dr. Máchik Béla, kolozsvári orvos-szebészi tanin­tézeti rendes tanárt; 5) a sebészetre: dr. Brandt József, kolozsvári orvos-sebészi tanintézeti rendes tanárt; 6) a szülészetre: dr. Maizner János, ugyan­ottani rendes tanárt; 7) a szemészetre: dr. Schulek Vilmos, ugyanottani rendes tanárt; 8) az állam­orvostanra: dr. Fodor József, pesti egyetemi ma­gán- és segédtanárt, nyilvános rendes tanárokká; — továbbá: 9) az átalános kórgyógy- és gyógy­szertanra; dr. Ajtai Sándor, pesti egyetemi tanár­segédet; 10)az állatjárványtan és állati rendészetre: Mina János, sebész és állatgyógymestert s kolozs­vári orvos-sebészi tanintézeti rendes tanárt; 11) az élet- és kórvegytanra: dr. Plosz Pál, pesti egye­temi magán­tan­árt és tanársegédet — rendkívüli tanárokká; c) a bölcsészeti és mennyiségtan természettudo­mányi karhoz; 1) a klasszika philologiára: Szamosy János, budai gymnáziumi rendes- és egyetemi magántanárt és Román Ottó, bölcsészettudort és egyetemi magántanárt; 2) a magyar nyelvre: Imre Sándor, m. t. akadémiai tagot és debreczeni főta­nodai rendes tanárt; 3) a német nyelvre : Meltzl Hugó, bölcsészettudort; 4) a bölcsészetre: Szász Béla, kolozsvári ref. főtanodai rendes tanárt; 5) a neveléstanra: Felméri Lajos, sárospataki ref. főta­nodai rendes tanárt; 6) a hazai történelemre: Szabó Károly, m. t. akadémiai rendes tagot, s erdélyi muzeum-egyleti könyvtárnokot; 7) az egyetemes történelemre: Ladányi Gedeon, debreczeni ref. fő­tanodai rendes tanárt; 8) a történelmi segédtu­dományokra : Finály Henrik, m. t. akadémiai tagot s az erdélyi muzeum-egylet titkárát; 9) a felsőbb mennyiségtanra: Martini Lajos, m. t. akadémiai tagot és kolozsvári távirdai igazgatót; 10) a kí­sérleti természettanra: Abt Antal, bölcsészettudort, budai gymnáziumi rendes- és egyetemi magánta­nárt; 11) a vegytanra: dr. Fleischer Antal, pesti egyetemi vegytanár-segédet; 12) az ásvány- és földtanra: dr. Koch Antal, budai főgymnáziumi rendes tanárt, — rendes tanárokká — mindnyáját a megállapított illetményekkel és ezen felül Mina János, orvoskari rendkivüli tanárt, tekintettel eddigi fizetésére, nyugdijába beszámitandó három­száz frtnyi személyes pótlékkal. ** (A József-műegyetemen) a növénytani tan­székre Klein Gyula műegyetemi helyettes tanár, a kisérleti természettani tanszékre Schuller Alajos tanársegéd rendes tanárokká neveztettek ki; to­vábbá Schnéder János műgyetemi száraz építé­szeti tanár „száraz mű- és diszépitészeti tanár" czimmel és ezen tantárgyak előadására való jogo­sitványnyal fölruháztatván. — Hauszmann Ala­jos műegyetemi helyettes tanár ugyanazon czim­mel és jogositványnyal rendes tanárrá nevezte­tett ki. ** (Az egyetem ünnepélyes megnyitása.) Az egyetem uj rektorának beigtatása kedden októbe 1-én d. e. 10 órakor ment végbe. A lelépő rektor Toldy Ferencz visszapillantást vetett az egyetem egy éves múltjára, annak működésére, és örömmel konstatálta, hogy az egyetem ez egy év alatt is sok haladást tett a reformok terén. Bita Dezső, a hittudományi kar dékánja a lelépő rektor érdemeit kiemelvén, az ujat üdvözölte az egyetemi tanács, a tanári kar és az egyetemi polgárok nevében. Ezután Hatala Péter tartotta beköszöntő beszédét. E beszédnek alapját képezte a tétel, hogy a tudo­mánynak szabadnak kell lennie; sem az állam, sem az egyház nem korlátozhatja a kutató észt tudományos vizsgálataiban és az eredmények sza­bad hirdetésében. Beszédének vége felé az uj rek­tor programmképen ígéri, hogy az elődei által kez­deményezett reformtörekvéseknek fogja működését szentelni és egyszersmind követelte, hogy a tan­szabadság elve a theologiai karban is leljen alkal­mazást, de nemcsak a tanitó, hanem a tanulóra nézve is; e követelésének indokolásában bő alkal­mat nyert szónok a mostani papnevelés káros hatásának illusztrácziójára. Hatála beszédét a kö­zönség sok helyütt megéljenezte. Ipar, gazdaság, kereskedés. x* (Az arad-hegyaljai bor- és borászati eszköz­kiállitás Gyorokon) szept. 22. nyilt meg. Gyönyörű és tanulságos látványt nyújtott a gyoroki gróf Ná­dasdy féle kastély folyosóján, alkalmas állványokon kiállított több mint 195 féle bort tartalmazó sok üveg, Arad megye összes bortermesztő helyeiről. A legragyogóbb fehér, aranysárga, smaragdzöld, bíborvörös, sötétpiros stb. színek gyönyörű válto­zatosságot tüntettek fel azon nedvek tartalmáról, melyben az „igazság" rejlik.­­ A kormány ré­széről Schwartz borászati vagy tanár küldetett le­­ a kiállítás megfigyelésére. A délután tartott érte­kezleten egyhangúlag elhatároztatott egy borász­társulat és közös pincze létesítése, melyhez az aradi gazdasági egyesület támogatása is ki fog kéretni. Szeptember 23-án a szőlőmivelési borá­szati eszközökkel és a földmivelési minisztérium által beküldött szőlő-kapáló ekékkel tétettek kí­sérletek és pedig fényes eredmén­nyel. Szept. 24 és 25-én a borbirálat ment végbe. x* (Fiume a bécsi világkiállításon.) Fiam­­­ érdekesen lesz képviselve a bécsi világkiállításon. Többi közt a város domborművű képe is ott lesz, melynek elkészítésével Mayer tanárt (a tengeré­szeti akadémiából) bízták meg, ki már nagy részét el is készité. Látható lesz azon minden köz­intézet, magánház, kikötő, domb, kert, stb. mindez a természetinek megfelelő színben , kőhomokból, a sziklatömegek kőből, a fák festett szivacsból. Maga a tenger felszíne pedig kékes aczélsodrony által lesz jelezve, azért szítából, hogy azon átlátni lehessen a különféle mélységeket, melyek a kikötő fenékrajzát is feltüntetik. Mi újság? ** (A képviselőház) okt. 2-ki ülésében elfo­gatta a kolozsvári egyetem és a honvédségi Ludo­vika­ Akadém­a fölállításáról szóló törvényjavasla­tokat. Az ülés többi részét, valamint a többi üléseket a fölirati vita töltötte be, s ez még ugy látszik eltart egynehány napig. ** (Kisfaludy Sándor születésének 100-ik évfor­dulóját) szept. 27-én a késmárki lyczeumban szép ünnepélyességgel tartották meg. Délután a tanári kar az ifjúsággal együtt nagy számban gyűlt össze az iskola-épület nagy termében, mely fel volt di­szitve s a költő arczképével ékesítve. Az alkalmi beszédet Solcz Frigyes myczeumi igazgató mondta, ismertetve Kisfaludy Sándor irodalmi működését, s melegen szólva a költészet hatásáról. Azután két tanuló költeményeket szavalt, végül pedig az ifjúsági dalárda énekelt. ** (Batthyány-mauzoleum.) A pestvárosi kül­döttekből és számos művész- és szakértőből álló bizottság, mely hivatva volt a Batthány-mauzó­leum ügyében fölmerült műszaki kételyek tárgyá­ban véleményt mondani, okt. 2-án d. e. 11 órakor gyűlt össze az épülő emlék színhelyén, s harmad­fél órai beható tanácskozás után a bizottság ha­tározatilag kimondotta, hogy a Schickedanz vezető­építész által foganatba vett változtatások az em­lékműnek művészeti és szépészeti szempontból ha­tározottan előnyére válnak, s a temető-felügyelőség részéről kifejezett panasz jogosultsága csak an­­nyiban ismertetett el, a­mennyiben az építmény talajpontja 18 hüvelyknyivel emelendő lesz az esetben, ha a város felé vivő ut az emlékmű­ kivánta kellő magasságra emeltetik. ** (A honvédmenházban) eddigelé három rok­kant honvéd ellátásáról van gondoskodva; az egyik Vidacs és családja, a másik Ivánka és a har­madik több volt honvéd jótékonysága által. »

Next