Vasárnapi Ujság – 1890
1890-01-26 / 4. szám - Makai Emil: Ösvényedet Isten (Juda Halévi) 60. oldal / Költemények
60 VASÁRNAPI ÚJSÁG. •1. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM. a közélet egyik nevezetessége. Ez Bacsó Kanut államtitkár, később pedig miniszter. A haszonleső, elbizakodott, könnyű lelkiismeretű rokonság alakjai egytől egyig ritka jellemző erővel és jó humorral festvék. A fő közöttük Fülöp, ki a püspök régi arany és ezüst műtárgyait is elsikkasztottaa. Az atyafiság Kanutot is szívja s ez anyagi zavarokba kezd kerülni. Csak egy jó házasság segíthetne rajta. Ott is van egy görög bankár, a szintén sok eredetiséggel rajzolt Biás, aki a hatalmas államtitkárnak szívesen odaadná leányát, és számít is rá. De Kanut mást szeret, egy Bacsó-lányt, Veront, ki az ő családjánál mint nevelőnő él. Veron atyja egy vén szoczialista, és gyűlöli Kanutot, régi családi viszályból, leányával pedig semmit sem törődik. Kanut már jegyet vált a görög milliomos lányával, mert Fülöp felvilágosítja Veront, hogy Kanutot csak gazdag házasság mentheti meg. Veron tehát elutasítja Kanutot. Egyszer azonban elfogják apját, a vén szocialistát. Veron a hatalmas államtitkárhoz megy éjnek idején, hogy atyja kiszabadítását kérje. Ez szép, de szerkezetileg gyönge része a regénynek. Veron a találkozásnál áldozatul esik szerelmének. Az ő bukására pedig semmi szükség a regényben. Kanutról ez alatt jellembevágó dolgokat beszélnek. Maga egy nagy vállalkozó bécsi czég feje mondja el, hogy Kanut bizonyos állami szerződés felbontásáért százezer forint borravalót fogadott el. Csakhogy ezt Fülöp tette, Kanut tudta nélkül. Egy ellenzéki hírlapíró, ki üldözi Kanutot, mert ő is szereti Veront, egy este elviszi Veron atyjához, a vén szocialistához a másnap megjelenő czikk levonatát, melyben Kanutot megtámadja a borravalóért. Veron hallja, mikor felolvassák a czikket. Nem hiszi, hogy Kanut elkövethette, amivel vádolják. Értesíti tehát Fülöpöt, hogy akadályozza meg a botrányt. Fülöp a kaszinóban keresi Kanutot. Már a kaszinóban is beszélnek a czikkről. Zárai gróf fenyegetőzik, hogy Kanut (ki már ekkor miniszter) a kaszinó tagjai közt meg nem maradhat. Fülöp összetűz a gróffal, aki híres jövő, de ő is az. Még akkor éjjel megvívnak, s a golyó halálosan találja Fülöpöt. Haldokolva vallja be, hogy a szászezer forintot ő vette föl a bécsi czégtől. Tisztázza Kanutot a vád alól s kéri, hogy forduljon egész szeretetével Veron felé. Kanut és Veron csakugyan boldogok is lesznek. Ez röviden a regény meséje. Sok epizód és mellékalak veszi körül, de ezekben is mindig egy író szép tehetsége nyilatkozik. Drámai hév, emelkedettség sem hiányzik az előadásból. Szóval e regény igazi tehetség műve, ki mindjárt első nagyobb művével élvezetet tudott nyújtani. Korábban egy kötet elbeszélés jelent meg Iványitól. A regény Szegeden került ki sajtó alól, csinos kiállításban, s Aradon kapható a szerzőnél, ki maga adta ki. Makai Emil: vallásos énekek. Budapest, 1890. A zsidó vallásos költészet előkelő helyet foglal el a világirodalom vallásos lyrájában. Oly nép, mely évezredeken át letéteményese volt az egy Isten eszméjének, s mely az egy Istenben saját nemzeti istenét, Izrael népének majd kegyes, majd dorgáló, de az idegen népekkel szemben mindig védő és oltalmazó urát és királyát tekintette : nem csoda, hogy a nyomorúság és megpróbáltatás szomorú idejében mély áhítattal fordította szemeit az ég felé, s a fohász, a könyörgés, a panasz, melyet ősei istenéhez küldött, szive mélyéből fakadt. A sötét századok, melyek a zsidó népre annyi szenvedést mértek, ma már elmultak, korunk felvilágosodott szelleme ember és ember között vallása miatt különbséget nem tesz, a zsidók — legalább a kultur-nemzetek közt -beolvadtak a nemzetek testébe s a honnak csak más vallású, de ugyanazon jogokat élvező polgárai. Ily körülmények közt, ha megrendül is a zsidó vallásos lyra, nem lehet az, ami rég volt, többé nem egy vérig gyötört hontalan nép megrázó keserve, hanem egy-egy vallásos kedély egyéni nyilvánulása. •A Makai Emil határozottan vallásos kedély, s hozzátehetjük, költői kedély is, mely hangot tud adni érzelmeinek s másokkal is éreztetni tudja azokat. Nagyobb, erősebb tehetség azonban nem nyilatkozik vallásos énekeiben ; a külformát is csak középszerűen kezeli s gyakran ilyen rímeket is megenged magának : barátom — gyalázatom,» «feléd — tépett szét,» «dalát, — fájdalmát,» stb. Néha a szavakat rontja el, például a helyett hogy: lassan, vagy lassadan, ezt használja lassadan. Majd kifejezései rosszak, mi szintén arra mutat, hogy nem ura eléggé a nyelvnek: «Eltiporták bérezi sasok Vért szomjazó karmai.» A lovak patkós körmei eltiporhatnak valakit, de a sasok karma azonban csak téphet, szaggathat, de el nem tiporhat, ahhoz nagyobb suly kell. Makai kis kötete a következő fejezetekre oszlik : szombat, újév, engesztelő nap, sátoros ünnep, a páska ünnepe, pünkösd, canuka, ab hó kilenczedike, s mindenik fejezet néhány eredeti, vagy fordított énekből áll. Az eredetiek majd az Úr hatalmát dicsérik, majd hálát adnak az Úrnak, majd a bűntudattól gyötört szív esdeklését tolmácsolják. Fordított költeményeket is találunk a kötetben, a nagy zsidó vallásos költők, Gabriel, Juda Halévi, Ábrahám ibn Ezra és Nachum után. A kötetből mutatványul álljon itt Juda Halévinak egyik költeménye : Ösvényedet Isten... — Júda Halévi. — Ösvényedet, Isten ! oly örömmel járom, Nyomdokodba lépni : vágyam, boldogságom ! Háló nem kerít be . .. örvény nem fenyeget. . . Öledbe hajtom le elfáradt fejemet. Szívem közeledben soha meg nem rémül — Magadhoz lánczoltál szerelmed jeléül. Keménységem szirtje, szívemnek sziklája, Bizodalmam vérté, életem forrása! Oh ha fényedet csak egyszer is láthatnám, Halandó voltomat megvetném, tagadnám! Tefeléd vonzódom, hozzád lánczol lelkem — Csarnokod küszöbét ihlettel kerestem. A mit népem vétett, nyugton elszenvedem, Rabigáját tűrve, vállamon viselem; Nem nyújtom kezeim, csak feléd imára, Ki más adhat enyhet szivem fájdalmára ? S bárha szent hitemért meg kellene halnom, Végső perczemben is nevedet sóhajtom. Lelkem lánghevével csak Istent szolgálom, Szerelmed szegélyét átölelni vágyom ; S bárha megsuhintod pallosként haragod — Nem hágom át soha a te akaratod. Hozzád ragaszkodom, sohase feledlek, Égi hit, szent törvény ! mennyire szeretlek ! ... Az állami közigazgatás, írta Mocsáry Lajos országgyűlési képviselő. A közigazgatás reformjának nagy kérdéséhez szól hozzá, s az állami közigazgatás ellenében az önkormányzatot, a tisztviselők választását, a megyei rendszernek reformját, de fentartását védelmezi, sok hévvel. Mocsáry a közéletnek régi embere, jól ismeri mind a megyei életet, mind egész politikai életünket. Sok érdekest tud elmondani védelmezett álláspontja, a megyék és a választott tisztikar megtartása mellett. Szól a régi megyékről, mikor még a bíróságok is náluk voltak. Hévvel tiltakozik a vád ellen, hogy a közigazgatás oly rossz volna, mint híresztelik, de amennyiben rossz, oka szerinte a sok csonkítás, melyet a megyén elkövettek. Az önkormányzati szervezetbe csempészett bürokratizmusnak tulajdonítja a legtöbb hibát. De még úgy is jobbnak tudja a megyei közigazgatást, mint aminek az államilag kezelt közigazgatási ágak, nevezetesen a pénzügy, ahol sokkal több a panasz, nagyobb a közönség zaklatása, a sikkasztás és visszaélés. Mocsáry a régi megyék visszaállítását ajánlja, abban az alakban, a mint az 1867-től az 1870-iki törvény megalkotásáig volt. Mocsáry könyve annyi érvet hoz föl az állami közigazgatás ellen és az önkormányzat mellett, mennyivel eddig még nem szálltak szembe a tervezett reformokkal. A régi megye barátai és az új rendszer hívei egyforma érdeklődéssel olvashatják. Megjelent Singer és Wolfner könyvkereskereskedésében s ára 2 írt. Magyar írók élete és munkái. Nagy munka első füzete került ki sajtó alól: a magyar írók biográfiái és műveinek jegyzéke, encziklopediai berendezésben, betűsorban. A tud. akadémia megbízásából szerkeszti Szinnyei József, a nemzeti muzeum hirlapkönyvtárának őre, ki e nagy vállalattal nélkülözhetetlen kiegészítő részt nyújt irodalmunk történetéhez, a legrégibb időktől kezdve állítván össze a magyar írók életrajzi adatait és műveinek jegyzékét. Régibb ily könyveink már elavultak, teljesek ugy sem voltak. Szinnyei évek óta dolgozik a nagy biográfiai lexikonon, melynek bemutatott részeiről a tud. akadémia is egész elismeréssel nyilatkozott. Az egész négy nagy kötetre van tervezve, 32 füzetben. Kiadja Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedő. Minden évnegyedben öt ívre terjedő füzet hagyja el a sajtót, s így 1896-ban lesz befejezve. Egy füzet ára 50 kr. Az első füzet Aachs (Ats) Mihály 17-ik századbeli evang. prédikátorral kezdődik s Andrád Elek, e század elején élt székely drámaíróig terjed. Az első füzet meggyőzhet mindenkit a nagy szorgalomról, melylyel az adatok gyüjtvék. Felsorolja azt is, hogy bővebb adatok hol találhatók az illető íróról. Az első füzetben 282 életrajz van tömören. Még a most karácsonykor megjelent művek is föl vannak véve, mert a szerkesztő a nyomás alá adás pillanatáig még mindig javítja az adatokat, s a füzet végén föl is van jegyezve, hogy az ívek mikor kerültek sajtó alá. Szinnyei egyszersmind felszólítja a magyarországi írókat, hogy életrajzi adataikat és irodalmi működésük jegyzékét legyenek szívesek hozzá beküldeni, a megjelent életrajzok pótlását is szívesen fogadja. Regények. Szépirodalmi művek, versek, regények, elbeszélések sűrűn jelentek meg az utóbbi napokban. Három regény van most is előttünk. «Elzüllött élet* az egyik; szerzője Horváth Kálmán, ki kötete elé nyomatta azokat a bírálatokat, melyek eddigi könyveiről megjelentek. Regényének hőse egy törvénytelen gyermek, ki nemcsak elzüllött emberré, hanem valóságos gonosztevővé lesz, s végre nagyapja, egy vén uzsorás kiszúrja szemét. Mindenféle bűnök váltogatják egymást a jókora kötetben. A szerző afféle szenzácziós regényt akart írni, mellyel az idegekre lehet hatni, s ezt el is érte. Találunk azonban benne csinosabb leírásokat is. Ara 2 írt. A másik regény A bűnös ösvényen, irta R. P. D. kitől már több kötet jelent meg Debreczenben. Szintén a franczia könnyűfaju regények után indul, gyorsan váltakozó cselekvényt beszélve el elég folyékonyan, de mélyebb indokolás vagy jellemzés nélkül. Akik csak időtöltésből olvasnak, azoknak elég szórakozást nyújt a regény. Debreczenben jelent meg. Szövevényes mese tekintetében túltesz ezeken «A Zsarnótzyak», melynek szerzője Kádár Lajos. Ennek fő alakja egy talált gyermek, ki azonban később föltalálja apját, de épen azzal fordul rosszra sorsa, ugy hogy végre is nevelő apjához menekül vissza. Előfordul benne a szabadságharcz, a regény legfőbb eseményei azonban a mozgalmas hatvanas években játszanak. A regény egyik fogyatkozása a pongyola előadás is. Temesvártt jelent meg s ára 1 frt 20 kr. Elbeszélések. Maros-Vásárhelyit «Mind csak a szerelem» czimen egy kötet elbeszélés hagyta el a sajtót Vásárhelyi Sz. Mátyástól. Négy elbeszélés van benne, érzelmes történetek, érzékenyen elmondva. — «A hegyek aljáról. Szemenszedett apróságok» czimen pedig Végh (Szecsődi) István gyűjtött össze vagy ötven darab apróságot, egész az aprócseprőkig. Van ebben karczolat, karikatúra, tárczalevél adoma, humoreszk. Az előszóban azt mondja a szerző, hogy tíz évi irodalmi működése eredményét adja a közönség kezébe. Szerény működésről tanúskodik a kötet. Megjelent Aranyos-Marathon ; ára 60 kr. A «Nemzet» czimü politikai napilap felelős szerkesztője, az elhunyt Visi Imre után Gajáry Ödön országgyűlési képviselő lett, ki e hó 18-ikán vette át a szerkesztést. Gajáry Ödön, ki Visi Imre szerkesztése alatt is munkatársa volt a lapnak, az országgyűlésen többször adta politikai képzettségének tanújelét. A véderőről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a többi közt ő nyújtotta be a nevéről nevezett azt a határozati javaslatot, mely a 14. szakasz fölött kifejlett erős vita után a képviselőház többsége által elfogadtatott. Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve, kereskedelmi középiskolák és akadémiák használatára, valamint magán tanulmányozásra, írta Novák Sándor, a budapesti kereskedelmi akadémia tanára, kiadta a Franklin-társulat. A könyvvitel megtanulására eddig használatban volt könyvek vagy nem teljesek, vagy nem felelnek meg a kereskedelmi iskolák tantervének. Novak, ki Karner könyvvezetését már 1876-ban átdolgozta, abból az első részt közre is adta, a második rész átdolgozásánál arra a meggyőződésre jutott, hogy nagy terjedelme mellett is már nem felelne meg egészen e czélnak, s így uj tankönyvet irt, mely kimerítőn tárgyalja a könyvvitelt. Feladatul tartotta maga előtt, hogy teljes és rendszeres kézikönyvet adjon, s ne csak a tanulóknak, hanem a gyakorlati igényeknek is megfeleljen. A bevezetés után, mely a könyvelés, leltározás és becslés alapfogalmait ismerteti, a könyv külön-külön részben az egyszerű és kettős könyvvitel elméletét s egyes üzletágak könyvelését tartalmazza, szabatosan nyomon kisérve mindenütt az előadást világos példákkal s a megfelelő jogi ismeretekkel. Novák könyvével, mely 500 lapra terjed, a magyar kereskedő világ derék kézikönyv birtokába jutott. Arab írt. Államnevelészet, irta Fülöp Sándor. Az állami nevelés eszméjét fejtegeti. A mostani iskolai rendszernek a szerző nem barátja. A spártaiak nevelését kívánná életbe léptetni ; neveltesse a gyermekeket és az ifjakat az állam, mégpedig úgy, hogy az állam ügyeljen föl rájuk. Ez körülbelül azt jelentené, hogy a gyermeket, amint iskolába járhat, a családi körből már ki kell szakítani, hogy aztán sok esetben vissza se térjen oda, mert húsz éves korában mint katona ismét az államé. A könyv által óhajtott új nevelési rendszer tehát aligha támaszt visszhangot. Ára 1 frt 40 krajczár. Uj zeneművek. Rózsavölgyi és társa zeneműkiadóknál ujabban ismét két füzet jelent meg. Az egyiknek a czime «Szerelem», 23 eredeti magyar dalt tartalmaz, melyeknek szövegei Kósa Lajostól valók; a zenét Székács Gyula szerző hozzájuk. E dalok úgy vannak zongorára átírva, hogy ének nél-