Vasmegye, 1949. november (5. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

Ira 30 fillér. ■? SzSvö­s megyei Sztehextere a marhafelvásárlás szabálya­­zásáról Lelkesedéssel folyik a Vasmegye terjesztési versenye V évfolyam, 254. szám. Kedd Szombathely, 1949 november 1. ,,Különleges hivatás46­ ­ (SZJ) Ez év augusztusában Truman, az Egyesült Álla­mok elnöke beszédében a kö­vetkezőket mondotta: ,,Az Egyesült Államokra kü­lönleges hivatás vár a világ jövő sorsának alakításában és ezért a munkásoknak zúgolódás nélkül el­fogad­tak a várukra, rakott terhe­ketA milliós példányszámú New­ York Times az elnök ke­tesédének magyarázatául ezt írta: ,,az a tény, hogy köny­­nyebb ágyút kapni, mint va­jai, szomorú kommentárul 'Szolgálhat a dolgok mai állá­sához’. Azonban — mint az azóta­­bekövetkezett tények bizo­nyítják — az amerikai mun­kások nem kérnek a csendes belenyugvásból Úgy látszik, ők is jobban szeretik a vajat, iránt az ágyút. Augusztus óta,­­amikor Truman az idézett szavakat nem átallotta kije­lenteni, még vészesebben gyü­lekeznek a válságfelhők az imperialista égbolt felett s néhány komoly jégcsepp már­­le is hullott. Ha válságról ma Rlég nem szalonképes Ame­rikában beszélni, akár a­z akasztott ember házában fa kötélről, azért Henry­­Wallace nyíltan kimondotta: „Megpróbálhatjuk országunk­ban ezt a válságot elburkolni raj nevekkel s régi fogadkozá­sokkal, de nem lehet elrejteni ,ez elől ez öt és félmillió mun­kanélküli elől, akiknek mun­kához juttatása az elnök véle­­mnénye szerint nem követel határozott intézkedéseket.” ■ A munkások azonban a je­l­ek szerint elég határozott­­intézkedéshez nyúltak és a legfontosabb iparágakban Sztrájkba léptek. Elrepült a frü­lük mellett a hajbókoló smunk­ásvezérek fecsegése, mellyel augusztusban Tru­­snan cinikus szavait üdvözöl- ték, mondván, hogy a mun­­káz­ság meghozza a kívánt erőfeszítéseket. Igaz, a mun­kás,m ág valóban erőfeszítést t­esz, azonban nem Truman száj size szerint, nem az im­perialisták kedvére. Legutóbbi hivatalos jelentések nem lep­lezik, hogy a megszűnt acél­­ér, széntermelés következté­ben a nemzetgazdaság egyéb­­ágaiban is súlyos hanyatlás mutatkozik. Az utolsó héten ismét csökkent a kereskedel­mi forgalom, a vasútforga­­lom, az építkezés, stb. Csök­ken, csökken, csökken... csak a munkanélküliek szá­ma és a­ megélhetési mutató­­t szám emelkedik. „Depresz­n­zió” — fut végig a hír az amerikai pénzvilágon, a tőzs­dei árfolyamon-rovat ismét gyűlöletes olvasmánya a „­bussines man”-eknek. A tő­kés válságból nincsen kiút. Hiába minden hókuszpókusz- Truman-elv, Marshall-terv, Atlanti Szerződés és a többi erőszak,­­ a tények konokok és nagy szomorúsággal töltik el Trumanékat. Pedig nem lehet azt mon­dani, hogy a Wall Street rab­­szolgahajcsárai nem követ­nek el mindent a „cél” érde­kében. A Marsh­all-valuták leértékelése azonban olyan „gyógyszernek” bizonyul, amitől a beteg is, az orvos is felfordul. Nem használ a pu­szipajtásság Csang Kei Sek­kel, Titoval, Caldarisszal, Francoval, XII. Plusszal, Amerika — ha áruexportját nem is növelte — legalább exportálta — a válságot. Az ember azt hinné, hogy ilyen körülmények között leg­alább Amerikában fenékig áll a tejfel. Ám most már nemcsak arról van szó, hogy a kifizetett munkabérek ösz­­szege zuhant egyetlen év alatt tizenkét milliárd dollárral; hogy az ipari balesetek szá­ma 1948-ban kétmilliót tett ki , hanem most már a pro­fit van kilábalhatatlan ve­szedelemben. A munkanél­küli nem tud vásárolni, a sztájkoló hasonlóan, a dolgozó báré és vásárlóereje csökken. Nem meglepő, hogy Ryerson, tekintélyes clevelandi ban­kár a napokban kijelentette, hogy­­az elkövetkező időket a termelés további hanyat­lása, a munkanélküliség nö­vekedése és az árak további lanyhulása fogja jellemezni”. Mindez azonban nem ret­tenti vissza az árakat attól, hogy a jövő évi költségvetés­be több mint egy milliárd dollárt irányozzanak elő atom­bombára és bakteriológiai fegyverekre. A munkások hiába keveslik a vajat és so­kallják a védőkészülékek hij­­ján balesetet szenvedő mun­kástársaik számát — a tőké­seknek van elég vaj a fejü­kön és az éléskamrájukban, ők az ágyukat keveslik. S ha Amerikában netán a munká­sok sztrájkja akadályt jelent akkor ott van a hitleri-ade­­naueri Nyugatnémetország, ott van Japán, a maga 301 repülőgép- és 178 fegyvergyá­­rával. Más kérdés azonban, hogy a Kínai Népköztársa­ság és a Német Demokrati­kus Köztársaság megalaku­lása után és hatásaképpen a fentvázolt tervek valaha is eljutnak-e a megvalósulás ál­lapotába. Ez hát az a „különleges hi­vatás”, melyet Truman és a többi atompróféta Amerika feladatául jelöl. Ez az „ameri­kai életforma”, amelyről oly szép Pátoszt zeng az imperia­lista sajtó és rádió. Mi csak azt tesszük hozzá, ám beszél­het, hivatásról és életformá­ról, akinek jólesik, de a döntő szót — ahogy kimondotta im­már a világ emberiségének egyharmada — Amerikában is a dolgozók fogják kimon­dani. A dolgozók, akik más véleményen vannak Amerika hivatását illetően, mint Tru­man és társai. A gikrnig kérdést csak a szovjet javaslatot! alapján fitet véglegesei mim Visinszkij elvtárs nagy beszéde az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Politikai Bi­zottsága folytatta a görög kérdés tárgyalását. Az egyez­tető bizottság benyújtotta je­lentését. Visinszkij szovjet külügyminiszter a jelentést elemezve, hatalmas beszéd­ben mutatott r­á arra, miért nem sikerült eddig a görög kérdés rendezése? — Az egyeztető bizottság előtt két fontos kérdés áll — mondotta. —­ Ezeknek megol­dása annyira nagy jelentő­ségű, hogy elmondhatjuk, az egész görög kérdés megoldá­sának kulcsa ezeknek a kér­déseknek a megoldásában rejlik. Az egyik a területi kérdés, a másik a görögor­szági belső helyzet kérdése. Visinszkij emlékeztetett ar­ra, hogy az ENSZ közgyűlésé­nek Párisi ülésszakán is már a határkérdés volt a Görög­ország és északi szomszédai között kötendő megegyezés fő akadálya. 1946-ban a párisi békekonferencián Caldaris, az akkori görög kormány feje kijelentette: az Albánia és Görögország között fennálló hadiállapotnak azzal a ter­mészetes és igazságos lépéssel kell befejeződnie, hogy Észak- Epyrust átadják Görögország­nak. — Caldaris ebben a beszé­dében az Egyesült Államok szenátusának határozatára hivatkozott. Ez a határozat ugyanis ajánlotta, hogy Észak-Epyrust csatolják Gö­rögországhoz. Az Egyesült Államok tehát támogatja eze­ket a hódító törekvéseket, mondani, hogy az Albánia és Görögország közti viszony-­ nak, semmi köze sincs Görög­ország belső helyzetéhez? — A Balkán Bizottság meg­­állapítja, hogy a görög tő­­ség bolgár területre jüzött. Vájjon lehet-e tagadni a kap­csolatot a görögországi­l. : A helyzet és a Bulgária és Gö­rögország közötti viszony kö­zött? ÉS vájjon nem folyik­? most is harc a partizánok­­ és a kormányseregek egységei között? Igenis folyik ilyen harc. A Szovjetunió javaslatai­ n Görögország belső hely­zetének rendezését meg lehet oldani a szovjet javaslatok segítségével. Ezek a követke­zők: általános amnesztia hir­detése, majd demokratikus választások megtartása. A vá­lasztásokon megfigyelőként jelen lennének a nagyhatal­mak képviselői is, a Szovjet­unió bevonásával, mely az egyetlen nem érdekeit állam- Anglia és Amerika a legtel­jesebb mértékben érdekeit, miután befektetett tőkéjű it van Görögországban, csapa­taik vannak Görögországban, kölcsönt nyújtottak Görögor­szágnak és miután a Marshall­­terv létezik. Feltétlenül szük­séges rendszabályokat hozni, hogy rendezzük Görögország, helyzetét. Az ehhez vezető, utat azoknak a­­javaslatok­nak az elfogadásában látjuk,, amelyeket a Szovjet küldött­ség az egyeztető bizottság elé terjesztett. Az angolszászok nyíltan támogatják a görög kormány hódító terveit . A Szovjetunió kormá­nya azt javasolta, hogy a megegyezést ilyen formában szerkesszék meg: „Albánia és Görögország jelenlegi ha­tárát véglegesnek ismeri el.” A görög kormány ás védel­mezői azonban éppen ezt nem akarják bevenni a szövegbe. A görög kormány fenntartja területi igényeit Albániával szemben. Ezt az álláspontot az Egyesült Államok és Ang­lia is támogatja. — Anglia már a párisi ülés­szakon sem titkolta, hogy Gö­rögországban stratégiai érde­kei vannak. Nagyon is vilá­gos tehát, hogy a görög kor­mány ebben az esetben nem a saját maga érdekében cse­lekszik. Erről tanúskodik a görög kormány egész külpoli­tikai vonala. Caldarisz meg­ismétli Hitler vágyálmait. A legelemibb tárgyilagosságot is el kell veszteni ahhoz, hogy ilyen körülmények között va­laki azzal vádolja Albániát, hogy meghiúsítja az egyeztető bizottság munkáját.­­ Nincs azonban semmi meglepő, hogy a Szovjetunió Albánia védelmében síkra­­száll. A Szovjetunió­ továbbra is védelmezni fogja Albániát, hogy ha Albániának igaza van. Védelmezni fog bármely kis államot, melyet szomszé­dai, erősebb államok kíván­ságait teljesítve, megsértenek. A Szovjetunió minden ilyen és hasonló eset­­ben tiltakozni fog az igazságtaa­lanság ellen, addig, míg a megegyezésbe bele nem veszik, hogy Gö­rögország és Albánia je­lenlegi határa végleges, addig aggódom, hogy a határkérdés rendezetlen marad. — A második kérdés — folytatta Visinszkij — Görög­ország belső helyzetének kér­dése. A görögországi helyzet lényege: harc a görög nép és azok között a demokráciaelle­nes erők között, amelynek az Egyesült Államok és Nagy­­britannia által támogatott görög kormány körül tömö­rültek. Várjon lehetne azt Az USA és Anglia a felelős___ — A felelősség — hangoz­tatta Visinszkij — a görög ügyben elsősorban az Egye­sült Államokra hárul Mind­ Szovjet -Ukrajna és Bjelorusszia­ népe új minkasikerekkel ünnepelte egyesülésének 10-­k évfordulóját Vasárnap ünnepelte a Szov­jetunió népe 10. évfordulóját annak, hogy az­ ukrán és bj­e­­lorussz nép egységes szovjet államban egyesült. Kievben, Szovjet-Ukrajna fővárosában vasárnap dél­előtt nagyszabású katonai díszszemle volt. Ezután a dol­gozók tömegei, több mint 300­ 000 ember vonult fel. A felvonulás után az ünnepsé­gek egész nap folytatódtak. Minszkben nagygyűlés volt, melyen a bielorussz Kommu­nista (bolsevik) Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára ismertette Bielorusszia népé­nek gazdasági és kulturális eredményeit, amelyeket a szovjet uralom alatt ért el.­ Az ukrajnai ünnepségek ritkálméból az Ukrán Szocia­lista Szovjet Köztársaság Leg­felsőbb tanácsa jubileumi ülést tartott. Hruscsov elvtárs, az ukrán kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának fő­titkára mondott beszédet.­­ Az ukrán népnek a szovjet ál­lammal való egyesülésének 10. évfordulója Ukrajna dol­gozóinak nagy ünnepe­. A naczy októberi szocialista­­for­radalom 32. évfordulóját és az ukrán nép egyesítésének 10. évfordulóját népünk­­ kiemelkedő gazdasági ered­ményekkel köszönti — mon­dotta. A háború után 1­0 éves terv első 3 évre eső részét az össz­termelést tekinteve 103 százalék­ban az idei év első 9 hónapjá­ra eső tervét pedig 104 száza­lékban teljesítette. Hruscsov ezután kiemelt­­e szocialista éppen­ óriási siker®­,­ a nyugati terület­en és Kárpát­alján. Hruscsov rámutatott ar­ra, hogy a kolhoz parasztság, a

Next