Vas Népe, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

4 Barlangok? Nem. Autinord — francia alagútzsaluzásn­al épülő h­áz — a Derko­­vttson. A zsalu mellett —francia szakember irányításával éppen egy kis meg­beszélés folyik. foto: —je— Az alk­almazkodóképes vállalat­ i BOKSZOK TAPASZTALTUK a múlt­ban, hogy bizonyos árucikkeket akkor kez­dett gyártani az ipar, amikor a divat már­­ megváltozott. A következmény: magas­­ készletállomány, kényszer­leértékelés és­­ üzleti veszteség az egyik oldalon, kielé­gítetlen kereslet a másik oldalon. Ezzel­­ kapcsolatosan kérdezzük időnként: miért­­ nem vagy mikor alkalmazkodik az ipar­­ (a kereskedelem) a divathoz vagy a ke- s reszeshez? Az alkalmazkodás a gazdasági élet­­­­ben egyértelmű a vállalkozással. Minden­­ gazdasági vállalkozás célja a lehető leg­­­­kisebb ráfordítással a lehető legnagyobb­­ nyereség elérése, miközben a vállalkozó kisebb-nagyobb kockázatot visel. Kocká­zatviselés nélkül — tartósan — nyere­ségre nem lehet szert tenni, legalábbis abban az esetben, ha a piac funkcióké­­pes. Az esetleges kockázati veszteség mi­nimálisra való csökkentéséhez természete­sen minden vállalatnak érdekei fűződnek. Többek között azért is kerül előtérbe a közép- és hosszútávra szóló vállalati fej­lesztési koncepciók, tervek kidolgozása. Minden jel arra mutat, hogy a gazdaság­­irányítás jelenlegi rendszerében a vállala­tok és szövetkezetek igénye a jövő kuta­tása és feltárása, a piaci lehetőségek és az esetleges veszélyzónák feltárása iránt sok­kal erősebb, mint a múltban volt. És ez érthető, hiszen a vállalatok döntési hatás­körének növekedésével növekedett felelős­ségük és kockázatviselési kötelezettségük is. A tervezés tehát nem a felső szervek által kívülről diktált feladat többé, ha­nem a vállalati döntési rendszer szerves része, belső igénye. AZ ESETLEGES KOCKÁZATI vesz­teségek csökkentésére irányuló törekvés realizálódásának egyik lehetséges módja alternatív fejlesztési koncepciók kidolgo­zása. Természetesen sokkal könnyebb ezt a követelményt felállítani, mint megvaló­sítani. His­zen egyben vállalati fej­­j­­esztési terv kidolgozása, is — ha­­ azt valóban megalapozottan készítik elő­­ — igen nagy energiákat köt be, nagy in­formációs anyag felkutatását és feldolgo-­­ zását teszi szükségessé. Hát még az alter­­­ natívak kidolgozása! Igaz, hogy a népgazdasági összefüg­gések tekintetében nálunk a vállalatok­­ biztosabb alapokra építhetnek, min­t a lő­­­­késországok­ban. A népgazdasági terv és a­­ tervcélokkal összhangban lévő szabályozó­­­rendszer, legalábbis középtávon megadja a vállalati orientáció fő irányát. A népgaz­dasági terv mellett a vállalatok a minisz­­­­tériumok ágazati fejlesztési terveire is tá­maszkodhatnak. Mindez már önmagában is jó alap a vállalati középtávú tervek el­készítéséhez. Mindez azonban nem elégséges, hi­­­­szem ezek a tervek nem foglalkozhatnak részletekbe menően az egyes áru (szolgál­­tatási)­piacok helyzetével, a keresleti és­­ kínálati viszonyok alakulásával, a techni­kai fejlődés valamennyi olyan részkérdé­seivel, amelyek pedig a vállalatok szem­­pontjából sorsdöntőek lehetnek. A részlet­­­tek a vállalatokra tartoznak. Amikor a vállalat tervez, állandóan az a kérdés lebeg előtte: jól alkalmazkodik-e a változó viszonyokhoz, illetve hogyan al­­­k­almazk­odjék a minduntalan változó kör­nyezeti feltételekhez. Ez az alkalmazko­dási igény talán gyengébb a kohászatban és erőteljesebb a gépiparban, vagy a di­vatiparokban. Ezért a vállalatoknak olyan fejlesztési politikát célszerű követniük, amely erősíti alkalmazkodó képességüket, manőverezési lehetőségeiket Erre éppen úgy nem lehet (és nem is szabad) általá­nosítható recepteket adni, mint pl. a koc­kázati tényező mértékére. Amíg az egyik vállalatnál az erőforrások koncentrációja és a nagyfokú specializáció, addig a má­siknál a választék bővítése és a piacok széthúzása javítja az alkalmazkodóképes­séget; vannak vállalatok, ahol az adot időszakban a gyártmányfejlesztés, más vállalatoknál például a forgalmazási rendszer és a piaci munka megjaví­tása az alkalmazkodóképesség javításának . föltétöT© AZ ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG ja­vítása természetesen nem öncélú. Bebizo­nyosodott, hogy a rugalmasság, a gyors reagálási készség a versenyképesség egyik fontos feltétele, amely önmagában is erő­forrás-tényezőnek tekintendő. A vállalatok, amikor az alkalmazkodó­képesség javításáról van szó, rendszerint, mint eladók, mint értékesítők vizsgálják a témát. Pedig minden vállalat vásárló is, felhasználó is: munkát, energiát, nyers- és alapanyagot, különféle szolgáltatásokat vesznek igénybe a termelési folyamatban. A legígéretesebb fejlesztési elgondolás is zátporra futhat a megvalósítás során ha kiderül, hogy pl. a szóban forgó termékhez szükséges anyagféleségek árszínvonala nagymértékben megnövekedett vagy ép­­szakemberhiány miatt vezet csődhöz a fejlesztési elgondolás. E­őfor­dul­­hat az ellenkezője is, amikor éppenséggel egy új igen olcsó hélyetesítő anyag meg­jelenése teszi vo­sen­vkén+elenné a vállalat által evárt'■>*t terméket stb. Az alkalmiaszkodóképességről többen úgy vélik: mindent megtettek, ha biztosí­tották, hogy vállalatuk kész­en áljon min­den változásra való evors reaeclácira. Ha ezt mentették ivar? hogy már «-ikat tettek, de mégsem mindent, ki vállalkozó típusú vezető tievanis nem pl­ulszik meg azzal, hogy passzív módon alkalmerkedik a min­denkori keresleti és kínélati viezrmvnk­­hoz, a m­íternki féltődés által kiváltott kö­­vetelmén­yekhez. Az alkalmazkodás aktív ps-í-oitnpv/ujta o1o7l TTlir:)icf,i>^',i7i'n g környezetre való hatást, a körn­yezet befo­lyásolását is. Ezt a vállalat bizonyos tech­nológiák és termékek élenjáró fejlesztésé­vel, sajátos amolitikával uted munkával érheti el. Amikor piacteremtésről beszé­lünk, rendszerint arra gondolunk, hogy a vállalat nem csupán követi a műszaki és gazdasági feltételekben végbement válto­zásokat, hanem saját tevékenységével maga is e feltételek és viszonyok alakítójává vé­lik. Ez a fajta aktív alkalmazkodás nagy mértékben függ a vállalat vezetési stílu­sától és a vezetők kockázatviselési kész­ségétől. Már szóltunk az alternatív fejlesztési koncepciók kidolgozásának a fontosságá­ról. Nos, jelentősége most válik igazán érthetővé: a gyors és hatásos alkalmaz­kodás — azaz a versenyképesség­i fel­tétele az alternatív lehetőségek feltárása. Ezek kidolgozására fordított munka rend­szerint bőségesen megtérül a vállalat szá­mára, még akkor is, ha ezt nem mindig lehet számszerűen a nyereségben kimu­tatni. VÁLLALATAINKNÁL és szövetkezete­inkben most folynak a középtávú terve­zési munkálatok, folyik a felkészülés a IV. ötéves tervidőszakra. Úgy gondoljuk, hogy a vállalati alkalmazkodóképesség he­lyes értelmezése megalapozottabbá teheti a tervező munkát és a fejlesztési koncep­ciók kidolgozását. Dr. Varga György VAS NÉPE .flZ OLVASÓK FÓRUMA» Nem haverkodunk ! fimÜVGN­ 8 IDOLAO... Szeptember 5-én az Ólad­ból 13 órakor induló autó­busszal igyekeztem ottho­nomba. Lakásom a Haladás­pálya közelében lévő meg­állónál van. Az említett na­pon is annak rendje , mód­ja szerint jeleztem szándé­komat, az ajtó feletti piros lámpa kigyulladt. Azonban a vezető nem állt meg. A fülke mögött ülő utasok fi­gyelmeztették, hogy leszálló van, de ő csak visszaintett, s így kénytelen voltam a végállomásig . Ady térig Szerkesztői üzenetek Magyar Károly, Szombat­hely Ha a nyugdíjas munkát vállal és a munkáltató juta­lomban részesíti — lett lé­gyen az anyagi, tárgyi vagy természetbeli juttatás — pénzbeli értéke beszámít a keretösszegbe. Nyereségrészesedésben csak az a nyugdíjas dolgozó részesülhet, a­ki a tárgyév­ben munkaviszonyban áll és rendelkezi­k a kollektív szerződés által szabályozott feltételekkel. Állításával ellentétben június hónap elején kifizet­ték ennek az esedékes táp­pénzt. Azonban­ május utol­só napjával elérte az enge­délyezett keretösszeget és ezért kérték a vállalatnál, hogy a túllépést térítse visz­­sza, vagy a rendelet értel­meiben ideiglenesen szüne­teltesse nyugdíját Ugyanis túllépés esetén vagy táp­pénz, vagy nyugdíj folyósít­ható. Cselédi József Egyházas­hetye Nyugdíjat a ledolgozott évek száma, és a teljesít­mény után kaphatnak a tsz-tagok. Önnek megvan a tíz éve, tehát jogosult nyug­díjra az évi teljesített mun­kaegység arányában. Ter­mészetesem akinek több munkaegysége van éves át­lagban, az magasabb nyug­díjat kap. Szociális körül­ményeire hivatkozva a tsz vezetőségétől kérhet anyagi támogatást. Kérheti még a közgyűléstől, hogy az em­lített ok miatt emeljék föl a nyugdíját. Lövegjártó Istvánná Vas­­surány Nem t­udunk feltételezni olyat, hogy a tsz vezetősége akarattal elfeledkezzen az alapító tagok­­közül bárki­ről, különösen akkor, ha a tag még idős korában is rendszeresen dolgozott. Va­lószínű, ezt a tévedését már helyrehozta a vezetőség. Barta Imre, Szombathely kérését nem teljesítjük, mert túlságosan szubjektív okokra hivatkozik. Taná­csoljuk: a kórház igazgató­jának hozza tudomására az osztályos orvosnak önnel szemben tanúsított udvarias, előzékeny magatartását. — utazni. Kérdésemre, hogy miért nem állt meg a Ha­ladás-pályánál levő rendes megállóban azt válaszolta: „Mamikám ez itt nem jel­zett” é­s az előtte lévő táblára mutatott. Ez a hangnem felindulá­somat még csak fokozta, ugyanúgy válaszoltam: „Api­­kám én arról nem tehetek. Elindulás előtt miért nem ellenőrzi a jelzőkészüléket *. Országszerte versengés fo­lyik a közönséggel való ud­varias bánásmód terén, üd­vös lenne a MAVAUT-nál is meghirdetni, mert az au­tóbuszvezetőnek az utas — legyen az bármilyen egysze­rű egyén is — nem mami­ké­ja. Ez a hangnem még a piaci árusok között sem honos. B. L Szombathely, Úttörő utca 23. Egy tényleges katonai szolgálatát töltő levélírónk sorai csábítottak nézelődés­re a szombathelyi állomás büféjében. Barátommal együtt — írja — látványos dolgokat tapasztaltunk ott. Hosszú sor állt a söntéspult előtt, mintha csak ingyen osztogatták volna a sört. Többen főtt kolbászt fo­gyasztottak mustárral a fa­lak mentén elhelyezett pul­tok mellett, állva. De mi­lyen körülmények között! Aki megette a magáét, ott­hagyta a „maradékot”, e dolgát jól végezve távozott — ha távozott. Sok-sok pa­pírtálca, maradék sütemény éktelenkedett felpúpozva a polcokon. Ha valaki ide kí­vánt férkőzni, előbb helyet csinált magának félretolva a hulladékot. A jóérzésű em­berek hiába kerestek hulla­dékgyűjtő kosarat. Még egy hosszú hajú, farmer nadrá­­gos ifjú is széjjelnézett gyűjtő alkalmatosság után, mielőtt polcon hagyta vol­na a papírtálcát. És sehol senki, aki eltakarította vol­na a hulladékot, letörölte volna a polcokat, gusztust teremtve egy adag kolbász elfogyasztásához. A helyi­ségben lévők nagyobb ré­sze — délután volt ez — tántorgott a nagy mennyi­ségű sör és fröccs fogyasz­tástól. A sűrűn te­szt bá-«m ol­dal fénye»e körülbelül eny­­nyi. A déli órákban jártam ott és igazat kell adni a levélírónak. Nem ért még ugyan „térdig” az eldobált hulladék, de erősen azon az úton volt.­­A sarokban mus­­táros szalvéták, papírtál­cák, a helyiségben áporodott szag és rengeteg ember. Tudom, a nagy forgalom egyformán gazdaságos a személyzetnek is és a vár­ Nemrégiben történt, hogy a pábahídvégi „Muskátli” falatozóban nézeteltérésem támadt az üzletvezetővel — írja K. László olvasónk. Az eset úgy történt hogy a sütemény elfogyasztása után kezet szerettem volna men­ni a mosdóban és termé­szetesen meg is törölni. Sajnos, ez lehetetlen van mert a mosdókagyló és a törülköző régen „látott” tisz­títószert megítélésem szerint közöltem ezt az üzlet veze­tőjével, de akkor elszaba­dult a pokol. Én voltam a rossz, mert szólni mertem. A rám zúduló szótenger nem éppen válogatott kifejezése, két tartalmazott. Okosabb­nak láttam, ha elhagyom a helyiséget Pedig úgy hiszem, jogo­san emeltem szót a mosdó zisztáta­lansága ellen, falatnak is. De úgy vélem, az említett jogos kifogások sem mellékesek. Sőt... !— im —• Nyíllak miatt szóltak Serman Gyuláné vb tit­kárt „Utazó tapsiiütések” cí­mű írásunk késztette levél­írásra. Sorkifalud és Sorki­­kápolna községben több nyúltenyésztőnél ott marad­tak a szállításra „érett” ál­­­latok, mert azokat külön­böző okokra hivatkozva nem szállították el, vagy nem­ vették át „Örömmel olvas­tuk az újságban — írja — hogy korlátlan mennyiség­ben vesznek át, s szállítanak külföldre nyulat, kilónkén­t­ 27,50 forintos áron. Ha kül­föld korlátlan mennyiségbe­n veszi át a tapsifüleseket, akkor miért nem szállítják el időben a községből a már átvetteket? A községben sok kispénz­­ család és nyugdíjas foglal­kozik nyúl­tenyésztéssel, hi­szen ez jól jövedelmez. De az állandó értékesítő­i problémák miatt jónéhányan felszámolták már az állo­mányt és a többiek sora nagy kedvvel csinálják.* •k Hasonló a helyzet Ne­mesbődön is, — tudósít le­velében az egyik tenyésztő. Mindkét levélírónk panasz­a abban is egyezik, hogy a nyulakat nem 27,50 forin­tos átvételi áron veszik át. Sorkifaludon és Sarkiká­polnán 23,50 forintot fizet­nek, míg Nemesbődön 26 fo­rint az átvételi ár. Lehet, hogy körzetenként változó? (Szerk.) Csak gazdaságosan...? Sportszer. 71-75 címmel kiállítás nyílt kedden délelőtt. „Sport­szer. 71—75” címmel kiál­lítást nyitott a Trial­a vá­rosmajori teniszcsarnokban, ahol 16 sportág felszerelé­seit mutatják be a sport, az ipar és a kereskedelem képviselőinek. A szakembe­rek igényét főmérő, piackuta­tó kiállítás cél­ja, hogy a Trial megfelelő ké-z,­ eteket és vá­lasztékot alakíthasson ki a következő öt évre. Bemutat­ják különböző sportágak számos hazai és import fel­szereléseit és sporteszközeit. A kiállítás újdonsága a me­­dicin-roller, amelyből hama­rosan 30 000 kerül az üzle­tekbe, 90 forintos áron. A másik újdonság a hófehér, rakott szoknya tollaslabdá­­zó és teniszező nők részére, és ugyanez sötétkékben a pintgpongozóknak. 1970.szeptember 16. , Szerdi»

Next