Vas Népe, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

Ahol a borostyán terem A készpénzért eladott város A világ egyik legkisebb, legfiatalabb, s talán legfur­csább tengerét hét ország partjai övezik, akár a me­sében. A közös birtokból lengyel barátaink majdnem 700 kilométer hosszú part­szakaszt mondhatnak ma­gukénak, a Szczecin-öböltől a Hármas Városon át From­­borkis. Különös világ ez. A hideg tengerek közé számít a Balti, s néha még déli partján is befagy, de nyá­ron a 36 fok körüli hőmér­séklet sem ritkaság. Széles, homokos strandok szegélye­zik a lengyel felségvizeket, s hátrább színes virágok mirriádja, fenyőerdő, zsen­ge nyírfacsoport birkózik a széllel, hogy megkösse a máskülönben felhőzve ván­dorló homokot. Az apály és dagály közötti különbsé­get alig lehet a vízen ész­revenni. Gyors lökésekkel követik egymást a jellegze­tes, rövid hullámok, s jób­ban gazdag gyógyhatású légtömegek áramlanak szü­net nélkül a part felé. Aligha találnánk még egy tengerpartot a világon, me­lyet viszonylag rövid idő leforgása alatt annyiféle el­nevezéssel illettek volna, mint éppen ezt. Száz-két­száz évvel ezelőtt „leválasz­tott területek”-lnek hívták. A két háború között „po­rosz uralom alatt álló anya­országi területek”-nek ne­vezték. Az ellenállási har­cok idején „visszakövetelt területek”-ként tartották számon. A sztálingrádi nagy német vereséget követően már „visszatérő területek"­­ről beszéltek a lengyel ha­zafiak, s a háború után valóban „visszaszerzett terü­letek” névvel illethették ezeket az országrészeket. Ma már ismét csak egyszerűen nyugati, vagy északi terü­letekként fordulnak elő a mindennapi szóhasználatban. Otromba tréfákat űzött itt néha a történelem. Em­lékeztető erre Szczecin cí­mere is. Eredetleg a pomor­­zei Piast hercegek griffima­­darának fejét ábrázolta. A város az idők folyamán svéd megszállás alá került, majd német invázió fenyegette. A szczecini polgárok jól tud­ták, hogy a „két pogány közt”, melyik a veszedel­mesebb, a svédekkel váll­vetve harcoltak a német ostromlók ellen. XI. Károly svéd király — elismerésé­nek jeleként — a város cí­merét kiegészítette egy ba­bérkoszorúval, melyet két svéd oroszlán tart. Történt pedig mindez az Úr 1659. esztendejében... A történet keserű csattanója viszont 1720-ban következett. Ekkor ugyanis a svédek a hűséges várost polgáraival, svéd­­oroszlános címerével együtt, szolid kiskereskedelmi ha­szonnal készpénzért elad­ták. Hogy kinek? Hát te­­mészetesen a németeknek, akiket — minit már emlí­tettem — csak 1945-ben si­került kiperzselni a rom­má lőtt, teljesen elnéptele­nedett Szczecinből. Milyen volt itt am­kor a világ? Én magam nem lát­hattam, hadd idézzem hát egy ma is élő szemtanú szavait: „Az állomás előtti téren a kenyér- és kolbászárusok a közeli múzeumiból elhur­colt vastag fóliánsokon ülve kínálták áruikat. A pome­­rániai hercegség irattárának megsárgult, feketepecsétes okmányai szabadon röpdös­­tek. Kit érdekelt itt a tör­ténelem. ..?” Ma mindenkit érdekel. Közügy lett, a szó legszo­rosabb értelmében. A nem­zeti múlt minden írásos, tárgyi és építészeti emlékét féltő gonddal órák­ ápol­ják a szczecini polgárok. Minden nevezetes épület ott magasodik újra eredeti he­lyén, a legendás Óvárosban is. Láttam a XIII. századi városházát a régi piacté­ren, méláztam a Hét Kabát Bástya mellett, megcsodál­tam a Fehér Sas tér remek­művű barokk szökőkútját.. A Staromlynska utcai „Fe­jek alatti palotában” ma is megvan a „13 múzsa klub­ja”, a szczecini írók, színé­szek, újságírók kedvenc gyülekezőhelye. Egy sarok­kal távolabb a „professzori házak” sorakoznak, melyek­ben a középkori Mária-isko­­la tanárai laktak annak ide­jén. S innen már nem kell messzire menni ahhoz, hogy eljussunk a Lengyel Katona Terére. Azon túl már az új Szczecin kezdődik modern épületeivel, csillagszerűen szétágazó, pompás sugárút­jaival. Talán erről az új város­ról a legnehezebb beszámol­ni. A szó szoros értelmé­ben a tengerből nőtt ki, s több mint 320 ezer lakosá­val közvetlenül a tengerből él. Mindaz, amit itt a gaz­daság területén teremtettek, a tenger számára teremtő­dött. Itt dolgozik éjjel-etap­­pal megszakítás nélkül a Baltikum legnagyobb kikö­tője. Évi áruforgalma több, mint 11 millió tonna. Kis túlzással magyar kikötőnek is nevezhetnénk. Hazánk tengeri áruforgalma ugyan­is a testvéri Lengyelország kikötőin keresztül bonyoló­dik le, s az évi 700 ezer tonnányi magyar tranzitfor­galomnak több mint felét a szczeciniek továbbítják. Kulturális kapcsolataink is sokszínűek; a rendezvények közül leglátványosabb, leg­érdekesebb a Szczecinben évről évre megrendezett magyar kultúrhét. Itt működik az ország egyetlen tengerparti kohója, mely saját kikötőjében fo­gadja a feldolgozásra váró import vasércet. Hajógyár, hajójavító műhely dohog az óriási kikötő mellett, a „szellemi utánpótlást” pedig két tengerészeti főiskola hi­vatott biztosítani. Hazájuk felszabadulásának idei évfordulójára új 10 zlo­tys pénzérmét verettek len­gyel barátaink. Egyik olda­lán a Fehér Sas látható, a másikat a háború után visz­­szatért városok címerei dí­szítik. Köztük van Szczecin griffmadaras címerpajzsa is. A nemes veretű pénzdarab körirata egyébként ezt hir­deti a világnak: „Bylismy, jestesmy, bedzlemy!” Ma­gyarul: Voltunk* vagyunk, leszünk! (folytatjuk) Kulcsár János A fegyverbarátság emlékműve a Központi Temetőben. Rakodik a 14100 tonnás „Textilmunkás” teherhajó. I A közönség kérdez­i a „színház”* válaszol Győr, Veszprém, Pécs és Szeged színházainak művé­szeti titkárai jöttek el Szom­bathelyre, hogy a Művelő­dési és Sportházban még az október 3-i évadkezdés előtt tájékoztassák a művelődés­­ügyi dolgozókat, közönség­­szervezőket, s magát a kö­zönséget: milyen programot állított össze színházuk, mi­re számíthatunk esetleg a már megkötött szerződése­ken kívül is? S bár létszá­mában a vártnál kisebb volt az érdeklődés a szombathe­lyi közönség részéről, a je­lenlevők aktivitása azt bi­zonyította: érdemes volt a színházi évadra ily módon is felhívni a figyelmet. Egy­részt még évadkezdés előtt számításba lehet venni a közönség javaslatait, más­részt a vendégjátszó szín­házak talán az eddigieknél­­jobban betartják a szerződé­seket ... A plakátokról, röplapok­ról köztudott, hogy a vasi színházi évet a Győri Kisfa­ludy Színház operettelőadá­sa (Lehár: A vándordiák) nyitja, ettől a szomszéd­­színháztól még egy operet­tet kapunk Scserbacsov: Do­hányon vett kapitányát. A pécsiek évadjáról bőven be­számoltunk vasárnapi szá­munkban, talán csak any­­nyitja, ettől a szomszéd­két produkció mellett (Went Side Story, Hamupipőke) szóba jött a kicsik számára Marsak költői szépségű me­sejátékénak, a Bűvös erdő­nek esetleges szombathelyi előadása. Arról is érdem­ben tárgyalnak már, hogy az idén is megrendezendő szegedi színházi hét mintá­jára pécsi „hetet” rende­zünk tavasszal, vagy ősszel Szombathelyen. Közismert a Szegedi Nem­zeti Színház nálunk bemu­tatandó programja is, s az csak külön öröm, hogy a színvonalas műsor színpadi értékét a már ismert kitű­nő együttes mellett olyan művészek fémjelzik, mint Dayka Margit (Párizs bo­londja), Ajtay Andor (Nap­lemente előtt), Candida (Rá­day Imre), és Básti Lajos (A két Bolyai). A rangos prózai bemutatókon kívül a szegedi színház jónevű ope­ratársulata két dalművel is kedveskedik közönségünk­nek. Szimpatikus volt Veszp­rém „beköszöntője”. A ná­lunk eddig is legtöbbet ját­szó színház képviselője el­mondotta, hogy a körzetesí­tés során Veszprém Vas megye színháza lett hivatal­ból is, bár ez nem sokat változtat a menetrenden, hiszen a Petőfi Színház már eddig is körzeti jelleggel működött. Fő feladatának tekinti a hatalmas Művelő­dési és Sportházban a lehe­tőségekhez képest a színhá­zi légkör megteremtését, s most, a tavaly beállított hangszínt emelő technikai berendezéssel ez bizonyára jobban sikerül, mint eddig. A tizedik évadjába lépő színház profilja a próza, ezen belül is népszínház jellegű, színes műsor bemutatása, s egy-két zenés darabbal való frissítése. Feladatának te­kintette és tekinti az új ma­gyar darabok színrevitelét, mert úgy érzi, ez a legiz­galmasabb találkozási pont a színház és a közönség kö­zött. A Malom a Séden ked­vező fogadtatása után az idén újabb Illyés drámát mutat be. A kegyenc­et, ezenkívül két vígjátékkal (Csíky: Nagymama és Ta­hi: Enyhítő körülmény), s e­ry komédiával (Svejk, a derék katona) jön az idén Szombathelyre. A találkozón felmerült az az igény, hogy legyen fo­lyamatosabb, előbb a kap­csolat a vasi közönség és a vendégjátszó színházak kö­zött. Keresik ezt a fórumot, s a rég tervezett színházba­rátok klubja helyett 3—4 alkalommal színész—közön­ség találkozót rendeznek. A pécsi színház képviselője már javasolt is egy ilyen műsort, a West Side Story szombathelyi bemutatója előtt a darabban szereplő fiatal művész, Sólyom Kati szívesen látogatna el Buda­pesten is nagy sikert ara­tott előadóestjével. Ilyen, s hasonló módon jobban elő lehetne készíteni hangula­tában is a színházi esteket! Felvetődött egy kamaraszín­ház hiányának gondolata is, erre a megyei művelődés­­ügyi osztály csoportvezetője válaszolt: az 1974-re terve­zett ifjúsági művelődési köz­pontban lesz kamaraelőadás­ra lehetőséget adó terem is. Kérte a közönség a produk­ciókról tájékoztató, emlék­nek is eltehető műsorfüze­teket, a plakátok arányos, helyes elosztását a város­ban. Szó esett a színházje­gyek áráról: még az alkal­milag megvásárolt jegyek árához is több forintot tesz hozzá az állam, a színházi bérlet 15 százalékos kedvez­ményt biztosít, a diákok — nekik való esti előadásokra is — hat forintért nézhetnek meg egy-egy előadást, s ugyancsak ilyen kedvez­ményt kapnak a nyugdíja­sok. A Művelődési és Sport­­ház a színházakkal együtt megtervezte, előkészítette az új évadot, 26-án befejeződik a bérletek árusítása is. Minden feltétel megvan hozzá, hogy zökkenőmente­sen kezdődjön az évad. A többi most már a közön­ségszervezőkön, a közönsé­gen múlik, hiszen a szín­ház, mint egyik legél­őbb és legkollektívebb művészet nem nélkülözheti az érdek­lődők fegyelmezett, aktív jelenlétét! Szakály Éva 1970. szeptember 16. Szerda A hét filmjei: Egy kínai viszontagságai Kínában Verne Gyula regénye alapján Jean-Paul Belmon­do és Ursula Andress fősze­replésével készítette el a hí­res kalandfilmrendező, Phi­lipe de Broca ezt a színes, szélesvásznú francia—olasz alkotást. A fergeteges cse­lekmény arra a fonák szi­tuációra épül, amikor egy öngyilkos-jelölt milliomos f­élteni kezdi életét... Mert Arthur Lempereur olyan gazdag, hogy az már elviselhetetlen. Semmit sem kell tennie, mégis gyűlik a vagyona, már mindent ki­próbált, de semmi sem szó­rakoztatja, halálosan unat­kozik. Egy unalmában kö­tött életbiztosítás azután meghozza számára az izgal­mak sorozatát, s egy szép sztriptíztáncosnő személyé­ben az igazi szerelmet is. Élete megmentéséért kény­telen megmászni a Himalá­ját — itt csaknem máglyán égetik meg — bujdosik Hong-Kongban, szakadat­lan menekülés során még egy látszólag lakatlan szi­getre is elkerül... A híres rendező ezzel az új alkotá­sával szinte magát múlta felül. A kalandok, akrobata­­mutatványok, fantasztikus helyzetek és csodálatos me­nekülések fergeteges tempó­ban követik egymást a cso­dálatos helyszínen felvett képsorokban. A francia kri­tika többek között így ír a filmről: „Broca a trükkök és a vágástechnika minden rafinériáját felhasználja. A Himalája megmászása ép­penséggel parádéja mind­annak, amit csak kezdeni lehet színes filmmel. Az ül­dözés a tetőkön és az áll­ványokon olyan tempójú, hogy ezt nehéz lesz valaha is filmesnek utánoznia A figuráik szinte repülnek, a való­szerűségnek még csak az árnyéka sem merül fel, de ez jól illik a történet stílusához. Verne regényé­ből nem sok maradt a film­ben, de ez a legbolondosabb, legkönnyedebb film, amely­­lyel a francia filmgyártás hosszú idő után jelentke­zett. És Belmondo, aki túl­szárnyalja önmagát! VAS NÉPE (x) 5 A filmszínházak műsora Szept. 17-től 23-ig SZOMBATHELY SAV­ARIA 17—20 AUTÓT LOPTAM szovjet (fél 3). 21—23 AZ „I” AKCIÓ szovjet (fél 3). 17— 23 EGY KÍNAI VISZONTAGSÁGAI KÍNÁBAN francia (fél 5, fél 7, fél 9, 18-án és 22-én délelőtt 10 órakor is). SZOMBATHELY BÉKE 18— 20 MAGASISKOLA magyar. 21—23 elkésett virágok szovjet. SZOMBATHELY MŰVÉSZ 18- án AKIT NEM LEHET ELÍTÉLNI szovjet. KŐSZEG 17—18 A SÓLYOM NYOMÁBAN NDK (fél 6). 17—18 A KÜLÖNÖS ÚR csehszlovák (fél 8). 19— 20 FEHÉR FARKASOK NDK 21—23 MAGASISKOLA magyar (fél 6). 21—23 CICABABÁK olasz (fél 8). sárvár 17—18 ELKÉSETT VIRÁGOK szovjet. 19— 20 A KARDFORGATÓ NÖ japán. 21—22 ŐFELSÉGE HERCEG ELVTÁRS NŐK. KÖRMEND 17—18 A KARDFORGATÓ NÖ japán. 19—20 ELKÉSETT VIRÁGOK szovjet. 21—23 SZÁLLNAK A DARVAK szovjet (5). 21—23 FUTÓHOMOK lengyel (7). CELLnilMÖLK 17—18 FEHÉR ÉJSZAKÁK szovjet (fél 8) 17—18 ZORBA, A GÖRÖG görög (fél 8). 19—20 DAJKAMESÉK HÖLGYEKNEK amerikai 21—22 LUXUSTUTAJON szovjet (fa 6). 21—22 LÉGYFOGÓ lengyel (fél 8). 17—18 DAJKAMESÉK HÖLGYEKNEK amerikai. 19—20 FUTÓHOMOK lengyel. 7—22 ÖTEN AZ ÉGBŐL szovjet. VASVÁR 17—18 A LEGSZEBB HÓNAP francia. 19—20 A KIS LOVAG I—II. rész lengyel (fél 6). 21—22 DAJKAMESÉK HÖLGYEKNEK amerikai.

Next