Vasuti és Hajózási Hetilap, 1928 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-31 / 1-5. szám
2 VASÚTI ÉS VAJÚZÁSI HETILAP 1—5. szám Jelentkezés. i „ J !- - u ! • A kiránduláson való résztvételre már most, de legkésőbben 1928 március 15-ig lehet jelentkezni naponta d. u. 5-1 7 óra között a klub irodájában. A jelentkezés alkalmával 80 pengőt azonnal, a hátralevő összeget (havi részletekben is) legkésőbben 1928. év június évig kell befizetni. E határidőig kell beküldeni az útleveleket is. A kiránduláson legfeljebb 82 személy vehet részt, ezért a klubtagok által ajánlott vendégek csak feltételesen vehetők fel. Ha 1928 március 30-ig ezt a számot a klubtagok és azok családtagjai be nem töltenék, a vendégeket a jelentkezés sorrendjében véglegesen felvesszük.Ha valamelyik jelentkező bármely okból visszalépne, csak a 80 pengőn felül befizetetett összeg visszatérítésére tarthat igényt, mert a jelentkezés alkalmával befizetett összeget a szobák lefoglalására előlegként kell a különböző szállodáknak megküldenünk. Ha maga helyett más résztvevőt nevez meg, akkor a 80 pengőt is visszatéríthetjük. A kirándulás előtt két héttel minden résztvevő könyvecskét kap, mely tartalmazni fogja az összes tudnivalókat, a kirándulás rövid leírását és a résztvevők névsorát. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a klubiroda a hivatalos órák alatt. A Duna legnagyobb kikötője (A budapesti Kereskedelmi és Ipari Kikötő) Írta: Dr. Bogsch Aladár máv. főfelügyelő Alábbiakban egy oly kérdést kívánunk olvasóink előtt ismertetni, mely úgy a vasúti, mint a hajós tisztviselők társadalmát a legnagyobb mértékben érdekelheti. A csepeli kikötőről van szó, melynek legfontosabb munkái a folyó évben befejezést nyernek. A kérdés tehát nagyon aktuális. Ismertetésünkben a kikötőügyek kormánybiztosa által kiadott tájékoztató füzethez tartjuk magunkat és rövidre fogva mondandóinkat, a következőket emeljük ki. A tömegáruk szállításában a Duna mindig igen nagy szerepet játszott. Jelentősége hazánkra a trianoni békekötés óta lényegesen fokozódott azáltal, hogy a nemzetközi Duna az egyetlen szabad közlekedési utunk, mely a környező államok tarifális politikájától független. Hogy Budapestnek központi fekvése a dunai forgalom szempontjából mily nagy szerepet játszik, arra jellemző, hogy 1911-ben 3 millió tonna forgalmával valamennyi dunamenti város közül Budapestnek volt a legnagyobb hajózó forgalma, ami sokat mond, mert Braila és Bécs szerepe a dunai közlekedésben kétségtelenül szintén igen nagy. Utóbbi városok forgalma pillanatnyilag nagyobb, mint Budapesté, minthogy azonban a budapesti forgalom erős fellendülésben van, remélhető, hogy rövidesen visszanyeri korábbi vezető szerepét. Annál valószínűbb ez, mert a csepeli kereskedelmi és ipari kikötő révén Budapest a legmodernebb berendezésű kikötőhöz jut a Dunán. Amíg ez a kikötő meg nem épült, a forgalom céljára mindössze a főváros mindkét partján mintegy 11 km hosszban épült partfalak szolgáltak. Ezek azonban csak a helyi forgalom (hajóról közúti járóművekre és viszont) igényeit képesek kielégíteni, mert a Boráros-tér és az Összekötő-híd közötti aránylag rövid szakaszt kivéve, a partok sek vasúti vágánnyal, sem tárházakkal nem rendelkeznek, sőt még daruk részére is alig van hely. Az új kikötő megépítése révén a fenforgó nehézségek mind kiküszöböltettek. Mint ábránk mutatja, a kikötő a Duna balpartján, közvetlenül a IX. kerület tőszomszédságában épült, a nyílt Duna és a soroksári Dunaág képezte csepeli sziget felső csúcsán. A kikötő két főrészre tagozódik, u. m. a soroksári Dunaág legfelsőbb szakasza mentén elterülő részre, az állandó vízszintű belső kikötőre, mely elsősorban a helyi forgalom lebonyolítására szolgál, másrészt a nyílt Duna mentén fekvő külső kikötőre, mely főképpen, az átmenő áruforgalmat és a vámmentes tárolást igénylő áruk forgalmát lesz hivatva lebonyolítani. A kikötő építése 1912. év óta van folyamatban. Költségeit csaknem teljes mértékben a magyar állam viseli. Az ábrán C-vel jelöltük meg a régi gubacsigát helyét, ezt a gátat elhordták és a soroksári Dunaágnak a régi gát feletti szakaszát 120 méter fenékszélességű kikötőmedencévé képezték ki. E medence hossza a »Kvassay« hajózsilippel, a régi gát helyén épült hídig, mintegy 3 km. A medence 3 és fél méteres vízmélysége a legnagyobb terhelt dunai uszályok részére elegendő. E medence kiépítése 2 millió m 3 földmozgósítást igényelt. Duzzasztóművek segítségével elérhető, hogy az egész soroksári Dunaág vízszintje egyforma magasságban tartassák. Minthogy a Duna a Csepelsziget hosszában mintegy 4 méterrel esik, a duzzasztóműveknél képződő vízlépcsők ereje nagyon kihasználható, aminek jellemzésére szolgál, hogy összesen évi 4,2 millió kilowattóra energiamennyiség termelhető. A duzzasztóművek mellett létesültek a zsilipek. A felső, úgynevezett Kvassay-zsilipet ábránkon A-val jelöltük. Ez 75 m hosszú és 10 m széles s a legnagyobb dunai uszályok átengedésére alkalmas. Az alsó zsilip valamivel nagyobb. A felső zsilip közelében egy D-vel megjelölt híd köti össze a sziget csúcsát a Duna balpartjával. Megfelelő berendezkedések elősegítik a hajóról és vasútról való közvetlen átrakást. A C-vel jelölt helyen pedig (a régi gubacsi gát helyén) egy közúti, illetve egy 3 vágányú vasúti híd köti össze Budapestet Csepel községgel. Az ábránkon F-fel és D-vel jelölt helyek között kisebb