Vasuti és Hajózási Hetilap, 1928 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-31 / 1-5. szám

2 VASÚTI ÉS VAJÚZÁSI HETILAP 1—5. szám Jelentkezés. i „ J !- - u ! • A kiránduláson való résztvételre már most, de legkésőbben 1928 március 15-ig lehet jelentkezni naponta d. u. 5-1­ 7 óra között a klub iro­dájában. A jelentkezés alkalmával 80 pengőt azonnal, a hátralevő összeget (havi részletekben is) legkésőbben 1928. év június évig kell befizetni. E határidőig kell beküldeni az útleveleket is. A kiránduláson legfeljebb 82 személy vehet részt, ezért a klubtagok által ajánlott vendégek csak fel­tételesen vehetők fel. Ha 1928 március 30-ig ezt a számot a klubtagok és azok családtagjai be nem töltenék, a ven­dégeket a jelentkezés sorrendjében véglegesen felvesszük.­­Ha valamelyik jelentkező bármely okból visszalépne, csak a 80 pengőn felül befizetetett összeg visszatérítésére tarthat igényt, mert a jelentkezés alkalmával befizetett összeget a szobák lefoglalására előlegként kell a különböző szállo­dáknak megküldenünk. Ha maga helyett más résztvevőt nevez meg, akkor a 80 pengőt is visszatéríthetjük. A kirándulás előtt két héttel minden résztvevő köny­vecskét kap, mely tartalmazni fogja az összes tudnivalókat, a kirándulás rövid leírását és a résztvevők névsorát. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a klubiroda a hivatalos órák alatt. A Duna legnagyobb kikötője (A budapesti Kereskedelmi és Ipari Kikötő) Írta: Dr. Bogsch Aladár máv. főfelügyelő Alábbiakban egy oly kérdést kívánunk olvasóink előtt ismertetni,­ mely úgy a vasúti, mint a hajós tiszt­viselők társadalmát a legnagyobb mértékben érdekelheti. A csepeli kikötőről van szó, melynek legfontosabb munkái a folyó évben befeje­zést nyernek. A kérdés tehát nagyon aktuális. Ismertetésünkben a ki­kötőügyek kormánybiztosa ál­tal kiadott tájékoztató füzet­hez tartjuk magunkat és rö­vidre fogva mondandóinkat, a következőket emeljük ki. A tömegáruk szállításában a Duna mindig igen nagy sze­repet játszott. Jelentősége ha­zánkra a trianoni békekötés óta lényegesen fokozódott az­által, hogy a nemzetközi Duna az egyetlen szabad közleke­dési utunk, mely a környező államok tarifális politikájától független. Hogy Budapestnek központi fekvése a dunai for­galom szempontjából mily nagy szerepet játszik, arra jellemző, hogy 1911-ben 3 millió tonna forgalmával valamennyi duna­­menti város közül Budapestnek volt a legnagyobb hajózó for­galma, ami sokat mond, mert Braila és Bécs szerepe a dunai közlekedésben kétségtelenül szintén igen nagy. Utóbbi városok forgalma pillanat­nyilag nagyobb, mint Budapesté, minthogy azonban a budapesti forgalom erős fellendülésben van, remélhető, hogy rövidesen visszanyeri korábbi vezető szerepét. An­nál valószínűbb ez, mert a csepeli kereskedelmi és ipari kikötő révén Budapest a legmodernebb berendezésű kikö­tőhöz jut a Dunán. Amíg ez a kikötő meg nem épült, a forgalom céljára mindössze a főváros mindkét partján mintegy 11 km hosszban épült partfalak szolgáltak. Ezek azonban csak a helyi forgalom (hajóról közúti járóművekre és viszont) igényeit képesek­ kielégíteni, mert a Boráros-tér és az Összekötő-híd közötti aránylag rövid szakaszt kivéve, a partok se­k vasúti vágánnyal, sem tárházakkal nem ren­delkeznek, sőt még daruk részére is alig van hely. Az új kikötő megépítése révén a fenforgó nehézségek mind kiküszöböltettek. Mint ábránk mutatja, a kikötő a Duna balpartján, közvetlenül a IX. kerület tőszomszéd­ságában épült, a nyílt Duna és a soroksári Dunaág képezte csepeli sziget felső csúcsán. A kikötő két főrészre tago­zódik, u. m. a soroksári Dunaág legfelsőbb szakasza mentén elterülő részre, az állandó víz­­szintű belső kikötőre, mely elsősorban a helyi forgalom lebonyolítására szolgál, más­részt a nyílt Duna mentén fekvő­ külső kikötőre, mely főképpen, az átmenő árufor­galmat és a vámmentes táro­lást igénylő áruk forgalmát lesz hivatva lebonyolítani. A kikötő építése 1912. év óta van folyamatban. Költségeit csak­nem teljes mértékben a magyar állam viseli. Az ábrán C-vel jelöltük meg a régi gubacsigát helyét, ezt a gátat elhordták és a soroksári Dunaágnak a régi gát feletti szakaszát 120 méter fenékszélességű kikötő­medencévé képezték ki. E medence hossza a »Kvassay« hajózsilippel, a régi gát helyén épült hídig, mintegy 3 km. A medence 3 és fél méteres víz­mélysége a legnagyobb terhelt dunai uszályok részére elegen­dő. E medence kiépítése 2 mil­lió m 3 földmozgósítást igényelt. Duzzasztóművek segítségével elérhető, hogy az egész sorok­sári Dunaág vízszintje egy­forma magasságban tartassák. Minthogy a Duna a Csepel­­sziget hosszában mintegy 4 méterrel esik, a duzzasztó­műveknél képződő vízlépcsők ereje nagyon kihasználható, aminek jellemzésére szolgál, hogy összesen évi 4,2 millió kilowattóra energiamennyiség termelhető. A duzzasztó­művek mellett létesültek a zsilipek. A felső, úgynevezett Kvassay-zsilipet ábránkon A-val jelöltük. Ez 75 m hosszú és 10 m széles s a legnagyobb dunai uszályok átengedésére alkalmas. Az alsó zsilip valamivel nagyobb. A felső zsilip közelében egy D-vel megjelölt híd köti össze a sziget csúcsát a Duna balpartjával. Megfelelő berendezkedések elősegítik a hajóról és vasútról való közvetlen átrakást. A C-vel jelölt helyen pedig (a régi gubacsi gát helyén) egy közúti, illetve egy 3 vágányú vasúti híd köti össze Budapestet Csepel községgel. Az ábránkon F-fel és D-vel jelölt helyek között kisebb

Next