Vasuti és Hajózási Hetilap, 1930 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-15 / 1-4. szám

VASÚTI ÉS HÍVJÚZIÁSI HETILAP 1­4. szám október hó 1-ével új Vasút Üzletszabályzatot adott ki, amely a kereskedelmi törvény rendelkezéseitől több részé­ben eltér és amely jelenleg is érvényben van. A vasúti fuvarozás feltételeit megállapító Kereskedelmi törvény, Nemzetközi egyezmény és Vasút Üzletszabályzat nem rendelkeznek minden felmerülhető konkrét esetre, hanem csak a fuvaroztató feleket és a vasutakat megillető jogo­kat és feltételeket állapítják meg, ellenben felhatalmazzák a vasutakat arra, hogy a részleteket — megfelelő kere­teken belül — a díjszabások útján szabályozzák. Az árufuvarozásról szóló Nemzetközi Egyezmény végrehajtása céljából szükséges intézkedések közül azok, amelyeket az egyezményt elfogadó valamennyi vasút magára nézve érvényesnek ismer el »egységes kiegészítő határozmány«-ként, azok pedig, amelyeket csak egyes csoportok az egymásközti forgalmukban érvényesítenek, »köteléki kiegészítő határozmány«-ként vetettek fel a vasutak által kiadott Nemzetközi vasúti árudíjszabásba. A belföldi árufuvarozásra vonatkozó ezek a részletes intézkedések a »Magyar vasúti árudíjszabás I. rész A) szakaszába mint »végrehajtási határozmány«-ok vetet­tek fel. Minthogy a vasúti politikát a kormányzat irányítja, természetes, hogy a vasutak csak a felügyeleti hatóság (kereskedelmi miniszter) jóváhagyásával vehetnek fel a díjszabásba végrehajtási határozmányt. II. Az új Vasút Üzletszabályzat és a Magyar vasúti árudíjszabás I. rész A) szakasz. Az üzletszabályzat kidolgozásánál az volt a vezér­­gondolat, hogy a Nemzetközi egyezmény rendelkezései — amennyiben azok a hazai viszonyoknak megfelelnek — a konformitás érdekében lehetőleg változtatás nélkül vétessenek fel, a fuvaroztatók és a vasutak kívánságai­nak összeegyeztetése alapján szükségesnek mutatkozó rendelkezésekkel kiegészíttessenek, az előző Vasút Üzlet­­szabályzatnak a gyakorlatban kitűnt hiányosságai pedig kiküszöböltessenek. Ugyanez a gondolat vezette a vasu­takat is az új Magyar vasúti árudíjszabás I. rész A) sza­kasz megalkotásában. E helyen a Vasút Üzletszabályzatnak, illetőleg a Magyar vasúti árudíjszabás I. rész A) szakaszának azon lényegesebb módosításaira mutatunk rá, amelyek a fuva­­roztatókra, illetőleg a vasútra könnyítéseket vagy meg­szorításokat tartalmaznak. Szerkezeti különbség, hogy az élőállatok fuvarozására vonatkozó szabályzati rész, amely előzőleg az üzletszabály­zat B) mellékletét képezte, magába az üzletszabályzatba vétetett fel, továbbá, hogy a feltételesen fuvarozható tárgyakra vonatkozó szabályok összessége, amelyet eddig a C) melléklet tárgyalt, B) melléklet megjelölést nyert. Az üzletszabályzat a kereskedelmi törvénynek meg­felelően, a dolog jogi természetéhez simulóan a vasúti szállítást fuvarozási ügyletnek tekinti és eltérőleg az előző üzletszabályzatoktól, nem »szállítási«, hanem »fuvaro­zási» szóval tárgyalja. (Személyfuvarozás, árufuvarozás, fuvarozási érdek, fuvarozási határidő, stb.) A »Hullafuvarozás«-ról rendelkező VI. címben lénye­ges módosítás az esetleges félreértések végett az 56. §-ba, illetőleg annak I. végrehajtási határozmányába felvett az a rendelkezés, hogy a hullafuvarozásra nézve azokra az esetekre, amelyek a hullafuvarozásról szóló címben nem szabályoztattak, az árufuvarozásra vonatkozó ren­delkezéseket illetőleg végrehajtási határozmányokat kell megfelelően alkalmazni. Az élőállatok fuvarozását szabályozó VII. címben új az 57. §, VIII. végrehajtási határozmánya, amely a fuva­roztatók régóta hangoztatott kívánságának megfelelően megengedi, hogy tartályokban feladott állatküldeménye­ket és az azokkal együvé rakható árukat közös fuvar­levéllel is fel lehet adni. Az áruk fuvarozására vonatkozó Vil­. címben lény­­esebb módosítások a következők: A feltételesen fuvarozható tárgyakra vonatkozó 66. §-ba nem vetettek fel az eddigi üzletszabályzat 54. §1­2. B) 1. pont alatt felsorolt arany- és ezüstrudak és egyéb drágaságok, amelyek ennélfogva nem tartoznak a feltéte­­telesen fuvarozható tárgyak közé. A 68. §. (1) bek. e) pontja eltérőleg az árufuvarozásról szóló Nemzetközi egyezménytől, azonban a kereskedelmi törvény 395. §-ának megfelelően nem követeli meg a fuvarlevél aláírását, hanem csak azt rendeli, hogy a fel­adó a fuvarlevélbe nevét vagy cégét jegyezze be. A (2) bek. b) pontja, valamint a 77. §. (1) bek. lehetővé teszi a gyakorlati élet azon követelményé­nek teljesítését, hogy a feladó a vámhivatali vagy egyéb hatóságok által előírt okmányokat valamely állomáson, ahol azokra a kezelésnél szükség van, letétbe helyez­hesse. A (11) bek. a fuvaroztatók régi kívánságának meg­felelően megengedi a fuvarleveleknek írógéppel és a fuvarlevélmásodpéldánynak átnyomás útján való kiállí­tását. A 74. §. (5) bek. az árufuvarozásról szóló Nemzet­közi egyezmény 12. cikkének megfelelően azt az új ren­delkezést tartalmazza, hogy a feladó a csomagolásnak a fuvarlevélen el nem ismert, külsőleg felismerhető hiányos­ságaiért is felelős, ha a vasút a hiányosságok fennállását bebizonyítja. Az előző üzletszabályzat 62. §. (3) bek. szerint a feladó ily esetben csak akkor volt felelős, ha csalárdul járt el. A 77. §. (3) bek. az árufuvarozásról szóló Nemzetközi egyezménnyel egybehangzóan a vasutat felelőssé teszi a fuvarlevélben felsorolt és ahhoz csatolt iratok elveszé­séből származó következményekért. A 83. §. (1) bek. az utánfizetési kötelezettséget a fuvardíjpótlékra, egyéb költségekre és a helytelen kiszá­mításon felül bármely okból történt helytelen beszedésre is kiterjeszti, a (3) bekezdés pedig az utánfizetési, illetőleg visszatérítési összegek után kamatfizetési kötelezettséget állapít meg. A 84. §. (3) bek. a beszedett utánvét kifizetésére határidőt állapít meg, mégpedig a nemzetközi forgalom­ban érvényes 3 hónapi idővel szemben 30 napot, késedel­mes kifizetés esetén pedig kamat fizetésére kötelezi a vasutat. A 85. §. (2) bek.-hez tartozó I. végrehajtási határoz­­mány a gyakorlati élet követelményének megfelelően mó­dot nyújt arra, hogy a feladó a készpénzelőleg leszállítá­sára vagy visszavonására is rendelkezhessék. A (12) bekezdés szerint a feladónak a fuvarozási szerződés módosítására való joga akkor szűnik meg, ha a vasút a fuvarlevelet az átvevőnek kiadta, vagy ha az átvevő igényt emel. A rendelkezési jog megszűnése tehát nincs többé függővé téve az árunak a rendeltetési állomásra való megérkezésétől. A 87. §. a gyorsított gyorsárukra rövidebb, a fel­tételesen fuvarozható tárgyakra pedig hosszabb fuvaro­zási határidőket állapít meg. A 95. §. (4) bek. jogot ad a vasútnak arra, hogy ha a rendelkezésre jogosult kívánságára foganatosított vizsgálat szerint semmi, vagy csak a vasút által már elismert részleges elveszés vagy sérülés mutatkozik, a vizsgálatért a felmerült költségeken felül díjat szedhet. A 98. §. elejtette azt az eddigi megszorítást, hogy a fsomagolatlanul vagy hiányos csomagolással feladott árunál a kár keletkezésére vonatkozó törvényes vélelem a vasút javára csak abban az esetben állott fenn, ha az ily módon­ történt feladást a feladó a fuvarlevélen elismerte. A vasút javára a törvényes vélelem a kereskedelmi tör­vény 425. §-ával összhangban ezentúl akkor is fennáll.

Next