Vasuti és Hajózási Hetilap, 1935 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-01 / 1-4. szám

XXXVII. évfolyam Budapest, 1935 január hó 1—4. szám. VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HETILAP A „MAGYAR VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI KLUB" KÖZLÖNYE Megjelenik minden szombaton (Egyelőre havonkint jelenik meg) Felelős szerkesztő Dr. ESZLÁRY ISTVÁN klubtitkár bzerkesz őség és Kiadóh vatai BUDAPEST, VI, Csengery-uica 68. szám TELEFON: k2-5- 98 Postatakarékpénziaii csekkszámla 80743 Baross Gábor (1848—1892.) ÍRTA: DR. LÓSY-SCHMIDT EDE, mav. műszaki tanacs„s. Baross Gábor, a Tisza és a Szapáry kormányok kereskedelemügyi, rövid ideig belügyminisztere, a ma­gyar közélet legújabb korának egyik legjeieseob, leg­kimagaslóbb alakja. Széchenyi István óta közgazda- sági életünk legjáválóbb, legfáradhatatlanabb mun­kása. Miként nagy elődje: a független Magyarország első közlekedésügyi minisztere, úgy ő is érezte, hogy csak anyagi javakkal rendelkező, független ország fejlődhetik tartósan és haladhat a boldogulás útján felfelé. 1867 óta Baross az első államférfi, ki önálló magyar gazdasági politikát kísérelt meg nagy siker­rel és sok eredménnyel. Az Ausztriával létrejött ki­egyezés alapján állva, a legnemzetibb politikát foly­tatta és a magyarosodás ügyének is nagy hasznára volt tevékenységével. A kiegyezési törvény által adott jogokat nemzete javára igyekezett minél eredménye­sebben és gyümölcsözőbben kiaknázni. Magyarország gazdasági önállósítása és a magyar közlekedési és ke­reskedelmi politika megteremtése voltak eszmény­képei. Az ország gazdasági életét akarta minden ide­gen befolyástól és érdektől függetleníteni, amennyire azt az Ausztriával kötött egyezség keretei megenged­ték és kivívott — sokszor heves harcok árán — anyi- nyit, amennyit az adott körülmények között egyálta­lán kivívni lehetett. Szembeszállt Ausztria önzésével és nem hajolt meg az osztrák érdekek előtt. Bécsben ezért termé­szetesen nem volt kedvelt egyéniség s az osztrák sajtó magyar érzületéért és a magyar érdekeknek állhata­tos védelméért sokszor támadta hasábjain. „Hadd csaholjanak — mondotta egyízben bizalmasai előtt —, hiszen régi dolog, hogy a mi Magyarországra nézve haszonnal jár, azt a bécsi lapok okvetlenül károsnak tartják Ausztriáéra 'nézve, meg ha nem is igaz”. A bécsi lapok támadásai nem is áldottak Barossnak. Csak arra voltak jók, hogy népszerűségét itthon még inkább növeljék s helyzetét a képviselőházban megszi­lárdítsák. Baross a munka embere volt. Az erőnek és a munkának a megtestesítője. Folyton dolgozott, tanult és művelte magát, hogy teremteni tudjon. És mindig a nemzete javára és hasznára fordította minden munkaerejét, soha a magáéra. Mindenben a közjó és a kötelességtudás irányították cselekedeteit, soha egyéni érdekei. Szinte emberfeletti munkát fejtett ki, hogy hazájának anyagi jólétét megalapozza s évtizedek mulasztásait pótolja. Midőn egy alkalommal arra figyelmeztették, hogy egészségére is gondoljon s leg­alább, karácsonykor pihenjen, azt felelte, hogy semmi­vel sem dicsérheti jobban az Istent, mint munkával. Jobban meg van az Isten így velünk elégedve, mintha mellünket verjük, azt mondván: „Atyám, vétkeztem”. Lázas sietséggel és bámulatos eréllyel dol­gozott folyton, hogy a magyar ipart és ke­reskedelmet fellendítse s a közlekedést fej­lessze, a forgalmat emelje. Olyan volt Baross Gábor, amilyennek Széchenyi gondolta a nemzet munkását: hangyaszorgalmú, erélyes, okos és határozott. Akadályokat nem ismert, a nehézségektől nem riadt vissza. Gyorsan cselekedett, de semmit sem hamarkodott el. Nyájas modorával, lebilincselő szíves­ségével meg tudta nyerni az embereket. Komolyságá­val, lelki és szellemi nagyságával tiszteletet ébresztett, bámulatot keltett maga iránt. Becsvágyó volt, de nem hiú; az önfeláldozásig kötelességtudó, de nem fontos­kodó. Tiszta jellemű, becsületes ember volt, üldözte a korrupciót s hazáját oly nagy önzetlenséggel szolgálta, amilyennel csak nemes lelkületű, eszményi jellemű fér fiák szolgálhatják. MEGHÍVÓ HKL.YÁKAK: Ötszemélyespáholy 15 pengő, számozott ülőhely 3 pengő, a lobbi ülőhely 2 pengő. — A hang­verseny iráni belépésre jogosító táncosjegvek ára 1 pengő. A MAGYAR VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI KLUB 1935 február 18-án (hátion) este fél 9 órakor a m kir. Operaház művészeinek és a máv. tO tagból álló szimfónikus zenekarának közreműködő ével a klub gveimeknyaiaitatási és ösztöndíj akciója javára rendezendő MŰVÉSZESTRE és az azt követő zártkörű TÁNCESTÉLYRE Belépőjegyek a terein befogadóképességére való tekiniettel csak korlátolt szám­ban, a boríiéhos megb vő elómutatása mellett adatnak ki. Meghív, к igényel­hetők és jegyek kaphatok a klub iiodá ában d. u 4—6 óra közölt A VIGALMI ÉS MŰVÉSZI RIZOITSÁG.

Next

/
Thumbnails
Contents