Vasuti és Hajózási Hetilap, 1936 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-01 / 1-4. szám
21—4. szám. VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HETILAP ideális célért, hogy a nemzetek egyesüljenek nagy eszméiknek megvalósításáért. Európa politikai határai okozta tagozódottságával és a politikai határoknál is élesebb határokat vonó féltékenységgel szemben a gazdasági és ideális célokat szolgáló nemzetközi szövetségeknek kell fölsorakozniuk, mert ezek felölelik a gazdasági és társadalmi élet minden körét. Egyes kongresszusokról szóló hírek gyakran terelik a közfigyelmet a szorgalmasan dolgozó nemzetközi egyesülésekre. Ilyenek — többek között — az „autógyárak nemzetközi állandó irodája”, „a szállodások nemzetközi szövetsége”, a ,,Pen Club” (az Írók nemzetközi szövetsége), a „nemzetközi légügyi bizottság”, az „antialkoholisták nemzetközi szövetsége”, a „nemzetközi munkaügyi hivatal”, a „nemzetközi kereskedelmi kamara”, a „nemzetközi egészségügyi hivatal”, a négy évenkint megismétlődő olimpiai játékok, stb. A nemzetek közötti együttmunkálkodás egyik legfejlettebb megnyilvánulása maga a vasút, ennek tevékenysége szorosan kihat a világ népeinek legszélesebb rétegeire, hiszen csak a vasutak együtt munkálkodása révén bonyolítódhatik le a nemzetközi kereskedelem. A vasúti hálózaton lebonyolódó forgalom, mint a nagy tömegek szállítója bátran nevezhető a nemzetek gazdasági vérkeringésének. Ha ez a gazdasági vérkeringés hiányosan működik, megsínyli az egész szervezet. A feleslegek felszaporodnak, a hiányok nyomasztóbbakká válnak, s miként az árny követi a fényt, nélkülözés jár a dezorganizált gazdasági élet nyomában. Az utas, aki a menetjegy irodában Amszterdamig megváltja jegyét és feladja poggyászát, midőn helyét elfoglalja, bizonyosan nem is sejti, hogy előzően mennyi értekezlet tette lehetővé, hogy Budapestről a holland államvasutak tulajdonában lévő kocsin minden ki- és átszállás nélkül teheti meg útját. Mennyi szorgos munkának, tanulmánynak, komoly törekvésnek köszönhető, hogy mezőgazdasági áruink minden átrakodás, minden közbeeső vám fizetése nélkül juthatnak London piacára. Nemzetközi szállítási kapcsolatok léteztek már jóval a háború előtt is. Sőt a nemzetközi áruforgalom jelentőségét már akkor is felismerték, mikor vasutak még nem is léteztek. Kant, a nagy filozófus az emberiség történetéről írott művében (1784) a kereskedelem és közlekedés kapcsolatát olyan jelentőségűnek tartotta, hogy ezek a kapcsolatok a nemzetek közötti háborút lehetetlenné teszik. Ez a jóslás ugyan még nem vált be, de — legalább egyelőre — a vasutak mind jobban és szorosabban fűzik egymáshoz Európa államait. A világháború utáni évek tapasztalatai minden érvnél meggyőzőbben igazolták, hogy minden ország jóléte külkereskedelmi mérlegétől függ. A vasút, mint a nagy tömegek szállítója és így a külkereskedelem egyik fontos tényezője, a rendeltetését bármely oldalról jövő verseny dacára bizonnyal még évtizedeken át meg fogja tartani, s továbbra is minden ország gazdaságának hatalmas aktívuma marad. A vasutak kereskedelmi szolgálata jegyében folyik a nemzetközi forgalom. Ez a szolgálat hozza meg a vasutak fennmaradásának anyagi előfeltételeit és így marad a vasút az emberiség nagy áldása, s egyúttal a kultúrnépek harmonikus együttműködésének egyik fontos tényezője. A protekció ellen A m. kir. államvasutak igazgatósága a minisztertanács kifejezett hozzájárulásával szigorú rendeletet adott ki, amely súlyos pénzbírsággal, ismétlődés esetén pedig fegyelmi eljárással sújtja azokat a tényleges szolgálatban álló vasúti alkalmazottakat, akik akár előléptetésük kérdésével kapcsolatban, akár bármely más szolgálati ügyükben közbenjárók közreműködését veszik igénybe. Minthogy pedig az illető alkalmazottak, tapasztalat szerint, rendesen azzal védekeznek, hogy a közbenjárásról tudomásuk nem volt, a rendelet értelmében ez a hivatkozás nem mentesítheti őket a büntetés alól. A MÁV igazgatóságának ez a rendelete a vasúti szolgálati pragmatikáról szóló 1914. évi XVII. t.-c. 13. és 15. §§-ain, illetőleg a Vasúti Szolgálati és Illetményszabályzat 20. és 22. §§-ain alapul, amelyek kifejezetten eltiltják a vasúti alkalmazottakat a külső közbenjárók igénybevételétől, egyúttal pedig intézményesen szabályozzák a vasúti alkalmazottaknak szolgálati úton írásbelileg érvényesíthető törvényes kérvényezési és panasz jogát. Az államvasutak vezetősége ezenfelül módot nyújt arra, hogy az alkalmazottak kéréseiket és jogos panaszaikat a vonalakat beutazó igazgatók, üzletigazgatók, sőt maga a MÁV igazgatóságának elnöke előtt is közvetlenül is előadhassák. Örömmel üdvözöljük az államvasutak igazgatóságának ezt a rendeletét, mely a vasúti szolgálatban elengedhetetlenül szükséges szigorú rendet és fegyelmet ilyen téren is biztosítani kívánja. Ismerjük azokat a nemes indokokat, melyek e rendelet kiadásának rugói voltak és minden magyar vasutas nevében szívből kívánjuk e mindnyájunk érdekében álló bölcs rendelkezésnek a legteljesebb eredményt és sikert. Az 1938. évi kirándulásaink Értesítjük. Tagtársainkat, hogy kirándulási bizottságunk az alternative tervbe vett (osztrák és lengyel) külföldi kirándulások közül az osztrák alpesekbe való kirándulás megrendezését határozta el, egyrészt mivel az érdeklődők nagy többsége e kirándulás mellett nyilatkozott, másrészt pedig mivel valutáris szempontból is könnyebben megrendezhető ez a kirándulás, mint a lengyel, melyet esetleg a jövő évben fogunk megtartani. Kirándulásaink rövid programját és dátumát az alábbiakban közölhetjük: Esztergomi hajókirándulás. 1936. május 23. (szombat). Indulás reggel 7 órakor hajóval Esztergomba, érkezés 11 órakor. A nagy strandfürdő megtekintése (esetleg fürdés), ebéd a strandfürdő szállodájában. Délután a primási palota, bazilika és az ásatások megtekintése. Este hajóval visszatérés Budapestre. A részvételi díj és részletes programot lapunk egy későbbi számában fogjuk közzétenni. Kirándulás az osztrák alpesekbe. 1936 június 2. — június 11. E szélnek ígérkező kirándulásunk alkalmával meglátogatjuk az osztrák alpesek három gyönyörű városát: Salzburg, Innsbruck és Zell am See-t. Salz-