Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)
1872-01-04 / 1. szám
Isgám- Pest, 1872. január 4./II.. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztési Iroda: Előfizetési díj : Százhozhordással vagy postai küldésed Harmadik évfolyam Kiadóhivatal: Kiadóhivatal: Fönt 6. szám I. emelet. egész évre 8 frt. félévre 4 . Főút 6. szám I. emelet. Tartalom: Ártörvényhozás a közlekedési ügy terén 1871-ben. — A vasutak behatása az ipar fejlődésére. — A teherszállítás reform-kérdéséhez. — Választott bíróságok. — Gőzkazán-robbanások. — Utasítás. — Vasúti hírek. — Gőzhajózási hírek. — Posta és távirdaü ügy. — Vegyes hirek — Tőzsde. —Hirdetések. A törvényhozás a közlekedési ügy terén 1871-ben. A lefolyt év, melynek közlekedésügyi tekintetben sok fontos jelenségei voltak, és mely főkép a vasúti forgalom terén több nevezetes körülményt mutat föl, sok oldalú visszpillantásokra ad alkalmat. E visszapillantásokat legközelebb meg fogjuk kezdeni és ezúttal a közlekedési ügy egyik fontos tényezőjét, a törvényhozás közlekedésügyi működését kívánjuk közelebbről vizsgálat alá venni. Törvényhozóink mindig kellő fontosságot tulajdonítottak a közlekedésügynek, mert oly elhagyatott országban, mint milyen hazánk, az efféle viszonyokra kettős figyelemmel kell lenni, s különösen akkor, hahogy a közlekedésügy terén még oly sok és fontos a tennivaló. Ha a lefolyt évet s törvényhozásunkat tekintjük, bizonyos tekintetben a most mondott állításunkkal ellenkező következtetésre jutunk; a lefolyt év ugyanis nem volt oly nagy mérvben megáldva a törvényhozás kedvező működésével, mint milyent talán közlekedésügyi törvényhozásunk tekintetében kívánnánk. De ha megfontoljuk, miszerint a községek, a törvényes hatóságok, a bíróságok rendezése magában véve , habár csak közvetetten, mily fontos egy ország közlekedésére nézve is, ha közvetlenül a közlekedést érdeklő törvé-nyeknek csekély számát kiegyenlítve találandjuk. És ha fölötte üdvösnek véljük is közlekedési ügyünknek a törvényhozás által leendő gyökeres reformját, és főkép magán és kereskedelmi jogunk teljes hiánya mellett több tekintetben fontos óhajokat kell támasztanunk, mégis a törvényhozásnak a lefolyt évben mutatott eredményeit kedvezőtleneknek az említetteknél fogva nem tartjuk. Tulajdonképen a közlekedési ügyre vonatkozólag kevés törvény hozatott. E kevés törvény pedig a következő vázlatba szorítható. Az 1871 évi XIV. tezikk az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részének kiépítését engedi meg, miáltal a bécsi uniobank jogot nyert egy Eperjestől Kis Szebenen és Orosznályán át Tarnowra vezető mozdony vasútnak Eperjestől egész az ország széléig terjedő részét kiépíteni és üzletben tartani. Az állam e pályánál kamatbiztosítást vállalt ki, és pedig a pálya megnyitásának napjától számítva az enged' . tartamáig átlagosan évi 45000 frt tiszta jövedelmet s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére fordítandó bizonyos évi törlesztési hányadot akképen biztosít, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a felebbi biztosított összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik. A biztosított tiszta jövedelem öszszege azon feltevés szerint állapíttatott meg, hogy a pályához mértföldenkint szükséges üzleti eszközök beszerzési értéke 60.000 frtot fog képviselni. Ha azonban a fahidak és egyéb faépítmények szilárdabb anyagból leendő helyettesítése, vagy ha a 60.000 forint beszerzési értéknek megfelelő és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök szaporítása szükségessé válnék, köteles lesz az engedélyes a kormány kívánatára az érintett műépítmények átalakítását, illetőleg a forgalmi eszközök szaporítását és pedig akkor , ha a pálya jövedelme a befektetett alaptőke 8% át eléri s az engedélyes a kamatbiztosítás fejében az államtól nyert előlegeket kamatjaikkal együttesen megtérítettek a pálya saját jövedelmeiből, ennek bekövetkezte előtt ellenben a kormánynyal létesítendő külön egyezmény mellett eszközölni. Az ugyanazon évi XVI. törvénycikk a tengeri kereskedelmi hajók költözéséről szól és tisztán tengerészetünk szempontjából leir fontossággal. Ezen törvény által a költözésnek azon neme honosíttatott meg, mely Angolországban és Amerikában már régóta szokásos, és mely a hajók tonna tartalmának gyakorlati kiszámítására nézve legegyszerűbb és legigazságosabb is. A XVII. törvényczikk az Ausztria és Szászország közötti vasúti összeköttetés további kiegyezése tárgyában kötött szerződést foglalja magában ; ezen szerződés által a vámmentesség a fogaiti rövid cseh pálya részére kiterjesztetik. A XXII. törvényczikk meghatározza, hogy a magyar kir. államvasút északi vonalából Zólyomnál kiágazva Beszterczebányáig vezetendő mellékvonal a minisztérium részéről bemutatott tervek szerint államköltségen építtessék. A XXXVI1. törvényczikk a gömöri iparvasutakra nézve még 1870-ben adott épitési engedélyt megszünteti és a minisztériumot utasítja, hogy ezen hálózatnak, nevezetesen a) az állampálya bánrévei állomásától Jeleden át ugyanazon pálya füleki állomásáig, — b) szintén Bánrévétől Rozsnyón át Dobsináig, és végre — c) egy Jelednél elágazó s Tiszolczig vezetendő vasútnak kiépittetését eszközölje. — És igy ezen pályáknak állami építtetése raonhatott ki. A XXXVIII. törvényczikk a gácsországi vasútnak 1860. VI. törvény által beczikkelyezett engedélyokmányában tesz lényeges módosításokat.