Vasuti és Közlekedési Közlöny, 6. évf. (1875)

1875-01-07 / 1. szám

Ezek u: ügy jelen állásában a legközelebbről felmerülő gon­dolatok nézetünk szerint. Hogy íiri'nem várunk arany hegyeket tőle : az világos. Nem áltatjuk magunkat egy pillanatra sem azzal, hogy a keleti piaczo­kon a magyar ipar versenyezzen az angollal. A Presse azt hisszi, hogy az osztrák képes erre. Ez ugyan felette kényes állítás ; bajos lesz bebizonyítani. Hanem az osztrák előny mégis világos : a nyers magyar termények ellen nyitnak a verseny-társnak utat. A praktikumra nézve azonban nem lehet elfogadni az általá­nos óhajtásokat, miket a „Neue freie Presse "hangoztat irányadókul. Ez ügy rég kilépett az általános óhajtások keretéből. Positiv, konkrét alakot öltött magára, ilyenül kell kezelni is. A külügy­minisztérium kétségkivül határozott állást vett ipár ez irányban, s ha egy évvel ezelőtt — ha nem csalódunk —• Éber Nándor inter­pellácziójára a magyar delegáczió nem eléggé konkrét választ ka­pott is e tárgyban, azt az ügy akkori stádiuma tette szükségessé. Kivánatos volna, ha világosan láthatnók itt a kormány álláspontját. Mert kétségkivül e kérdés az osztrák-magyar monarchia legfonto­sabb kérdéseinek egyike. A m. kir. államvasutak 1873. évi üzleti jelentése. A m. kir. államvasutak igazgatósága a lefolyt év utolsó nap­Í 'aiba I közzétette az 1873. évre szóló üzleti jelentést, mely tiszta :épet nyújtja ezen oly fontos vasúti hálózat egyes vonalaínak ugy az épités, mint az üzlet tekintetében, miért is czélszerünek látjuk arról lapunk hasábjain bővebben megemlékezni. — A jelentés első része tartalmazza a pályaleirását s az épités és felszerelésre vonat­kozó adatokat, melyekből sorrendben kiemeljük következőket. A) 1872. végén üzletben volt vonalak: Az 1872. év végén ezen vonalak voltak üzletben : 1. Budapest-Hatvan-Salgótarján, mely 16-27 mértföld hosszú pályavonal 1867-ben nyílt meg. Az ezen elsőrangú vonalba 1873. év végéig befektetett építési tényleges költség 14,024.8 44 frt 54 kr. 2. H a t v a n - M i s к о 1 с z 15-22 mértföld hosszú első rangú és a Vámos-Györk-Gyöngyösi 1-42 mértf. hosszú másod rangú vo­nal. Mindkettő 1870-ben nyilt meg s az 1873 végéig befektetett tényleges költség 9,333.986 frt 90 krt tesz, mely összegből a hatvani pályaudvarra esik 779,858 frt 61 kr. 3. S al g ó -T ar j án - Z ó 1 у о m 11-90 mértf. hosszú első rangú pálya mely 1871-ben nyilt meg és 4. az 1872-ben megnyilt Zólyom-ruttkai 12-86 mértföld hosz­szu szintén első rangú pálya. E két vonalba az 1873. év végéig be­fektetett tényleges építési költség 22,333.539 frtot tesz. 5. az 1871-ben megnyilt Miskolcz-bánrévei másod rendű vo­nal 5-98 mértföld hosszban, melynek tényleg befektetett építési költsége 1873 végéig 2,040.842 frt. 64 krt tesz. 6. Füzes-Abony-Eger 2'18 mértföld hosszú másod­rangú vonal, mely 1872-ben nyilt meg s melybe 1873. végéig 831.618 frt 39 kr tényleges épitési költség fektetetett és végre 7. a Zákány-zágrábi 13-53 mértföld hosszú első rangú déli vonal, melynek épitési tényleges költsége 1873. végéig 7,298.278 frt 97 krt tett s mely 1870-ben nyilt meg. Üzletben volt tehát az 1873. év elején összesen 69'78 mértf. első- és 9-58 mértf. másodrangú vonal, melyekbe 1873 végig egész­ben 55,872.110 frt épitési költség fektettetett. Ezen vonalokon, építésük be lévén fejezve, 1873-ban csak apróbb pótépitések történtek. B) Az 1873. év folyamában üzletbe vett vonalak. Az 1S73. év folyamában következő vonalak helyeztettek üzletbe. 1. H a t v an - S z о 1 n о к. Ezen vonal nyomjelzése az 1868. év őszén kezdetett meg, kiépitése pedig ezen Magyarország árukivi­telére nagyfontosságú pályának 1871. évi jauuár hó 1-én kötött szerződéssel az angol-magyar bank és Sepper János vállalkozóknak adatott át. — A szerződésszerű bevégzési határidő 1872. évi decz. hó 19-ére volt kitűzve, megnyitása azonban csak 1873. év márcz. hó 10-én történt. — A pálya a pest-ruttkai fővonal hatvani állo­másából ágazik ki, s a Zagyva folyó által szelt termékeny Jászkun síkságon, nevezetesen Mcriostor, Jászberény, Tápió-Györgye és Uj-Szászon át vezet Sí'-' Era. — A vonal teljesen sik pálya, mely Jászfényszaru Л a Zagyva vizét 28.5 méteres egy nyilásu, Jászberér mett pedig két nyilásu, egyenkint 20.0 mé­teres yasrácskiáön haladja át. — Szolnokon, hol a vonal a tisza­vidéki vasút vonalához csatlakozik, az ottani pályaudvar közős használatra alakittatott át, mely készítmények iránt a vonal épitési vállalatával külön egyezség köttetett. — Minthogy azonban a Tiszán szállított javak rakodására szükségesnek mutatkozott, hogy a Tisza mellett teher-pályaudvar épittessék, utólagosan az is elha­tároztatott, hogy a személypályaudvartól a Tisza partjáig szárny­vonal, ott pedig külön teher-pályaudvar létesíttessék, mely munkák biztositása czéljából az angol-magyar bank és Sepper János vállal­kozóval szintén szerződés köttetett. Az alépítmény a fönnállott magy. kir. vasutépitészeti igazga­tóság szabványai szerint készül. A töltések koronaszélessége 4 0 mtr, magasságuk átalában csekély. A nagyobb nyilt átereszek és hidak vashordszerkezettel birnak, mely szerkezetek Körösy gráczi gyárában készittettek. Az emiitett két Zagyva-hid kivételével a többi áteresz csekély jelentőségű. Alagút ezen vonalon nem fordul elő. Ut-átjáró van 25 meter össznyilásu alóljáron kivül pályaszin­ben 31 forgó és 28 vonó sorompóval ellátott, s amazokból 153, eme­zekből 133 meter összes szélességgel bíró átjáró, melyeknek hu­zalvezetéke összesen 16-0 kilometer. A felépítményhez meterenként 6ő"0 vámfont sulyu vassinek alkalmaztattak, melyek Rhimney és Tredagai- angol gyárakkan készültek. A váltók Kőrösy gráczi gyá­rában, a keresztezések és forditó korongok pedig Ganz és társánál Budán készittettek. Váltó és keresztezés valamennyi állomáson együtt véve 58 darab van, 4-6 meter átmérőjű forditó korong 2 db. és 12--0 mtr. átmérőjű 1 drb. A jelzési és távirdai készülékek Wei­rich Ágoston által szállíttattak. A magas építmények a volt magy. kir vasutépitészeti igazga­tóság által kiadott szabványok szerint építtettek. 2. Garamberzencze-Selmecz. A zólyom-ruttkai fővonalból kiágazó bányavasut főczélja, a sclmeczi bányaüzemhez szükséges anyagok, különösen a szén olcsó és biztos szállításának eszközlése. Épitése a kincstár költségén a magy. kir. államvas­utak közegeinek fölügyelete alatt történt. Minthogy pedig Selmecz felé a postán kivül egyéb közlekedési mód nem létezik, a pálya nem csupán az érez és szén, hanem személyszállításra is szolgál A vonal nyomjelzése a főbányagrófi hivatal közegei által 1868. évi julius hó végével kezdetett meg, s először mint lóvonatu pálya terveztetett. Az 1869. év őszén azonban elhatároztatott, hogy a vonal, mint keskeny vágányu mozdony-pálya épittessék; ennek folytán a nyomjelzés vezetésével a volt magy. kir. vasutépitészeti igazgatóság bízatott meg. A vonal közigazgatási bejárása 1871. évi augusztus hóban tartatott meg, melynek megtörténte után a vonal épitése azonnal foganatba vétetett, ugy, hogy a pálya — daczára a sok épitési nehézségnek — még 1873. év szeptember 10-én adatott a közforgalomnak. A pálya a magy. kir. államvasutak garam-berzenczei állomá­sából ágazik ki, s az állomás közelében 5 jármú és 80 meter össz­nyilással épült fahidon halad át a Garam folyón. Innét, mintegy 3 kilometer hosszasságban, a Garam balpartját követi kelet felé a Jaszenicza völgyig, hol a pálya Selmecz felé délre fordul. Jaszenicza völgyig az emelkedések 0.8° 0o közt változnak. A Jaszenicza patak jobb partján 10—lő 0/ o ü-es emelkedéssel fejlődik. Kozelnik község előtt azonban 2 kilometer hosszú 20% o-es emel­kedés iktattatott be, mi által lehetővé vált a községet, mely az egész völgyet elzárja — kikerülni. <• Innét egy kilometer hosszú vizszintes uton a pálya ismét a völgy lábazatát éri el, a hol azt követvén, 12—18 0/„o-es emelke­déssel Bélabánya állomást éri el. Ezen ábomás Garam-Berzenczé­től 14'5 kilomcterre esik, s a vonal vizállomását képezi. Bélabányától, mely állomásig a pálya 157 ineternyire eme! • kedett, a 7'5 kilometer távolságban lévő selmeczi vízválasztóig a további 142 méternyi magaslat 20% 0-es emelkedéssel éretik el. A vizválasztótól, melynek tengerszin feletti magassága 562 metert tesz, a selmeczi állomás 1"2 kilometer távolságra esik, s en­nek fekszini magasságát 20 9/oo-es eséssel éri el a pálya. A garam-berzencze-selmeczi vonal l'O meter nyomtávolsággal birván, az alépítmény koronasz ílessége 2'5 meterre állapíttatott meg, mely szélesség azonban az eszközölt tulemelés folytán megfe­lelőleg nagyobbittatott. A talpfák alatti kavicsréteg vastagsága 0'13 metert tesz. Az átereszek részint boltozottak, részint födöttek vagy nyíltak fahordszerkezettel. Az ivekben átmeneti ivek alkalmaztattak és pedig akként, hogy az egyeneshez mindenkor egy 10' o meter hosszú, 30i) meter körsugáru iv csatlakozik, erre egy 10 0 meter hosszú 150 meter sugáru iv következik s ebből indul ki csak a legkisebb sugáru iv. Hasonirányu iveknél a közbenső egyenes 5'0 meterre vétetett fel, ellenkező irányú iveknél azonban 20'0 meter hosszú egyenesek iktattattak közbe. Megemlitést érdemel még a garam-berzenczei állomáson léte­sített koesiátrakodó, hol ugyanis a nagyobb teherkocsikból az átra­kodás a kisebbekbe közvetlenül történik. A bányavasut első vágá­nya e ezélbol oly közelbe fektettetett a szabványos távolságú vá­gányhoz, hogy a kocsi-oldalak közti távolság csak 0"2 metert tesz. A most emiitett vágány tengelye 2-85 meter távolságban fek­szik egymástól, mig a többi keskeny vágányu tengelyek távolsága 3'2 metert tesz. Minthogy a terheknek szállítása leginkább Selmecz felé, s

Next

/
Thumbnails
Contents