Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
Jan Marko csehszlovák külügyminiszter Budapestre érkezett Péter János külügyminiszter meghívására kedden délelőtt hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Jan Marko csehszlovák külügyminiszter és felesége. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége, valamint Paja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vince József hazánk prágai nagykövete, s ott volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Este a két külügyminiszter és a magyar és csehszlovák tárgyaló delegáció tagjai a Vörös Csillag Szállóban közös vacsorán vettek részt. Klára Markova asszony, a csehszlovák külügyminiszter felesége kedden látogatást tett Péter Jánosnénál. Hazaérkezett Franciaországból a SZOT küldöttsége Kedden hazaérkezett a SZOT küldöttsége, amely Gáspár Sándor főtitkár vezetésével a CGT meghívására néhány napot Franciaországban töltött és megbeszéléseket folytatott francia testvérszervezetével. A két küldöttség megbeszéléseit az őszinte, elvtársias légkör jellemezte. A tárgyalások eredményeiről közös közleményt írtak alá, amely hangsúlyozza a nemzetközi helyzet és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom alapvető kérdéseiben való nézetazonosságot. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Földvári Aladár, a SZOT elnöke, valamint a SZOT titkárságának tagjai fogadták. Világ proletárjai egyesüljetek !n PIO Szerda, 1910 szeptember 16. Ara NO fillér XXVI. évfolyam — 217. szám A választójogi törvényt módosító javaslatok helyesek és szükségesek Ülést tartott a Veszprém megyei képviselőcsoport Tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Hegyi Jánosné, a csoport vezetője, tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés következő ülésszakáról, majd dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács vb-titkára ismertette a választójogi törvény módosító javaslatát. Ezzel kapcsolatban Hegyi Jánosné elmondotta, hogy Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke felkérte a képviselőket: mondják el véleményüket, javaslataikat a módosításról, hogy azokat a parlament jogi bizottsága — még az ülésszak előtt — érdemben megvitathassa. Dr. Hardy Zoltán tájékoztatójában arról beszélt, hogy választójogi törvényünk bevált, megfelel szocialista rendszerünknek, alapvető módosításokra nincs szükség. A jogszabály-módosítást az utóbbi években bekövetkezett nagyarányú politikai és gazdasági fejlődés teszi szükségessé. A módosításokat másfél-kétéves munkával különböző bizottságok készítették elő és vitatták meg. Ezután ismertette azokat a módszerbeli, az egyszerűsítést szolgáló javaslatokat, melyek tovább szélesítik a választópolgárok jogkörét, a választások demokratizmusát. Megyénk országgyűlési képviselői hozzászólásaikban helyeselték a módosító javaslatokat és szükségességüket mindennapos munkájuk során tapasztalt példákkal támasztották alá. A továbbiakban a megyei képviselők megvitatták a IV. ötéves terv előzetes fejlesztési javaslatát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága által előterjesztett írásos anyag bevezetőben foglalkozik a III. ötéves terv idén záruló időszakának fejlesztési eredményeivel. A gazdasági, szociális, kulturális, egészségügyi helyzet alakulásáról szólva érdemes kiemelni a lakásfejlesztést. A tervidőszakban 3281 tanácsi, és szövetkezeti lakás megépítését tervezték. A múlt év végéig 2004 lakás készült el, az idén — a tervezett — 1277-ből várhatóan csak 1094 valósul meg, így tervünket 94,4 százalékban tudjuk végrehajtani. Kedvezőbben alakult a III. ötéves tervidőszak alatt a közoktatásügyi intézmények fejlődése. Veszprémben 16 tantermes szakközépiskolát, Zircen 8, Tapolcán 12 tantermes gimnáziumot létesítettek. A középiskolai termek száma az öt év előtti 181-ről 214-re emelkedett, az idei tanévre. A gimnáziumi osztályok szervezésével egyidőben nem tudtuk arányosan fejleszteni kollégiumainkat. Tanácsi erőforrásból egyetlen kollégiumot sem építettünk. Általános iskolai tantermeinket a tervezett 66-tal szemben 69-cel növeltük. Ezzel párhuzamosan csökkent az egy tanteremre jutó tanulók száma. A tervidőszakban a közműhálózat fejlesztésére várhatóan 215 millió forintot fordítunk. Növekedett a megye kereskedelmi és vendéglátó hálózata. Teljesítjük a közlekedés, a tanácsi utak fejlesztésére készített terveinket. Végül még egy számadat: a harmadik ötéves tervidőszakban 1820 millió forintot kapott a megye. Ez az összeg a következő ötéves tervidőszakban jelentősen emelkedik. Pongrácz Zoltán, a megyei tanács tervosztályvezetője kiegészítője után megvitatták az országgyűlési képviselők a megye negyedik ötéves tervjavaslatát. Különösen élénk vitát váltott ki a tegnapi csoportülésen a munkaerő-vándorlás, elsősorban a mezőgazdasági és az ipari üzemek között. Mivel a vándorlás nem csökken és igen kedvezőtlenül hat a munkafegyelemre, a termelésre, az országgyűlési képviselők úgy döntöttek, hogy ezt szóvá teszik a parlament következő ülésszakán. „Európa műhelye' Veszprémben Megkezdődtek a belga kulturális napok Limburgi grafikai és flamand gyermekrajzkiállítás a Bakonyi Múzeumban Ünnepélyes külsőségek között nyitották meg tegnap délután Veszprémben a belga kulturális napokat a Bakonyi Múzeumban. A megnyitó ünnepségen részt vett többek között Emile Indikeu, a Belga Királyság magyarországi nagykövete, Limburg tartomány küldöttsége élén R. Smeets tartományi képviselő, dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, dr Bodogán János, a Veszprém megyei Tanács VB elnöke és Veszprém megye és a város több vezetője. A vendéglátók nevében Baski Sándor, a megyei tanács vb elnökhelyettese köszöntötte vendégeinket, s a következőket mondta: — Olyan ország vendégeit köszöntjük, mely tőlünk földrajzilag távol esik, melynek népét, kultúráját azonban mégsem érezzük távol esőnek. Ez az ország már hoszszú ideje az „Európa műhelye" jelzőt viseli a népek köztudatában. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy megismerkedhetünk a flandriai, közelebbről limburgi művészet tolmácsolóival, ugyanakkor „mesterekkel” is, tudósokkal, alkotókkal, e máig nagyszerű kulturális műhely képviselőivel. — Talán az sem véletlen, hogy e kulturális napok nyitányaként éppen egy képzőművészeti kiállítást üdvözölhetünk, hiszen századokon át elsősorban a festészet adott hírt számunkra e kilométerekkel mérve távol eső nép életéről. E kiállítás képeire tehát, melyet a Veszprémben rendezett limburgi kulturális napok keretében ismerhetünk meg, fokozott várakozással tekint a város és a megye közönsége. Érdekesnek és tanulságosnak kínálkozik számunkra a flamand gyermekrajzokból rendezett kiállítás is. Nemcsak azért, mert a gyermekrajzok világszerte azonos nyelven beszélnek, hanem azért is mert a magyar sajtóban nemrég heves vita folyt az iskolai rajzoktatás esedékes reformjáról. A belgiumi kísérlet eredményeinek megismerése bizonyára hasznos lesz a rajzoktatás új módszereit kereső magyar pedagógusok számára is. — A kulturális napok sokrétű programja kiterjed a belga egészségügy, a flamand zene és folklór ismertetésére is. Ezeken a napokon tulajdonképpen régi ismerősöket köszöntünk, hiszen „Európa műhelye’’ s e műhelyt megteremtő munkás és alkotó flamand nép régóta ismert és rokonszenves népünk előtt. Ez a találkozó láncszem egy folyamatban, mely régóta tart, s reméljük, még sokáig fog tartani, egyre megerősödve, elmélyülve, népeink kölcsönös érdekét szolgálva. A limburgi küldöttség nevében R. Smeets tolmácsolta a flamand nép köszöntését, ő is emlékeztetett a régi kapcsolatokra, elismeréssel nyilatkozott a megnyitó ünnepségen is közreműködő veszprémi kórusról, s rövid köszöntőjét a két nép éltetésével fejezte be. A limburgi kulturális napok tegnapi programjához tartozott még M. Dille professzor előadása a flamand zenéről és Chantal Bohets zongoraművésznő koncertje az SZMT Kisfaludy Művelődési Házában. A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Veszprém megyei Tanács művelődésügyi osztálya által közösen rendezett kulturális napok mai eseménye: dr. Van Mechelen akadémikus előadása a KÖJÁL-ban a belga egészségügy helyzetéről. Ünnepélyes „tűzrakás“ Bakonyszentlászlón Tegnap délelőtt ünnepélyesen begyújtották a szinte teljesen automatizált téglagyár kemencéit Bakonyszentlászlón. Megjelent Várni Gyula, a KDT Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója, ott voltak a több mint 160 millió forint értékű beruházás tervezői és kivitelezői is. A kemencéket 80 kilowatt villamosenergiával hevítették fel, majd a 30 kocsi nyerstéglát — mintegy 25 ezer darabot — elhelyezték az égetőtérben. Az új téglagyár történetének nagy eseménye egyben azt is jelenti, hogy rövidesen megindulhat a teljes próbaüzem Bakonyszentlászlón. Az első 25 ezer égetett tégla két hét múlva — valószínűleg enynyi idő szükséges az első felfűtéshez — kerül ki a kemencéből. Az égetőkemencék tetején ellenőrzik a ventillátorokat. (MTI foto—Jászai Csaba felv. — KS) Fáklyával gyújtják be a kemencét. (Fotó: Péterfay Endre) Úrabla információk a gyógyszert „gyártó“ mikroorganizmusok „közérzetéről“ Komputerekkel is szabályozhatók a biológiai folyamatok Véget ért a biomérnökök tanácskozása Balatonvilágoson Kedden befejeződött Balatonvilágoson a Magyar Tudományos Akadémia biomérnöki munkabizottságának tudományos ülésszaka. Megvitatták, hogyan lehet optimalizálni és automatizálni a mikroorganizmusok ipari méretű tenyésztését, amelyen számos iparág alapul így például a gyógyszeriparon belül amikroorganizmusok „gyártják” a fontos antibiotikumokat, egyes vitaminokat, különböző oltóanyagokat. A mikroorganizmusok tevékenységére épül az alkoholgyártás, a biológiai szennyvíztisztítás. Szerepük igen jelentős az élelmiszeriparban is. A tanácskozáson az említett valamennyi témakör képviselői megjelentek és figyelemreméltó kutatási eredményekről számoltak be. Központi téma — nagy jelentősége miatt — a gyógyszeripar volt. A gyógyszergyárak fermentorjaiban tenyésztett baktériumok ugyanis életmentő gyógyszereket, vitaminokat termelnek. Ennek a gyógyszertermelésnek hatékonysága függ a mikroorganizmusok „közérzetétől". Nagy érdeklődést váltott ki az egyik gyógyszergyár képviselőjének beszámolója aki egy olyan új típusú programvezérlésű fermentos előállításáról számolt be, amelynek üzemelése komputerrel irányítható. A kísérleti berendezés külön értéke hogy az új berendezés jóval több információt szolgáltat abaktériumok „közérzetéről". A tanácskozáson az üzemi kísérletekben már bevált eredményekről is beszámoltak, így többek között a Nagykőrösi Konzervgyárban olyan gyümölcslé és velő tartósítási eljárást dolgoztak ki, amely nem igényel vegyszerezést és biológiai értékének csökkenése nélkül kerülhet fogyasztásra. Cukoripari újdonságnak számít az a teljesen automatizált technológia, amely a közeljövőben már nagyüzemi méretekben vizstázik a Hatvani Cukorgyárban. Megbeszélték azokat a sajátos korróziós problémákat is, amelyeket az élő szervezetek okozhatnak a különböző berendezésskel".