Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

Jan Marko csehszlovák külügyminiszter Budapestre érkezett Péter János külügyminisz­ter meghívására kedden dél­előtt hivatalos baráti látoga­tásra hazánkba érkezett Jan Marko csehszlovák külügy­miniszter és felesége. Foga­dásukra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége, valamint Paja Frigyes, a külügyminiszter első helyet­tese, Vince József hazánk prágai nagykövete, s ott volt Frantisek Dvorsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete is. Este a két külügyminiszter és a magyar és csehszlovák tárgyaló delegáció tagjai a Vörös Csillag Szállóban kö­zös vacsorán vettek részt. Klára Markova asszony, a csehszlovák külügyminiszter felesége kedden látogatást tett Péter Jánosnénál. Hazaérkezett Franciaországból a SZOT küldöttsége Kedden hazaérkezett a SZOT küldöttsége, amely Gáspár Sándor főtitkár ve­zetésével a CGT meghívásá­ra néhány napot Franciaor­szágban töltött és megbeszé­léseket folytatott francia testvérszervezetével. A két küldöttség megbeszéléseit az őszinte, elvtársias légkör jellemezte. A tárgyalások eredményeiről közös közle­ményt írtak alá, amely hangsúlyozza a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi szakszervezeti mozgalom alapvető kérdéseiben való nézetazonosságot. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Földvári Ala­dár, a SZOT elnöke, vala­mint a SZOT titkárságának tagjai fogadták. Világ proletárjai egyesüljetek !­n PIO Szerda, 1910 szeptember 16. Ara NO fillér XXVI. évfolyam — 217. szám A választójogi törvényt módosító javaslatok helyesek és szükségesek Ülést tartott a Veszprém megyei képviselőcsoport Tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Hegyi Já­­nosné, a csoport vezetője, tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés következő ülésszakáról, majd dr. Har­dy Zoltán, a megyei tanács vb-titkára ismertette a vá­lasztójogi törvény módosító javaslatát. Ezzel kapcsolatban Hegyi Jánosné elmondotta, hogy Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke felkérte a képvi­selőket: mondják el vélemé­nyüket, javaslataikat a mó­dosításról, hogy azokat a parlament jogi bizottsága — még az ülésszak előtt — ér­demben megvitathassa. Dr. Hardy Zoltán tájékoz­tatójában arról beszélt, hogy választójogi törvényünk be­vált, megfelel szocialista rendszerünknek, alapvető módosításokra n­incs szük­ség. A jogszabály-módosí­tást az utóbbi években be­következett nagyarányú po­litikai és gazdasági fejlődés teszi szükségessé. A módosí­tásokat másfél-kétéves munkával különböző bizott­ságok készítették elő és vi­tatták meg. Ezután ismertet­te azokat a módszerbeli, az egyszerűsítést szolgáló ja­vaslatokat, melyek tovább szélesítik a választópolgárok jogkörét, a választások de­mokratizmusát. Megyénk országgyűlési képviselői hozzászólásaik­ban helyeselték a módosító javasla­tokat és szükségessé­güket mindennapos munká­juk során tapasztalt példák­kal támasztották alá. A továbbiakban a megyei képviselők megvitatták a IV. ötéves terv előzetes fejlesz­tési javaslatát. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága által előterjesztett írásos anyag bevezetőben foglalko­zik a III. ötéves terv idén záruló időszakának fejlesz­tési eredményeivel. A gaz­dasági, szociális, kulturális, egészségügyi helyzet alaku­lásáról szólva érdemes ki­emelni a lakásfejlesztést. A tervidőszakban 3281 tanácsi, és szövetkezeti lakás meg­építését tervezték. A múlt év végéig 2004 lakás készült el, az idén — a tervezett — 1277-ből várhatóan csak 1094 valósul meg, így ter­vünket 94,4 százalékban tudjuk végrehajtani. Kedvezőbben alakult a III. ötéves tervidőszak alatt a közoktatásügyi intézmé­nyek fejlődése. Veszprémben 16 tantermes szakközépisko­lát, Zircen 8, Tapolcán 12 tantermes gimnáziumot lé­tesítettek. A középiskolai termek száma az öt év előt­ti 181-ről 214-re emelkedett, az idei tanévre. A gimná­ziumi osztályok szervezésé­vel egyidőben nem tudtuk arányosan fejleszteni kollé­giumainkat. Tanácsi erőfor­rásból egyetlen kollégiumot sem építettünk. Általános iskolai tanter­meinket a tervezett 66-tal szemben 69-cel növeltük. Ezzel párhuzamosan csök­kent az egy tanteremre jutó tanulók száma. A tervidőszakban a köz­műhálózat fejlesztésére vár­hatóan 215 millió forintot fordítunk. Növekedett a me­gye kereskedelmi és ven­déglátó hálózata. Teljesítjük a közlekedés, a tanácsi utak fejlesztésére készített ter­veinket. Végül még egy számadat: a­­ harmadik öt­éves tervidőszakban 1820 millió forintot kapott a me­gye. Ez az összeg a követke­ző ötéves tervidőszakban je­lentősen emelkedik. Pongrácz Zoltán, a megyei tanács tervosztályvezetője kiegészítője után megvitat­ták az országgyűlési képvi­selők a megye negyedik öt­éves terv­javaslatát. Különösen élénk vitát vál­tott ki a tegnapi csoportülé­sen a munkaerő-vándorlás, elsősorban a mezőgazdasági és az ipari üzemek között. Mivel a vándorlás nem csökken és igen kedvezőtle­nül hat a munkafegyelemre, a termelésre, az országgyű­lési képviselők úgy döntöt­tek, hogy ezt szóvá teszik a parlament következő ülés­szakán. „Európa műhelye' Veszprémben Megkezdődtek a belga kulturális napok Limburgi grafikai és flamand gyermekrajzkiállítás a Bakonyi Múzeumban Ünnepélyes külsőségek kö­zött nyitották meg tegnap délután Veszprémben a bel­ga kulturális napokat a Ba­konyi Múzeumban. A meg­nyitó ünnepségen részt vett többek között Emile Indikeu, a Belga Királyság magyar­­országi nagykövete, Limburg tartomány küldöttsége élén R. Smeets tartományi képvi­selő, dr. Pesta László, a Kul­turális Kapcsolatok Intéze­tének elnökhelyettese, dr Bo­­dogán János, a Veszprém megyei Tanács VB elnöke és Veszprém megye és a város több vezetője. A vendéglá­tók nevében Baski Sándor, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese köszöntötte vendé­geinket, s a következőket mondta: — Olyan ország vendégeit köszöntjük, mely tőlünk föld­rajzilag távol esik, melynek népét, kultúráját azonban mégsem érezzük távol eső­nek. Ez az ország már hosz­­szú ideje az „Európa műhe­lye" jelzőt viseli a népek köztudatában. Abban a sze­rencsés helyzetben vagyunk, hogy megismerkedhetünk a flandriai, közelebbről lim­burgi művészet tolmácsoló­­ival, ugyanakkor „mesterek­kel” is, tudósokkal, alkotók­kal, e máig nagyszerű kultu­rális műhely képviselőiv­el. — Talán az sem véletlen, hogy e kulturális napok nyi­tányaként éppen egy képző­­művészeti kiállítást üdvö­zölhetünk, hiszen százado­kon át elsősorban a festészet adott hírt számunkra e kilo­méterekkel mérve távol eső nép életéről. E kiállítás ké­peire tehát, melyet a Veszp­rémben rendezett limburgi kulturális napok keretében ismerhetünk meg, fokozott várakozással tekint a város és a megye közönsége. Ér­dekesnek és tanulságosnak kínálkozik számunkra a fla­­mand gyermekrajzokból ren­dezett kiállítás is. Nemcsak azért, mert a gyermekrajzok világszerte azonos nyelven beszélnek, hanem azért is mert a magyar sajtóban nemrég heves vita folyt az iskolai rajzoktatás esedékes reformjáról. A belgiumi kí­sérlet eredményeinek megis­merése bizonyára hasznos lesz a rajzoktatás új módsze­reit kereső magyar pedagó­gusok számára is. — A kulturális napok sok­rétű programja kiterjed a belga egészségügy, a fla­mand zene és folklór ismer­tetésére is. Ezeken a napo­kon tulajdonképpen régi is­merősöket köszöntünk, hi­szen „Európa műhelye’’ s e műhelyt megteremtő munkás és alkotó flamand nép rég­óta ismert és rokonszenves népünk előtt. Ez a találkozó láncszem egy folyamatban, mely régóta tart, s remél­jük, még sokáig fog tartani, egyre megerősödve, elmé­lyülve, népeink kölcsönös érdekét szolgálva. A limburgi küldöttség ne­vében R. Smeets tolmácsol­ta a flamand nép köszönté­sét, ő is emlékeztetett a ré­gi kapcsolatokra, elismerés­sel nyilatkozott a megnyitó ünnepségen is közreműködő veszprémi kórusról, s rövid köszöntőjét a két nép élteté­sével fejezte be. A limburgi kulturális na­pok tegnapi programjához tartozott még M. Dille­ pro­fesszor előadása a flamand zenéről és Chantal Bohets zongoraművésznő koncertje az SZMT Kisfaludy Művelő­dési Házában. A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Veszprém me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya által közösen rende­zett kulturális napok mai eseménye: dr. Van Mechelen akadémikus előadása a KÖ­­JÁL-ban a belga egészségügy helyzetéről. Ünnepélyes „tűzrakás“ Bakonyszentlászlón Tegnap délelőtt ünnepélye­sen begyújtották a szinte teljesen automatizált tégla­gyár kemencéit Bakony­­szentlászlón. Megjelent Vá­rni Gyula, a KDT Tégla- és Cserépipari Vállalat igazga­tója, ott voltak a több mint 160 millió forint értékű be­ruházás tervezői és kivitele­zői is. A kemencéket 80 ki­lowatt villamosenergiával hevítették fel, majd a 30 ko­csi nyerstéglát — mintegy 25 ezer darabot — elhelyez­ték az égetőtérben. Az új téglagyár történetének nagy eseménye egyben azt is je­lenti, hogy rövidesen meg­indulhat a teljes próbaüzem Bakonyszentlászlón. Az első 25 ezer égetett tégla két hét múlva — valószínűleg eny­­nyi idő szükséges az első fel­fűtéshez — kerül ki a ke­mencéből. Az égetőkemencék tetején ellenőrzik a ventillátorokat. (MTI foto—Jászai Csaba felv. — KS) Fáklyával gyújtják be a kemencét. (Fotó: Péterfay Endre) Úrabla információk a gyógyszert „gyártó“ mikroorganizmusok „közérzetéről“ Komputerekkel is szabályozhatók a biológiai folyamatok Véget ért a biomérnökök tanácskozása Balatonvilágoson Kedden befejeződött Ba­laton­világoson a Magyar Tu­dományos Akadémia biomér­nöki munkabizottságának tu­dományos ülésszaka. Megvi­tatták, hogyan lehet optima­lizálni és automatizálni a mikroorganizmusok ipari méretű tenyésztését, ame­­­lyen számos iparág alapul így például a gyógyszeripa­ron belül a­­m­ikroorganiz­­musok „gyártják” a fontos antibiotikumokat, egyes vi­taminokat, különböző oltó­anyagokat. A mikroorganiz­musok tevékenységére épül az alkoholgyártás, a bioló­giai szennyvíztisztítás. Sze­repük igen jelentős az élel­miszeriparban is. A tanács­kozáson az említett vala­mennyi témakör képviselői megjelentek és figyelemre­méltó kutatási eredmények­ről számoltak be. Központi téma — nagy je­lentősége miatt — a gyógy­szeripar volt. A gyógyszer­gyárak fermentorjaiban te­nyésztett baktériumok ugyan­is életmentő gyógyszereket, vitaminokat termelnek. En­nek a gyógyszertermelésnek hatékonysága függ a mikro­organizmusok „közérzetétől". Nagy érdeklődést váltott ki az egyik gyógyszergyár képviselőjének beszámolója aki egy olyan új típusú programvezérlésű fermentos előállításáról számolt be, amelynek üzemelése kompu­terrel irányítható. A kísérle­ti berendezés külön értéke hogy az új berendezés jóval több információt szolgáltat a­­baktériumok „közérzetéről". A tanácskozáson az üzemi kísérletekben már bevált eredményekről is beszámol­tak, így többek között a Nagykőrösi Konzervgyárban olyan gyümölcslé és velő tar­tósítási eljárást dolgoztak ki, amely nem igényel vegysze­rezést és biológiai értékének­­ csökkenése nélkül kerülhet fogyasztásra. Cukoripari új­donságnak számít az a telje­sen automatizált technológia, amely a közeljövőben már nagyüzemi méretekben vizs­­tázik a Hatvani Cukorgyár­­ban. Megbeszélték azokat a sajátos korróziós problémá­kat is, amelyeket az élő szervezetek okozhatnak a különböző berendezésskel".

Next