Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
Szerda, 1970 szeptember 18. A kommunisták kongresszusa — a dolgozó nép kongresszusa párt kongresszusait hazánkban már régen nem tekintik az emberek a párttagok belügyének. A szocializmus építésének programja — nemzeti program, meghatározó jelentőségű egész népünk életére, az ország fejlődésére. Ez a tény önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy párttagok és pártonkívüliek egyaránt megkülönböztetett figyelemmel forduljanak belpolitikai életünk legnagyobb eseményének előkészületei felé. Ám ennél többről van szó. A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a munkásosztály pártjaként, a munkásosztály szocialista céljait valósítja meg, s ezzel szolgálja az egész társadalom érdekeit, maga sem tekinti kongresszusát a párt belügyének. Elvi szilárdságából, politikai hajlékonyságából és demokratikus módszereiből fakadóan igényli az egész dolgozó nép véleményét a párt politikájáról, s közreműködését e politika kialakításában, megvalósításában. Pártunknak ezt a szándékát világosan tükrözik a közelgő kongresszus irányelvei is. Az irányelvek úgy rajzolják fel társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit, hogy abból mindenki számára világos: a szövetségi politika lehetőséget nyújt minden dolgozó osztálynak és rétegnek, munkásnak, parasztnak, értelmiséginek és kispolgárnak egyaránt, hogy nemzeti egységbe tömörülve fáradozzon népe és önmaga javára. E politika egyetlen feltételét jelöli meg az együttes boldogulásnak: vállalni a közös célt, a szocialista Magyarország felépítését. Az MSZMP X. kongresszusán megtárgyalandó kérdések jelentős része természetesen magára a pártra, a szervezetre, a pártmunkára és az ideológiára vonatkozik. Ám e kérdések iránt is teljes figyelem nyilvánul meg országszerte. Ezekben a hetekben kommunisták ezreinek volt közös élménye, hogy a taggyűléseket követő napon pártonkívüli munkatársaik, barátaik melegen érdeklődtek: jól sikerült-e a taggyűlés? És ez nem a szenzációra éhes emberek kíváncsiskodása volt, hanem olyanőszinte érdeklődés,amelyet ma már természetesnek, érthetőnek tartunk. Természetesnek és érthetőnek, mert ma már a közvélemény úgy tartja, ha a párton belül jól mennek a dolgok, az az egész országnak jó, ha viszont a párton belül baj van, az az egész országnak nagy baj. S a kommunisták számára is természetes ma már ez az érdeklődés. Nincs titkolódzás, s a nyilvánvaló pártbelügyek kivételével, minden kérdésről őszintén beszélnek, beszélgetnek (ez utóbbi jelenti a párbeszédet!) dolgozó társaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel. A párt következetes politikája, bizalomra épülő demokratikus gyakorlata a párttagság százezreit tette alkalmassá kommunista hivatása gyakorlására. Népi, nemzeti méretű eszmecsere folyik minden lényeges kérdésről napjainkban épp a párt kongresszusi irányelvei alapján. S ennek az egyre inkább kibontakozó véleménycserének tartalma és hangja egyaránt bizonyítja, hogy az osztályharcban megedződött párt bírja népünk bizalmát. Közvéleményünk megnyugvással veszi tudomásul, hogy a párt politikája nem változik, s a kongresszus várhatóan ennek az egész népünk által helyeselt, a nemzeti egységen alapuló politikának a megvalósulásához egyengeti a további utat. Mi ennek a nemzeti egységnek a lényege? A párt minden pártonkívülit megbecsül, aki a maga helyén derekasan dolgozik, mert ez a haza javát, a szocializmus céljait szolgálja. A pártonkívüliek azt is látják: a magunk által alakított, körülményeinket figyelembe vevő, állandóan fejlődő társadalmi viszonyok között dolgozunk, s ennek következtében az államélet, a szocialista demokrácia kibontakoztatása milliók számára teszi lehetővé a közállapotok aktív befolyásolását, a dolgainkról történő szabad vitát. Mindezt a párt vívta ki. A most folyó eszmecsere gondolatokat érlel és gondolatokat segít megérteni. Sokan vagyunk még elégedetlenek a mindennapi életben jelentkező egy sor visszásság miatt. De megértjük, hogy átmeneti társadalomban élünk és, hogy ez az átmenet nem olyan gyors, mint ahogyan szeretnénk. Termelőerőink adott állapota a fejlődésnek ezt, vagy nem sokkal gyorsabb ütemét teszi lehetővé. Érzékeljük az ellentmondásokat, azokat is amelyek törvényszerűek, azokat is, amelyeknek gyorsabb-lassúbb feloldása rajtunk múlik. Elítéljük a gyakran lábrakapó egészségtelen és erkölcstelen anyagiasságot, de elgondolkodva önmagunkban is tettenérjük a fejlődést ugyancsak gátló egyenlősdire való törekvést. Felemlegetjük, hogy a „fent hozott” jó határozatok, hogyan torzulnak el „idelent”, de kritikusan nézzük a határozatokat is, hogy csakugyan jók-e. S egyre gyakrabban keressük saját felelősségünket a torzulásokban, vagy megalkuvásunkban, mely teret nyithat a torzítóknak, a jóra, a szó legátfogóbb értelmében jóra mozgósító irányelvek talajából buzognak fel a gondolatok. S a gondolatokat érlelő eszmecserék forrásából buzog fel egyre bővebben a tettekre serkentő szándék. A Magyar Szocialista Munkáspárt készül a kongreszszusára. Meggyőződésünk, hogy az irányelvek keltette érdeklődés és figyelem jó alapot ad a X. pártkongresszusnak ahhoz, hogy a szocializmus további építése érdekében végzett munkát számbavéve, a feladatokat megjelölve, megfeleljen a magyar társadalom várakozásának. Juhász Róbert D NAPLÓ Készülődés a télre Százmillió forintos „termelés“ három hónap alatt Gőzkazánok, Sirokkó ventillátorok, százharmincezer liter gázolaj Biztosított a teljes létszám • Senkit sem kell fagyszabadságra küldeni Ülést tartott a megyei építők pártvégrehajtó bizottsága Legnagyobb örömünkre még tart a nyár, napközben 25—28 fok melegben, ing nélkül dolgoznak építkezéseinken, de a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatnál már megkezdték a felkészülést a télre. Az úgynevezett „téliesítési” terv már elkészült, és tegnap délelőtt a vállalat pártvégrehajtó bizottsága is megtárgyalta, hiszen megfelelő előkészítése, végrehajtása jelentősen befolyásolja az egész vállalat működését. A „téliesítés” több célt szolgál. Elsősorban az éves terv végrehajtását biztosító első negyedév termelésének zökkenőmentességét, másodsorban a vállalati dolgozók teljes, fagyszabadság nélküli foglalkoztatottságát, ezen keresztül az állandó kereseti lehetőséget. Természetesen nem elhanyagolható az sem, hogy a különböző építőipari gépek folyamatos kihasználása kedvezően hat a vállalati munka gazdaságosságára, a nyereségre. A végrehajtó bizottság a „téliesítési” terv megvitatásakor mindezt figyelembe vette, sőt különös gondot fordított arra, hogy a konkrét intézkedési terv megfelelően szolgálja az egyes létesítmények pontos, határidőben történő befejezését. Kedvező körülményként értékelhető, hogy a vállalat idei termelési feladatai között zömmel olyan létesítmények szerepelnek, melyeket 1971 első felében kell átadni, s így ezek műszaki állapota lehetővé teszi a „téliesítést”. A házgyári lakásokban is dolgozhatnak a télen, így ez évben kerül először olyan helyzetbe a vállalat, hogy 32 munkahelyen végezhet belső munkát, 16 építési helyen szerkezeti munkát és csak 12 építkezésen kényszerül kifejezetten külső munkára. Mindez híven tükröződik az első negyedéves terv értékében is. Míg tavaly 66 millió forint értékű munkát végeztek a megyei építők téliesített építkezéseiken, 1971 első negyedévében a tervek szerint ez meghaladja a 100 millió forintot. A feltűnően nagy növekedést elsősorban a házgyári technológia indokolja, de a terv készítői számolnak azzal is, hogy az idei tél gyengébb lesz, mint a múlt évi. A „téliesített” épületek között olyan jelentős létesítmények szerepelnek, mint Veszprémben, a Móricz Zsigmond utcai 18 lakás, a cserháti 6-os jelű épület üzletsora, a KPM irodaház, a kereskedelmi központ és az ifjúsági ház. A téli hónapokban zavartalanul dolgozhatnak a megyei építők a zirci 3x18 lakásos épületen, a várpalotai ABC házon, a pápai fürdőn, a Fő utcai 24 lakáson, az AKÖV irodán, a Kilián-telepi 3-as és 4-es jelű épületen, Balatonalmádiban az OTP-s 16 lakáson, a balatonfűzfői 18 lakáson, a balatonkenesei postán, a balatonfüredi társasüdülőn, az ajkai kórházon, szálloda-éttermen, üzletházon, valamint ugyanott a házgyári lakásokon. A több mint 100 millió forint értékű építési munka „téliesítése” jónéhány millió forintjába kerül a vállalatnak, hiszen a technikai feltételek biztosítása igen költséges, pluszkiadásokat jelent. Többek között a különböző munkahelyekhez négy gőzkazán, hat gőzfejlesztő, kilenc hőlégfúvó, harminc Heating kályha, Sirokkó ventillátor, száztíz vaskályha kell. Emellett a „téliesítés”-nél a tervek szerint még 15 ezer négyzetméter nádpallót, 2 300 négyzetméter ponyvát, 4 350 négyzetméter PVC fóliát, 130 ezer liter gázolajat is felhasználnak. A technikai feltételek biztosítása mellett természetesen elegendő munkaerő is szükséges. Mint a végrehajtó bizottság megállapította, e területen is kedvező előjelekkel tekintenek a tél elé, hiszen a vállalat jelenlegi létszáma és a ,,téliesítési " tervben szereplő létszám megegyezik, így semmi akadálya annak, hogy a megyei építőipari vállalat jól felkészülten várja a telet. A konkrét operatív tervek végrehajtása mellett azonban — hangsúlyozták a végrehajtó bizottság tagjai felszólalásukban — csakis a vállalat dolgozóin, vezetőin múlik, hogy a vállalat maradéktalanul megfeleljen feladatának a téli hónapokban is. (andrássy) Lovaglósétára indulnak a tihanyi lovasiskola vendégei. (Fotó: Péterfay) Egy amerikai tanulmányút tapasztalatai Kedvelt aforizmája a nyugati utazásról hazatérőknek, hogy akik két napig tartózkodnak kint, azok képes beszámolót írnak, vagy tudnának írni élményeikről, akik két hétig, azok útikönyvet, azok viszont két hónapot töltenek valamelyik nyugati országban, legtöbbször nem írnak semmit. Dr. Pfeifer Gyula, a NE VIKI növényvédőszer osztályának főmunkatársa ez utóbbi csoporthoz tartozik. Kéthónapos tanulmányairól tért haza a múlt héten az Egyesült Államokból. Ő mégis megírja tapasztalatait. Az igaz, hogy „csak” a szakemberek, intézeti munkatársak, a növényvédőszergyártással foglalkozó üzemek tájékoztatására, adásokat, amelyeknek a témája is, a szemléletmódja is túlhaladott már hazánkban. Mivel a „tanfolyamon” voltak nálunk lényegesen fejletlenebb országból is résztvevők, rájuk is tekintettel kellett lenni. — Egy jól felkészült magyar kutatónak mit jelentett végül is ez a tanulmányút? — Csak magamról beszélhetek, mert egyedül voltam Magyarországról. Nekem az előadások 75 százaléka értékes volt. Sokat tanultam a növényvédőszerek kémiáját, a kutatás szervezését, az üzemek tervezését és kivitelezését illetően. A profitot hozó, új vegyianyagokat gyártó üzemeket természetesen nem tanulmányozhattuk behatóan. Gyárlátogatásaink mégis hasznosak voltak. Sok új, jól bevált módszert láttunk az üzemesítésre és munkaszervezésre, egy-egy új gyártmánynak a kereskedelmi forgalomba történő bevezetésére. ENSZ ösztöndíjjal Syracuse-ban Amikor felkerestük, hogy amerikai útjának élményeiről érdeklődjünk, már jórészt összeállt az intézet számára készített beszámoló. Ennek a bevezető részéből tudtuk meg, hogy az UNIDO-nak, az ENSZ iparfejlesztési szervezetének az ösztöndíjasaként töltött két hónapot az Egyesült Államok Syracuse városa egyetemének kutatóintézetében. Vele együtt 21 fejlődő ország 28 kutatója tanulmányozta az intézet növényvédőszer osztályának munkáját. S közben bejárták a fejlett vegyiparral rendelkező ország minden jelentősebb, növényvédőszer gyártással foglalkozó üzemét. — Számomra legnagyobb élmény talán a négyhetes, üzemlátogatásokkal egybekötött utazás volt. Az amerikai vegyiüzemek felszereltségi szintje igen változó. Voltunk olyan gyárban, ahol 50 év előtti gépekkel, technológiákkal termelnek, de jónéhányat láttunk olyant is, amit egy elektronikus ügy irányít. Érdekes volt megfigyelni, hogy a tőkés tulajdonosok meglepően sokat törődnek a munkavédelmi előírások betartásával. Persze, ez náluk üzleti érdek. Ugyanis, ha bizonyítható egy balesetnél, hogy munkaadói mulasztás következménye, minden kárt — munkabért, orvosi költséget — a tulajdonosnak kell fizetni. Az előadások 75 százaléka értékes volt Dr. Pfeifer Gyula azok közé a növényvédőszer-kutatók közé tartozik, akik a legkorszerűbb vegyianyagok előállításával kísérleteznek. Köztudomású, hogy a legmodernebb , de a még valamennyi profitot is jelentő új gyártmányokról, ezek kutatásáról nem szívesen szolgáltat ki felhasználható adatokat egyetlen gyártó cég sem. Különösen nem a tőkés vállalkozó. Ilyen körülmények között vajon sikerült-e azért valamit hasznosítania, akár az előadásokból, akár az üzemlátogatásokból? — Hát igen. Ahhoz, hogy kéthónapos külföldi utat ne csak kirándulásnak, hanem tanulmányútnak nevezhesse az ember, valamit profitálnia is kell a szakmája területén. Hallottam olyan elő ------------- 3 --------- Naponta 15 ezer liter ARDL-t „csomagolnak“ Péten (Tudósítónktól) A gépjárművek számának állandó emelkedése következtében nőtt a kenőolaj felhasználás is. A megnövekedett szükségletek kielégítésére a Péti Kőolajipari Vállalat az ÁFOR-ral karöltve olajkiszerelő üzemet létesített Péten. A kísérleti időszak sikeres tapasztalatai alapján e hónapban megkezdődött az üzemszerű kiszerelés, amelynek eredményeképpen naponta 10—15 ezer liter AROL-t, illetőleg egyéb minőségi motorolajféleséget töltenek//„ l/1 és 1 literes flakonokba, illetve 5—20 literes kannákba. A vállalat kedvező földrajzi fekvése lehetővé teszi, hogy a jövőben javítsák a Balaton-felvidék üzemanyagtöltő-állomásainak ellátását, s biztosítsák a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését (Tolnai) Mi sem vagyunk rosszabb szakemberek de... Hajlamosak vagyunk arra, hogy ha idegenben járunk, összemérjük magunkat másokkal. Mi az, amit mi jobban csinálunk, amit érdemes megtanulnunk? És egyáltalán jó azt látni, hol is állunk a világban? Hol kell gyorsítanunk, mi az, amire büszkék lehetünk? Dr. Pfeifer Gyula összegezése tárgyilagos, alkalmas megszívlelendő tanulságok levonására. — Engem ez a tanulmányút is meggyőzött arról, hogy a mi vegyészmérnökeink és kutatóink is vannak olyan jó szakemberek, mint például az amerikaiak. De néhány területen — így a kutatásszervezésben és irányításban — van mit tanulnunk tőlük. Nem igaz az sem, hogy Amerikában egy új növényvédőszer rövidebb idő alatt kerül a felhasználókhoz. Náluk is 5—10 év az új hatóanyagok kifutási ideje. De ez alatt az idő alatt sokkal jobban megismerik az új szert, annak minden irányú hatását, mint mi. Elsősorban a növényvédőszerek maradványanalízisére, toxikológiai hatásainak vizsgálatára fordítanak nagy gondot. Ezek az ember egészségvédelme szempontjából igen fontosak. V . Nálunk sok gondot okoz, hogy rosszak az információs, „megtermékenyítő” kapcsolatok a kutatóhelyek és a gyártó üzemek között. Milyen megoldások váltak be ennek feloldására Amerikában? — Lényegesen dinamikusabbak ezek a kapcsolatok náluk, mint itthon. Az üzemek általában saját, jól felszerelt kutatólaboratóriumaikkal oldják meg fejlesztésüket. Az utazás a legtöbb embernek nagy élmény. Különösen az egy szakmai tanulmányút, a munkáját szerető kutatónak. A látottak igen különböző mélységű és szerteágazó benyomásait a helyükre tenni csak bizonyos idő elteltével lehet majd. Annyi azonban bizonyos, hogy egy ilyen alapos „kitekintés” minden szakembernek igen hasznos. Az egész tudományág, iparág, erőteljesebb lendületet kap, ha minél több művelője ismeri a világ élvonalának törekvéseit Kovács József