Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

Szerda, 1910 szeptember 16. Klubnaplók vallomása „Bakonyfákón mostoha kö­rülmények között él, szóra­kozik, művelődik a fiatalság. Rossz a művelődési otthon, emellett túlterhelt. Marad a film, a televízió. A könyvtár­ban csak cserél­ni lehet, de leülni nem. A fiúk nagy ré­sze kocsmába jár. Talán a megnyílt klub pótolja azokat a hiányokat, melyeknek át­kait ez ideig szenvedtük.” A fogalmazás kissé pateti­­kus, de őszinte. A bakony­­jákói Petőfi KISZ-szervezet első klubnapján elhangzotta­kat rögzíti ez a néhány mon­dat. A klubnapló bejegyzésé­nek kelte: 1913. december 1 Akkoriban kezdte bonto­gatni szárnyait az ifjúsági klubmozgalom. A pápai járás legtöbb községében ugyan­olyan volt a helyzet, mint Bakonyjákón. Arra, hogy mi­képpen kezdődött, mi történt közben, és hol tartunk most néhány klubnapló vallomása alapján szeretnék ízelket ad­ni. Jene szép versét elemezték: „Azért mert tél van, tél van, kisszivem, / Azért mert tél van, nem lehetsz hitetlen. / Azért, mert tél van, tél van, kisszivem, / Azért mert tél van, szebb a lehetetlen”. Jellemző egy másik bejegy­zés is, megint a bakonyjákói naplóból: „A klub tagjai tá­bortüzet gyújtottak a Tán­­csics-kilátó mellett. A mesz­­sze látszó lángok a község lakói közül száz-százötven embert felcsaltak a dombte­tőre ! Kiváló klub Talán legszebb a magyar­­gencsiek klubnaplója. A bőr­gerincű vastag könyv intar­ziás borítóját bronzplakett díszíti, önmagában ez is mű­vészi munka. Bevezetőkép­pen a szöveg: „Az elmúlt év­ben klubunk elnyerte a „ki­váló ifjúsági klub” címet, és kaptunk hétezer forint jutal­mat.” „A jutalomból berendeztük klubunkat — írják tovább. — Vettünk lemezjátszót, leme­zeket, fényképezőgépet, va­kut, társasjátékokat, fotelo­kat, székeket. A község tö­megszervezetei is segítettek: a Nőtanács és a Vöröskereszt függönnyel, a Rákóczi Ter­melőszövetkezet társasjáté­kokkal és lemezekkel, a szakmaközi bizottság rugós futballal, a Földszöv rádió­val, az MHSZ lemezekkel, a községi tanács ötezer forint­tal.” Saját magunkat mindig­ egy kis elfogultsággal értékeljük. Ezt a kis elfogultságot ér­zem a magyargencsi klub helyzetelemzésében is. Mégis tudom, hogy igazat írtak: „Klubunk 1967 novemberé­ben alakult, de nagyon rö­vid idő alatt kivívta a köz­ség, a járás, a megye elis­­merését, s az országos pályá­zaton „kiváló” címmel tün­tették ki. Programunk össze­állításában mindig helyet kapott­ a klubtagok vélemé­nye, kívánsága ... Hasznos, hangulatos, vidám vetélke­dőket, élénk vitákat rendez­tünk a modernségről, a sze­relemről, a viselkedésről, az irodalomról, a zenéről, a szépről, a vallásról, haszno­san töltöttük el szabadidőn­ket... Társadalmi munkában kifestettük a klubhelyiséget, a község tömegszervezetei se­jtettek a felszerelés beszer­zésében. Munkánkról hetven­­oldalas klubnaplót készítet­tünk, mely dokumentálja te­vékenységünket.” Ifjúsági gyűlés A vörös műbőrkötéses ba­­konyjákói napló legelső ol­dala pontosan rögzíti, hogyan is kezdődött: „1966. november 18-án megtartott KISZ vezetőségi ülésünk elhatározta, hogy a község fiataljainak művelő­­dése érdekében és szórakozá­sa érdekében ifjúsági klubot hoz létre. November 20-re ifjúsági gyűlést hívunk ösz­­sze. Az ifjúsági gyűlés elé terjesztjük a klubbal kapcso­latos elképzeléseket, a mun­katervet, a klubszabályzatot Az alapszervezet vezetősége szerint szükséges volna a művelődési otthon első ter­mének melegpadlózása, az ajtó, az ablakok rendbe té­tele. A munkák gyors elvég­zése érdekében ifjúsági asz­talos és kőműves brigádokat szervezünk." Az ifjúsági gyűlés esemé­nyeit is rögzíti a napló. A jel­zet napon megjelent az if­júsági gyűlésen harmincki­lenc bakonyjákói fiatal. El­határozták, hogy megalakít­ják a klubot, minden pénte­ken találkoznak, elfogadták a munkatervet. Sajnálattal állapítják meg, hogy a köz­ségi tanács vb a kért anyagi támogatást biztosí­tani nem tudja.­­ „Messze látszó lángok" Bármennyire is igényelték a fiatalok a közösségi élet­nek ezt a formáját, és bármi­lyen jóindulatal is támogat­ták az illetékesek a fiatalok elképzeléseit, a klubok ügye meglehetősen nehezen moz­dult. Hiányoztak a megfelelő helyiségek, a m­eglevők nem kimondottan ilyen célra épültek, felszerelés alig volt, és hiába hangzottak el az egyes foglalkozásokon tartal­mas előadások az iroda­lom különböző területeiről, a fiúk é­­­ a lányok kapcsolatáról, a környék szépségeiről, a leg­különbözőbb társadalmi, esz­tétikai kérdésekről, a helyzet alig változott. Ugyancsak a bakonyjákói fiatalok állapították meg több klubfoglalkozásuk után is: „A vita nehezen indult meg bizonyos fokú tartózko­dás volt tapasztalható” De a találkozók egyre ér­dekesebbek lettek, a napi­rendre kerülő témák lekö­tötték, állásfoglalásokra kész­tették a fiatalokat. A taká­csiak kulucnaplójának adatai szerint a „Nagyfa-galeriről” rendezett vitát a következő tanulsággal fejezték be: „Ha egy macskának kolompát kötnek a farkára, attól még nem feltétlenül hasonlít a vezérbikához.” És a közelmúltban a ma­­gyargencsiek már Juhász Fe­ NAPLÓ Csak a közösségben Nagy utat tett­­meg az if­júsági klubmozgalom a pápai járásban. A legutóbbi pályá­zaton ismét két ifjúsági klub — a magyargencsi és a mar­­caltői — nyerte el a „kiváló” címet. Tucatnyi más község­ben megtalálták a fiatalok azt, amire szükségük van, s több tucatnyian keresik a to­vábbi lehetőségeket. Azt vall­ják, amit a klasszikus idé­zet hirdet a magyargencsiek klubnaplójában: „Csak a másokkal való kö­zösségben kapja meg minde­gyik egyén az eszközöket ah­hoz, hogy hajlamait minden irányban kiművelje. Csak a közösségben válik lehetővé a személyes szabadság.” Balogh Elemér -------------- -------------- Pápán találkoztunk e csodás „létesítménnyel”. Állítólag autóbusz megálló. Minden esetre a hihetetlenül sok vas, a „művészi” kivitelű acél­rács, mintha másra emlékez­tetne. (Fotó: Péterfay) Szezonvégi statisztikák BÁR A BALATON-PARTI SZÁLLODÁK még nyitva vannak, bár hivatalosan is meghosszabbították a nyári szezont, az időjárás, úgy lát­szik nem nagyon törődik ez­zel. Az esti aranyhíd már szomorúan csillog, és a taj­tékos víz hullámai is inkább az őszt idézik. Vége hát a nyárnak! A sóhaj után rögtön vala­miféle elégedettség: jó nya­runk volt! Bizonyítják ezt a mostanában megjelenő sta­­isztikált adatok: több mint félszázezer vendégünk volt, több tízmillió forint nagy­ságrendű volt a valutabe­váltás, csaknem 380 ezer a megyei idegenforgalmi hiva­tal „vendégéjszakáinak” a száma. Értékelni, elemezni az adatokat lesz időnk té­len. Közülük mégis kettőt szeretnék máris kiemelni: vendégeink átlagos itt-tar­­tózkodása 25 százalékkal nőtt, s a külföldiek mintegy 87 százalékkal többet költöt­tek megyénkben, mint ta­valy. Talán ez a két legjelentő­sebb adat a statisztikában, amelyek azt bizonyítják: vendégeink jól érzik magu­kat nálunk. Azt jelentik: szí­vesen költenek, van mire költeniük pénzüket. Mindket­tő magától értetődő, és még­is sikert jelent megyénk ide­genforgalmi. vendé°látólpa­­ri. szolgáltató hálózatában. Egy-másfél évvel ezelőtt arról panaszkodtunk: a tran­zit vendégek csupán másfél­két napot töltenek hazánk­ban. A Balaton-parton is vi­szonylag rövid ideig nyaral­nak a külföldiek. Megírtuk, hogy nyugati vendégeink hi­ába j­lnak, nem tudnák el­költeni beváltott pénzüket. Úgy tűnik, ez a szezon gyö­keres változást hozott. A változás okai között el­sősorban a konszolidált nem­zetközi helyzetet említhet­jük. Nőtt a nyugatról érkező turisták száma, egyre több olasz fedezi fel hazánkat, és az Adriával vetekedő Bala­tont. Úgy mondják, a világ­­turizmus adatai mindig elő­re jelzik a világpolitikai vi­szonyokat. Nos, akkor nem panaszkodhatunk: rekord év lett 1970 a magyar idegenfor­galomban, hiszen idegenfor­galmunk összes mutatója magasabb az eddig legjobb­nak tartott 1968-as évnél is. MÉGIS — A NYUGODT NEMZETKÖZI helyzeten túl — mi segítette még idegen­­forgalmunkat? A propagan­da. A szállodaiparban egy el­készült, átadott szálloda köz­ismertté válásához három­négy évet számítanak általá­ban. Úgy tűnik az utóbbi évek intenzív Balaton-pro­­pagandája most „érik be” Találkoztunk a nyáron hol­land turistákkal, akik angol és német nyelvű saját pros­pektusukból válogattak kem­pingjeink között. Kintről hozták a prospektust. De nemcsak prospektusok­ról van szó. Egyre többen jönnek hoz­zánk, és egyre többen ter­jesztik jóhírünket a világban Hírt adnak kempingjeinkről, szállodáinkról, szolgáltatá­sainkról, a Balatonról. Jó hí­reket mondhatnak róluk. Ez évben a kempingek átlagos kihasználtsága idáig 45 szá­zalékos volt. Ismerve a nem túl kellemes időjárási viszo­nyokat — a napsütés és az eső szeszélyes nyári ..vitáját'' — elégedettek lehetünk. Nemcsak az adattal, a négy-­­venöt százalékkal, hanem az idegenforgalmi szervek okos előrelátásával is. Elértük, ha még nem is teljes választéká­ban, hogy a polgári komfor­tot igénylő bécsi kistisztvise­lőtől, a nomád táborozást kedvelő párizsi egyetemistá­ig, mindenki megtalálhatta a kedvére való tábort, szállo­dát. " . Ha a világkempingezés történetét nézzük, kezdők vagyunk. Éppen ez adta a lehetőséget hogy mindenhol, mindenben igyekezzünk a legkorszerűbbet adni: fahá­zakat, hideg-meleg vizet, gáz­palackokat, homokos stran­dot,­ automata­ sorokat és sátrakat. HOGY VENDÉGEINK jól érezték magukat, ezt bizo­nyította a valutabeváltási, „költekezési” kedv is. Félre­értés ne essék, ha vendége­ink sokat költenek, azt is je­lentheti: drágák vagyunk. Köztudott azonban, hogy az idegenforgalmi világpiacon annak idején elsősorban szo­lid áraink miatt figyeltek fel a Balaton-partra. Ismét le kell írnunk: a 87 százalékkal magasabb valutabeváltás egyértelműen szolgáltató és bolthálózatunk minőségi és mennyiségi fejlődését áruvá­lasztékunk bővülését dicsé­ri. Szakembereink felismer­ték és felmérték a tóparti igényeket, kezdik megtanulni az idegenforgalom „játéksza­bályait”. A dicséret mellett — ter­mészetesen — szólnunk kell a hiányosságról is. Olyanok­ról, amelyek ugyan nem ker­getik el a vendéget, de ami­­írek miatt jövőre már eset­leg meggondolja, hogy el­rontsa-e a szabadságát példá­ul a zöldség-gyümölcs kere­séssel. Több nyaralóhelyün­kön ugyanis akadozott az élelmiszer ellátás. Nem való­színű, hogy ez megoldhatat­lan feladat lenne. Szólnunk kell az egyre ese­­ménydúsabb, de még koránt­sem kielégítő balatoni nyári programról. A füredi Anná­ból, a nagyvázsonyi lovasjá­tékok kiemelkedő eseményei voltak a nyárnak, idegenfor­galmi vonzerőt jelentettek. De ez csúfsán két esemény volt, ráadásul egymást köve­tő napokon. Szükség lenne további, nagyszabású rendez­vényekre, azok propagandá­jára. GYŰLNEK AZ ADATOK, a statisztikák, készülnek az elemzések, s szinte az elem­zésekkel egyidőben ,1971 ide­­genforgal­mii tervei is. Jó zene,, megismételniük az 1970-es nyarat.. Ehhez per­sze a'segítségre'is szükség­­. Az idén megvalósult új beru­házások jelentős része évek óta húzódott- m­ofitálhattunk volna belőlük korábban is. Ne késleltessük hát őket leg­alább a jövőben. Az idegenforgalom ez év­ben bizonyította: megéri! S. Boda András Az almádi lehetőségek Beszélgetés Both Ferenccel, a Népművelési Intézet továbbképzési központjának vezetőjével Balatonalmádiban — a rá­dió és televízió igazgatóságá­tól tavaly átvett üdülőépület­ben — rendezte be tovább­képzési központját a Népmű­velési Intézet. A múlt nyár végén mindössze 3 tanfolya­mot szerveztek itt. Most rs má­­jus derekától szeptember kö­zepéig­­ 20 konferenciának adott otthont a ház. Legutóbb az európai szocialista orszá­gok népművelési intézeti igazgatói tanácskoztak Almá­diban.­­ Az első teljes évadban több mint 800 főhivatású és tiszteletdíjas népművelő for­dult meg új házunkban — mondta el Both Ferenc, a to­vábbképzési központ vezető­je — A résztvevők többsége népművelési csoportvezető, művelődési központ igazgató volt, de számos művészeti és szakköri vezetőt is meghív­tunk tanfolyamainkra. * — A Népművelés au­gusztusi számában írt arról, hogy e házzal lehetőség nyílt új oktatási formák és módszerek megvalósítására. — Igen, kialakulóban van a Népművelési Intézet to­vábbképzési rendszere, amelynek otthona az almádi ház. Az önképzés mellett a továbbképzés jelenlegi alkal­mai és lehetőségei a központi és megyei művelődéspolitikai sorozatok A központi és me­gyei nyári tanfolyamokon évente 1 800—2 000 népműve­lő vesz részt Az oktatási ren­dezvények több mint felét — 800—900 érdeklődővel — nyá­ron itt bonyolítja le az inté­zet. Nem kis szám ez, hiszen 3 665 főfoglalkozású népmű­velő dolgozik a tanácsi és szakszervezeti területen. — Mire törekszenek a tanfolyamokkal? — Egyelőre csak kísérleti jelleggel arra, hogy népmű­velőink mélyebb és tudomá­nyosabb képet kapjanak minden témáról. S ne csak a h­azai tapasztalatokból, ha­nem a külföldi, főleg a szo­cialista országok közművelő­dési helyzetére is kitekinté­sük legyen. Az eddigi konfe­renciáink és tanfolyamaink szakmai színvonala bizonyít­ja: jó úton közelítjük meg a célt, melyet az országos nép­művelési konferencia meg­jelölt. — Milyen témákat dol­goztak fel a nyáron? — Az aktuális művelődés­elméleti és művelődéspoliti­kai kérdésekkel foglalkoz­tunk. Elsősorban az országos konferencia állásfoglalását tárgyaltuk meg Izgalmas té­ma volt például a járási mű­velődési központok igazgatói számára a közigazgatás át­szervezése. Leszögeztük: füg­getlenül a hovatartozástól to­vább kell fejleszteni a műve­lődési hálózatot. A követke­ző öt éves tervben jobban kell élnünk a lehetőségekkel is. Am­iatt, a konferencián, a tanfolyamon is hangsúlyoz­ták: fokozottabban a közmű­velődésre szükséges irányítani a figyelmet Nemcsak a fő­hivatású népművelők dolga ez, hanem a műszaki értel­miségieké éppúgy, mint a tsz-vezetőké ... — Népművelésbeni cik­kekben olvastuk, hogy a műszaki szakbizottságok vezetőinek konferenciáján dr. Kulin György, az Urá­nia Csillagvizsgáló igazga­tójának izgalmas előadását élénk figyelem kísérte. S más előadókét? — Mondhatom, az elő­adók többségéét. Hiszen olyan kitűnő szakemberek, mint Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, kétszer is volt Almádiban. Bíró Vera főosztályvezető, Sárdy lajos, a helyettesé, Putnoki Jenő kandidátus, Ács Miklósné, intézetünk igazgatója, Jancsó Miklós filmrendező, Fája Sán­dor dramaturg, Révész György, a munkásőr kórus karnagya, Földes Imre, a ze­neművészeti főiskola tanára, az ismert pantomim művé­szek: Kárpáthy és Karsai, meg a jeles néprajztudós, Vajkai Aurél többször is ... Jancsó amatőr filmesekkel találkozott, az Égi bárány forgatása közben Kővágóörs­­ig kísérték, tanulmányi kirán­dulásra. Veszprémbe, Tihany­ba, Zircre, Ajkára is elláto­gattak Almádiból a népműve­lők. Tapasztalatokat gyűjtöt­tek Veszprém megyében, más vidékek művelődési életének irányítói. Ugyanakkor me­gyénk­­külön „haszna”, hogy nem kell külön tanfolyamot szervezni például irodalmi színpad és filmklub vezetők­nek. Almádiban, a további­képzési központban bővítik ismereteiket. Both Ferenc igen jónak tartja a megyei művelődési szervekkel kialakult kapcso­latot.­­ Szemléltető eszközök­kel, propaganda­ szervezésé­vel is elősegítették munkán­kat. Együttműködésünk lehe­tőségei koránt sincsenek azonban kihasználva Szeret­nénk például megyei centru­mot kifejleszteni, ahova a műszaki körvezetőket bemu­tatókra vihetnénk. Az almádi lehetőségek te­hát nem csupán a Népműve­lési Intézet, hanem Veszprém megye számára is előnyösek. R. I. Holnap német-magyar barátsági est Veszprémben Dokuminlom-kiállítás és hangverseny Az SZMT Kisfaludy műve­lődési háza, a Hazafias Nép­front veszprémi bizottsága és az NDK kulturális központja szeptember 17-én holnap este 7 órai kezdettel barátsági es­tet rendez Veszprémben, a Kisfaludy művelődési ház­ban. „Az NDK és a Magyar Népköztársaság” című doku­­m­entumkiállítást Heribert Reisenweber,­az NDK kultu­rális központjának igazgatója­­nyitja meg, S mond bevezetőt a gálaest előtt. A barátsági est műsorában Hermann Hähnel Schumann. Schubert, Beethoven dalokat ad elő. Inge Kochan zongora­művész Beethoven, Mozart és más művekkel szerepel. A­z IT Váci Mihály irodalmi színpada és a művelődési ház kamaraegyüttes Eric Kaast­­ner: Cantata de minoribus című oratóriumát mutatja be.

Next