Viharsarok, 1953. szeptember-december (9. évfolyam, 204-306. szám)

1953-09-01 / 204. szám

r vnksrm'Mmr Egymskmnm iá9*' Kitárulnak az iskolák kapui Ma — szeptember 1-én — me­gyénk 362 általános és 27 közép­iskolája nyitja meg kapuit, hogy új iskolai évre fogadja a tanuló­­ifjúságot. Több mint 58 ezer ifjú tanuló indul ma el, hogy 2250 pe­dagógus segítségével harcoljon a tudás várának bevételéért. Vége a nyári szünetnek, a pihenésnek; újra megkezdődik a munka, a ta­nulás új, nagyszerű, felemelő cé­lok és eredmények érdekében. Most, a tanévnyitás napján ér­demes egy pillantást vetni a múltra; arra a múltra, amely ma már csak rossz álom, de tíz évvel ezelőtt még valóság volt. Nagyon is komoly valóság: a dolgozók mil­lióinak teljes anyagi és szellemi kisemmizése, a volt burzsoá ural­­kodóosztályok műveltségi monopó­liuma. Hány és hány ezer munkás és dolgozó paraszt gyermeke né­zett sóvárgó szemekkel szeptem­ber elején az iskola felé és nem juthatott el oda, hány és hány ezer tehetséges munkás- és paraszt­gyermek veszett el a magyarság számára, mert az úri Magyaror­szág középiskoláiban, főiskoláin és egyetemein nem volt helye és le­hetősége tanulni. Ma mindez a múlté. ■ i Államunk a munkások és dol­gozó parasztok állama. Megtörtük a volt uralkodó osztályok művelt­ségi egyeduralmát és azok a dol­gozó milliók, akiket a múltban kizsákmányoltak, kisemmiztek az élet anyagi és szellemi javaiból, ma saját sorsuk irányítói, szebb, boldogabb életünk építői. Bakson — a volt grófi birtokon — alkot­mányunk ünnepén új, modern és korszerűen felszerelt négy tanter­mes iskolát avattunk fel, új iskola várja a lebői és az istvánhegyesi általános iskolásokat is. Gazdagod­tak középiskoláink is: Szegeden új Vasútforgalmi Technikum, Kiste­leken új általános gimnázium vár­ja középiskolás tanulóinkat. Ezek az új iskolák pártunk és államunk eddigi hatalmas anyagi áldozatá­nak eredményei, de kormánypro­­grammunk, amelyet pártunk Köz­ponti Vezetőségének javaslatai alapján dolgoztak ki, további ha­talmas lépéssel viszi előre alsó- és középfokú oktatásunk ügyét. Nemcsak a pedagógusok, a köz­oktatás dolgozói kettőzték meg munkájukat és szorgalmukat, hogy az új iskolai évet jól előkészítsék, hanem a tanszergyárak és nyom­dák dolgozói is. Nagy szorgalom­mal dolgoztak, hogy az új tanévre elegendő új iskolai bútorzat, fel­szerelés, szemléltető eszközök, új és jobb tankönyvek álljanak a tanulók és a nevelők rendelkezé­sére. A kormányprogramm értel­mében a mi megyénk általános és középiskolái is több millió forint értékű könyvet, szemléltető esz­közt, térképet, földgömböt kap­nak, hogy tanulóifjúságunknak min­den lehetősége meglegyen a za­vartalan és eredményes tanulás­hoz. Szocialista építésünk eddigi eredményei és távlatai arra köte­lezik ifjúságunkat, hogy erejét és szorgalmát megacélozva töre­kedjék a tudományok minél ala­posabb elsajátítására. Meg kell értenie minden tanulónak, hogy csakis széles és gazdag tárgyi tu­dással rendelkező, öntudatosan fe­gyelmezett ember lehet értékes tagja és hasznos munkása a szo­cializmust építő társadalomnak. A folyamatos és szorgalmas tanu­lás a legfőbb cél és legfőbb köte­lesség. Minden egyéb foglalkozás ennek a célnak van alárendelve. A szórakozás, a sportolás, a kirán­dulás, az ifjúsági szervezetek mun­kája mind csak akkor ér valamit, ha elősegíti, alátámasztja és biz­tosítja a mindennél fontosabb fel­adatot: a tanulást. El kell érnie ifjúságunknak azt a most kezdődő iskolai év végére, hogy tudásban, műveltségben, öntudatos fegyelme­zett magatartásban, a haza, a párt iránti szeretetben, a dolgozó nép­hez való hűségben és ragaszkodás­ban az eddiginél még szilárdabb bázisa legyen a békét védő jelen­nek és a boldogabb életet építő jövőnek. A pedagógusok feladatai a fen­ti célkitűzésből következnek. Ah­hoz, hogy művelt és öntudatos, ha­záját és népét szerető ifjúságot nevelhessünk, tovább kell fejlesz­teniük az elmúlt iskolai év ered­ményeit, mind a szilárd tárgyi is­meretek nyújtása, mind az erköl­csi-politikai nevelés területén. A nevelői munka tengelyében to­vábbra is a tanítási óra színvo­nalának emelése kell, hogy álljon. Ehhez nemcsak a nyári szakmai tanfolyamok, hanem a továbbkép­zés ezévi anyaga is bő segítséget nyújt. Az oktatásügyi miniszté­rium tanévnyitó rendelete amel­lett, hogy a tanítási órák színvo­nalának emelését teszi nevelőink fő feladatává, hangsúlyozza — ép­pen a tavalyi év hiányosságainak felszámolása érdekében —, az ok­tató-nevelőmunka területei szerves egységének megteremtését is. Min­den nevelőnek tisztában kell len­nie azzal, hogy a tanulóifjúság er­kölcsi-politikai felfogását csak a szilárd tárgyi ismeretek alapozhat­ják meg, de emellett éppen az egység megvalósítása érdekében tervszerűbben kell törekedni ifjú­ságunk politechnikai képzésének megvalósítására. Nagyobb gondot kell fordítani ebben a tanévben az esztétikai és a testi nevelés be­kapcsolására. Szükséges, hogy mindezek szerves egységét jelent­sék az oktató-nevelő munkának. Ezek mellett feladatként áll a ne­velők összesége előtt, hogy egész évben rendszeresen tanulmányoz­zák a továbbképzés ideológiai és szakmai anyagát, mert csak így sajátíthatják el azokat a marxista­­leninista és tudományos ismerete­ket, amelyek szükségesek oktató­nevelő munkájukhoz. Nem utolsósorban fontos az is, hogy a szülők is­ tisztában legye­nek a reájuk háruló feladatokkal, amelyekkel­ hozzájárulhatnak, il­letve hozzá kell járulniuk az isko­la célkitűzéseinek eléréséhez. Ez csak úgy lehetséges, ha a szülők ismerik az iskola, a nevelés cél­kitűzéseit és feladatait, továbbá, ha egész éven át figyelemmel kí­sérik gyermekük iskolai és otthoni munkáját, tanulását. Látogassák a szülők a „Szülők Iskoláját”, ahol módjukban lesz megismerkedni a nevelés céljaival és feladataival. Látogassák a szülői értekezleteket, ahol értesülnek a gyermekük mun­kájáról, jó eredményeiről és az esetleges hiányosságokról. Beszél­gessenek a pedagógusokkal gyer­mekük munkájáról, tanulásáról, jövőjéről. Kérjék a nevelők véle­ményét és támogassák azok mun­káját. Célkitűzés az, hogy az ott­hon és az iskola, a szülők és a pedagógusok munkájukban még közelebb kerüljenek egymáshoz. Ez csak kölcsönös együttműködés­sel lehetséges. Fogadják hát szí­vesen a szülők azokat a pedagó­gusokat, akik családlátogatásra mennek, hogy megbeszéljék a szü­lőkkel gyermekük tanulási és ne­velési problémáit. Legyenek a szü­lők aktív tagjai és munkásai a Szülői Munkaközösségeknek. Tá­mogassák a „selejtmentes hetek”, a „mulasztásmentes hónapok” moz­galmát. Legyenek aktív és odaadó harcosai a „Miénk az iskola”- és az „Építsük, szépítsük iskoláin­­kat”-mozgalomnak. Ellenőrizzék gyermekük otthoni munkáját, ta­nulását, a házi feladatok elkészí­tését. Csak a szülők és a nevelők együttes munkája hozza meg ifjú­ságunk nevelésében a kívánt ered­ményt. Köszöntjük ez alkalommal az is­kolai év megkezdésének napján tanuló ifj­úságunkat, pedagógusain­kat, a szülőket, megyénk egész dolgozó népét. Legyen az új isko­lai év a továbbhaladás, a felemel­kedés éve. Erősödjön ifjúságunk tudásban, műveltségben, a hazáért és a népért való szeretetben és hűségben. Teljesítse legfőbb köte­lességét: tanuljon, mert ezzel já­rulhat hozzá a béke megvédéséhez és boldogabb, szebb jövőnk, a szo­cializmus felépítéséhez, « & “iäsS'Ä" Földbérleti szerződést a táblánsebestyéni dolgozó az állammal A tömörkényi Haladás tsz párosversenyre hívta a Kiss Ernő tszcs tagságát s A szovjet kormány jegyzéke az osztrák államszerződésről Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormányához Moszkva (TASZSZ) Augusztus 28-án a Szovjetunió külügyminisztériuma Franciaország moszkvai nagykövetségének meg­küldte a szovjet kormánynak az osztrák államszerződésről szóló jegyzékét, amelynek szövegét az alábbiakban hozzák nyilvános­ságra: »A Szovjetunió külügyminisztéri­uma megerősíti Franciaország nagykövetsége ez év augusztus 17-i válaszjegyzékének vételét és szükségesnek tartja kijelenteni, hogy ebben a jegyzékben nem nyújtanak kielégítő választ az oszt­rák szerződés kérdésére vonatko­zóan. Az augusztus 17-i jegyzék arról tanúskodik, hogy Franciaország kormánya ezúttal sem jelentette ki: hajlandó visszatérni az osztrák szer­ződéstervezet megvitatására, amely szerződéstervezet cikkelyeinek többségében már 1949-ben meg­egyezés jött létre Franciaország, a Szovjetunió, Anglia és az Egye­sült Államok között, ami megte­remtette a lehetőséget, hogy meg­egyezés jöjjön létre a tervezet többi, nem rendezett kérdésében. Másrészt Franciaország kormánya arra a kérdésre sem válaszolt, hogy visszavonja-e az úgynevezett röpített szerződésre vonatkozó ja­vaslatát. Ez az úgynevezett rövidí­tett szerződés figyelmen kívül hagyja az osztrák nép demokrati­kus jogainak kérdését és durván sérti a Szovjetuniónak az 1945. évi potsdami egyezményben az auszt­riai volt német javakra vonatko­zóan előírt jogait. Az azonban, hogy a francia kormány nem haj­landó eltekinteni a »rövidített szerződés« megvitatásától — amely szerződést Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormánya 1952-ben a Szovjetunió részvétele nélkül, a Szovjetunió érdekeinek nyílt megsértésével dolgoztak ki — lehetetlenné teszi az osztrák szerződéstervezet megvitatásának folytatását. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormánynak feltétlenül fi­gyelembe kell vennie, hogy Auszt­ria kormánya még 1952 július 31-én kijelentette: »további tárgyalások lehetetlenek az államszerződés régi tervezete alapján« és hogy Gruber osztrák külügyminiszter 1952 május 24-én adott nyilatkoza­tában kijelentette: »Ausztria kész tárgyalásokat folytatni 1952 alap­ján, de távolról sem hajlandó 1949 alapján«. Az osztrák kormánynak a szovjet kormányhoz intézett augusztus 19-i jegyzéke arról ta­núskodik, hogy az osztrák kormány nem tagadta meg azon hivatalos kijelentéseit, amelyeket a múlt év­ben az osztrák államszerződéster­vezet ellen tett és amely állam­­szerződés cikkelyeinek többségében megegyezés jött létre. Franciaország kormánya augusz­tus 17-i jegyzékében a »rövidített szerződés«-tervezetről való lemon­dását egyes előfeltételekhez fűzi, ami csak újabb bonyodalmakhoz és huzavonához vezethet az osztrák államszerződés megvitatásában , amivel a szovjet kormány nem ért­het egyet. Franciaország kormánya említett jegyzékében javasolja a négy hatalom külügyminiszterhe­lyettesei tanácskozásának összehí­vását augusztus 31-re. Ezzel kap­­csolatban a szovjet kormány szük­­ségesnek tartja emlékeztetni az eb­ben a kérdésben elfoglalt állás­pontjára, amelyet ez év május 25-i jegyzékében fejtett ki. Mint isme­retes, a külügyminiszterhelyettesek tanácskozása nem valamilyen ál­landó négyhatalmi szerv és az ilyen tanácskozás összehívása a Külgyminiszterek Tanácsának ha­táskörébe tartozik, amely ebben az esetben nem vitatott meg ilyen kér­­dést. Ami az osztrák kérdésnek a né­­met problémával való­­ kapcsolatát illeti, a szovjet kormány szüksé­gesnek tartja megerősíteni az augusztus 4-i jegyzékében foglalt kijelentését, nevezetesen azt, hogy »a német probléma megoldásában lehetséges sikerek elősegíthetik az osztrák kérdés megoldását is«. Egyúttal ismeretes, hogy Francia­­ország kormánya ez év július 15-i jegyzékében szintén a német pro­bléma és az osztrák szerződés bi­zonyos kapcsolatainak fennállásá­ból indult ki, minthogy a jegyzék­ben javaslatot tett a négy hatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívására, két kérdés: a német probléma és az osztrák szerződés megvitatása céljából...« A szovjet kormány hasonló jegy­zéket juttatott el Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormá­nyához is. A szovjet kormány jegyzéke Ausztria kormányához az osztrák államszerződésről Moszkva (TASZSZ) Augusztus 29-én a Szovjetunió külügyminisztériuma eljuttatta Ausztria moszkvai nagykövetségé­hez a szovjet kormány jegyzékét az osztrák államszerződésről. A jegy­zék szövege alább következik: »A Szovjetunió külügyminiszté­riuma azzal kapcsolatban, hogy megkapta az osztrák szövetségi kor­mány augusztus 19-i válaszjegyzé­két, szükségesnek tartja kijelen­teni, hogy a szovjet kormány az említett jegyzékben nem talált ki­elégítő választ a szovjet kormány július 29-i jegyzékében felvetett kérdésre. A fent említettek következtében a szovjet kormány ismét megerő­síti azt a kérését, hogy az osztrák kormány adjon határozott választ arra a kérdésre, »továbbra is tá­mogatja-e a­­ rövidített szerződés­­tervezetét és érvényben marad-e az osztrák kormány 1952 július 31-i memorandumában foglalt nyilatko­zata arról, hogy a további tárgya­lások (az osztrák szerződésről) le­hetetlenek ama államszerződéster­vezet alapján, amelyben korábban lényegében megegyeztek­. A külügyminisztérium az osztrák kormány tudomására hozza ezzel kapcsolatban a szovjet kormánynak Franciaország, Anglia és az Egye­sült Államok kormányához intézett jegyzékét az osztrák szerződés ter­vezetének kérdéséről­. A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ). Mint már a­­ szovjet sajtó jelentette, a szovjet kormány július 30-án jegyzéket in­­tézett az Amerikai Egyesült Álla­­mok­ kormányához, amelyben tilta­kozását juttatta kifejezésre az Ame­­rikai Egyesült Államok kormányai­nál amiatt, hogy július 29 én egy amerikai katonai repülőgép nem messze Vlagyivosztoktól, durván megsérted a Szovjetunió állam­­határát. A szovjet sajtó azt is közölte, hogy július 31-én Ch. Boblen, az Amerikai Egyesült Államok moszk­vai nagykövete az Amerikai Egye­sült Államok kormányánál­­ megbí­zásából emlékiratot nyújtott át a Szovjetunió külügyminisztériumá­­nak, a­mei­ytba­n vitatja azt a tényt, hogy amerikai katonai repülőgép megsértette a Szovjetunió állam­határát és úgy tünteti fel, mintha az amerikai repülőgépet a Japán­­tenger feletti megszokott repülése közben szovjet vadászgépek meg­támadták volna. A Szovjetunió külügyminisztériuma augusztus 3-án az említett emlékirattal kapcso­latban jegyzéket küldött az Ameri­kai Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének, amelyben a szov­­jet kormány az emlékiratban fog­lalt tiltakozást, — mint alaptalant­ — vis­szautasította és megerősítette július 30-án kelt jegyzékét. Augusztus 5-én az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagy­követsége az Amerikai Egyesült Államok kormányának megbízásá­ból ebben a kérdésben új jegyzé­ket küldött a Szovjetunió külügy­minisztériumának, s ebben megis­métlődik ,az a kijelentés, amelyet a fent említett emlékirat tartalmazott-Augusztus 26-án a Szovjetunió külügyminisztériuma jegyzéket kül­dött az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének. A jegyzék hangsúlyozza: minthogy pontos megállapítást nyert az a tény, hogy az amerikai katonai re­pülőgép megsértette a szovjet ál­lamhatárokat, a szovjet kormány, mint minden alapot nélkülözőt, visszautasítja az Amerikai Egyesült Államok kormányának jegyzékében foglalt tiltakozást. A jegyzék végül leszögezi: a­­ szoviet kormány fenntartja a jú­­lius 30-i és augusztus 3-i jegyzé­­kében foglaltakat, újból hangsú­­lyozottan kívánja, vonják szigorú felelősségre azokat a személyeket, akik a szovjet határ megsértésében vétkesek és elvárja, hogy az Ame­­rikai Egyesült Államok kormánya intézkedéseket tesz, hogy a további­­akban amerikai repülőgépek ne sérthessék meg a Szovjetunió ál­lamhatárait”. fl Német Demokratikus Köztársaság kormánya tagjain­ak és a Németek Szövetsége vezetőségének megbeszélése Berlin (ADN) Wirth volt biro­dalmi kancellár és Wilhelm Elfes volt főpolgármester kezdeményezé­sére 1953 augusztus 28-án beható megbeszélés folyt Berlinben a Né­metek Szövetségének vezetősége, valamint Grotewohl miniszterel­nök Nuschke és Loch miniszterel­­nök helyettesek és Wunderlich ál­lamtitkár között. A megbeszélés középpontjában a nyugati hatalmakhoz intézett szov­jet jegyzék és a Szovjetunió, vala­mint a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya között lefolyt tárgyalások eredménye folytán be­következett új helyzet állott. A résztvevők egybehangzó vélemé­nye az volt, hogy olyan helyzet állt be, amely nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság számá­ra jelent döntő sikereket, hanem közelebb hozza a megvalósuláshoz Németország békés újraegyesülé­sét és a békeszerződés megkötését Németországgal. Németország újraegyesülése el­sősorban német ügy. A német nép érdeke megköve­teli, hogy a németek egymás között megegyezzenek abban az útban, amely az ideiglenes össznémet kormányhoz vezet. Az össznémet kormány fő fel­adata lesz a Kelet- és Nyug­at- Németországra érvényes válasz­tási rend kidolgozása. Grotewohl miniszterelnök ismé­telten hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nya mindenkor hajlandó tárgyalni a belnémet kereskedelem fejleszté­séről évi egymilliárd márkás ke­retben. Wirth és Elfes berlini tartózko­dása során hosszabb megbeszélést folytatott Szemjonov nagykövettel, a Szovjetunió németországi főbiz­tosával a Szovjetuniónak augusz­tus 15-én a nyugati hatalmakhoz intézett jegyzékéről és a Szovjet­unió, valamint a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya kö­zött Moszkvában kötött megállapo­dásról, valamint annak jelentősé­géről Németországra nézve.

Next