Viharsarok, 1955. szeptember-december (11. évfolyam, 205-308. szám)
1955-09-01 / 205. szám
AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 205. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. szeptember 1. Egy új tanév elején (P. 1.) így van ez rendjén: az „öregek“ kinőnek az iskolapadból. Az idén is sok száz fiatal végzett megyénk általános- és középiskoláiban, a főiskolán és az egyetemen, hogy a gyakorlati életben gyümölcsöztessék tudásukat, az évek során kifejlesztett képességeiket. Helyüket az iskolákban a „fiatalabbak“ foglalják el, s az elsőosztályosok, s azok, akik majd ebben a tanévben lépnek előre egyet a tudás fellegvárának bevételében. Minden új tanévnyitás az elmúlt év mérlege, s az elkövetkezendő hónapok feladatainak gyűjtőmedencéje is egyben. Ezen a napon mérik fel pedagógusaink az előző tanévben végzett munka eredményeit és hibáit és e tapasztalatok birtokában készítik el az elkövetkezendő munka tartalmának feladatait. Erdey-Grúz Tibor, oktatásügyi miniszter a következőkben határozta meg ennek a munkának, e végrehajtandó és megvalósítandó feladatnak a lényegét: „Az iskolakötelezettségről szóló törvény szigorú végrehajtása, az erkölcsi-politikai nevelőmunka megjavítása, a tárgyi ismeretek és alapvető készségek további megszilárdításának előmozdítása, a politechnikai képzés elemeinek továbbfejlesztése“. A szavak azonban csak szavak. Nézzük meg, mit tett államunk és pártunk azért, hogy biztosítsa ennek a komoly és felelősségteljes munkának az előfeltételeit? Mindenekelőtt rendezte a pedagógusok fizetését. Aki tüzetesen végigtanulmányozta e fizetésrendezésről szóló rendeletet, láthatta, hogy nem fillérekről, hanem komoly összegekről esik szó benne.Az anyagi kérdéseknek az ilyen megnyugtató módon való rendezése általános elégedettséget váltott ki a pedagógusok körében, s biztosak lehetünk afelől, hogy ez az elégedettség a munka további megjavításában is érvényre jut majd. Az elmúlt tanév során, de a nyári szünidőben is, egész sor városi és tanyai iskolát építettek újjá, újították fel felszerelését, belső berendezését. A megyénkben — nem számítva a főiskolát és az egyetemet — mintegy nyolcmillió forintot fordítottak ebben az évben erre a célra. Hétszázezer forintos költséggel kibővítették a szentesi leánydiákotthont. Most száz férőhellyel, kényelmes berendezéssel várja új lakóit. Üllésen kéttantermes iskolát építenek. A Szentes-békédi hattantermes iskola építési munkálatai befejezés előtt állanak. Az állam egymillió kétszázezer forintot adott ennek az iskolának felépítésére, mely most egészen új berendezést is kap. És így sorolhatnánk tovább a tényeket, melyek a párt, az államunk szerető gondoskodását mutatják. Az elmúlt évben eredményeket értünk el az oktatómunka területén. A tanulók reális tudása biztosabbá, alaposabbá vált és jól sikerültek az érettségi vizsgálatok is. Javult, sőt sok helyt — így például a martói és a szentesi gimnáziumban — kifogástalannak mondható az iskolai fegyelem, bár a csongrádi gimnáziumban még nincs minden rendjén a diákok fegyelme körül. Az általános iskolák jó tanulmányi munkáját mutatja az a tény, hogy a gimnáziumok első osztályainak volt legjobb a tanulmányi eredménye mindenütt a négy osztály közül.A hazafias nevelésben sem volt eredménytelen az elmúlt tanév, különösen jól sikerültek az országjáró kirándulások, melyek megszerettették a tanulókkal a hazát, a szülőföldet. Hiba volt, s erre nagyon kell ügyelni az idén, hogy az iskolákban nem foglalkoztak kellően a munkás- és parasztszármazású tanulókkal. Ennek bizonyítéka, hogy a parasztfiatalok tanulmányi eredménye — de a munkásszármazású diákoké is — jóval alatta marad az iskolai átlagnak. Nem volt megfelelő a tanulók világnézeti nevelése sem, inkább a szemlélődésre, mintsem az aktív cselekvésre nevelték őket. Ebben a mulasztásban része van az iskolai úttörő- és DISZ-szervezeteknek is. Nem tudták tartalommal megtölteni a szervezeti életet, így nem kapcsolódhattak be az ifjúság nevelésének munkájába se. Egyszóval: az új tanév, az eredmények és hiányosságok mérlegével, bizakodással, reményekkel, új tervek és feladatok tömegével indul. Tovább kell javítani az iskolák diákjainak fegyelmét, s szívós munkával kell megszilárdítani a tanulók iskolán kívüli fegyelmét is. További feladat az ismeretek bővítése, a tanult anyag elmélyítése. Ezt a célt szolgálja a tananyag fokozatos csökkentése is. Az eddiginél jóval nagyobb gondot és figyelmet kell fordítani a diákifjúság világnézeti nevelésére s ebben a munkában mindenképpen igénybe kell venni az ifjúsági szervezetek, az úttörőmozgalom és a DISZ aktív, tényleges, tettekben megnyilvánuló segítségét. Az oktatásügy állami apparátusának dolgozói, valamint a pedagógusok az elmúlt napokban értekezleteken beszélték meg az új év munkájának terveit, feladatait. Ezek az értekezletek azt mutatják, hogy a pedagógusok túlnyomó része átérzi a reája háruló feladat nagyságát és felelősségét és lelkiismeretes alapossággal készült fel az új oktatási évre. A tanévnyitó ünnepélyes pillanata az iskolaévnek. E pillanat ünnepélyességét igyekeztek emelni a tanulók szülei azzal, hogy például Szőregen segítkeztek a tantermek takarításában és feldíszítésében, Csongrádon pedig a Szülői Munkaközösség MNDSZ asszonyai az évnyitón köszöntik gyermekeik tanítóját és nevelőjét, a pedagógusokat. Ilyen előkészületekkel, tervekkel, célokkal és feladatokkal kezdődik megyénkben az 1955/56-os tanév, mely reméljük komoly eredményeket ér el majd a magyar ifjúság nevelésében, a szocialista ember típusának formálásában s ezzel közvetve a szocializmus építésében, i [Mártély, Bokros, Csanytelek, Felgyő és Pissszamérges visszaliepte a gabona szabadpiaci értékesítés jegét Most már nap-nap után érkeznek jelentések a cséplés befejezéséről és ezzel egyidejűleg a gabonabegyűjtési terv teljesítéséről. Elsőnek Mártély, Bokros, Csanytelek, Felgyő és Pusztamérges községek jelentették a terv teljesítését, ami után ezekben a községekben ismét engedélyezték a gabona szabadforgalmát. Zsombón viszont, bár befejeződött a cséplés, a beadást még nem teljesítették, mert sok a nedves gabona. Hiba az is, hogy bár igen sok kiválóan teljesítő dolgozó paraszt van a községben, április 4-én történt a dicsőség-könyvbe az utolsó bejegyzés. Viszont a szégyentáblán sincs egyetlen hátralékos neve sem. A községi tanácsnak olyan dolgozókat kellene példaként állítani a hátralékosok elé, mint Pálisi István, Goda Péter, Fábián Péter, akik egész évi beadási kötelezettségüket teljesítették, vagy Huszta Mihályt, aki 25, Zádori Mihályt, aki 23, vagy Márton Józsefet, aki 19 mázsa gabonát adott el az államnak kenyérgabona feleslegéből. A csongrádi járásból is jelentették már a cséplés befejezését. Elsőnek Bokros, majd Baks község végzett. Nagy küzdelem folyt a harmadik helyért, végül is Csanytelek jelentette a cséplés befejezését. Legkésőbb a sövényházi Zaja TSZ- ben csépelt a gép, de vasárnapi munkával itt is sikerült befejezni ezt a munkát. A gabonabegyűjtési versenymozgalomban ebben a járásban 1114 egyéni paraszt és 11 termelőszövetkezet vesz részt és a versenyzők közül 10 egyéni paraszt kivételével már teljesítették felajánlásukat. A csongrádi járás sikeresen küzd, hogy a járások közül elsőnek teljesítse a megyében a gabonabegyűjtési tervet. Egyébként az egész megyében már csak egy-két helyen csépelnek. Az élenjáró dolgozók tapasztalatcseréjét szolgálta a Makón rendezett járási mezőgazdasági kiállítás Makón, a járási tanácsházán, a járás állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai tanácsüléssel egybekötött tapasztalatcserén vettek részt. A tapasztalatcserét mezőgazdasági és ipari termékek kiállításával kötötték egybe. A kiállításon az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok bemutatták ebben a gazdasági évben elért eredményeiket. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a makói járás területén a legtöbb termelőszövetkezeti tag jövedelme meghaladja az egyénileg dolgozó parasztokét. Nagyon jó példásként lehet felhozni a földeáki Dózsa TSZ-ből Csányi Mihály és Csányi Mihályné tehenészeket. Az 1955. évi első félévi jövedelmük a következő: előleg készpénzben 7330 forint, búzából 22 mázsa. Figyelembe kell venni, hogy a háztartási szükségletük mindössze 840 kiló. Az elért munkaegységek után a termelőszövetkezet által az államnak eladott szabad gabonából járó készpénzből 1360 mázsa búza ára is megillette Csányiékat. Árpából viszont 773 kilót kaptak előlegként. Ezenkívül kaptak két malacot kilónként 10 forintos árban, 211 liter tejet egy forintos egységárban. Csányi Mihály tehenész elnyerte az ország legjobb fejője címet. A mezőgazdasági terménykiállításon négy állami gazdaság, tíz termelőszövetkezet, négy termelőszövetkezeti csoport és 17 egyénileg dolgozó paraszt vett részt. A kiállított terményeket bizottság bírálta felül és a legjobb eredményt elérőket díjazásban részesítették, és oklevéllel tüntették ki. A kiállításon első díjat nyertek az állami gazdaságok közül: a Kiszombori Kertimag- és Gyógynövénytermelő Vállalat, a kiszombori SERNEVÁL és a Makói Kísérleti Gazdaság. A termelőszövetkezetek közül első díjat nyert a földeáki Dózsa, a ferencszállási Úttörő és az óföldeáki Béke Termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoportok közül pedig a kiszombori Móius 1, a ferencszállási Béke, a csanádalberti Petőfi és a csanádalberti Új Élet Termelőcsoport. Az egyéni termelők közül Bodai István királyhegyesi, Tóth István kiszombori és Kajós Dezső ambrózfalvi dolgozó paraszt terménye, illetve jószága kapott első díjat. A mezőgazdasági terménykiállítás hűen mutatta a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a szétszórt parcellákon gazdálkodó egyéni termelőkkel szemben. Öföldeákon a község termésátlaga búzából hét, árpából kilenc mázsa, ezzel szemben a Béke TSZ termésátlaga búzából 10,7, árpából pedig 12 mázsa volt. Szemléltetően és ízlésesen állította ki terményeit a Kiszombori Kertimag- és Gyógynövénytermelő Vállalat, valamint a Makói Kísérleti Gazdaság. Ez utóbbi gazdaság bemutatta azokat a műszereket is, amelyekkel az egyes termények vegyi összetételét és a növény fejlődését vizsgálják. Dicséretet érdemel az óföldeáki Béke TSZ a kertészetében elért eredményeiért: paprikából 2,5 holdon 250 mázsás termést várnak. Elismeréssel nyilatkoztak a kiállítás részvevői a 35—40 dakás kálinkés zöldpaprikáról. A Gencsháti Állami Gazdaság az általa termelt 13 fajta rizst mutatta be. A 13 fajta közül legnagyobb termés a Dunghan-sali és a szegedi szakállas fajtákból várható, de elismerést érdemel a ferencszállási Úttörő TSZ négyzetesen vetett kukoricája is. Nem ritka egy-egy száron a három cső sem. Az ambrózfalvi Dimitrov TSZ kukoricája a bemutatottak szerint 45—50 mázsát ígér. A kiállítás egyik érdekessége volt még a kiszombori SERNEVAL által kiállított padlizsán vagy tojásgyümölcs. A kiállítást eredetileg egy napra tervezték, azonban a nagy érdeklődésre való tekintettel a nyitvatartást két napra kellett meghosszabbítani. Horváth Ágoston Vélik a rozsot A tömörkényi Haladás TSZ-ben serényen folyik az őszi vetés. A jó talajelőkészítés után eddig már elvetettek 15 katasztrális hold takarmánykeveréket és hozzáfogtak 17 hold rozs elvetéséhez. A vásárhelyi Kossuth TSZ- ben a Batidai Gépállomás segítségével már szintén elvetettek húsz hold őszi árpát. A fábiáni Új Élet TSZ 80 katasztrális hold réti csenkeszt vetett magnak, a cserebökényi Petőfi TSZ pedig 15 katasztrális holdat káposztarepcével vetett be. A megyében jelenleg már 469 traktor szánt. Eddig a gépállomások 3500 hold vetőszántást és 4000 hold őszi mélyszántást végeztek el. Hogy minél több traktor szánthasson, az aprómagot csépelő gépek helyébe IS kombájnt állítottak munkába, 23 aprómagvat csépelő gépet pedig állógéppel hajtatnak. Csongrád megye termelőszövetkezeteiben egyébként befejeződött már a kender betakarítása. 747 katasztrális holdról vágták le a kendert, amely kiváló termékeredménnyel fizetett a jó munkáért. A tsz-eknek holdanként 35—50 mázsás kendertömésük lett és csaknem kivétel nélkül első osztályú. A silózás is nagyobb ütemet vett. Azonban a megye gépállomásai eddig nyolcezer köbméter takarmány besilózásával csak 25 százalékra teljesítették tervüket. A legjobb eredményt az Árpádhalmi, a Batidai és a Királyhegyesi Gépállomások érték el, a Deszki és Óföldeáki Gépállomás igen lemaradt ebben a munkában. A jószágállomány elegendő téli takarmányáért — Levél a silóssási versenyről — Alig hogy a megyei tanács szakigazgatási szerve elhatározta, hogy augusztus 28-tól szeptember 4-ig silózási napokat szervez, az Árpádhalmi Gépállomás máris teljes lendülettel munkához látott és a körzetéhez tartozó két legnagyobb tsz-ben megkezdte a silózást. Ezen a gépállomáson nem tétováznak, mert tudják, hogy a silózást illetően nagy feladat vár rájuk. E munkát a gépállomás vezetői a kihelyezett mezőgazdászokon keresztül minden erővel támogatják, hogy elegendő takarmányuk legyen a télen a termelőszövetkezeteknek. Hasonlóan végzi ezt a munkát a Cserebökényi és Szentesi Gépállomás is. Sajnos nem mondható ez el a Mindszenti és Székkutasi Gépállomásokról, amelyek lemaradtak az idei silózással. Persze ez nem csupán a gépállomás hibája, maguk a termelőszövetkezetek sem gondoltak eléggé a takarmánybázis megteremtésére. A mártélyi Fürst és a székkutasi Schönherz TSZ-ekben, bár a jó időjárás következtében nagymennyiségű takarmány termett, mégsem kezdték meg a silózást. A derekegyházi Helytállás, a nagymágocsi Sallai és a magyartési Lenin TSZ-ben a hiányos munkaszervezés miatt nem jutottak még el a silózás megkezdéséig. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az állattenyésztés jövedelmezőségét tapasztalják, igyekeznek az ehhez szükséges takarmányt is biztosítani. A szentesi járás 26 termelőszövetkezetei közül 21-ben már tavasszal megkezdték a silózást. Közöttük kell megemlíteni a három nagy eperjesi termelőszövetkezetet, a Lenin, az Ifjú Gárda és a Vörös Hajnal TSZ-eket, amelyek 1500 köbméter silótakarmányt készítettek a közös állatállomány résére. Ez persze csak a kezdet, mert még sok zöldtakarmányt besilóznak. Példájukat követték a fábiánsebestyéni Új Élet, a szentesi Felszabadulás és a székkutasi Petőfi Termelőszövetkezetek. A fenti eredmények láttán és a hiányosságokból okulva most az a feladat, hogy a silózási hetet jó munkaszervezéssel kihasználjuk. Ez a biztosíték arra, hogy állatállományunk téli takarmányát ízletessé tegyük és a hosszú téli időszakban az állatokkal nagytömegű vizenyős takarmányt etethetünk. A munka zöme a termelőszövetkezeti mezőgazdászokra vár, mind szakmailag, mind szervezésiig nekik kell irányítaniuk a silózást. De a mezőgazdászok munkája csak úgy lehet eredményes, ha a termelőszövetkezetek minden tagja átérzi ennek fontosságát és közös erővel összefog annak érdekében, hogy minden fellelhető értékes takarmányt besilózzanak. Munkájukban nem egyedül állnak, hiszen komoly segítséget várhatnak a DISZ-fiataloktól, akik a DISZ Központi Vezetőségének javaslatára védnökséget vállaltak a silózási terv teljesítéséért. Ennek alapján nagy feladat vár a községi és üzemi DISZ-titkárokra: szervezzenek DISZ-brigádokat és járjanak elől jó példával a silózásban. A munka helyes megszervezésével elérhetjük a silózási terv határidő előtti teljesítését és ezáltal a kitűzött díjakat a szentesi járás területén lévő DISZ-szervezetek nyerhetik el. A fenti lehetőségek megvalósításához járásunk területén minden adottság rendelkezésre áll, mivel már az előző silózási ütemszakaszt is 126 százalékra teljesítettük. A további silózáshoz szükséges nagymennyiségű zöldtakarmány rendelkezésre áll, gépállomásaink rendelkeznek megfelelő gépekkel, a szakmai támogatást pedig a kihelyezett mezőgazdászok megadják. A silózási terv határidő előtti teljesítése érdekében versenyre hívjuk a megye valamennyi járását. Csicsvári István, a szentesi járás főállattenyésztője