Világ, 1914. június (5. évfolyam, 128-152. szám)

1914-06-03 / 128. szám

A radikális párt hivatása Irta: Szende Pál Budapest, junius 2. Az uj radikális párt azért nem lesz életképes — mondják bírálóink —, mert fölépítése és programén ja teljesen elméleti. A tudományban az elmélet sok hasznot hajthat, de a politikában min­dig megboszulja magát. Különösen két okból nyomják az uj pártalakulásra a doktrinerség bélyegét. Egyrészt alkal­matlan időben alakul, másrészt pro­gramomba oly követeléseket vett föl, melyek csak hosszú évtizedek múlva va­lósulhatnak meg. A meglevő pártokkal ellenben már most súlyos konfliktuso­kat idézhetnek elő. Az első ellenvetéssel könnyen vé­gezhetünk. Mindenütt, ahol a választó­jogot kiterjesztették, eZzel egyidejűleg uj pártok keletkeztek, a régiek pedig át­alakultak. Ez nem is lehet másképpen, hiszen a jogkiterjesztés alkalmából vá­lasztójoghoz vagy nagyobb befolyáshoz jutnak azok a rétegek, melyek érdekeit a meglevő pártok nem megfelelően kép­viselték. De különben is, kit illethet meg a döntő szó aziránt, hogy valamely uj párt alkalmatlan-e vagy nem? A régi pártokat? Azoknak minden uj alakulás időszerűtlen. Az idő alkalmas voltát az dönti el, vájjon csallakoznak-e az uj párthoz a választók. Ha igen, akkor ez a párt időszerű voltát beigazolja, ha nem, akkor nem érdemes vele törődni. Ki nyújthat arra biztosítékot, hogy váj­jon ötév múlva, az uj választások alkal­mával, nem akad-e ismét oly párt, amely további öt évi halasztást kiván, mert az uj alakulás neki alkalmatlan. Térjünk át a második kifogásra. Ez már részletesebb cáfolatot igényel. Mi nem állítjuk, hogy minden pártnak csak az a célja, hogy vezetői kormányra jussanak és tagjai üzleteket köthesse­nek. A nyugati alkotmányi fejlődés arra tanított meg bennünket, hogy szé­leskörű választójog mellett. — a szociál­demokrata pártról nem beszélve — a legtöbb polgári párt nagyjában helye­sen képviseli amaz osztályok érdekeit, melyek zászlója alá csoportosulnak. Eb­ben a tekintetben egyezik a német cen­trum a francia radikális párttal és az angol konzervativekkel. Csak a magyar választási rendszer mellett volt az a specialitás eddig lehetséges, hogy a pár­tok évtizedeken át szavazóik túlnyomó részének érdekeivel ellentétes politikát követhettek, de még a mostani szükkörü jogkiterjesztés is elég arra, hogy ennek az állapotnak egyszersmindenkorra vé­get vessen. Ha pedig valamely párt kényszerül becsületes lenni, akkor két feladat áll előtte; követelni uj, helyes intézmények megvalósítását, másrészt harcolni a meglevő rossz intézmények és vissza­élések ellen. Az ellenzéki pártok műkö­dése túlnyomóan az utóbbi tevékeny­ségre esik. Ha intézmények ellen küz­dünk és a visszaélések orvoslását kíván­juk, akkor mindenekelőtt az okokat kell megállapítanunk, amelyek a visszássá­gokat előidézik. Ha pedig ezek kutatá­sára elindulunk, rövid idő alatt világossá válik, hogy állami, társadalmi és gazda­sági szervezetünk minden sebe és baja néhány azonos okra vezethető vissza. Küzdünk a parlamenti korrupció ellen. Mi ennek az oka? A szükkörü vá­lasztójog, amely lehetségessé teszi, hogy a kormány úgy a választókat, mint a képviselőket megvásárolja. Kinek hasz­nál ez a választójog? Csupán a nemzet egy szűk rétegének, mely az államhatal­mat kezében tartja. Min alapszik a poli­tikai hatalom? A gazdasági erőn. Kinek áll ez rendelkezésére? A nagybirtoknak és szövetséges társainak. Mi tehát a végső ok? Az egyenlőtlen birtokmeg­oszlás, mely az országot egy kisebbség hatalma alá juttatja. Gyülekezési és egyesülési szabad­ságunk foszlányokban hever. Ki tette tönkre? A kormány. Miért? Hogy ural­mát fenntartsa. Mit véd meg a kor­mány? A mai gazdasági és jogi rendet. Miért van szükség minden erőszakos­ságra? Hogy a mai rend megmaradjon és el lehessen fojtani minden kísérletet, amely ennek megváltoztatására irányul. Kiknek van érdekében a mai társadalmi rend konzerválása? Azoknak, akik annak minden előnyeit élvezik. Min sar­kal kiváltságos helyzetük? Minden poli­tikai és gazdasági hatalom alapjá­nak, a földnek egyenlőtlen megosztásán. Magyarország agrikultur ország. Európa éléskamrája. Mégis azt látjuk, hogy terméshozamai a nyugati államok­hoz képest igen alacsonyak és mező- gazdasága slagnál. Miért? Mert intenzív mezőgazdaság csakis oly országban fej­lődhetik ki, ahol a kisbirtok van túl­súlyban. Panaszkodunk az adóteher súlyos volta miatt és jajveszékelünk, hogy az élelmiszerek ára egyre emelkedik. Mi e bajok oka? A helytelen vám- és adó­rendszer. Kinek van érdekében, hogy a föld minél kevesebb adóterhet viseljen és a termények ára minél magasabb legyen? Ki fizeti a legkevesebb adót és élvezi a legmagasabb búza- és földárak hasznát? A nagybirtok. Lehet-e addig, mig uralma tart, helyes adó- és vám­politikáról szólam? Hiú ábránd. Az iparfejlesztés nem segít gyönge iparunkon. Az önálló vámterület sokat használhatna, de az nem kell a nagy­birtoknak. Az állam anyagi erejét telje­sen lekötik a fegyverkezés és a bürokrácia költségei. Militarizmus és ^ bürokrácia a mai társadalmi rend érde­keit szolgálják. Min alapul a mai társa­dalmi rend? A földbirtok egyenlőtlen megoszlásán. A válság utolsó két évében kiderült, hogy egész közéletünk korrumpált s hogy a visszaélések a kormányzat leg­felsőbb fokáig is elértek. Szörnyű bű­nökről hullott le a * lepel. Az erőszak orgiák it ül. Hiába szorult kezünk ökölbe, az ország, a közvélemény túl­nyomó része lusta és mozdulatlan ma­radt. Szavazó polgárok ezrei támogat­nak oly kormányt és pártokat, melyek érdekeiknek legnagyobb ellenségei. Miért teszik ezt? Nincs öntudatuk, nem ismerik saját érdekeiket, nincs józan Ítéletük. Mi ennek az oka? A helyes ne­velés hiánya. Ki adja a nevelést? Az iskola. Kinek a kezében van az iskola? Túlnyomóan felekezetek tartják hatal­mukban, sőt az állami iskolákat is a felekezeti szellem irányítja. Már pedig a felekezeti iskola nem nevel szabad, ön­tudatos, tett- és áldozatkész polgárokat, nem hasznos ismeretekre és praktikus világnézetre tanít, hanem engedelmes­ségre, alázatosságra, a tulvilági élethez való elfordulásra. Csirájában elfojt min­den ujitási törekvést, minden reform utáni vágyakozást. Az ország lakosságának felerésze nem magyar anyanyelvű. Nincs oly fon­tos probléma, amelynek megoldásánál a nemzetiségi kérdés közbe ne játszana. Választójogi reform, földkérdés, iskola- rendszer, mind szoros kapcsolatban vannak vele. összegezzünk. A magyar közélet­nek bármilyen baját vesszük vizsgálat alá, bármelyiknek végső okát kutatjuk, a szálak megdöbbentő törvényszerűség­gel ugyanabba a központba vezetnek, ahol földkérdés, iskola- és nemzetiségi kérdés fonódik válhatlanul egymásba. Nincs komoly párt, amely e kérdések elől kitérhetne. Nincs közéletünknek oly sebe, amelyet e problémák megol­dása nélkül gyökeresen orvosolni le­hetne. Azt mondják erre: Ez mind igaz, de most a kormányt kell megbuktatni. Hetyes. Ebben mindnyájan egyetértünk. De ehhez a dicséretes szándékhoz a választóközönséget is meg kell nyerni és ez másképpen nem kapható, mint lia tudja, hogy mi következik a kormány bukása után. Ezért szükséges a célok kitűzése. Ezért szükséges rámutatni arra, hogy milyen irányba akarjuk a politikai és gazdasági élet fejlődését terelni. Ha a választó tisztában is van vele, hogy ez a programm csak hosszú idő múlva valósulhat meg, mégis szíve­sen leadja szavazatát mellette, ha tudja, hogy a kormánybuktatás egyúttal meg­nyitja azt az utat is, mely a neki kedves programm megvalósításához vezet, Szerft esrtSség VI . Gróf Zichy len- MKß utca 37. szám. Telefon 58,00. a felelős ^ ölirttoríseK rdvetetnek Budapesten! szerkesztőé: 81—58. Kiadóhivatal Ä4 VILÁG kiadóhivatalában. Block* VL, Gróf Zichy Jcnó-uica 37. sz&n. mST WM I _____ CVr ]., Győri és Nagy, /aulus és Telefon 81*90. Előfizetési árak a W' Társa, leaczer Gyula, Leopold magyar korona országaiba, Ausztriába |P|ffj| HSB y^A***''c \ miv mlsSw Testv., Mezei Antal. Schwarz Jó­és Bosznia-Hercegovinába: Egész évre jBgfir zsef, Mosse Rudolf, Eckstein Bér­28 korona, félévre 14 korona, negyed* §||li ~ •o.V-y Álap nát hirdetési irodákban. — Becsben: evre 7 korona egy hóra 2 korona 40 pll Pgtgl l ^M...Kill m&XT M. Dukes Nacht., Haasenstein és fiüer. Németországba, a német biroda* fglg §§*9 ÍM. __________JB§| Vogler. Rudolf Mosse, Eduard ' wB/W mm III MM Braun, Heinrich Schalek, Bock i°.kSn8aol&' 1 yÉpsS J9& fTffi ttmr |T7 m uod Heníeld. - decimben: Dr. * megjelen.k hetro k,y,etc XMßp náfeHh |r. BUmeareich, Berlin-WUm*«. léve, mindennap, ünnepnapok titán is WWW ................................. .... ■« MM ■ ^íw*rf***' dort. Holsüanrche.itrasse 27. sz. V. évfolyam Budapest, 1914 SZERDA junius 3. 128 -ik szám I, ' - ........ ' »

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents