Világ, 1914. augusztus (5. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-01 / 181. szám
Szerkesztésé* VUI Uróf Zichy Jenő- utca 37. szám. Telefon 58*01. a felelős szerkesztőé: Sz - 58. Kiadóhivatal VI. Urof Eichvenő-utca 37 szám, Tdehib 81*90 Előfizetési Árak a magyar korona országaiba, Ausztriába és Bosznia-Hercegovinába? Egész évre 32 korona, félévre 16 korona, negyedévre 8 korona egy hóra 2 korona 80 fillér. Németországba a német birodalom államainak derűidére negyedévre 15 korona egy hóra 5 korona 20 fill A » VILÁG« megjelenik hétfő kivételével mindennap, ünnepnapok után is. VIIÁG Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában. Blockoer J„ Győri és Nagy lautas és Társa, Tenczer Gyula. Leopold Testv., Mezei Antal, Schwarz József. Mosse trudott, Eckstein Bernét hirdetési irodákban. — Bécsben M. Dukes Nacht, Haasenstein és Vogler Rudolf Mosse. Eduard Braun, Heinrich Schalek, Bock und Herzfeld. — Berlinben» Dr. fr. Erlmenreich, Berlin*Wümers*dorf, Holstmaiche-Strasse 27. sz. V. évfolyam 1914 Budapest, SZOMBAT augusztus 1. 181-ik szám Általános mozgósítás Jött, aminek jönnie kellett, amit mindenki várt, s aminek az elmaradásában mindenki bizakodott. Elsősorban maga a király, a nagy békefejedelem. Most is, hogy elrendelte az egész hadsereg mozgósítását, bízik benne, hogy ez az intézkedése megóvhatja Európa békéjét és megbénítja azokat a törekvéseket, amelyek a Szerbiával való hadviselésünket a nagyhatalmak világháborújává akarnák szítani. Elrendelte az általános mozgósítást, mint monumentális óvatossági rendszabályt. A történelmi felelősség mélységes átérzésével intézi a hadi készülődést, hogy a monarchia akaratának komoly elszántságát respektálják mindenütt, ahol ennek az akaratnak a tartalmát is, az elszántságát is sehogy sem akarják megérteni. A monarchia meg akarja alapozni a maga biztonságát s többé nem akarja tűrni, hogy élete, fejlődése, kulturmunkája, gazdasági jóléte nyugalmát szümös-szüntelenül megzavarják. Ezt a komoly életelszántságot fejezte volt ki a Szerbia ellen irányuló részletes mozgósítás, és ezt az életelszántságot fejezi ki most az általános mozgósítás, amely válasz az oroszországi mozgósításra. Egész Európa abban reménykedik, hogy a köztünk és Szerbia közt támadt háborús viszály a maga területén lokalizálhassék. Anglia nagyszerű békemegbecsüléssel abban fárad, hogy ez a lokalizálás sikerüljön, az egész kulturvilág a nagy emberi gondolat katasztrófájának tartja a lokalizálás kísérleteinek kudarcát. Csak Oroszország, egyedül az orosz politikán elhatalmasodó háborús igyekvésekakasztják meg azt a nagyszerű világpolitikát diadalmas érvényesülésében. És minden birodalomban, Európaszerte minden országon, világszerte az egész dolgozó, gondolkozó, érző, értéktermelő emberiség aggódva lesi, hogy ugyan mi kerekedik felül az orosz politikában: a felelősségérzet-e, vagy pedig a hatalmi tévelygés. Hogy megérti-e monarchiánk elhatározásának életszükség voltát, vagy pedig a szláv protektorság szerepét a saját maga politikai érdekei fölé helyezi-e? Ennek a kérdésnek az eldőlését várja és az eldöntését sürgeti monarchiánk is. És ezt a döntést azok után, amiket a döntést forraló körülményekből látott, másképp, mint mindenre teljesen elkészülten nem várhatja meg. Oroszország mozgósította szárazföldi hadát és tengerészetét. Így húzta alá azt a kijelentését, hogy a Szerbiával való viszályunkban érdekelt fél. Ezt az érdekeltséget monarchiánk respektálta, amikor külügyminisztere és pétervári nagykövetje útján úgynevezett nem kötelező megbeszélésekbe bocsátkozott Oroszországgal. De az érdekeltség elismerése nem terjedhet túl azon a határon, amelyet monarchiánknak az az elszántsága szabott meg, hogy végre egyszer és mindenkorra véget vet Szerbia mesterkedéseinek és fondorlatainak. Az orosz mozgósítás olyan érdekeltségi tüntetés, amelyre monarchiánknak újabb elszántsági demonstrációval kellett felelnie. Adja a Gondviselés, hogy ez a tüntetés csak ilyen tüntetés maradjon, de bizonyos, hogy maga az elszántság tántoríthatatlan marad. A monarchia általános mozgósítása ma még nagystílű, történelmi nagyszerűségű óvatossági intézkedés, ugyancsak aláhúzása annak az akaratunknak, hogy Szerbiával való ügyünket a magunk szükségei szerint fogjuk elintézni, s ebbe az elintézésbe másnak hatalmaskodó beleszólást nem engedünk. Legyen úgy, hogy az óvatosság intézkedése elérje célját. De ha nem tud kellő súlylyal hatni, úgy az általános mozgósítás nyomán annak a problémának az elintézése következik, hogy a monarchia békés fejlődésének nem kell-e biztosítékokat hódítva szerezni a másik határon is, ahol ugyancsak egyre bénítani akarják monarchiánk szabad elhatározását. A monarchia államainak népei, legelsősorban a magyar nemzet, osztoznak abban az elszánt óvatosságban és abban a mindenre kész eltökéltségben, amelylyel az általános mozgósítást elrendelő királyunk ennek a második nagy problémának is a szeme közé néz. Harckészséggel, áldozatkészséggel, a nagy történelmi felelősségtől megihletten, a világtörténelmi szükségesség előtt meghódolva, fogadják a nagy békefejedelem hadba hívó szózatát. Nem ő akarta és nem mi kerestük a probléma gyors megoldását, de a ránk kényszerített megoldás minden követelményének megfelelnek. A nagy világegyensúlyi kérdésnek már nem is része, hanem egész tartalma, egész köre az, ami most az általános mozgósítás nyomán készülődik. Mintha a végleges hatalmi elrendezés, mintha a kultúra megalapozása, mintha a béke veszedelmeinek megszüntetése készülődnék most! Németország is elrendelte a mozgósításra való készülődést. Ez az előkészítés magát a mozgósítást jelenti. A német birodalom is bejelenti a maga érdekeltségét, ő is érdekelve van benne, s hogy megszűnjék a rettenetes kultúrátok, a béke szüntelen fenyegetése. A német birodalom a szövetséges hűségével és a maga életérdekeinek mélységes megértésével áll monarchiánk mellé, és felvonultatja grandiózus hadát a nagy igazság szolgálatában. Az orosz mozgósításra, az orosz követelőzés aláhúzására a maga mozgósításával, az osztrákmagyar akarás aláhúzásával felel. Jött, aminek jönnie kellett. Nagy kultúrállamok, értékes kulturnemzetek a munka mellől hadba vonulnak, hogy leszámoljanak a békét szüntelenül veszélyeztető, a kulturfejlődést egyre megakasztó hatalmaskodásokkal, talán sikerül a leszámolást úgy végezni, a rendezést úgy elintézni, hogy ne vérezzenek el ez államok polgárainak sokezrei és ne érje rombolás, pusztulás e népek gazdaságát, jólétét. A király is ezt reméli, amikor óvatosságból mozgósította államai hadi erejét. De ha nem így lesz, ha a nagy, nemes fejedelmi reménykedés és ez államok millióinak bizakodása kudarcot vall, ha a mozgósított erőnek hadba is kell szállania, megnyugtathatja őket az a tudat, hogy nem ők akarták a háborút s hogy tulajdonképp a világbékéért, az emberiség fölszabadításáért folyik nagy küzdelmük. A Budapesti Közlöny holnapi száma a következőket közli: Folyó év július 31-én kelt hivatalos értesülés szerint a császári és Apostoli Királyi Felsége a hadsereg, a haditengerészet, a két honvédség általános mozgósítását, valamint a népfelkelés felhívását és mozgósítását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. Erre az intézkedésre az Oroszország részéről elrendelt mozgósítás szolgáltatott okot. Az ő császári és Apostoli Királyi Felsége által megparancsolt rendelkezés semmiféle néven nevezendő támadó célzatot nem foglal magában, hanem kizárólag óvatosságból foganatosított intézkedésről van szó a monarchia elengedhetetlen védelme céljából. Az általános mozgósítási hirdetményt ma este kiragasztották a főváros utcáin. A hirdetmény közli az általános mozgósítás elrendelését a közös hadsereg, haditengerészet, mindkét honvédség, a bosnyák-hercegovinai csapatoknál és a népfölkelőknél. A nem tényleges állományú egyének 24 óra alatt kötelesek felszerelési állomásukra elindulni, s oda a legrövidebb időn belül bevonulni. Az általános mozgósítás elrendelése kiterjed a folyó évben besorozott újoncok és póttartalékosokra is. A bevonulásra vonatkozó minden fél-