Világ, 1914. november (5. évfolyam, 274-303. szám)

1914-11-01 / 274. szám

Vásármrp VILÁG 1314. 3J<m®al>er *£ A török-orosz hábonÖ) A Fekete-tengeren váratlanul kitört flotta* harc megindította a keleti problémának egész lavináját: Jt orosz-tőrök hálboru hadüzenet nél­kül kitört és Törökország ezzel harcba áll d- F aségiűnkkel, Oroszországgal, de csak idő kér­dése hogy az entente többi hatalmával is ki­törjenek az ellenségeskedések. Törökország fellépése az igaz ügy bátorságával és elszánt­ságával történik, az orosz provokációkra és hadi cselvetésekre Oroszország megkapta a választ. A török Fekete-tengeri flotta akciója Szebasztopolt és Odesszát is tűz alá vette s igen sok kárt okozott hadianyagban, értékek­ben is az oroszoknak. A világháborúnak min­denesetre nj fejezete nyílt meg. Egyes távira­tok szerint Egyiptomot is megtámadták lovas - Ságokkal a törökök, a kurdoik pedig átlépték Kaukázusban az orosz határt. Egyptomra a kapzsi Anglia gyorsan rá akarja tenni a kezét és hírek jönnek arról, hogy he akarja jelen - teni aniKSkszióját. Az izlam ébredése majd megadja erre is bizonyára a feleletet. Bennünket latjobban a török-orosz há­borúnak a Balkánon felidézett válsága érde­kel. idáig Bulgária állásfoglalásáról van érte­sülésünk; egy félhivatalos jelentés arról szól, hogy Bulgária megmarad a szigora semleges­ség mellett. Á feKetetengeri flottaharc A tegnapi filot babarcról ma félhivatalos jelentést adott ki az Agence Ottoman. A teg­napi táviratok szerint a török flotta bravúros támadása a következő veszteségeket okozta az orosz flottának: filsüiyesztett egg orosz aknalerakó hajót, egy torpedózazót, a Doner, ncoü állomáshajét, lefoglaltak továbbá egy szénszáilitó hajót. A jelentés így irja le a harcokat: Mialatt folyó hó 27. és 28-án a török flottának egy egészen kis része a Fekete- tengeren gyakorlatozott, az orosz flotta, amely eleinte mindenüvé követte a török flottát és annak gyakorlatait megakadá­lyozta, folyó hó 29-én megkezdte az eflen­janak a célbavett németre, — utálom a kép­mutatást, mely templomtornyokat és városhá­zakat sirat, mikor közömbös az emberi heka- tombák iránt, — világos előttem, hogy ha nem. német rabságba, hát angol vagy francia hűbériségbe a belgák most okvetetlen bele­kerültek volna, — szeretni tulajdonképp sose szerettem e számomra túlságosan egészséges s durvaszövásü fajtát, s kivált költőit sosem tudtam oly nagyra tartani, mint ahogy leg­utóbb éppen a németeknél volt snobdivat: de mégis fáj a szivem ezért a világért, ezért a népért, ezért az egészségért, — fáj azért a szo­ciális faiskoláért is, amit e roppantul haladott ország jelentett a mai jogi törekvések szá­mára s elmondhatatlanul sajnálom azokat a franktireurjeit, kiket külömben a németek he­lyében magam is habozás nélkül felköttettem volna az első fara. Mindig fáj, ha valahol em­berekkel olyasmi történik, ami nem jól esik nekik, —- kivált ha az emberiség enélkül is el lehetett volna. A németeknek joguk volt vé­gigtaposni Belgiumon s becsületesen igazuk volt, hogy mégtették. Szükségszerű mozzanata volt ez e nagy birkózásnak, melyben a néme­tek részén annyi a jog és annyi az igazság — de bizonyos, hogy abszolúte véve a világnak, " műveltségnek, a jognak, az igazságnak, a szabadságnak, a haladásnak nincs úgy szűk­A tegnapi ftottabarcban elfogott orosz tisz­teket és matrózokat, valamint az elfogott orosz szénszállitó-gőzöst este Kávákba, a Öoszuoru* felső részébe, vitték. ElutasnaK az antant diplomatái Az orosz kormány visszarendelte konstantinápolyi nagykövetét és meg­szakította a Törökországgal való diplomáciai összeköttetést. Giersz orosz nagykövet a nagykövetség egész személyzetével még tegnap el- i utazott. Holnap, legkésőbb hol- '. napután fog eltávozni a fran­cia és az angol nagykövet. Az orosz konzulátus ma este kitűzte az olasz zászlói, jeléül annak, hogy Olaszor­szág átvette az orosz állampolgárok, védelmét. Az angol nagykövetség irat- tárái az amerikai nagykövetségre szd'litották át, amely valószínűleg el fogja vállalni az angol alattvalók védelmét. A városból igen sok orosz elutazott. 'Az orosz, angol és francia nagykövetségek a szokástól eltérően a mai Beiram-ünnep alkalmából nem tűzték ki zászlójukat. Berlinben a török nagykövetség azt ‘közötte, hogy hivatalos hadüze­net eddig még nem történt, de talán nem is les: rá szükség, mert az el­lenségeskedések kitörése után felesle­ges minden hadüzenet. Ki volt a támadó? Orosz részről arra törekszenek', hogy agy tüntessék föl a dolgot, mintha Törökország lett volna a iámadó. Ismeretesek azok a mes­terkedések, melyekkel az antant-hatalmak gyámkodásukat teljesen ki akarták terjeszteni Törökország minden akciöszabadságára; a i világháború kitörése óta szünet nélkül befő lyásolni akarták a portát, majd mikor látták, hogy ez nem vezet eredményekre, fenyegeté­sekkel léptek föl. Ezek a fenyegetések egyrészt arra irányultak, hogy a porta nyissa meg a Dardanellákaí, másrészt a török flottát meg akarták a saját vizein való mozgási szabadsá­gától is fosztani. Az antánt-hatalmak részéről már a múlt héten kijelentették, hogy a vég, leg feszült helyzetet vagy jobbra, vagy balra* de legközelebb eldöntik. Ennek a kijelentés­nek a megvalósítása akart lenni » fekete- tengeri orosz flotta támadó föllépése. A török hajók újból kifutván a Fekete-tengerre, a Kau­kázus mellett elterülő török tengerparthoz tar­tozó territoriális vizekre törekedtek. Az orosz, flotta több egysége it meg akarta a török hajó­kat állitani. Nyilvánvaló, hogy az orosz hajók­nak ez a provokáló föllépése az antánt-hatal­mak közös megállapodása alapján történt, akik tán arra számit,ottak, hogy a régi, önren­delkezési jogával élni alig merő Törökország­gal állnak szemben. Törökország azonban egé­szen másként válaszolt, ellentámadássá! felelt és súlyos veszteségeket okozott az orosz flot­tának, a fekete-tengeri orosz kikötő-városok bombázása pedig élénken szól a török flotta merészségéről és akcióképességéről. Ezzel szemben a pétervá-ri hivatalos táviratok úgy akarják feltüntetni a dolgot, hogy a török flotta a legnagyobb békében támadta meg az orosz városokat, holott valójában Oroszország volt a támadó. * sége arra, hogy Belgium ne legyen a világon, a belgáknak ne legyen külön országuk s e nagymultu népek elsülvedjenek más fajtenge­rekbe, mint ahogy igenis szükség, hogy a cári hatalom pozdorjává törjön. A világháborút nem leheiett elképzelni a cári kérdés föíveiő- dése nélkül. Ellenben bármily bizonyos volt, hogy Belgium bele érül (s Belgiumnak valami formában életébe kerül): annyira igenis el le­hetett képzelni a nagy leszámolást és tisztázó­dást ennek a népnek belekeveredése nélkül, mellyel senkinek nem volt számadása, mely­nek semmit sem kellett tisztáznia s mely be­csülettel és tisztességgel élhette volna tovább a maga egészséges életét, ha sok erejéből még az az egy erő nem hiányzik, hogy hatalmasok csábításának ellent tudjon állni s az egészsé­ges önzésem felül a beteg kapzsiság kisértését el tudja magától hárítani. Kérkedés az ango­loktól, ha, miután e derék népet vesztébe lök­ték, most azzal biztatják, hogy a háború nem fog veget érni, míg Belgium s a belgák szabad­sága és függetlensége helyreállítva nincsen. Be ha vége lesz a háborúnak: a győzők nagy­lelkűsége, okossága s , szép dolgokban Való kedvtelése bizonyára m> ‘találja módját, hogy az egészség és bőség e boldog tanyája valami formában újra felépüljön. A felHészüIí TőrSHöfszág A török haderő felvonulása olyan töké­letességgel történt, mint talán soha ezelőtt, mert a had vezetőségnek most elegendő ideje volt arra, hogy a csapatokat az előirt felvo­nulási terepeken összegyűjtse. Idegen katonai szakemberek megállapítják, hogy a török se­regek felszerelése minden tekintetben jő. A tökéletesál pótolt tüzérségi anyag kitűnő, különösen gazdag a gépfegyver-állomány. A lóanyag elég nagy és- jó, a legénység felszere­lése minden tekintetben modern és minden igénynek megfelelő. Azt lehet, mondani, hogy a török hadvezetöség értékesítette a balkáni háborúban szerzett tapaszic latokat. segesüedeseket, amennyiben megtámadta a török flottát. A támadást követő harcban a török flotta a Prut nevű 5000 tonnás akna lerakó hajót, amelyen mintegy 700 akna volt, fenékbe fúrta, egy orosz íorpedönaszád súlyosan megsérült. Egy szénszáilitó hajót lefoglaltak a törökök. Á Ghairet i Millije török torpedóm zó által lanszirozott torpedó elsüllyesztette az 1100 fonnatartabnu Kaba- nec nevű orosz ágyunaszádot. Egy másik, a Muavenct i Millije torpedózuzó által lan- srirozott torpedó megrongált egy másik orosz partvédő hajót Harminc tisztet és 72 matrózt, akik az elsüt vesztett és megsemnri- sitett orosz hajókhoz tartoztak, a törökök kimentettek és elfogtak. A török flotta, hála istennek nem szenvedett kárt. A harc a tő­rök flottára kedvező állásban tovább tart. A császári kormány nyilván a legerélye­sebb formáiban fog tiltakozni az orosz flot­tának ezen, flottáinknak csak egy jelenték­telen kis része ellen intézett ellenséges magatartása miatt. Eszerint: :y Prulh volt az elsülyedt akna- lerakó-hajó, a megrongált orosz partvédő-hajó minden valószin.üség szerint a Danez; a jelentés szerint a török flotta a Kubapec nevű orosz ágyunaszádot is elsüiyesztette.; A Kuhamec régi tipusu. 1250 tonnás ágyunaszád, 1887-ben -bo­csátották vízre. Gyorsasága óránként 12 tengeri mértföld, kétcsavaros és Í500 lóerejü. Fölszere­lése: két 20.3 centiméteres, egy 15 cm., hat 4.7 cm., egv 3.7 cm kaliberül gyorstüzelő-ágyú és egy gépfegyver. Legénysége: 135 ember. A teg­napi tudósítások közölték, hogy egy török cir­káló sikerrel bombázta Szebasztopolt. Ez a cirkáló a Sultan Seiim. az egykori Goeben, volt. A Reutcr-ügynökség egy jelentése arról szól, hogy törők hadihajók behatoltak az odesz- szai kikötőbe és elzsákmányolták az ott horgonyzó orosz gőzösöket. Egy bukaresti távirat szerint az hír érke­zett, hogy a törők flotta valamennyi orosz kikötőt bombázza, egész Sze- basztopolig. A’ orosz hadihajók és személyszállító gőzösök a tö­rök flotta elől a Pruthra mene­kültek.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents