Világ, 1915. augusztus (6. évfolyam, 212-241. szám)

1915-08-01 / 212. szám

f Ferdinánd főherceg hadserege tgnap délután elfoglalta Lublint. álszárnya üldözés közben átlépte Bysztrycát. metek az Jperntól keletre fekvő ooge helység nyugati szélét, oala- lint egy támaszpontot az yperni rszáguttól délre elfoglalták. .émet csapatok közelednek Cholm városához. német csapatok a Biskupice-Piatki mellett vívott harcokban 49SO oroszt elfogtak, 5 ágyút és 8 géppuskát zsákmányoltak. ß német csapatok a Mfarev táján 1890 oroszt elfogtak és 3 géppuskát zsák­mányoltak. Jlz orosz vezérkar lapja, a Ruszkij In­valid szerint az orosz frontot ki kell egyenesíteni, még ha Varsó, loan• górod és Novogeorgievszk árán is. Woyrsch vezérezredes csapatai kelet felé előrenyomulnak és az oroszok minden ellentámadását visszaverik. Jl foglyok száma 7 tisztre és 1600 főnyi legénységre emelkedett. Jlz olasz gyalogság támadásai a görzi hídfő ellen tegnap teljesen szünetel­tek. Jlz ellenség tüzérsége a fensik szélén levő állásaink ellen nagy lőszertömegeket használt el. • Jl karinthiai határterületen több ütkö­zetre került a sor. Három olasz zászlóalj megtámadta állásainkat a kis Páhlon. Az ellenséget vissza­vertük.- T « ­Tirolban az olasz tüzérség eredmény telenül ágyazta afotgaria-lavaróna fensikokat. ....................1 — ■ Földreformtól^ Irta; BalKányi Béla Amikor a római hadvezér bátor­ságra akarta tüzelni katonáit, azt mondta nekik: Katonák, most nem Af­rikáért, hanem Itáliáért harcoltok. A megtámadott hazai föld védelme volt az, mely a nélkülözésekhez szokott, ed­zett katonát a lelkesedés fokára hevi­tette. A világhódító nemzetnek nincse­nek olyan lelkes katonái, mint. az ellen­ségtől körülvett országnak, melynek minden harcosa az őseitől megmunkált göröngyös földet kívánja védelmezni. A mi hadseregünk katonáinak nagyrésze magyar földmives. Fiatal, csupaszképii magyar parasztijuk és öreg népfelke­lők, akik még tavaly a békési vagy a kunsági földet szántották, vágták a rendet, hányták a -kévét magas aszta- gokróla cséplőgépbe. Galicia f els zaba- • ditói, Tirol, Karintia „védelmezői közt ott harcolnak százezerszántra Magyar- ország földmives fiai, akik előtt a há­ború nem hódító hadjárat,- hanem ön­védelmi harc, megvédik azt a földet, amelyet apáik is munkáltak. A földmi- ' ves-katona pszihéjét nem ismerjük eléggé. Világos, tiszta képei a háború céljáról nála is aligha találnánk. De az az érzés megvan minden magyar föld- mives-katooáhan, akár gazda, akar földmives-niapszámos, hogy ehhez a magyar földhöz neki van köze, van va­lami kapcsolat közte és a magyar föld között, akár telekkönyvi tulajdonosa ö egy darab földnek, akár csak kétkezi munkása. A háborúnak vége lesz. Győzni fo­gunk. Milliók óriási küzdelme árán el­érjük azt, hogy határainkat ellenség nem fenyegeti többé. Újra munkálhat­juk a magyar földet és gondolhatunk! egy szebb életre, amit a mi munkánk és a mi küzdelmeink árán unokáink fog­nak élni a magyar földön. Mivel hálálja meg a magyar nemzet az ő földmivies katonáinak a hősies küzdelmét? ■A római hadvezér földet osztott szét katonái között. Telt bőven az ellen­ségtől élfoglalt földből és a párttusako­dások közt földjüktől megfosztott római polgárok birtokából. A modern háborúk hősei csafák után .visszatérnek az Q csendes foglalkozásuk körébe. Boldog az, aki régi állását visszakaphatja, aki­nek nem jelent a háború végé uj gondo­kat, hajléktalanságot,, munkanélkülisé­get. Vájjon beletörődhetünk-e abba* hogy a mi katonáink sorsa is az legyen a csaták után, hogy kast él y ról k ástély ra járjanak munkát keresni? A magyar nemzet nem lehet hálátlan az ő fiaihoz. Az a kappes, amely a magyar föld­mives katonát a magyar házához ketií a fold.. A föld, még akkor is, ha nem az övé, ha csak a maga munkájával és maga verejtékével teszi termővé. De százszor szorosabb ez a kapocs, ha egy Olvasás Közben Vizes zsemlye Irta: Ignotus Vizes zsemlyéi eszem már néhány napja — mint az újdonság-költők ilyenkor Írni szok­ták: friss, ropogós, illatos, búzalisztből sütött vizes-zsemlyét. Ezt nem volna érdemes meg- zengeneni, mert ezt, ami a búzalisztet illeti, már megzengették bő-ven s láva lot tan cikkek­ben, újdonságokban s nyilván versekben is. Ám én nem búzalisztje felől teszem szóvá a vizes zsemlyét, hanem a vize felől.'— amié ' vizes zsemlye. Kisgyerek korom, Kisköre Kecskemét óla ilyen jó zsemlyét nem e1' itt Budapesten soha, még ahol nagv vendéglőjében külön kikönyörögt'* cértöl, hogy ne tejes zsemlyét ar s zsemlyét adjon, ne császárzsen* i­nem könyörgük s nem les i: vizes zsemlyét adjon. Alih {­háború kellett, a világhab ,'y a budapesti pékek, kik k <1­nak túlságos sokat a f< ne.k árról az átkozott fél. az úgynevezett kis .süteményt k állított nyilván margarinnal ct sejti: fülzsirral) süssék, bailee k nevünkben a lemondassál, ho *s és tiszta ivóvizünkkel daga: P érdemes hamisítani, amit drá al pótolni s körülményesén tartogatni, aniig meg- poshad: egyszóval, ami elkerülhetetlenül jó és alkalmas. Jó és alkalmas — mint ahogy most a háború alatt jöttem rá, hogy a mi Magyar és Dráma cigarettánk, mit itthon ez­előtt nevéről is alig ismerteni, ugyanaz, mint amit Brüsszelben és Párisban Hongroise s egyéb neveken nagy gyönyörűséggel szrttam: azt is most kezdeni észrevenni, bogy a mi jó vizes zsemlyénk, ha jó és vizes, nem egyéb, mint amit Párisban és Brüsszelben nagy gyö­nyörűséggel eszünk rúd formájú francia ke­nyérnek. Csupa ropogós és olya tag haja, alig van valami bele, de ez foszlós és pikkelyes — öröm enni, nem csoda, ha a francia teleeszi magát vele s mi magyarók is rég rákaptunk volna ha el nem kényeztet bennünket a mi magyar cipónk, mi még a francia kenyérnél is jobb kenyér. Szeretném, ha a háborút ke­servesen iulfizetett vívmányaival: az államosí­tott búzával s a köteles embereltarlással együtt ezt a nagy jót is ál tudnék menteni a békébe — valahogy, ha már benne vagyunk a som­más eljárásban: halálbüntetés terhe alatt való eltiltásával a más, mint vizes apró sütemény­nek. Nemcsak jobb ez, de egészségesebb is, mint maga a pékje se tudja, micsoda zsírok­kal s tejhamisftványokkal rothasztott zsemlye | meg kifli. Egyáltalában csodálni kell a. pesti j gyomrot, hogy rendre ki nem gyulád s át nem j lyukasodik a gyalázatos hamisítványoktól, i miket ételéhez adnak és, üt bocsánatot kell ! kérnem a budapesti szakácsok önérzetétől* de nem tehetek róla, ki kell mondanom: a buda­pesti vendéglők és kocsmák főztjélől. Sietek megmondani, hogy nem a vendég­lősöket és köcsmárosokat okolom — kell va­lami okának lenni, hogy a budapesti kocsma- koszt rosszízű s egyformán rosszízű, s az uj vállalatoknál bárminő kezdelek után ugyanúgy megromlik. A közönség az. akinek rossz az ízlése, vagy, ami egyre megy: nincs Ízlése. Ä budapesti közönség a budapesti vendéglőt® bizonyos konyhát követel — ezt szokta meg* ezen nevelkedett, egyebet nem vesz be a gyomra — de ennek a konyhának, a magyar konyhának, az a bibéje, bogy a francia s az olasz konyhán kívül mindenesetre a legize- sebb, de viszont annyira kényes és érzékeny, hogy úgy a hozzávalóban, mint a főzésben csak a prímát tűri s a legkisebb silányság feir- héteUcniil elrontja. Nincs jobb étel a gulyás- húsnál vagy á halpaprikásnál, de nincs rette­netesebb s egyúttal gyomorröntóbb, mintha: valami hozzávalója nein a legtökéletesebb s, -főzése nem a Jrgna ü vészi bb — még azt is meg* érzi, ha egy perccel tulfőtt. A magyar konyha nem való arra a többé-kevésbbé gyári főzésre* amiből még a jobb vendéglői koszt is kikéiül — ott alakulhatott ki a régi kúriákon és rezi­denciákon, ahol az embereknek nem vált egyéb dolguk, mint az egyiknek főzni s egyébé bel sem törődni, mint a főzéssel, a másiknak! várni az ételt s egyébbel se törődni, mint az étellel. Innen van aztán, hogy teszem én, ki magyar konyhán nevelkedtem s imádom k j . ________ ______ SKP HWettó Mm»» j arrrkesztóé 1 S3—58. Kiadóhivatal äF'J!l—ll fKMHB dMflW "IMTT •»! ^irirTilfÁ kUdóhtotalaba* afeck­1 VI- Andrassy-ut 47. trim. Telrfon átóT S*r *“ 9>Sri ** *?««* Ww *■ ; «l«9a Befizetési árak s. magyar g? 'y. fc;«| ^ Jársa, Tenezcr Gyula, Leojold korona országaiba, Ausztriába és lBfiK J&F SE* ® *5 $>/' te -q. 1 Mezei Antal. Schwarz Jé» Bosznia-Hercegovinába: Egész évre TOjm Íy-Ss «aje ?■£» **ef, Mosse Rudolf, Eckstein !<«■ 32 bor. félévre 16 kor, negyedévre 8 wk JeW as® JfW SS arMBBR nát hirdetési irodákban. — Béé**** kor., egy hóra 2 kor. 80 fin. A német SS ■ ,ytís . *£■ -,7?^ M. Dukes Nachf., Haaseosteiii én birodalomba negyedévre 15 kor., egy JPt fvdf sjj&f dt ÉS zBh 9Ü£. Vogler, Rudolf Mosse, Bduard hóra 5 korona 20 fiB. A »VILAO« -St%i J , -w- ÍrjééTJäKL Braun, Heinrich Schalek, Bacét megieienik hétfő kivételével mindennap, W9HF lg pi agg* 5^5® . JlWW und Herzfeld- — Berlinbeai Dr. Ünnepnapok urán ia. Ara Budapesten. WK,._ JglL £»£ ~-’*íő^*hrrÍr- Bllmenreich. Berüo-Wüm.»»­vidékén és pályaudvarokon 12 ti'Jér. bHHV SHIM WKAk dort Holstiouicbe-Strassc 27, ab ^1. évfolyam 1915 Budapest, VASARNAP augusztus 1. 212-ik szám .....—■ —— ................... ..........— -------------------- ~ .............. ...........—*

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents