Világ, 1917. június (8. évfolyam, 139-164. szám)

1917-06-01 / 139. szám

Szerkesztésé* VI» Aadríssy*ot 47. **áal Tdrion 5&*0Q, a fcfcISg sxorkesxtőé! 81—55, Kiadóhivatal VI» Andrássymt 47. srám. Teléfog 81*90. Blófisettai Arak a magyar iorcoa országaiba: fegdsz évrr 3o kor» félévre 19 kor» negyedévre 9 kor, 50 fillér, egy hóra 3 korona 30 fillér. A »V2LÄG« megjelenik héifó kivé* telével mindennap. Ara Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 12 fillér­tdirdetések idvéttíntk Bwíapeaíta e VILÁG kiadóoiratiíifci* Bluck» ner Győri és Nagy, faules cs Társa, Teacser Gyufa, Leopold Testv» Mezei An tat Seb wars Jó* z*ef# Mosse Rudolf, Bckatels Bér* nát hirdetési irodákkal — Bécs* bea M. Duftes Nacht'., Maasen» fites a és Vogler. Rudolf Moss«. Berlinben: Pisdoíf Koífran, Berlin NW. Unter den Linden «1*41 r~rr:rr.r^=irr=s=s=rsr.T.r*=. i . ™,w ■ .■!. 1 -- —1 -■---------------—............­VIII. évíolyam 1917 Budapest, PENTBK janiiis Lää. Wi* I.I — ■ II ■—1 I 139-ik szám Jöjjön a választójog! Az osztrák trónbeszéd, mely ma a llof- burgban elhangzott, Ausztriának szólott, de siketek lennénk, ha nem hallottuk volna mind­azon pontjait, melyek Magyarország számára programmot jelentenek. Ausztria császára Ma­gyarország királya egyazon személyben és le­hetetlenség, hogy ugyanaz a Károly király, aki ma Ausztriában .nini Károly császár szó­lott, másféle politikában lássa Magyarország jövendőjét, mint ahogy Ausztriáét látta. Ha jelzőt akarunk adni nj királynak, mondjuk csak bátran: Demokrata Károly. Az osztrák császár ma kormányénak és ausztriai népei­tek teljes demokrata programmot tárt fel. „A valódi demokrácia szellemében ' akar ural­kodni s ennél többet mi a magunk számára sem kívánunk. Egy friss, fiatal és modern uralkodói világfelfogás mutatkozott meg itt és ez egyúttal les zeige zése legyen annak is. ami­nek Magyarországon kell történni Károly ki­rály uralkodása alatt. A mi első demokrata követelésünk az ál­talános titkos választói jog. A válság, mely Tisza választójogé licites politikája miatt kitört, most hosszasan bonyolódik és a grófok addig pancsolnak retörtáikban, hogy már kezd el­sikkadni a választói jog. Károly király «.m akarhat mást, mint demokrata Magyarorszá­got, ha egyszer demokrata Ausztriát óhajt és ennek a demokráciának első feltétele a mi vá­lasztójogi követelésünk. A király tudja ezt, érzi az ellenzék és mégis habozik egyenesen és nyíltan a választói jog programmján átvenni a kormányt. Ausztria, melynek pártámén (jé csak t-gnap tudta meg hivatalosai hogy le­jeire Ferdinúndut meggyilkolták, hogy háború van, hogy Ferenc József meghalt és uj ural­kodóra szállott az osztrák császárság koro­nája, — er az Ausztria ma <gy kívánatos, sza­bad, demokrata jövendőnek alapjait láthatta meg. Az a Magyarország pedig, melyre büsz­kén hivatkoztak némelyek, hogy mily példá­san és tekintélyesen dolgozott parlamentje a háború alatt, szóval, ez az életképes ország, ez az alkotmányosan kormányzott Magyarország, amely nem haldokolt a háboru alatt, hanem dolgozott és hősei véreit patakban hullatta, ma sincs abban a helyzetben, hogy egy demokrata Programm vonalait lássa kibontakozni a jö­vendőben. A választójog ellensége Tisza István volt és Tisza ellakaroflott az útból. A kormánynak, melynek utána jönnie kell, hozni kell a vá­lasztójogot. Az ellenzék nem akarja, vagy nem meri vállalni a programmot? Hát ők Sem tud­nák még, hogy a választói jog nélkül nem le­het kormányt vállalni Magyarországon? A gyárakban ma este hat órakor felcsen­dült a munkásság kívánsága: általános, titkos választójogot. Röpcédulák repültek szét, hogy szertehordják a munkásság kívánságait. A pol­gárság, a dolgozó kereskedővilág, a kenyérért szervezkedő tisztviselők, a magyar hivatalnoki­kar, az ébredező középosztály egy ebben az akaratban. A tömegek, melyeket a korcs vá­lasztói jog a szavazástól eltiltott, ezt a vágyat erősen ültettek cl sziveikbe. A korszellem, — az osztrák trónbeszéd is megállapította, — jnegujhodott. Demokrata Károly sok monda­tából az uj korszellem leng már felénk és ez a korszellem árad szét a gyárak gépei mellől, a 'bürök robotikai sorából, ez dübörög a mun­kások hengeres mellében, a tisztviselők kopott kabátjai alatt is ez fül. Az ellenzék 'óvatos? A Károlyi-párt fél, hogy megperzseli a kezét? Ilát a parlamentből kint levő polgárok több bizalommal legyenek egy aj kormány iránt! mint a vele cgyü.U har­coló ellenzékiek? Az ország ma, tudjuk, nem ál! Tisza István Ívta mögött, de nem áll azok mögött az,ellenzéki grófok mögött sem, akik mostanában a királyi kihallgatásokon szere­peltek. Az ország azok mögött áll, okik az ál­talános, titkos választói jogot hozzák. Ez min­den itthoni békének, fejlődésnek, üdvösségnek A válság dolgában előrehaladás a meg- ( oldás felé ma -nem történt. A.helyzet ugyanaz, ami tegnap volt. Döntés nincs. Návay kihall­gatása sem eredményezett újat. javaslatait az. uralkodó — mini mondta —■ nagyon kegyes n fogadta. Ellenzéki részről ismét felvetették a József főherceggel való újabb kísérletezés gon­dolatát, de minden jel azt mutatja, hogy telje­sen reménytelen az uj kísérlet vállalása. A ki­rály újabb audienciákat ad. Holnap Berzeviczy Albert következik. Egyébként tegnaphoz ké­pest abban sem történt változás, hogy a válság megoldásának előterében Wekcrlc Sándor áll. PolitiKa és t&Htitta Igen nagyon kezdenek felkerekedni a taktikázások, melyekkel a válság nvitt ts egyenes megoldását különböző politikai és párthatalmi érdekek miatt akadályozzák. Va­lahányszor felmerül a reménykedés, hogy a munkapártot be lehet vonni valamely meg­egyezéshez való hozzájáruláshoz, mindig elő­áll Tisza tiltakozással <'-s hideg zuhanya;ah mire aztán következik a kisebbségi kormány jelöltjei részéröl a viszonzás és- a nyilvánosság megtelik mindenféle vitatkozásokkal, vádas­kodásokkal. harci lármával s itt a front mö­gött a politikai pergőtüzek olyan zenebonája njnl meg, akár csak a harctéren tömegtúma- dásoknál vagy a parlamentben viharos, szen­vedélyes és leginkább müviharos müszenve- délyes ülésein szokott lenni. A kisebbségi kormány részére egyengetni akarják a talajt, Tisza azt ígéri, hogy pártja támogatni fogja a szükséges javaslatok elintézésére, csak épp*'n ellenzéki lesz, de ugyanakkor Tisza vádolja őket, hogy előtérbe tolják a királyt, ahelyett, hogy mint akiknek kötelességük a kormányt elvállalni, fedeznék a királyt és képviselnék a részükre szánt programmot. Erre következnek a vUzonvádak, hogy Tbza már akkor meg­szegte kötelességét, amikor az általa ellen­jegyzett királyi levélhez, melyben a választói jog foglaltatott, oly kommentárt fűzött, mely dez au válása volt a királyi le'élben kifejezett kívánságnak és megtévesztés is volt, mert az ellenjegyzés miatt azt lehetett hinni: a kor­mány előterjesztését, tartalmazza a királyi kéz­irat és eszerint a kommentár annak megfelel, holott, kitűnt. hogy már ekkor megszegte azt a kötelességét, hogy a királyt az elhatározá­sokért fedezze, Ezenkívül felhozzák, hogy a munkapárt nevezetes értekezletén 1 isza a vá- - lasztői jog kérdésében előtérbe állította a ki­rályt pedig bár lemondott, de még fel nem mentett miniszterelnök volt akkor és Tisza a király választói jogát, mint a trónra és a nemzetre veszedelmest tüntette fel s eképpen nemcsak exponálta a királyt, hanem „ugyan­akkor, amikor a király az ő támadása ellen védtelen volt, mert senki más nincs abban a közjogi helyzetben, hogy a király nevében beszéljen, még támadta is a királyi." A vitatkozások közben egyúttal a kg- ! rcndszer'éienebb kombinációkat táplálnák. Bécsi jelentésre UiuUkozva, függetlenségi rész feltétele és enélkül nem fog boldogulni uj kor­mány Magyarországon. Ha nekünk nem akar­nak hinni az ingadozó gróf urak: figyeljek Demokrata Károlyt cs figyeljék az utcák sr.a, \at. melyet gyárak, műhelyek, irodák, holtok emberei, az ország dolgos hangyanépc ereget a nyári légbe. ról (megjegyzendő, hogy gróf Károlyi Mihály most Becsben van) azt a hirt vetik fel, hogv a kihallgah'lfak közül többen újból József főherceg kabinctalakitását ajánlották s azt hiszik, hogy a főhercegnek mégis sikerülne az előtérben álló legfontosabb kérdéseket, az általános választói jog és kiegyezés dolgát, az ország megelégedésére rendezni a háború alatt. Óvatosságból azonban, igen helyesen hozzáteszik ehez a kombinációhoz. — Más forrásból azt halljuk, hogy n fö- hercegi kombináció már inkább csak óhaj, de megvalósulása nem igen kovetkezhetik be. A Reichsrat, a magyar Képviseioház és a béKe Az osztrák Reichsrat ama táviratára, melyben a magyar képviselőházat üd­vözölte, ma választ küldött a képviselőhöz ne­vében Szász Károly alelnök. A válasz ezt tar­talmazza: — Az az önfeláldozó odaadás, melylyd a közös védelemre tartósan szövetkezett Ausztria és Magyarország a rájuk kónyszc- ritetl harc viszontagságait eddig is annyi dicsőséggel vívták, ezután is meg fog nyil­vánulni a királyhoz és a hazához egyformán hii magyar léleknek az áldásos béke kikiiz- désérc irányuló sziixis kitartásában, amely­ben a magyar állam minden polgárát — az arcvonalakon s azok mögött — ugyanaz az érzés és felfogás hatja át, mint amely a monarchia másik állama polgárainak lelket hevíti. Ezt a választ, ha a képvisclÖház együtt ütne. a képviselőhöz jóváhagyásának megszer­zése után küldhette volna el az elnök s a vá­lasz szövegéi szokás szerint előbb a miniszter­elnökkel beszélte volna meg s eképpen lelt volna biztosítva a kormánypárti többség hoz­zájárulása, Most azonban a képviselőház szü­netelvén. az elnök csak utólagos jóváhagyás reményében küldhette el a táviratot az ügy- r zető miniszterelnök beleegyezésével. Ez lesz tehát az első olyan intézkedés, melyhez a jö­vendő kormány, is hozzájárul, mert hisz a békevágy kifejezésében természetesen a leg­biztosabban hozzá is járulhat. Návay Lajos a Királynál Becsből jelentik, hogy Návay Lajos titkos tanácsos, a képviselőhöz egykori elnöke ma este hat órakor kihallgatáson jelent meg a ki­rálynál. A kihallgatásról félhivatalos je.k-otéi azt kö?li- hogy az audiencia pusztán informa­tiv jellegű volt és Návay Lajosnak alkalma mill a válságról és a kibontakozásról vallott nézetét a király előtt feltárni. Mini a többi in­formativ jellegű kihallgatáson — teszi hozzá u félhivatalos jelentés — természetesen ma sem történt döntés. A félhivatalos jelentés kapcsán meg kell említeni, hogy Navaynak a válságra és kibon­takozásra vonatkozó nézetei jórészt ismerete­sek. A választói jogosultságot Návay Lajos előbb a 21 éves korhatárhoz, az írni és olvasni A válság stagnálása, kihallgatások, vitatkozások

Next

/
Thumbnails
Contents