Világ, 1917. augusztus (8. évfolyam, 191-217. szám)

1917-08-01 / 191. szám

HerKulesi feladatok | A háború * negyetfik esztendejébe fordul és ezen a gyászos, fájdalmas évfordulón, nme­ivel a vérnek, könynek tengere öntöz, a béke sóvárgása úrrá lett a telkeken. Flandriában olyan poklot fűtőnek az ágyuk, amilyenre még a szörnyűséges poklok sorozatában sem volt példa és az angol hadsereg ma kezdte meg halálos, döntő rohamát. A világ két leg­első 'kulturnemzetének legjobb fiai marcangol­ják egymást szuronynyal, kézigránáttal, kés­sel, foggal, ököllel, buzogányokkal. A keleti fronton százezres hadseregek birkóznak egy­mással vonagjó tusakodásban és Podolia szűz mezőin is végigszántanak az ágyuk kerekei. Parisban most tanácskozták meg, hogy a Balkánon milyen stratégia szerint kell halálba vinni tízezreket és Cadorna uj — reménytelen — csatára késziti elő a Karszt forró sziklái között az olasz katonák százezreit. A fronto­kon rettenetes csaták, sohasem látott roha­mok, vérontások fogadják a háború negyedik fordulóját. Ma olvastunk arról egv tudósítást, hogy a király a fronton járt az előrenyomuló hadseregeknél és ebből a leírásból a pusztulás­nak, a leromlásnak, a du lásnak olyan megrázó képe rikit felénk, amely összanarkol|a a szi­vet. A királv olyan mezőkön járt, »melyeket gránátok szántottak fel. amelyeken* fekete gyászszal köszöntötték a tömegsírok l'ake- resztjei, olyan városok között, amelyeket a háború eltüntetett a föld' sziliéről, olyan házak között, amelyekből a lángok mindent kiéget­lek. Éhes, lerongyolt, mindenükből kipusztult emberek üdvözölték üszkös romok, véres csa­taterek. szomorú tömegsírok, porig égeti vá­rosok között a királyt és ennek a hivatalos leírásnak színtelen, száraz soraiból az égig ordít a vád azok ellen, akik a poisztuklsért felelősek. Az ágyuk lármája, a rohamok dü­börgése nem tudja elfeledtetni a világgal, amit ! Czemin mondott a háború folytatásának értei- | illetlen hiábavalóságáról és a béke sóvárgása j twlliarsogju a csaták rettentő zajlását. A mon­archiára nem tapad semmi a vérből, ami most kiömlik, a lángból, amely biborra festi Flandria és Galicia bánatos alkonyaiéit. A mi lelkünk tiszta és nálunk csak elvakult, szörnyű talkü emberek szavalnak arról, hogy hazaáruló az, aki most sem akar még annexiót és hadisar­cot. A német kancellár ma Bécsiben van, holnap audienciára megy a királyhoz és a tanácskozások alatt bizonyára hallani fogja, hogy irtózatos lenne, ha még egy esztendeig a véromlásnak, az értékpusztulásnak azok az irtózatos képei meredeznének érző és ép lelki­ismeretek elé, mint amilyeneket most látott Károly király Delatynnál, Támopolnál, Ka­lásznál. Becsben a békéről beszéltek, a tisz­tességes békéről, amely nem aláz meg senkit, nem rabol meg senkit. Bécsben a békéről ta­nácskoztak, gondolkoztak, tárgyaltak, a béké­ről, amely mindannyhiuknak a legfőbb, leg­nagyobb, legégőbb gondja. E nagy és izzó gondunk mellett minden napnak minden órájában \ annak háborús gondjaink. A kenyér, a hús, a krumpli, a ruha, a cipő, a fehérnemű, a drágaság a mi nyomasztó mindennapi gondjaink. A zöldség, a főzelék, a zsir, a cukor, a kávé, a szén gondja, nyomorúsága szorongat bennünket j hétköznapjaink minden órájában. A negyedik ' lél, a negyedik háborús tél meredezik felénk j és nincs meg az a megnyugvásunk, hogy ez j könnyebb, elviselhetőbb lesz elődjeinél. Ma ; végre hosszú késedelem után gróf Hadik Já- ! nőst kinevezték a“ Közélelmezési Hivatal elnö- j kévé és holnaptól kezdve az ő vállain nyug- j szik a felelősség ellátottságunkért, kényé- | rönkért. Tudjuk: a feladat, amit Hadikra biz- j tak, majdnem emberfelettien nehéz. Szabá- j lyozni kell a majdnem szabályozhatatlan!, I rendet kell teremteni a drágaság az áruhiány, } az. igazságtalan szétosztás dzsungeljében, í Adni kell az ország népének, városnak és fa­lunak. munkásnak és zsellérnek, polgárnak és gazdának. A magyar föld könnyen meg- győzné ezt, de adni kell legelső sorban a had­seregnek és megfelelő kompenzációkért még a magunk szűköseid} ellátása árán is Ausztriá­nak, Németországnak juttatni kell abból, ami nálunk megmaradhat. Ezt sem frázisokkal, sem hecceléssel, sem dühös kifakadásokkal el-, intézői nem lehet és bölcs mérséklettel, igaz­sággal, de jogos érdekeink kemény megvédés sével és a jogos kívánságok higgadt méltány­lásával kell egyensúlyba hozni a mi követelé­seinket és szövetségeseinket. Mi nem ismerjük: az élelmezési hadviselésnek titkolt adatait; a felelősek, az intézők felelőssége kétszeresen sú­lyos tehát. Ezen a téren a hadvezér majdnem korlátlan parancsolási jogával intézkednek, de éppen ezért eveznünk kell, hogy egy egész népből áll a hadsereg, amelynek sorsa feletf rendelkeznek. A magyar közellátás dolgaiban azon bárt nemcsak kifelé kell rendet teremteni. A rend, az igazság, a méltányosság, egyenlőség elveire szükség van befelé is. Eddig egymással verse­nyezve drágult gabona és iparcikk és jaj volt azoknak a milliónyi polgároknak, akik neirt voltak termelők Jaj voll a termelőnek, száz- i szór jaj a kereskedőnek és ezerszer jaj a fo- ' gyasztónak. Az egyik uzsora falta a másikat. ' és polgár, tisztviselő, hivatalnok, laieiner, I munkás elvérzett a rettenetes tusában. Olyan ! jogbizonytalanság volt, a,milyenre nem igen ■ volt még példa. És egyenetlenséget szítottak, | haragot hintettek osztályok foglalkozási ágak j közé. A város és a falu viszonya nap-nap ! után rosszabb leli. A gazda és az iparos bizal- I mattamul nézett egymás felé. Termelő, keres- | kedó, fogyasztó fogcsikoritva gondoli egy- ' másra. A munka, szorgosság értéktelen volt j és az ügyeskedők, uzsorások haszna az égig '"**i*'r**‘i* .....~ ........... - ------— ——' Angol politika a háború előtt és a háború kitörésekor Irta; Birő Lajos I. Az angol szerelmi ajánlatott Kerszatta Békéről, világhelyzetről és világpolitiká­ról azért olyan néhéz még aránylag tájékozott emberekkel is beszélni, mert nemcsak a há­borít esztelen hazugságai mérgezték meg az agyvelőket, hanem mert a legtölib politikával foglalkozó ember politikai, de különösen külpolitikai emlékező tehetsége is megdöb­bentően rövid. Néhány ujságfrázis megfogan és elburjánzik az emlékezetben; más ezen­kívül nincs is benne, akárhogy kutatsz utána, így termett meg azután nálunk a német im­perializmus budapesti és magyarországi had­csapata, amely még most is Angolországot vádolja a háború kitöréséért, (holott a hig­gadt Andrássy Gyula is a cári Oroszországot találta a háborúban bűnösnek) és.amely eibu- sullan szidja a német birodalomgyülést, mert nem eléggé német és mert máris abba sze­retné hagyni a háborút, holott hiszen még csak három éve tart és Anglia még nincsen térdre kényszerítve. Ilyen körülmények közölt helyes lesz \ isszaidézni emlékezetünkben az utolsó év­tizedek külpolitikai eseményeit. Vannak részletek, amelyeket egyelőre pein tanácsos boncolgatni. Minlhogy azonban Angolorszá- gut a monarchiával és speciálisan Magyaror­szággal tradicionális jó viszony fűzte össze, semmi ck sincs rá, hogy szsmagyre ne ve­gyük Angolország politikáját a háború előtt és a háború kitörésekor és rá ne mutassunk arra, hogyan fejlődött az angol-német ellen­tét a hadüzenetig. Ami a háború kitörését illeti, nagyon tanulságos volna ennek a kér­désnek az ismertetésénél az angol kékköny- ▼et használni, (amelyet az angolok — mint azt nálunk nagyon kevesen tudják — magyar nyelven is kiadtak), ez azonban gyanút éb­reszthetne az olvasóban a forrás megbízható­sága iránt. Én tehát az itt következő ismerte­tés számára német könyvel vettem alapul. Német munkák közül is egy tőmeghusznákt- ra szánt olcsó könyvet: Dr. Paul Herre, lip­csei egyetemi történelemtanárnak „Weltpoli­tik und Weltkatastrophe“ cirnü könyvét, amely az Ullstein-cég kiadásában jelent meg és amely egy márkáért minden könyvkereske­désben kapható. Ez a munka az 1890—1915. korszakot tárgyalja. A szempontjai természe­tesen német szempontok, a törekvése termé­szetesen az, hogy a német politika és a német világpolitika igazságaira derítsen fényt. Annál értékesebbek lesznek a megállapításai a mi szempon tünkből. * A könyv a hat európai nagyhatalom ere­detének, természetének és természetes céljai­nak ismertetésével kezdődik. Az első neveze­tesebb esemény, amelyre az iró kiterjeszkedik a'simonoszekri-i béke(l895. április 17) Orosz­ország, Franciaország és Németország kény- szeritelte Japánt, hogy ennek a békekö­tésnek értékes eredményeit kiadja a kezéből és megelégedjék Kínán aratott győzelmének eredményeképpen Formára szigetével. Né­metország viszont a Kínának juttatóit diplo­máciai támogatás jutalmául megkapta Kíná­tól Kiaocsaut. „Ezeknél; az eseményeknek a jelentősége“, — mondja a könyv, abban volt, hogy Németország első világpolitikai lépéseit Angolország nélkül, illetőleg Angolország ellen tette meg." Németország Franciaországgal együtt akkortájt tiltakozott az ellen a bérleti szerződés ellen is, amelyet a lóriit birodalom a Kongó-állammal kötött; és ez volt az az idő, amikor Angolország az orosz birodalommal és Franciaországgal való érdekellentétei miatt nagyon is egyedül érezte magát és körülnézett a világban barátok és szövetségesek után. Az 1895-ben megalakult Salisbury-kormány meg­próbálta Németországot Angolországhoz fűzni és ennek a nagy célnak az érdekében, —• mondja Paul Herre, — „arra is készen volt, hogy a közeli keleten szakit a hagyományos brHj>oUtikáml.“ Paul Herre szerint a Salis­bury-kormány Törökország felosztását aján­lotta a két germán nagyhatalom között. Akár­mi volt is az ajánlat, bizonyos, hogy Vilmos császár nemcsak Oroszországra, hanem a né­met imperializmus gazdasági céljaira való tekintette is ezt az ajánlatot visszautasította. Az angol kormány erre egyebütt próbálkozott; de — mondja Paul Herre — 189.S után „is­méi összeköttetést keresett a berlini kor­mány nyal, hogy a kővétkező években njabli szövetségi lehetőségeket hozzon javaslatba Hogy a berlini kormány erekre a javaslatokra mit válaszolt, arról Herre nem ir. Az angol kormány javasolta szövetségek azonban nem jöttek létre. Ezek nagyon mozgalmas és igen sttíyos idők voltuk Angolországra nézve. Az angolok' elfoglallak .Szudánt és az emlékezetes fasodai VIII. évfolyam 1917 Budapest, SZERDA augusztus 19!^ik szám­.......■■■■........ /...- ....—' —----------------------------------- ■ ■ .................. ■ .......... ............. ..... j i H...J tterkztztSíbí VI. Andrí-.sy-». JHMp HM-tíV. feJvftfíndi CoJap «*»«. fcU<löhiv»i»l»K«n, tUocfc»

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents