Világ, 1917. szeptember (8. évfolyam, 218-243. szám)

1917-09-01 / 218. szám

Wilson üzen Irta: Gero Údöfe Demokráciákon és autokráciákon, sza­badelvű és konzervatív alkotmányokon s a bennük, valamennyiben, érvényesülő csoport- és osztály uralmakon túl áhítozva várja, hívja a bekét az ember. Az áltatni, lerázott vagy rászedett és a maga életén való uralmából kisemmizett ember, akinek százezreiből és millióiból tevődik össze a nép. Mi lett abból a föltevésből, hogy habár felül a gálya, s alul a viznek árja, azért a viz az ur? Azóta a polgári demokráciák jól elhelyezkedtek, jól berendezkedtek, megváltoztatták az uralkodó csoportok és osztáliyok sorát, de most sem a viz az ur. Most a tenger vérből van, de most sem az áré az uralom, most is a gályáké. A néppel a demokráciákban is minden csak tör­ténik, s a nép semmit sem intéz. Csak a módszerek mások, amelyekkel a népet bele- saoritják abba, hogy csak élje le azt, ami vele történik, amit mint életet rája kénysate- ritenek. Ez a háború talán olyan megismeré­seket érlel, amelyek a népet beleíerelik az igazi fölszabadulásért való küzdelembe. Ennek az életpusztitó háborúnak révén talán ráesz­mél az ember a maga élethez való közére, jogára. Ebből a ráeszmélésből talán viihar- zóvá lesz az ár, a vizek árja, s nem marad továbbra is ur a gálya. Ettől a ráeszroéléstől talán megkezdődik az igazi nagy demokratizálás,, amely a demo­kráciákat is kiforgatja mai rfrivoltuktból, úgy, hogy bennük a nép majd igazán akarhat is. :A~Bér«tk*ratn*k meg kell szűnnie pusztán olyan formának lennie, amelyet a cso]>ort vagy osztály érdeke tölt ki. Majd akkor a sok százezer és sok millió ember öntudata, életakarata, magához való köze, közösségihez való igazságos tartozása nemcsak a lerom­bolt autokráciák romjain, hanem a tnegha­misitottságából kiszabadult demokráciában is érvényesülni fog. Bizonyos, hogy nem ezt a demokratizá­lást akarják a demokrácia mostani véres zászlóját lobogtatok, s a stockholmi konfe­rencia elien való demokrata erőszakoskodás, az orosz demokrata ellenforradalom s az ame­rikai nagykapkalista demokráciának héboru- konoltsága beszédes tanúsága annak, hogy az uralkodó demokráciák nem akarják, hogy a népakarat az élő, igazi, a maguk szenvedé­seit és örömeit, gyútölségeit és áhitezásait át- érző emberek akaratát fejezze ki, hanem azt, hogy csak olyan megszerkesztett politikai energia legyen, amelylyel a politikusok, a cso- portk: fejezők, az osztályérvényesitők élhetnek. Túl demokráciákon és • autokráciákon és szabadelvű és konzervatív alkotmányokon, amelyek egytől-egyig végiggázolnak a szent emberéleten, az életszépséghez és a megte- remteltség jóságához való szent jogon, meg­rettenve hallgatja az ember a háborúból ki- sivitó, kivisiló hazugságokat. Talán maga a háború trambolása, a gránátok, bombák, fegy­verek döreje, a technikai vívmányok fortéimé nem olyan rettenetes, mint az a valótlanság, amely a háború céljainak, szükségességének, eszményeinek, — igenis eszményeinek, — el­méleteinek és politikai jelenségeinek magyará­zataiból világgá árad. Ott áll az ember a bor­zalmas valóság, a szörnyű realitás előtt, s azt látja és azt hallja, hogy ez véres valóság nem tudja megihletni sem a demokráciákat, sem az autokráciákat, s nem tudja őket el­téríteni a valótlanságtól. Ott tombol a való­ság, a halál és a pusztulás és belemarkol foj­togatva a szivekbe, az aggódásokba és szere­lésekbe, de a politikai hazugság a valóság fölé kapaszkodik. A rettenetes politikusoké, az államférfiaké, a tentaeml»ereké, az osztály- vezéreké és osztályszolgáké, a fórumra fül- erőszakoskodóké, az autokráciák és demokrá­ciák hatalmasaié és azoké az elkábultaké is, iir-rr rrrir7TTíTiiir.-;agíiiii'.iM.ii. .'ití < igjijjM akik hisznek uf"autokrata és demokrata esz­ményekben és odaáldoznak nekik újabb meg újabb embersorsokat. Szent embersorsokat. íme, uj üzenet jött a gályákról. Most nem olyanról, amelyen autokrata zászló leng, ha­nem olyanról, amely a demokrácia nevében ur a vizek, a népáradat fölött. Wilson üzeni, hogy nem tárgyalhat békéről, anüg a német kormány nem a német népakaratot fejezi ki. A majdan levő, a majdan fölszabadult embe­riségre esküszünk, hogy minden olyan hata­lom, amely a népakarat nevében szólal meg és azt mondja, hogy nem akarhat és nem le­het az ellenféllel békéről tárgyalni, meghami­sítja a népakaratot. Nincs olyan emberekből, sok-sok millió emberből álló nép, amely a háborús megismerés és ráeszmélés után nem akar békét. Lehetséges, hogy még népszava­zás is akad és bizonyos, hogy üvöltő nép- liangosság is akad, amely a béke ellen tilta­kozik. De hiszen éppen ez a borzalmas el­nyomás és meghamisítás, amelyben egy-egy demokrácia az embert, a népet alkotó embert részesíti. Hiszen a politikai sugalás, az elfo­gultsággal mérgezés, a gyülölséggel kábítás, az ösztönök meghamisítása, az irtózat keltése, a mámorral telítés csak olyan zsarnoki kor­mányzati és politikai eszközök, mint akár az autokrácia kényszerítő, megfélemlítő eszkö­zei. És Wilson a polgári demokráciának egyéb népakaratot formáló eszközeiről is tud. A nagy számok honában, az uj feudálisok, a százmilliósok és milliárdosok* a mindenható trösztök és uralkodói szövetkezetek impériu­mában a demokrácia nem úgy érvény telenili a népakaratot, mint az autokráciák és konzer­vatív alkotmányok az ő birodalmaikban. Meghagyják a . népakarat illúzióját és for­máját, mert ez az illúzió és forrna könnyebb módja a nép semmibevételének, az államon a nép nélkül való uralomnak, mint a brutális, oktondi zsarnokság. Belgium under the German heel Halasi Ödön kedves kollegánk könyvé­nek: „Német-Belgiumiban“ angol fordítása, amely a könyv eredeti tartalmát kihagyásai­val, ferdítéseivel és önkényes betoldásaival lényegéből majdnem teljesen kiforgatta, nagy feltűnést keltett a holland könyvpiacon. A hollandok inéi lett az olt lakó belgák vásárol­ják, ügyi hogy a könyvkereskedők nem tud­nak elég példányhoz jutni, oly nagy a keres­let a könyv utón. A legelők előbb holland lapok terjedelmes cikkben foglalkoznak az esettel, s erősen tá­madják a fordító kvalrfikálhatatlan eljárását. A jelentősebb lapok recenzióit itt adjuk: A nagyon elterjedt hágai: társadalmi, köz- gazdasági, politikai és irodalmi hetiken, a Haag sehe Post julius 28-ilcán megjelent szá­mában vezércikkben: „Egy könyv Belgium­ró!“ cim alatt igy ir: „Halasi Ödön, a jól ismert magyar új­ságíró, aki lapunkban is több ízben szerepelt cikkeivel, könyvet irt anyanyelvén ezen a cí­men: „Német-Belgiumiban“. A nagy angol kiadócég: Cassel Sc Co.,.ezt a müvet Icfordií- tatta az iró engedelme nélkül. A háború óta az ellenséges c-soporfiboz tartozó szerzői jogok is zsákmányolhatok, úgy látszik, s ez eben semmit sem hihet tenni. De ami ellen protes- tálni kell, az az, hogy a fordító, aki angolul már a címet is elferdíti s a könyvet „Belgium under the German hed'-nek nevezi, elhagyá­sokkal s hozzáfiizéssel tendenciát s párlos­kodó színezetet ad a műnek, amilyen az eredeti könyvben nem létezik. Ilyen módon változott át egy minden izében objektív és érdekesen dccumentair munka: egyszerű vád­irattá. Az ilyen eljárást nem lehet szótlanul hagyni, s reméljük, hogy Angliában is pro- testálnak majd az ilyen cselekedetek ellesi s élesen ítélik el az ilyen praktikákat. A könyv azonban, még az angol elferdí­tés dacára is megmarad értékes dokumen­tumnak. .Az iró élesen figyelte meg a meg szállott ország lélegzetvételét s objektív, érdé kés, széles perspektívája képet rajzolt elénk A Nicuivc Rotterdam:,chs Courant augusz tus 8-Hii estilapjában foglalkozik Halasi köny vével: „.Angliád)an a háború óta nem respek tálják a szerzői jogot, — bár több angol kiadócég óvást emelt ez ellen — s így több német mű került piacra angol kiadásban, a szerző engedelme nélkül. A nagy kiadócóg- nek — Cassel &. Go., London, Newyork, To­ronto és Melbourne — eljárása egy magyar íróval szemben: nagy boszuságra ad okot. Halasi Ödön könyve még 1916-ban jelent meg Budapesten, s ezt a müvet meghamisított címmel adta ki most az angol kiadócég. A holland lap azután hosszasabban idéz a for­dító elősza'*ából, amelyben az bejelenti, hogy Halasi írását egy harmadik személy adatai­val kibővítette, de különben szószerint for­dította az eredeti müvet . . , Az angol kiadásban azonban — jegyzi meg a holland lap — nincsen sehol sem meg­jelölve, hogy mi az, mit Halasi s mi az, amit Lovass mond, s az egész mö, mely vá­dolta s ócsárol tó a németeket, úgy van be­állítva, mintha az egészen Halasi tollából eredne. A magyar iró munkája először a Világ napilap hasábjain látott napvilágot s csak azután jelent meg könyvalakban a műit esz­tendőben. így tehát kétszer került magyar cenzúra alá. A könyvet az egész magyar sajtó nagy elismeréssel fogadta, mint tárgyi­lagos és alapos munkát a megszállott földről. A névtelen fordító más bélyeget nyomott a könyvre az által, hogy kihagyott belőle s hozzátoldott. Tendenciózusan német-ellenes könyv lett belőle. Az eredeti könyv Írója nem szentimentális és nem politikai alapon irta meg a belga föld gazdasági, pénzügyi s tár­sadalmi állapotát, hanem objektiven, alapos készültséggel históriai munkát végzett A ma­gyar könyvből sokat vett át a fordító, de ki is hagyott olyan részleteket, melyek az en- tenienak vághattak volna kellemetlenné. A Standard email amszterdami politikai napilapban H. Colijn, volt holland hadügy­miniszter, a kiváló történelmi iró foglalkozik Halasi könyvével, augusztus 11-dikón, ezen a címen: Hamisítás. Halasi Ödön, az ismert magyar újságíró 1915-ben sorozaios cikkeket irt Belgiumról a Világ című politikai napilapban. E cikkek azután kiegészítve, könyvalakban is megjelen­tek az 1916-dik esztendő folyamán. Most pe­dig Londonban, a Cassel & Co. cégnél jelent meg a könyvnek úgynevezett fordítása, ezen a címen: Belgium under the German heel. (Ez a fordítás úgy hasonlít az eredeti munká­hoz, mint ahogy a teve hasonlít a nemes var- seívjparipáho:. Még felületes olvasás közben is szcmbcöllőek a hajöisitások. Egy- kiváló 43UfCK(6*#p VI. A«dri*sy<«nt -JPMjjl Hírd«*** leivUetaeí Bodsr.tsre* a. sKua.^ SuiíShívataláSara, Block* Vili. évfolyam 1917 Budapest, SZOMBAT szeptembepTr^. 2í8~ik szám---------------------------i----------------.,_________________________________________________________l________.........................................................._ ——----------—-~—~—'■ •■■■ ■ --------------------1 - i ....... ­__

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents