Világ, 1917. december (8. évfolyam, 296-320. szám)

1917-12-01 / 296. szám

f W pötadót most nehéz l«s­ ne áthár­í­tani és ta­lán ex m okozzi» a pénzügynyr.jszjerkím­ kt­­jméletét. De .mindegy, a belső in­dokokat ne stíKBestík^» *zaMly helyes. Ni' r* Mélye a spéfeufó&aik m­í, Ás fíi oszt. kereseti adó Mán nem. .'As első adói « k­ísípí r.-sdk, házaid ifo cselédek, a másodikat a .flutisz tétü alkáb «uad­UA fizéfíti. Felit­entetik tehát indexelt Mi m­éltányost A tfí.. oszt, 'z-resen­ adót fize­­tők. Tsozu­l a péladó alól nu -lesek maradnak­­«6*'.. akiknek dapadója a Vidéken 60 thóro- Mb Budapesten pedig 80 koronán alul ma­rad. v.zek száma 191?-ban ?■/. összes adófize­­tők ■'Kte&.át tette ki, ma m­ár alig lehet 15—' 20%. Pótlék alá s­em esik a takarékbetétek adója sem. A kérosztályadátlás­a felmentést­­ nyer minden oly ház, mely nem áll több, mint két­ lakrészből. Ez a néhány h­el­yes intézkedés roá« szép~­ségflastromnak sem reng arra, hogy a!.«k­arja ajit a provokáló igaazágtalanságot, mely egy­­részt a földbirtok, másrészt a« ipstr­es ke­rekké,delem ad­­’«,ásó terén i­og he­ly étkezni. Nam tudunk az tu-ől a becy.unáb­al! szaba­dulni, hogy a hermán­g mintha erőpróbát akarva megkísérelni, paffon az ivar és ke­reskedelem tényleg oly gerinctelen- e, hogy ezt az egyenlőtlenséget szó nélkül elviseli i­s . A javaslat l­átszólag egyenlő mértékkel­­ny r. A .pótlék a földutó után is, a Hí. oszt. kereseti­­,16­istán is egy­formán 60%. De ez Bak látszat, mert a kérdés lényege azon. dől i. n.ilyen természetű az az akivadó, amely tóán a pótlékot kivetik. A földadó kulcsát 11913 január­­­én 20,5% -al szállították le. A légeb­i költségvet­ésekben földa­­dóbevétel ci­­tvén. 76—77 volTSó koron­' volt előírva, de a különböző visszatérítések for­­án csak 68 - - 59 millió korona folyt be. Az adókulcs leszak­ítása­ folytán a tényleges bevétel 1013 óta 11 billió koronám csökkent, az előírt adótétel pedig 69 mai, 1­1 órok­éra. Ezzel szervben, a HL oszt., kereseti­ adóbevétel, az 1906—1916. ézi id­őközben 25­3 millió K-ró­l 46.8 millió ko­­­ronává, tehát 85% -al emelke­dett. A föld­adó, m­ely 1893 ban m­ég 35.5%-át tette ki az egyez­esadó «­»szbevételin­­ek, 1912-ben an-­nak 28.2%-éra csökkent, m­ig a kereseti adó Ugyanezen kió adttt­as összadóbevétel 110.9 százalék, h­ol azur­an 13.4 százalékra­­emelkedett. A földadó harminc évig változat­lan volt vessen az 1913. évi adókulcs leszáb­ítáviig, ahhoz hozzányúlni nem lehetett és addig, a meddig a vddbirtokoscsatáig, yy ki­.­/ygsv '^^éjSaijij^wSa jatt 'kérdést a­ népektől, hogy vajjá» sz «reak­ció» diplomácia az ő gondolataikat és törek ■ tzéseiket fejezi-e ki és m­egengedik-e a diplo­­náciának, hogy az orosz forradalom föltárta vagy békelevűséget elejtse?“ , ugyanakkor az entente kormányai, a nyugati demokráciák­­hivatalos és mindenható, érvényesülései erre is a kérdésre azt felelik, h­ogy ők pedig nem t­eszik t­udomár­ul az orosz békcukarsst, írem greszik tudomásul a fars­adalmat ét egyenesen i jSieglek­ ISSíil fenyegetik meg a békére alvite j ^Oroszországot Hatalma», nag»szerű. átélés ez a kérdés és ez » felelet a néplélek részére. És ^megérkezik a központi hatalmak kormányai­nak üzenete: azt, hogy akarjuk a békék a te­rületi és gazdasági erőszak nélkül való békét és szóba állunk a béke érdekében az orosz köztársaság "kormányával. Ez is olyan szer­telen átélés," amelytől semmivé roppannak ** előre eltökélt föltevések, a meggyökerezett biograák, a történelemről való tudasok. Nincs, nem lehet ma más demokrácia, csak az, amely .békeakarás, nincs ma, nem leh­et ma más "demokralizális, csak az, amely­­,az egyetér­tés és együttmunkálta-tás alapján szerződést­­köt a népek közt. Minden olyan demokrácia •amely a néptől és a népnek a mega életéhez való közétől s jogától megtagadja a lehetővé­­tett békét, minden el­yan dem­­­ora­tizm­­us , amely akkor, amikor a fohrszdalom a népek m­egcs­fszéses békéjét akarja, a háborút foly­tatja, m­­ egyéb, mint a nyerstermény forrá­sok és áruérték­esítő piacok megszerzéséért küzdő olyan imperializmus, amely a népet csakhogy ebbe a piac- és vásárszerzésbe bile­­gigye, egyenlőségi, szabadsági, sőt testvériség! , oksgiégűRzli, dv «* cc^ék a "teltjes­zárók^os puijtikai hatalmat gyakoridi, nem­­ lehet ezt a jövőben sem­ várni. A keres­­li nap ezzel széb­ibeh ihlbdcb- hantntarok évben kive­­tés alá dtetül­,’aifti egyértelmű azzal,'­­hogy együttedi-fei is- Cipelik. ■ -Tegyük fel, hogy a ̋!&%**,■ potadé m­ár 1906 óta . érvényben .v»»„ s ser egyszerüség -. kar véért a III. oszt. káreseti adónál hagyjuk -l. figy címén kniif'a kiseb­b a­­ófizésüknek k­­yuj­.­­­tett kedveezményeket .A számítás alapján a földbirtok­ pótadója 1906-ban 46 ráillió koro­nát, a III. év 21.. kereseti adóé pedig 15 millió­­­ koronát tett volna ki. líhs 6-ban már a­­ föld­adó pótléka csak 41 millió korona, a kereseti­­ adóé azonban 27 millió K­­enne. Ex. is igen j. d­ín*o Igazságodimség lett volna, de ilyenni- [ hez már igazánis hozzá vagyunk szokva a ma­­­gyar adórendszerben. De az igazságtalanságo­t­­ most már provokálóvá teszi az a tény, hogy­­ 1916-ban a III. oszt. kereseti adó lényeges­­ változáson­ ment keresztül. A későbbi korok t­­örténeiitói szempontjából ez a változás • eg­yike lesz a legérdekesebb dokumentumok­nak, iskolai példája ' artnak, hogy * miképpen lehet egy osztálylyal elbánni, ámetffnek meg­­felelő , 'iriam­enti képviselete és bátorsága ninc­sen. A ■ - TUza-kontinvng su­ktolatlanuul hagyta a­­ fö­ldallót, fiazad­ót és tőke­­kamatadót. Joggal kivánh­atták tehát az iparosok és a kereskedők is, hogy a III. oszt. kereseti adó­k változatlanul marad­jon, annál is inkább, mivel a háborús új adókat: a jövedelemadót, bendi nyereségadó elsősor­ban, sőt kizárólag ők fizették. Bekövetkezett rajtuk a mesebéli békák Sorsa, királyt kivált­­ták és megkapták királyul a gólyát. A törvénytárba beiktatást nyert ,a»... 1916. XXIIII.­­ c. a Hl. oszt. kebeceti adó érvény f­entartásáról. Amikor ezt a törvényt lapozzuk, az az ,érzésünk van, mintha antsak betűi gunyosasi és­­ csufolydot» k­öltenének .i reánk. Az 1916 évre érvényes XI­I. «szí- k'ere-­­ seti adót ugyan névleg érvényben tartotta,a törvényi de m­­egengítdte az­­adó elemelését ab­ban az eset.eli­áva a fél fogtartozásának ter­­­jedelme lényegesen envelkedett, vagy h* adója az ugyanazon vagy hasonló f~)¡^a!kozá.d űzők adójával arányban nem á!L Akikimk ;• kereseté * háború «Mit és a háború folytán­ , lényegesen emelkedett, azoknak adója fel­emelendő és pedig akkor is, ha ki­zentük az 1917—-1919. években már nem tag­olv eredményeket felmutatok mint előzők^ és a többletet akkor­­ tartoznak fizetni, ,iva­l«g­ ­.i»'ir-a«gaa»«aaaBi ségét, a hitét kiszivj* és a profilért, gyöm­öl­csözteti. Az­­ orosz demokrácia , az ő retvevele L. szertelen átélése révén ráeszntelt erre * tu­dásra és fölborította az orosz hatalmi impe­rializmust. Pedig ebben az imperializmusban nem is járt elöl a nyers termény- és a készáru­­piac kérdése; csak másodsorban érvényesült­­ a politikai*'-a­ hatalmi, a világuralmi eszmény mögött, de az orosz demokrácia­­megtudott • ■ szabadulni ennek az eszménynek a minden-­­ hatósága tan. Elképzelhetetlen, hogy a nyu­-­­­gati demokráciák, az igaziak, az elkáb­oltak-.­­­áz álarcul szolgálók, ne­ tudjanak megszaba­­­dulni attól az uralomtól, amely nem, is mint A­lezményt kábítja őket,, hanem mint antva­sz-­­ likus erő és erőszak hatalmaskodik rajtuk és.­ • a háború táplálására­­ készteti őket, ha majd­­ belekap az ő lelkükbe.is a szertelen, » pagy­,­­­szerű, a világvistoztató átélés tudat«. Elkép­­­zelhetetlen, hogy amikor a népet fölszabadító forradalom­ békét kér a demokráciáktól, a formatisztikus demokráciák azt feleljék, hogy mi pedig háborúskodunk, gyilkolunk, pusztítunk a­­ népszabadságért. Leljetdtle­g hogy ne eszméljenek, rá. a nyugati demt­okrá­­ciák is arra,­­hogy a világ öss-ics .nyer, .yag forrásai és áruértékesítő piacai-nem étjj; meg­­azt,­. hfigy:,cipus/.fujjon a­.y^ág ,és a népnek élethez. való joga. "TSizünk""a holnaputanban, ha már a holnap nem hozza meg az entente népeinek azt, amit már a v­a meghozott a központi hatalmak népeinek, annak a lehető­ségét, hogy az ellenséggel együtt a békét keresse. s­.o LU^jtó foglalkozásuk időközben m­^s M. ml., feleszky volt pénzügyminiszter azzal igyek-roett aluiak ide,- i a h­áborgó kedélyeket !­egnyugtatni, hogy , a véfelemelés csak )»., vételé* eset lesz, szabály­képen a régi adó, h'á, ;n»fog maradni. Émier­ /. ígéretnek azonban ezen ellenkezője következett be. Úgy a. y»».kosban, mint a vidéken ..z adóhaté^gokj u mimszk­ijiUn egyenesadó u.osztályának tits’ kos lórtatásána valósával szenvedés viyd vetet-* ték njpgiiko: az ,aeef • c-nc'c .o. A f­lankettáki áraaaia ümlöU szojje,'. Mar kény.im­­ okolvhójl ts als .adókivető közegek mindig vr. adó'iétel feleme­lésére tették javá.Mí r,­­ gondolvácá hogyha az adózó soknak talál j ., ám védelcet k­ellene,, ha belenyug: li.. ,a.,a' juMx. Ál ha még csak mérsékelt eu,. I krái lenne szól Ám az estitek óriási számáról tudunk, amikor»­aas emelés 300—400% -nál is magasabb. A­ törvény kimosulta a tanknat, hogy a jövedel» leromló kivetésénél szer-' ti ládátok] alapján, a líl. oszt. ke­reseti adó felemelését indítvá­nyozni nem lehet. Ezt az utasítást az adó-­ hatóságok szó szerint betartják, mert tényleg nem hivatkoznak rá. Viszont minden indoklo­­tás nélkü­l ugyanazon, vagy csak ép­pen valaki mivel csekélyebb adóalap­, után javasolják. Mi Hl. oszt. kereseti adó kivetését - Sehol nincs; a törvényben eltiltva, hogy az adóhatóság ad HL oszt. kereseti adónál is a keresetét asij utolsó fikléng ki ne kutassa. Tehát alapjábsal véve ez is jövedelmi adó. Am­i kereseti adó-­ kulcs a legkisebb kérésé­vnél is 10%-os, tehátf* kétszer olyan magas, mint eddig a jövedelem­­adó legmagasabb tétele. Mindenki tehát, aki­ a jövedelem és hadi nyereségadóban becsüle­ í tesen bevallotta jövedelmét, jutalmul a kea-e-­ set! adó felemelését fogja kapni 10%-os adós­­kulcs alapján, ehhez a felemelt adóhoz jön] most hossá a 60%-os pótadó, vagyis ez a pót­lék Valójá­ban t nem 60, hanem 120, 210,1 30ö°/o-os a háború előtti állapothoz k­épe­st? Ha a mostani magas adókiszámítást javasló­ i tokai a pénzügy­min­isztérium nem m­érsékiig vagy az adókivető bizottságok te nem szállít­i fát, úgy egész biztosra vehetjük, hogy a HL,­­oszt. kereseti adó főösszege 65—70 millió ko­­ronára is emelkedik. Ennek 60%-os pótlkát­ (a kis adófizetőket tekintetbe nem véve) 42 millió korona, tehát több, mint a III. oszt. k.CMN vett adóból a háború előtt befolyt összeg. Valnnak régi pótadók is. Az általános vet­elmi pótadó a IIi. oszt kereseti adó ülte 35%-os, ehhez járul a községi és törvényható­­sági pótadók sorozata. Ezek mind az súzm-i adóhoz idomulnak, tehát a III. oszt. kereseti adó emelésével ezek is nőnek. Már 1960-b®ef 1386 oly község volt, ahol a pótadó kulcsa­ felül volt a 190%-on. Ezeknek szám­a a háls ború alatt megháromszorozódott N«n ku­ls kommenstár hozzá, mit jelent az, ha az alayi adót is 100—400%-al felemelik. A földbirtalo­kot az emelés kevésbbé érinti, mert az alagyi adó változatlan. A javaslatnak legnagyobb hibája, hogy­­ pótlás nem fokozatos. 1000 koronán­­ál­­100.000 koronánál egyformán 60%-os. Az igazságos adóztatás elemi követelménye az lenne, hogy a pótlék kulcsa is emelkedjék mondjuk - 30%-tól 150%-ig, vagy akár 200%-ig is. Az indokolás pénzügy­tani kom­­penidiumokból vett érvekkel igyekszik azt a dajkamesét elhitetni, hogy kétszeres fokro­zásnak ugyanazon adónemnél nem lehet helye. De csak a földbirtokra nézve viszi ecst az elvet keresztül, m­ert az indokolás bőbe­szédű közhelyeivel ellentétben az adóhatósá­gok a kereskedőknél és iparosoknál fokozat­­osan emelik az alap­adót és ezzel a p­ótlé­­kot is. Az 1996. évi törvény­­megengedte, hogy­­4 felemelt kereseti adóból a hadmyere-A adót le tehessen vonni, csak éppen a b­evonás nem­ lehet nagyobb, mint a­z adóösszeg fele. Ezt azonban a hatóság csak a fél kérelmére ren­­deli el, az adótétel marad vár­hoz­a­tassól. A 60%-os pótlék kirovásának helye lesz, — ha­csak a törvényt nem módosítják — akkor is, ha a fél a hadinyereségadót tényleg le­­i­ette és ezért kereseti adóját törölték. —x A^kepeakodókkal és jearosokkal ha*o©ló .je VILÁG 3zonjt*A ----------................................................................

Next