Világ, 1918. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

/Kefe Hiányt Körner belügyi államtitkár fogja kép­viselni. A miniszterelnök, a mostani tervek szerint, csa­k szerdán jöhet vissza Budapestre. A bécsi tudósítás egyúttal tájékoztatást n nyújt az új pártalakításra vonatkozó pro­gramoi sorsáról is. Eszerint félhivatalosan is megerősítik azt­­az imént említett bécsi értesülést, hogy We­­kerle még nem jutott abba a helyzetbe, hogy a király a programmhoz a jóváhagyást meg­adja. Sőt a bécsi tudósításból kitűnik, hogy miután tegnap szóbelileg ismertette a pro­­grammot, ma azt írásban is elő kellett ter­jesztenie s a király azt tanulmányozás cél­jából vette át. Körülbelül annyit jelent ez, hogy a király nem tartja nagyon sürgősnek a döntést és alaposan meg akarja ismerni a programmot. Budapesti politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy mielőtt a király döntene, egyes irányadó politikusokat ki­hallgatásra rendel. Már emlegetik is, hogy ebben az esetben kihallgatásra kap meghívást gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert, gróf Károlyi Mihály, aki különben már ma elutazott. Ugyanekkor félhivatalosan azt közük, hogy a programra körül­ nincsenek nehézsé­gek, ám azt már nem emlegetik, hogy We­­kerle megvárja a döntést. Idejegyezzük még előbbi közlésünk ki­egészítéséül, hogy Mezőssy Béla földmivelés­­ügyi miniszter ma estére végre hosszas vá­rakozás után megkapta a meghívót és ki­hallgatáson jelenhetett meg a királynál. A miniszter tárcája körébe tartozó ügyekről tett jelentést a királynak. A görög-keletiek és az 1848: IX. t.-c. Mangra Vazul ma a kultuszminiszté­riumban kereste gróf Apponyi Albert mi­nisztert, de nem találta ott. Tehát az érsek Tóth János államtitkárhoz fordult és neki panaszolta a görö kel. románok sérelmét amiatt, mert az 1848 : XX. t.-c. végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslatban őket mellőzték. Tóth János válaszáról többféle hír került for­galomba. Ezek szerint azt is mondta Tóth János, hogy a románok egy részének a hábo­rúban való magatartása miatt az egész ja­vaslata veszélyeztetve lett volna, ha őket­­­e­­foglalják a javaslatba, talán az előzetes szentesítést sem kaphatta volna meg és ígérte, hogy a háború után új tör­vényjavaslatban gondoskodnak a görö kel. egyház állami segélyezéséről. Ezekkel szem­ben Tóth János ma éjjel nyilatkozatot tett közzé, melyben azt mondja, hogy­­ a mel­lőzés dolgában csak a törvényjavaslat meg­­okolására hivatkozott, mely szerint a görö kel. egyház sohasem mutatta ki 41 kormánynak azt, hogy híveinek egyházi terhei oly nagyok volnának, hogy az államtól ez idő szerint is élvezett tetemes egyházi és iskolai segélyek mellett nem tudnák azokat­ híveik fedezni. Feminista nagygyűlés A Feministák Egyesülete január 2-ára­­nyilvános gyűlést hirdetett, amelyet rajta kívül eső okokból nem tarthat meg. Az egye­sület e gyűlés helyett január 3-án, csütörtök délután 6 órakor a régi képviselőházban gyű­lést tart a­­nők választójogáról. Szónokok: Bédy-Schwimmer Rózsa, Glücklich Vilma és Groák Ödönné. Belépődíj nincsen, minden érdeklődőt szívesen látnak. Gróf Károlyi Gyula Kilépése a alkotmánypártból Az Aradi Hírlap írja: Gróf Károlyi Gyula, az aradi és arad megyei alkotmánypárt elnöke, Arad­­várás és a megye volt főispánja, kilépett az országos alkotmánypártból és bejelentette az elnökségről való lemondását az aradi alkotmánypártnak is." A lemondó levelet két nappal ezelőtt kapta meg báró­­Bánhidy Antal, az aradi alkotmánypárt alelnöke. gróf Károlyi mindössze néhány sorban arról érte­síti a párt alelnökét, hogy mivel megszűnt az­­ Országos alkotmánypárt­ tagja lenni, természetsze­­r­­űleg lemond az aradi pártban viselt elnöki állás í­­áról is. Hogy mi az oka a gróf elhatározásának,­­ arról egy szót sem szól a pár soros levél. A le- i VXL mondás időpontjából következtetve azonban talán nem indokolatlan az a feltevésünk, hogy gróf Károlyi Gyula a választójog kérdésében nem ért egyet az országgyűlési párt állásfoglalásával. Alig ■néhány napja terjesztette be Vázsonyi választó­­jogi polg­rter a választójog kiterjesztéséről szóló törvénya­vaslatot, amelyet az alkotmánypárt is hideg lelkesedéssel ugyan,de magáévá tett. Úgy­ látszik azonban, vannak a pártnak tagjai, akik­ még a javaslatban foglalt minimális jogkiterjesztést is sokalják. Valószínűleg ezek közé tartozik gróf Károlyi Gyula is. Ukrajna az után Ukrajnában valami rendkívül jelentős ese­mény történt. Mindössze a pétervári távirati ügynökség hivatalos híradásából értesülünk az esemény felől. A népbiztosok tanácsa ugyanis meleghangú üdvözletet küld az ukrán munká­sok és parasztok radájának megalakításához, amelyet az ukrán köztársaság igazi népkép­viseletének tekint. Neom tudjuk egyelőre­­meg­ítélni, hogy az eddigi rada demokratizálódott-e, vagy egészen új népképviselet alakult Ukrajná­ban, ez a valószínűbb , amely az eddigi radát, a polgárság és vagyonos parasztság nem egészen békés hajlandóságú és az enteln­e-at kacérkodó képviseletével vívja meg harcát a kizárólagos uralomért. A munkások és parasztok radása A pétervári távirati ügynökség jelenti. A népbiztosok kormánya üdvözli az igazi nép­kormány megalakítását Ukrajnában, amennyi­ben a munkások és parasztok radását az ukrajnai nép köztársasága igazi kormányá­nak tekinti és megígéri e köztársaság új kor­mányának, hogy testvéri támogatásban része­síti és hogy mindenképpen belemegy a bé­kéért való harcba és sikraszáll azért, hogy a földbirtokokat, gyárakat és egyéb műveket és a bankokat átadják az ukrajnai nép­­munkás­­tömegeinek. Éljen az ukrajnai és oroszországi munkások, katonák és parasztok testvérisége. _ A népbiztosok tanácsa, nagyb­izottság e hó 25-én tartott ülésén vita nélkül az összes szavazatokkal kettő ellentében helyeslesés vette tudomásul a népbiztosok tanácsának c. ukrán radával szemben követett politikáját. Stockholmból jelentik: Az ukrán sajtób­ól!* jelenti Kijeviből. Az angol és francia kormányprt meghatalmazott képviselői azt az ígéretet tették az ukrán főtitkárság előtt, hogy elismerik az ukrán állam függetlenségét, egyben lőszerrel és fegyver­rel támogatják, ha az ukrán köztársaság hadat üzen Németországnak. Ausztria-Magyarországnal és a mai Oroszországnak. A főtitkári hivatal ki­jelentette, hogy mindkét hatalmi csoporttal szem­ben teljesen semleges álláspontot kíván elfoglalni Bécsiből jelentik. Az ukrán sajtóiroda jelent­ Stockholmból. Az ukránok főfőtitkári hivatala e hó­nap 25-én jegyzéket küldött valamennyi hadviselő és semleges államnak és bejelenti, hogy az ukrán köztársaság, mint szuverén állami, jogosítva van a bresztlitovszki béketárigyálásokon való részvételre. A középponti hatalmak kijelentették válaszukban, hogy hajlandók az ukrán köztársaság képviselői a béketárgyaláson fogadni és sajnálatukat fejezték ki azon, hogy az ukránok a fegyverszünetről szóló tárgyalásokon nem képviseltették magukat. Utvánie és az entente Pétervártói jelentik. (P. T. V.) A francia kor­mánynak a román fronton álló francia , isímiai misszióhoz intézett, e hó 24-én elfogott siífrkrozotti távirata utasítja a katonai missziót, hogy lépjen szoros érintkezésbe az ukrán radával és támogassa azt minden rendelkezésére álló eszközzel, mert­ a rada az ententetal való jó viszony fenntartása és ■ csakis az ententetal egyetértésben való békekötés mellett foglalt állást. A francia misszió tagjai min­denben a radával karöltve járjanak el. Utasították a francia katonai missziót arra is, hogy minden­képpen támogassák azokat, a helyi politikai szö­vetségeket, amelyek a román arcvonalon a Anná­tok harcrak­é­szségét akarták megóvni. Feladatuk volna figyiképpen február-március haváig megóvni a román front harcias jellegét, hogy így megnehezít­sék a német csapatok átcsoportosítását a nyugati fronton, amire annál is inkább szükség vala, mert tavaszszal alkalmasabb lesz az idő a békekötésre. A franciáik számítása szerint az ukrán csap­atok a román frontot és a Don vidékét fogják tartani. Francia tisztek részvételével külön missziót kül­döttek ki, amelynek feladata a kozák katonai pa­­­rancsonlkísással egyetértésiben gondoskodni a ro­mán déli front csapatainak élelmezéséről és a szükséges felszerelési cikkekkel való ellátásáról. A franciák kijelentik, hogy a románok élénken he­lyeslik a fegyverszünetet, ami újabb bizonysás­a annak,­­hogy a románok az entente tudta nélkül kísérletet tettek a Németországgal való különbéke megteremtésére. Ami az angol egészségügyi cso­­m­a­tokat illeti, azok határozott utasítást kaptak Lon­donból, hogy hagyják el az orosz frontot. Mindehhez orosz hivatalos helyen megjegyzik, hogy a távirat nemcsak azt bizonyítja, hogy az entente a legnyomatákosabb módon támogat min­den a béke és a munkáskormány ellen irányuló törekvést, hanem bizonyítja­ azt is, hogy az ukrán rada a nemzeti szabadság veszedelmének ürügye alatt, amelyet senki sem veszélyeztet, együtt­műkö­dik az angolokkal és a franciákkal, hogy a gazdag parasztság és a vagyonos polgárság érdekeit meg­védje, a szegény parasztság és a munkásság táma­dásaival szemben. E távirat a nadát a m­aga való­jában mint a béke ellen működő cselszörvet áll im­­oda az ukrán katonák elé. A francia tábornokok szemtelen beavatkozása ellen meg fogják tenni az illetékes tényezők a legszigorúbb intézkedéseiket. A francia misszió meg fogja tudni, hogy Oroszor­szágban nem járhat el úgy, mintha Afrikában volna. Pétervárról jelentik. (­P. T. Ü.) A végrehajtó Béketüntetéss Péterváron A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti) Itt ma nagy manifesztáció volt a béketárgyal­­ás sikere alkalmából. A tüntetésen, am­elyy délelőtt 10 órakor kezdődött és délután öt óráig tartott, többezer munkás, katona és matróz vett részt. A menet a külvárosokból indult el a Nevski Prospekten át és részt­­vett abban az összes gyárak munkássága. A katonákat katonai zenekarok kísérték. A Pé­ter­váron lakó ukrajnaiak is részt vettek a tün­tetésben. A tüntetők számos vörös zászlót hordtak különböző feliratokkal, amelyek többnyire a bizalomnyilvánítások voltai; a szovjet iránt, amely az országnak megadja a békét. A­ feliratok különösen az általános, demokratikus béke iránt való óhajt és azt a követelést fejezték ki, hogy az európai népek­ ■késztessék kormányaikat arra, hogy részt­vegyenek a béketárgyaláson. Néhány zászlón ez volt olvas­h­ató: Mi csak olyan alkotmányozó gyűlést ismerünk el, amely a szovjettel és a népbiztosokkal vállvetve működik. Sok felirat azt kívánta, hogy az alk­otmányozó gyűlésen a burzsoázia vezérei ne vegyenek részt és hogy rendszabályok történjenek a szabotázs és a szovjetek hatalma ellen való üzelmekkel 1918. január 1.­3 szemben. /­Gorsmykint meggyilkkolták ? " A fieufer-ügynökségnek jelentik Pétervárról. Egy estilap jelentése szerint Goremykin volt mi­niszterelnököt feleségével és vejével együtt a Kau­kázusban lévő falusi kastélyában betörők, megtá­madták és megöltél . A finnek Berlinben Berlinből jelentik. Ma­­Berlinbe érkezett egy finn küldöttség, amelynek tagjai Fiield állam­tanácsos, Ernest tanár és Sarló igazgató. A küldöttséget Hertling gróf birodalmi kancel­lár, Busch báró külügyi államtitkár jelen­létében fogadta. A küldöttség átadta a finn szenátus elnökének meghatalmazását, amely meghatalmazza a küldöttséget, hogy­ kérje meg a német kormányt Finnország önállósá­gának elismerésére. A küldöttség hangsú­lyozta, hogy Finnországra nézve rendkívül fontos, hogy Németország, amelyhez erős kulturális közösség és érdekközösség fűzi, el­ismerje az önállóságát. Herfling gróf azt fe­lelte a küldöttség szónokának, Hjelda állam - tanácsosna­k a beszédére, hogy Németország­­elismerő nyilatkozata attól a megállapodástól

Next