Világ, 1918. március (9. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-01 / 51. szám

2 191«.­­m&cíoa 1. VILÁG A politikai helyzet (A Világ tudósítójától.) Ma délután négy óraikor megtartották azt a miniszeretanácsot, melyet a Világ tudósítója a lap mai számaiban jelzett és amelyen Wekerle Ijárator miniszter­­elnökinek alkalma nyílt referálni a bécsi ta­nácskozások és a kihallgatás eredményeiről, nevezetesen a közös miniszteri értekezletről, melyet Bécsb­nl leginkább, a közélelmezés dol­ga miatt tartottak és a román békekötés ügyé­ben a magyar politikai tényezők álláspontja érvényesülésének mértékéről. A nagy már vber, felhalmozódott folyó ügyekben is - ma kellett­­ határozatokat hozni. Több kormányrendeletet­­ mutattak be a háborús adminisztrációban­­ szükséges intézkedéseik felől. Egy törvény­ja­­j­vaslat tervezete is előkerült a birtokpolitika­­ köréből. A minisztertanácson kellett intézkedni az átmenetgazdasági és népjóléti minisztérium sorsáról. A politikai helyzetben egyébként változás nincs. A problémák megoldása nem haladt­­ előre. A főtéma a román békekötés kérdése­­ mellett a választói jog és a választói reform , területén a kompromisszum kérdése. Most­­ már kezdenek megszólalni azok a bizottsági­­ tagok is, akik a kormánypártihoz tartoznak.­­ De a munkapárton vannak még a bizottságban­­ * tizennyolcan, akik sövnd fel akarnak szólalni *az általános tárgyalásban s igy, sajnos, igazo­lódik az a számításunk, hogy a vita igénybe ..veszi március hónapját. Minisztertanács Wekerle Sándor miniszterelnök elnö­klésé­­vel ma délután négy órakor a miniszterelnöki palotában minisztertanács volt, amelyen a fővárostól távol időző gróf Apponyi Albert és­­ Vázsonyi Vilmos kivételével, a kormány va­­­­lamennyi tagja megjelent. A jegyzőkönyvet­­ Joanovich Pál miniszteri tanácsos vezette. A minisztertanács, amelyen folyó ügyeket tár­gyaltak, 1 09 órakor ért véget. A miniszterta­nács után a miniszterelnök a kabinet tagjait­­ vendégül látta. A Kompromisszum és a Kormánypárt­­ A negyvennyolcas alkotmánypártban ma­­ este igen élénk élet volt. Hét óra tájban ér­kezett a pártkörbe a párt elnöke, gróf Andrássy Gyula is, gróf Hadik János társaságában. Az aktuális politikai kérdésekről folyt eszme­csere. Az a nézet alakult ki, hogy­ a választó­jogra vonatkozólag minden kompromisszum lehetősége id­e van zárva, tekintettel gróf Tisza István legutóbbi felszólalására, amely sem­­nem látja s nem érzi amaz emberek élő érde­keit és szükségleteit, melyek kielégítésére mun­­k­tája irányúl, az lelketlen automata, mely nem méltó társadalmi megbecsülésre­­.­­ De ne legyünk jó is­zi­gorunk a magyar­­ szellemi munkásokkal szemben. Valljuk be, hogy elmaradt állapotuk nemcsak oka, d­e f­okozata is társadalmunk elmaradt civilizáció­­j­­ának és kultúrájának. A magyar társadalom­­ egy keveset termelő, tehát koplaló társadalom,­­ mely nem képes munkásait tisztességesen il­­­ tahnázni. A magyar társadalom egy oligar- r­chikus, tehát a szellemi szabadságot elnyomó­­ társadalom, mely a szellemi munka szolgála-­­­ta,is nem a kultúra nagy közérdeke, hanem mindenféle osztály­, és klikkérdekek konzer­válása szempontjából mérlegeli. Mindezen szempontok a magyar diákság helyzetét is meghatározzák, hisz a diákság semmi egyéb, mint előkészületi stádium a ki-­­ fejtendő szellemi munkára. A diákság sorsá-­­ nak javulását tehát csak ugyanazon tényezők-­­ től remélhetjük, mint a szellemi munkáét­­ általában. Helyes erkölcsi fogalmakat kell te­­­­remteni a szellemi munka alapvető értékéről,­­ fokozni kell az anyagi és szellemi termelést,­­ széles, szabad, demokratikus közvéleményt­­ kell életrehozni. Csak egy oly diákság követel­­i hét a maga számára jobb anyagi életfeltétele- s két és társadalmi megbecsülést, mely lelkesen­­ vállalja a civilizáció és a kultúra összes nagy értékeinek képviseletét, védelmét és fejlesz­tését!^^­ miféle közeledést nem jelentett sem az ér­telmi kvalifikáció, sem a korhatár tekintetében. A Károlyi-pártból A függetlenítik! és 48-as­ párt körn­b­­iségében ma este is sok képviselő jeleik meg. Köztük gróf Károlyi Mihály, a párt elnöke, gróf Batthyány Ti­vadar, Holló Lajos alelnök. .A képviselők élénk esz­­zegcserét folytattak az összes aktuális kérdésekről. Sok szó­­folyt a választójogi bizottság multiká­járól­­ és a különféle kompromisszumos tervekről. A párt tagjai közt egységes az a felfogás, hogy a javaslatot, mely kompromisszum eredménye, s amely minden irányban megvédi a magyarság és­­az intelligen­cia vezető szerepét, minimumnak kell tekinteni, mely­nek változatlan fenntartása a pártnak éppúgy, mint a koni témaiak és a 48-as alkotmány­pártnál, becsü­letbeli kötelessége. Szó volt arról is, hogy­ a képvi­selőhöz legközelebbi tárgyalásai alkalmává a ma­gyar képviselői h­áznak is — amint a Reichsrutm­ban már megtörtént — szót kell emelnie az idősebb­­ népfelkelők hazabocsátása érdekében. Az esztergomi főispán beiktatása A megüresedett esztergomi főispáni széket tud­valévően ideiglenesen Bealighy Ödön bársmegyei főispánnal töltötték be, aki eddigi­­állásának meg­tartásával megbízatást kapott Esztergom várme­gyére is. Az új főispánnak beiktatását március 14-én lai'U'üi­ még közgyűlés keretében. Az instal­lációra valószinüleg a keresztényszociális néppárt zösd­ tagja utazik Esztergomba. .A megbízott uj­ fő­ispán a minap már Esztergomban járt a lemondott főispánnal, Kobak Kornéllal együtt. A főispáni hi­vatalban Palkovics László helyettes alispán fogadta őt, a vármegye tisztikarának­­több tagjával. Be­­niczky főispán megígérte,­ hogy a hivatalos beiktatás­­ előtt még ellátogat Esztergomba., Küldöttség a függetlenségi pán­körben Az állami napidijasok, szolgák, altisztek és a Nyugdijpótló Szövetség küldöttsége m­a fölkereste a függetlenségi és 48'-as pártkörben gróf Blatthy­ány Tivadart s memorandumot nyújtott iraki ál, kérve, avo­gy úgy­­, mint a függetlenségi és­ 48-as párt tá­mogassa a helyzetük javításár irányuló akciót.­­Gróf Batthyány­ Tivadar megígérte, hogy méltányos kéréseik elérésében a párt feltétlenül mellettük tan. A küldöttség­­élénk éljenzéssel­ vette tudomásul vá­laszát. . A horvát országgyűlés Zágrábból jelentik. A horvát országgyűlés mai ülésén első és második olvasásban elfogadták a holttá nyilvánítási eljárásról szóló tövényja­vasla­­tot. Petricsics (Starcsevics-párti) képviselőnek a­­gyülekezési jog korlátozásainak­­megszüntetésére vonatkozó indítványát, amelynek sürgősségi az országgyűlés tegnap elvetette, a közigazgatási bi­zottságihoz utasították. Különböző bizottságok je­lentésének elintézése után az ülést berekesztették és a legközelebbi ülést az elnök szombatra tűzte ki, amikor a költségvetési provizórium első olvasása lesz napirend*­. Átmenetgazdaság a vidéken Máramarosszigetről jelenlik. Máramargy, vár­megye törvény­ha­tósági bizottsága...­­Bolgár­­fetétic főispán indítványára elhatározta, hogy­ tekijtségtel "arra, hogy a vármegye a közeli békekötésn® felsza­badul m­indemn terhek alól, amelyeket a háború­ban viselnie kellett, átmenetgazdasági bizottságot alakít, amely egyrészt a leszerelés alkalmával a la­kosság érdekeinek megvédéséné­­l, valamint általá­­nbsan a vármegye gazdasági-­­ szükségleteinek kiegé­­szítésénél, másrészt pedig­ a jövőben való megélhet­­­és biztosí­tásánál fog közreműködni. A bizottság legfőbb feladata az lesz, hogy a szükségessé vált ,lakóház,építéseket helyes irányban vezesse. A miskolci maildátum Dr. Szentpály István, m­iskolci polgármester megválasztásának végleges megerősítése következ­tében a polgármester a napokban lemond­­mandá­tumáról, amelyet a város második választókerüle­tében viselt. A választók között mozgatóm indult meg, hogy a mérnök­-úrnőt Nagy Ferenc közélelme­zési­­államtitkárnak, volt miskolci­­polgármesternek kínálják fel. Amennyiben ő nem vállalná, Lichten­­stehr Lászlón.?­], fogják tól a járdánk aki tagja a negyvennyolcas alkotm­ánypártnak. Uj Magyarország jön haza­­a lövészsíkokból és itthon a régi Magyarország várja. Vajo­s jón melyiknek kell alkalmazkodnia a ma­cikhoz? " Ji Péntek : Vitatkozik a választójogi bizottság Nap-nap után folytatja a választójogi bi­­­­zottság­­azokat az észrevételeket, amelyek tisz­tázni voluínyt, hivatva a választójogi reform ügyét. Nap-nap után halljuk megismétlődni a régi, elcsépelt érveket, amelyek egyáltalán nem viszik előbbre, a választójog ügyét. A munkapártiak ismétlik Tisza receptjét, a kor­mánypártiak pedig­­ hallgatnak. Az ország csak­ a munkapárt reszketését és óvását hallja és bármily­ meddő­­ is az ő erőlködésük,­­ még sincs semmi értelme annak, hogy­ egyoldalű­ obstrukció járassa le a refom­ot. Be kell fe­jezni: a bizottságosort és a képviselőház­ elé kell vinni a javaslatot. Ha leszavazzák, akkor le kell vonni, a konzekvenciákat, minél előbb, an­nál inkább. Tisza nem engedhet, mert ebben a kérdésben nem akar engedni, a kormánynak pedig a becsülete van­ kötve a reformhoz. Nincs­­jogu­nk fel­tételezni, hogy becstelen kormánya is lehet Magyarországnak. Jellemző egyébiránt, hogy a kormányhoz közelálló­ orgánumok is a polónyi-féle kom­promisszum mellett foglalnak állást és a ma­gyar nyelv jogai védelmében agyontámogatják magát, a javaslatot. • Ezek után valóban nem meglepő, hogy a­ mai ülésen Málig és Antal képviselő urak olyan hévvel idézgették a nem­zeti veszedelmet, mintha nemcsak­or a mun­­­kapárt veszedelm­­éről volna szó.­­ A bizottság üléséről az alglíbi­ tudósí­tás szá­­­ hrol be. A válaszójogi bizottság ma délelőtt fél fél órá­kra- folytatta tanácskozását Beöthy László elnöklé­sével. A kormány részéről Wekerle Sá­ildor minisz­terelnök,­ őrgróf Pallavicini György államtitkár és ’ Sebesé 'Dénes állam­ttkár jelentek meg az ülte -v. Mándy Samu hangoztatja, hogy mindig sa­j­­nált.Ut Ijpgy­ gróf .Vink­ássy Gyula plurális javaslatá­ból ném­­ell­.törvény.­. Szerinte az eddigi fejlődés nem igazolja a­ választójog ekkora kiterjesztését. Ellen® van a katonák választójogának, épp úgy a női­ választójogának is. Az ipari munkásoknak megadná a választójogot, de a va­donmunkásokkal , szemiben ezt nem tartja helyénvalónak. Ha titkos szavazást hoznák be, a szavazást, kötelezővé kell tenni. Az őstermelőket tartja a legmegbizh­ató­­-­­elemnek s a javaslat éppen ezekkel szemben mos­toha. . A polgárság arány­száma a munkásokkal szemben annyira csökken, hogy ezt helyeselni nem tudja. Felszólalását az igaszságügyminiszterhez inté­zett néhány szóval és kéréssel­­akarja befejezni. . Sajnálatára­ nincs abban , a helyzetben, hogy a javaslatot elfogadja, de ennek ellenére is kéri az igazságügy-minisztert, hogy miután nála a válasz­­­tójog kiterjesztésének kérdése nem dogma, nem is tanulmány alapján keletkezett hit, hanem mint magát kifejezte, vérbeli meggyőződés, amin­ dacára ennek engedékeny és konciliáns volt 1912-ben, mikor megelégedett a szövetkezeti pár­tok által javasolt kiterjeszkedéssel, most pedi tovább is ment, mint amennyire mint blokkvező azt jónak látta, ne hagyja figyelmen kívül, hogy a magyar középosztálynak nagy többsége aggo­dalommal van eltelve a javaslat mértékével szem­ben. Vegye figyelembe a kormány, h­ogy mint ki­sebbségi kormány viszi az ország ügyeit, tehát a megértéshez, a megegyezéshez legalább közel jutni a kormányzatnak erkölcsi, sőt a parlamen tarizmusból folyó kötelessége. (Igaz! Ügy van! Hock János: Csak visszavonulni, ha lesz,i­­szzák. Mándy Samu: Felfogás dolga. Hock János: Azért kell törésre vinni mielőbb a dolgot. Mándy Samu: A miniszter kijelentette, hogy nem ismer el messzebbmenő választójogi csőszö­ket, még kevésbbé befolyásolhatják tehát a vá­lasztójogos uszílók, mert ilyenek is lehetnek. Elnök a felfüggesztett ülést újból megnyitat és Antal Géza bizottsági tagnak adja át a szót. Antal Géza. Szavait Székely Ferenc tegnap elhangzott beszédéhez fűzi. Székely a­zon ki­jelen­tésével akar foglalkozni, h­ogy Magyarországon tulajdonképpen nemzetiségi veszedelem nincs. Azt mondja, a bizottsági tag ar, h­ogy igaz, hogy túe­liglokt ország vagyunk, de ennek következményei­t el kell és el lehet viselnünk, ha ezt okosan jó szívvel cselekedü­ük, igazi veszély be sem­­ követ­­kezt­etik, sőt a jelen helyzet is folyton javulni fog. Megdöbbentette őt ez a végtelen naivitás. A bizottsági tag ar végeredményben a magyar álla­mot teszi felelőssé azért, hogy itt szerb, román, etch­ixiolenia van.

Next