Világ, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1918-12-01 / 282. szám
fisii Imtaler VILÁG loíi össztogattak. Most fríúr ínuMéiU'- iuája, hogy át Öfizetbeeli két propagandistát a gyulafellérvári tanács elé kísérti az estért. A tanács döntiT majd sorsak feléig Már nem oly ingerültek az eset miatt. A girua 'Sí élőinek rendelkezését egész tizmászetésstek tartják. Lessim oszladozik.« töffteg* félszeírsztik. s legtöbb ember siállósára siet. Holnap kerán kell felkelni, hét órakor krdeklik a» ünnepség, atmely templomi üstpépélylyel veszi kezdetét. Tíz órakor ül össze a nenvetgy.nés . . . v !A gyulafehérvári magyarok? Most már megnyugodtak. Pedig izgalomra van még elég ok. Tegnap az 30-ik gyalogszüvíd Irodáját feltörték,szétszórták az Íratott *t át a könyveket, elhordták az ikszts ázétt ..is arany- vitézségi érmeket, .Az ügyészig helyiségeit sem kímélték meg-a Merfiké* itt is elpttsátitottak 'áz összes hivatalos iratokat. . XzAkadt Idegekké! várják a gyulafehértári magyarok a' hollnapi napot.. Az állami tiszttív 'élőkre ?e*a közém!Jöi ez a hsfp, tűért ekkor Verő!i sor a gázsik kifiztetésére és az adóhivatal pértrtáttí' teljesen üres. Mélszáz áttörni tisztodefá hiába várja elsején a fódist.. " Az esti prákleim riasztó hír érkezik Székelykoetfárdról Az ottani állomáson huszárok álltak őrséget és amikor egy román külön vonat beérkezett, valahogyan szóródás támadt a huszárok és a románok közöd. Már induld:Ma volt a vonat, amikor egy román tiszt le* 'kapta az egyik huszár sapkájáról ft piros* fehér-zöM kokárdát. Verekedés támadt a huszárok és a románok között, kiég javában folyt a dulakodás,amikor beérkezett. egy másik román különvoswt s ennek utteai is bíle'••ölégj’eátök a' vérekedélt. A hi»sárok ökszetépték a román zászlókat, majd « strferSbsti 7(h)6 románul tefeggi'ettzléh tr huszárokat, akik fegyver nélkül maradva, elvonutak az Állomásról. „Mától fogva te nem Székely- Kocsárd, hamim Homán kocsárd11 —• ttrondtstik a románok. ■ j ' A HtUlgária-szélló előtéré már teljesen ütős. Az etéréten még tonnáig ki vonnak világítva ablakok. A Z értek etil síért még mindig nmnes kérz * határozat. Tiz óra előtt * tárgyalásokat félbeszakitanak. Portionként megállapodtak * lényegre nézxe, de stavarisra esek' vacsora után kerti!n ser. Amikor e tudósitást telefonba mondom, már effeól tanácsfcőrinsít a kohtné Tenáti kezémk a hajnali ■ órákelött aligha ér Vett. Janeső Kénty. i • Bndagski. november SO. VecnjittyfeiKtoai fehtetesérefc. A hHataros lap jéfeszti, fKapf * 1z&méif? mncSiébt-JOksmann NAnipet Maroetorda váraiegye és Metőtítrásáthétff város főispé*» Atlásától félmieinette és tibiyéne A vármegye: komutirösz-tosá-fái tól'. Erős József ügy* vé*tv a váróé komjár.ybiztatóvá ptók? fiaid, z jöm«t. kvir'kigttt«jelót rssz.'eatte ki. —e A tetáaánvát. Jeti obi Kátejtóho temesvéri MRJsAátípőlErtéri tsSr-Agii.iöt Temnesvár város kenanikív-firfifosává nevezte ki, dr. Rach Ottó Ügyvédit..pedig a Bánság egds.s területire a kőnendi hascetét értékki ögrek csi.itás'Sr- kiterjelő hatérkőrvet ruházta fel. A ksáriseii orvosekért. A Budapesti Ocossxáotítiság Sókap Árpád eutókfejlégei i'öeJKvBtet «rtok, ssne^jcn eiH&xban a Tódból visszsHért Oivíssók' ügyivel' IMkéy íitejpiri-í^ésvédébta hangsulyrc'ta,’ hogy *« eitxtx&drms'-g atlndOn pötttkkXtt innnteseV!, kir*rötefe' *« arcnnoV c.-de3oewwik k^poesvccbhístette matfrédésér t&rekank. fst. EiaScr líugó íSlilfcár itfarartrtfe* mon akciót, stMfryti, ez orvosszövetsén a tMririseit orvosok érdekeinek megvédéséré ín4r rágafatos! kisajtrtt én Máseát* a jövő eljárás UuveS. iUiyasi segélyen kívüu dolgozni és fimferh-ügjö orvosok ve* "kére íuíné! iöfcb wj áShís saarv ejtéttdo. a h*dv5%?it .orvosok régi. gl!b*jgy m ál áM«a;kW \tSSat»í»'H»«siij iMfc" ItiaegésérekW* mintförtő fényaré*, a dip- ! lotro, kellfét és a h»*wvtMni?rri#ot intői* meg léárymKi fényéső gyanánt. Ez hí•nyitón intatdé üt* i téáteSc a íBvArós tow&ufedHhoe; a klinikíítsoz és * > .^zkóetrÁzMihO'.v tÁ-K*vényWs * mesátófeétóöré^ i 'ni-osívá vtóó itewuscsérét. Eteftk és tiosm evwor- S c-t«» mdtrít meg 9 végül a LözgyüSsis ^yliaagurJig í elfegnce-a, a, föiniür jaft-ssáatert és elktáro’zta, hogy, a twwfcói vir^aatért orvosok o«?mytopo'á- t «éó»t sb'ftgítév^' teád. „ A MreknuniínoKíiiisM véres hordfial Kft kárt*-affér & székelyfcocsárti állomása* Mit este Budapesten megdöbbentő hír kelt szárnyra arról, hogy Székelykocsérdon magyar nemzetőrök és a gyulafehérvári román nemzetgyűlésre igyekvő delegátusok között véres,ő és beölközés támadt. Géppuska harcokról, golyózáporben rohamozó magyarokról, bidottakról és sebesültekről szóló rémhírek száguldoztak keresztül a fővároson. Az alábbi jelentésekben, melyeket a féthiva■• tudós és nem hivatalos löpttudósítóktól, • meg saját helyszíni informátoraink megbízható forrásból veszünk, igyekszünk tisztázni a tényállást. Annyit azonban máris megállapíthatunk, hogy * székolj-kocsárdt vérengzésről szóló hírek -.nagymértékben futtatták voltak. Székelybocsárdon nem történt egyéb, miniben? túlfűtött nemzeti ön-érzetü emberek SííszektÜSr.Ez’ek egymás jelvényei vttan. Vérengzés nem volt. A románok különvonatai az incidens után nyugodtan folytathatták útjukat. A legnomolybb az esetben az, hogy román polgártársaink, akik mostanában,-nem minden tüttárosság nélkül— szerelttől érzékenykedni, a mai kis incidenst is fölfujják, hogy kihasználhassák ;„ maguk propagálni «],*erdítiében. Szetltő b.zonyolra vehetjük, hogy az önmagában idejiíéktelen esetről egy pesti kőnyomatos nevetségeseituszA .etetését röpítik világgá, azzal, hogy ime, Irtssük, micsoda vérengző, bswbár nép a magyar. És még hetek múltán is erről fognak cikkezni a velük egy' követ' fúvó párisi ujjégokban. Az első.biv. helynek »y.o»«áo a vérengzés meséje elterjedt sz fővárosban, a Keleti Értesíts következő tudótritása volt: . ■. ... .. ....... Orifipttskávo! szentárr.adott rör.uiu kÜlönvoiot. A román nemzeti tanács kérésére a magyar kwinárty írrttekedett. lírán a gyomafehérvári n'dnaeig Valé Máréístvenni óhajld -románok tiszíri különvonlatok íííijanek rerdelkelésre. Ilyen különvoais, ihsiv telve 'v olt a netitze',avülésve utsaó románokkal, érkezett nu défocn a críkelykócáérdj átkanásra. A badenesíi román nemzetian Schod&alán hit érhetett, hőse* eset a tültinvorrató*. amint az állosmásra befutott, » székfUrkoexárrtf r.majcf nemzeti párba neetáatttdtú ég fejnnek és (ttopuak&iűzztl megstruthi fi fitté (■'.) Totibbi részletek az «A.tr51 még nem érkez.tek. Mi-a? a Ke. Ért. jetoníi. a budapesti rrhnán r.etűzeti tanács az esetről nyomoa.. értesitett* * kormány«mokai és a nemzetiségi nemsatat. ■.. A félhivíllásos Per. Hit: a következő jelentést »d!» ki az esettől:’ Dr. Erdem! Simb. ! román, nemzeti tanács Luáepesti melleött.írt • közölte a kormánynyal, it«h’ azt a kiilöftvonitot, avnelyen a románn nemzeti tanács fajtjai’ * gyakrfellémei nemzetgyülw.re '•alázták. Székelykocsárdnál eddigalá ismeretlen tettesík, állitótig ne’r.tetőrök. miatámdtái. A korálánybóz eddig. Erdélyi János ért&'t&éd kivak wtm érksnek ju; esetről s*rtKisi jelentés. A kórislány, — amelyiúk körében 92 eset a leefittélnebb felháborodvet okozta, azonnal a tefi szigorúbb visflárd indította és, ha a hír fcar, a Vilezek ellen a teanaf/nobb szinorrol foa eljárd'. Fölhívtak jó este tölysaván ,telefonon a kolozsvári h'emzés Tandint, mint amelynek .közvertkaebb értesfilései lelhetitek. Dr. Vincze Sándor, an Erdeim t Nemzeti Tortdzs alelnöke (s katonai .néphsz'o**. .« szákelybocséríl incidensrő'! s következőképipgn imomán: — A Nemzeti Tanácshoz, érkezett jelentés szskíd Székelybocs&rdfíi bevonuló magyar cs ssékely' katonák és egy tívidstfehérvárra induló romín k&lő.vvona: ntsan Jeftzt összetöraés keki- 4s*a Effv román ttezi hlépte en’t magyar le- Qing nemre.mninű kokárdáját, amire a mar,i.-arőre és szikesffehér románál: nemzeti jelvényeit tiplik te. A rtemtelSsisj is közbelépett, de épp második román killdrmora! utasai az őrséget Vasárnap MH mond a székelykocsárdi állomásfőnök ? A Világ tudósítója telefon 011 beszélt Székelykocsárd állomásfőnökével is, aki a következőket mondotta: — A Gyulafellén arra induló román különvonat utasai és a székelykocsárdi nemzetőrség köszöt, incidens támadt. A kis összetűzés azzal végehjött, hosy a terkelykocsárdi 30 nemzetőrt a többségben lévő rominok lefegyverezték. Fegyverhasználatt nem vált, a nemzetőrök békésen hazamentek és a kút 2..vonat folytató útját. Azt hisszük, ebből elég világosan Tritszik a ■széketykocsárdi sajnálatos magyar-román villongás ügye. Reméljük, a kormány a hivatalos vizsgálat után véglegesen és megnyugtatóan tisztázni fogja ezt a rémhiistóriát. A kormány elismeri az államadósságokat Siesse pénzügyminiszer nyilatkozata A flol'andschlewsbureau magyarországi tanttlmatiguton lévő xunkatártítt fogna'a Szend- Pál. A pénzügyminiszter Magyarország mostani pénzügyi helyzetéről, valamint az állami pénzügyek jövésbeli konszolidálódásának kilátásairól folyít.iogi hoissoph beszélgetést. Arra a kérdésre, várjon Magyarország el fogja ? ismerni az elmúlt idők állami tartozásait és meg S&Éji-e' túrokat fiatni a pénzügyminiszter ezt wor''dp.'ta: - Természetes, hogy minden erőnket megfeszítjük valamennyi hitelezőink kielégítéséi', akár magyar, akár idegem állampolgárok a*oV. Az attornációsságokat és kölcsönöket mind elismerjük, a kamatokat annak rendje szerint megfizetjük is a kötelezvényeket névé,l $ külön annedi idején beváltjuk. Arra a kérdésre, hogyan gondolj* «p állard ptürögték IcCimMidátásáé, ezeket mondta".• Ez két nehézségtől függ. Az egyik nehézség az, hogyan lehet a bankjegyforgalmat , leökkenttrd. Ha mi a sok állant, amely az cpv♦kori éspók-magyar monarchiából alakult, mint ma eltelt állam- a jugoszláv állam és a többi, elismerik, hogy a bankjegyforgalom egy-egy hányadát nduk kell fedezniük, akkor a dolog rendben van. Ha ő nem történik meg, "akkor ezt a terhet csupán Német-Ausztriának a,dhorországnak kellene magukra venniök.llem.-ítél, hogy ebben akérdésben az új államok barátságos megegyezésre fognak jutni. Ha ez nem történik miig, akkor arra kellszámítani, hogy az entense végrehajtja a bankjegyforgalom arany-része átvételének visszautasítását, mert a ’ itennz-cukozi jog szellemébe ütköznék, ha másvalahol történnék. Az eotóidenáik az egykori őszi ál-magyar mollarchilából alakuló államok kö■jéftxséfíévó kell tennie, hogy az egér, bunkórosság fedezésére a megfelelő mértékben vállalkozniok kell. Ha a bankjegyforgalom kérdését megegyezés alapján megoldjuk, pénzügyi jövőnkel felényire már biztosítottuk. — A másik nehézséget, — mondotta tovább a miniszter. — Magyarországon egyszeri nagy vagyonátadással el lehet hósítani. Akkora v egyonátadást fogunk kivetni, amilyenre a magyar történelemben, de még a nemzetközi történetezben sem volt példa. Reméljük, hogy így sikerülni fog a pénzügyi egyensúlyt helyreállítani. A.? egyszeri vagyonátadáson kívül vagyonadót is léptetünk életbe, mégpedig progresszív alapon. Arra a kérdésre, hogy e vagyonátadásmenynyiben fogja befolyásolni a záloglevetettet, illetve ajeszbioffkölcsönöket, ezt, felelte Szeldón-pánzafiv-miniszter. • A vagyonátadást természetesen csak az ingatlanok tényleges értéke után fogják számítani, ; jelzálogot és egyéb tényleges adósságot kell vonni. Magyarországnak mindenképpen jogában áll. —?, mondta a miiszter, — hogy önálló ingvbankot létesítsen. Mindamellett mi a csehekkel, a jugoszlávokkal, a lengyelekkel és a többiekkel pénzügyi téren is összefogva akarunk működni. Talán sor kerül arra is, hogy a jövőben e tövetségi beink, mgu föderációs mn...k Httatll. V4kaatroi hoav Mitevta-orarw *