Világ, 1919. október (10. évfolyam, 96-122. szám)

1919-10-01 / 96. szám

cenzúrát t Wut a Szerkesztőség és kiadóhivatal VL, Andrássyut 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A „VILÁG“ megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pálya­udvarokon 80 fillér. X* évfolyam VILÁG Hirdetések felvétetnek Budapesten • VILÁG kiadóhivataléban, Blockner J., Gyóri és Nagy, Jaulas és Tsa, Tenczer Gyula, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Mezei Antal, Mosse Ru­dolf, Eckstein Bernét hird. irodákban. Bécsben: Haasenstein és Vogler, M. Dnkes Nachf., Rudolf Mosse. Berlin­ben Rudolf Kolban, Berlin NW. Unter den Linden 40/413. Budapest, 1919 SZERDA október /w . J 96-ík szám Furcsa Kis ország ez Túl u megszükült határokon már zuhan a pöröly, sivitanak a gépek, mikroszkópok fölé hajlik a kutató szem; összeszoritott ököllel, fe­szülő halántékkal áll mindenki a helyén és uj ívbe lendül mindenütt a megtalálL élet. Az em­beriség kiábrándult a háború silány romantiká­jából, újra zajlik a munka és uj teltekbe szök­ken az alkotó, komoly akarat mindenütt... És ennek a forró versenynek közepén, pirosfoltos arcát fehérre lisztezve, gyámoltalanul és bámé­szan áll a siralmas bohóc, aki féléve boszantja a dolgozó Európát. Kicsavart tagjait groteszk tréfára lendíti olykor, útjába áll a munkálkodók­nak, mimeli a tettet s a megértést a nietzschei imperiativus iránt: teremts erődön felül! Tenni? Teremteni? Mit tud egyebet ez az ország lanyha tréfánál félesztendő óta? Forradalmat, ellenfor­radalmat ráz ki a kabátja ujjából és eltünteti a mellényzsebébe, — a fülén keresztül huzza ki az eszmék színes szerpentin-szalagját és egy, szempillantás alatt lenyeli az egészet... Menjünk sorba. Március elején a minisztertanács elhatá­rozta, hogy a bolseviki vezéreket le kell tartóz­tatni. A gyüjtőfogházban véresre verik Kun Bélát és társait a rendőrök. Két héttel később a minisztertanács elhatározza, hogy a bolseviki vezéreknek át kell adni az ország kormányzását. A gyüjtőfogházból diadalmenetben hozzák ki Kun Bélát és társait: ki hozza ki őket? Á nép, a proletariátus, az életéért lázadó tömeg, a fellán­golt közvélemény talán, mely megostromolta a börtönöket és véres barrikád-harc után a vál- laira kapja bálványát, mint bc^yvennyolcban Táncsicsot a nemzet ifjúsága? Ó nem. A rend­őrök simán utat nyitnak, a vezérek autón vonulnak ki, — ugyszólván a miniszter­tanács ment el érettük. Soha ily legális forradalmat, soha ilyen bohóc-izü világmeg­váltást — soha ennél bájosabb trükköt, mint ahogyan március húszadikán eljátszották a Bastille ostromát,.. És öt hónap múltán visszafelé megismét­lődik ugyanez a játék. Megbukott a for­radalom? Uj forradalom tört ki? Szó sincs róla. Csak a forradalmi kormányzótanács mondott le. Visszaadta a hatalmat — a miniszter tanács­nak. Tíz perc szünet, azután folytatódik az elő­adás, ezúttal fehér délutáni műsorral. Az „ese­mények logikája“ szélső jobboldali reakciót kí­ván s a reakció megjelenik az első csengelyü- szóra. Parasztság, polgárság, birtokosok — figyelni tessék, most jön az igazi nép! Diibörg az őstalaj, hullámzik az anyaföld — most ro- i ban fel az életerős nemzet, hogy lecsapjon a vánnyadt, kiélt, hazug fővárosra ... Igen. Beck Lajos, az Osztrák-Magyar Bank volt kormány­zója, személyesen vonul a minisztertanács el­len, nyomában,hat detektív és egy rendőrcsapat. Kitört a forradalom! Megbukott a miniszterta­nács, győzött az uj minisztertanács — újra van forradalom, világomlás, eszmék ledőlte és esz­mék virradása és uj bársonyszékek üresedtek meg... 5 a dolgos Európa újra mosolyog, j Az emberek ? Március .huszonhatodikán a legfőbb állami hivatalnak, a számvevőszéknek kongregácigs elnöke — mint az akkori híradás­ban olvastuk — „éles szavakkal ostorozta a le­tűnt rendszer bűneit“ és egyebek között így sza­valt: „Boldog vagyok, hogy megérhettem ezt az időt,.— mindnyájait alávetjük magunkat a kor­mány zőianuQS rendelkezéseinek és a proletár­diktatúráinak.“ Öt hónap múltán ugyanez a Strauss István elvtárs tisztelgett az uj kormány­nál, ugyanolyan „eles szavakkal ostorozta a lé- ' tunt rendszer bűneit“ és ugyanoly boldognak vallotta magát, hogy megérhette ezt az időt és ugyanúgy alávetette magát a minisztertanács rendelkezéseinek, mint annakidején a kor­mányzótanácséinak. Mikor a földmives-proletariátus átvette az Omge-t, Rubinek Gyula hódolattal üdvözölte a „felkelő vörös napot“ és állást, alkalmaztatást kért tőle, ugyanúgy, mint rövid öt hónappal ké­sőbb a felkelő fehér naptól. Mondjunk még száz példát, ezret, egy milliót? Hagyjuk. Furcsa kis ország ez, ahol igv játsszák a történelmet, igy bűvészkednek a kultúrával, ahol ily . könnyű lapda a férfiasság, a jellem. Férfiak mindazonáltal mégis akadtak. Ju­nius huszonnegyedikén megdördiiltek a Dunán a monitorok ágyúi s puskatüz ropogott a ka­szárnyák körül. Emberek akadtak, akik tenni mertek, kockázatot vállaltak, áldozatot hoztak — forradalmárok voltak vagy ellénforradalmá- rok, mindegy, de áldozatot hoztak és cseleked­tek, minisztertanácsi határozat nélkül. Hajszá­lon múlt, az olasz misszió vezetőjének gyors cl­Politikai körökben érthető szenzációt kel­tett az a hir, amelyet a Világ közölt elsőnek és egyedül, hogy Friedrich István késznek nyilat­kozóit helyéről eltávozni, ha a kibontakozás másképp létre nem hozható. Különösen a szélső jobboldali polgári pártokat érte váratlanul ez a hir, akik egyelőre még bizalmatlansággal visel­tetnek a kibontakozási lehetőségeknek azzal a közvetlenebb formájával szemben is, amely sze­rint a koalíciós kabinet’ Friedrich vezetésével alakulna meg. Friedrich helyzete ugyanis e pil­lanatban beleié a kormány tagjaival szemben, — akik kivétel nélkül a jobboldali keresztény polgári pártokhoz állanak közel, — olyképpen alakult, hogy amig Friedrich jónéven veszi és tőle telhetőén elő is segili a liberális polgári blokk megalakulását, sőt ezen túl is, azóknak a politikusoknak a fáradozásait, akik a szociál­demokraták bevonásával létre akarják hozni a koalíciós kabinetet, addig a kabinet tagjai és a mögöttük álló pártok mindent elkövetnek e terv meghiúsítására. A keresztény-szocialista minisz­terek most természetesen értetlenül állanak az események ezen újabb fordulatával szemben, mert ők mindig abból indultak ki, hogy Fried­rich okvetlenül a helyén akar maradni és nem számítottak a^zal, hogy a polgári blokk vezető .férfiainak sikerül Friedrich előtt a helyzetet annyira megvilágítani, hogy ő maradásának reális eshetőségeit ennek alapján vizsgálva, eset­leg arra is el tudná magát határozni, hogy kitér­jen a belülről é\ kividről jövő koncentrikus támadás elől. A entente-hatalmaK üzenete Friedrichhez A helyzet ilyen kialakulásához a mai nap folyamán egy nagyon fontos külügyi momen­tum is hozzájárult. Vasárnapi számunkban jól ■értesült forrásból szerzett információnk alap­ján, az ezzel ellenkező .hírekkel szemben leszö­geztük azt a tény!, hogy az entente nem áll szóba Friedrichhel és hogy a lTiedrich-kor- mány elismeréséről sző sem lehet. Ezen infor­mációnkat most kiegészíthetjük azzal, hogy a győztes hatalmak egy külön megbízottja ma délelőtt felkereste Friedrichet és tudomására hozta a párisi tanácsnak ezt az álláspontját. Ezek szerint tehát Friedrich a belügyi helyzet alakulásától függetlenül is tisztában lehet tennivalóival. Addig hangoztatta, hogy az entente elismeri őt, mig az entente kénytelen volt erre. vonatkozó álláspontját félre nem ért­hető formában közölni vele és egyben fel­hívni. hogy a: entenienak a koalíciós kabinet alakítására irányuló kívánságainak a lehető leg­határozásán, hogy nem az életükkel fizettek érte. — Hol vannak most ők? Senki sem hall róluk. Katonatisztek voltak és ma katonatisztek dolgoznak a Dunántúl, — de ezek az urak akkor Szegeden pihentek vagy Pesten kitartottak a diktatúra mellett. Gyűlöljük a ga- rázdálkodókat, — de ha ők garázdálkodnának, tán meg lehetne érteni őket éppen az akkori gyűlölet, az akkor vállalt kockázat, az akkor ki­áltott halálveszedelem jogán. A Nopcsák, a Salmok, a Dunántúl siralmas hősei még csak komolyan sem vehetők. Ök zárják be méltóképpen a szörnyű ma­gyar karnevál átkozott maskarás menetét. & ma már csak egy a fontos: hogy, tényleg vége. legyen a pojácáik tarka felvonulásának. Eleget mulattattuk a világot, tűnjenek el a börtönök mélyén minden szinü bűnösök: most a munká­ban, az újjászületésben felvirradó böjti napok« rövidebb időn belül tegyen eleget. Röviden vá­zolta meg a megbízott a helyzetet arra as esetre is, ha Friedrich nem teljesítené ezeket a követeléseket. A polgári blohK megalakulása után A kibontakozás ezek szerint most már meggyorsult tempóban fog tovább haladni. Azok a pártók, amelyek a polgári blokkban •részt fögnak venni, kedd este választmányi: ülést tartottak és elhatározták a blokkhoz való? csatlakozásukat. Szerdán délután az egyes pár« tok képviselői, amint azt már megírtuk, együttes ülést fognak tartani a függetlenségi és 48-as párt helyiségéban és a blokk megalakulását perfektuálni fogják. t, A blokk megalakulása azonban, amint azt már* mai lápunkban is jeleztük, még egyelőre nem jelenti a helyzet végleges megoldását. A blokki •megalakulása után meg fogják indítani a tár«: gyalásokat egyrészt a keresztény-szocialista,- másrészt a szociáldemokrata párt vezéreivel'! annak a plattformnak a megállapítására* amelynek az alapján azután a koalíciós kabinet megalakítása lehetséges lesz. A tárgyalásokba egyelőre nem fogják bevonni Friedrichet. Csak abban az esetben, ha a keresztény-szocialista párt túlságosan merev magatartást fog tanúsí­tani, lesz szükség arra, hogy Friedrich mint közvetítő lépjen fel és megmagyarázza nekik, hogy a keresztény-szocialista pártok kormány«' zati monopóliuma annál kevésbbé tartható fénaj mert az entente kívánságaitól függetlenül is,1 már csak azért is bele kell vonni a szociálde­mokratákat a kormányba, mert a kormányzatai ban való részvétel ma nem kiváltságot, hanem súlyos felelősséget jelent. Mindezektől független nül ez esetben azt is kénytelen volna tudomá­sukra hozni, hogy makacsságuk csak az 8Í kényszerű távozását eredményezhetné. j A kibontakozási egyenletnek másik ist«.’ meretlenje a szociáldemokrata párt. Ha a pol-t gári blokk vezetőinek sikerülne is a keresztény- szocialistákat és a körülöttük tömörülő többi keresztény alapon álló pártokat engedményekre bírni, a helyzet ezzel még nem lepne tisz- tázva. Szükség van még arra is, hogy a szo­ciáldemokratákat Friedrichhel szemben eddig tanúsított teljesen elutasító magatartásuk meg-\ változtatására bírják. Vázsonyi beszéde Kedd este az Országos demokrata pari választ«' máuya is ülést tartott, amelyen egyhangúan elfő- < gadták a Lovászy által előterjesztett javaslatot a H«; nak kell következniük. 1» Megérkezett az entente üzenete Friedrichhez Koalíciós Kabinetet KövetelneK

Next

/
Thumbnails
Contents