Világ, 1919. november (10. évfolyam, 123-148. szám)

1919-11-01 / 123. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal VL, Andrássy ut 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban i Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A „VILÁG “ megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pálya­udvarokon 80 fillér. VILÁD X* évfolyam Budapest, 1919 SZOMBAT november !♦ Cenzúrátt Boseu. Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J, Gyón és Hagy, Jaulus és Tsa, Teneser Gyula, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Mezei Antal, Mosse Ru­dolf, Eckstein Beruát bírd. irodákban. Bétsben : Haasenstein és Vogler, M. Dukes Nachf., Rudolf Mosse. Berlizs. ben Rudolf Kolban, Berlin NW, Öntet den Linden 4O/4H. 123-ik szám Avis Comandamentul Trupelor románé aduce la cunos­tjnta populatiei orasului Budapesta ca au sosit de curand 11 cisterne cu ben;;ina grea si usciara. Distri- buirea se face prin Ministerul de Finante ungar direct eonsumatorilor cu prdtul de 1.50 lei litru de benzina grea si 1.70 lei litru de benziua usoara. ComandamenUil Trupelor Románé. Értesítés A román csapatok parancsnoksága tudomására hozza Budapest főváros lakosságának, hogy a napokban 14 cisterna nehéz és könnyű benzin érkezett. A szét­osztás a magyar pénzügyminisztérium utján történik, közvetlen a vevöközönségnek, a következő árakkal: Ne­héz benzin ára 1.50 lei literenkint, a könnyű pedig 1.70 lei literenkint. A román csapatok parancsnoksága, Comandantul Trupelor de Ocupatie Regale Románé din órásul Budapesta Constatanduse ea nelinistea provocata la intru- nirile írecute a fost provocate in mód iutentionat de anu- miti oameni platiti cári au urmarit scopuri de pólitica personala. Comandamentul ridica restrictiunea ce o pusese si face cunoscut, ca pe viitor va permit© uumai acélé intruniri pentru care se va cere aprobarea din vreme, pvezentand odata cu cererea: a) Programul intrunirei, b) . Persoanele care vor vorbi (aratand pe curt ce va vorjji fiecare), c) Locul (sala), ziua si oara intrunirei, d) Cererea sa lie facuta c.u opt zile inainte, e) Personaele care sunt respunzatoare, ca se vor respecta obligatiunile de mai sus, si ca nu se va atinge sub niei o forma drepturile natiunei si armatei románé. Comandantul Trupelor de ocupatié Regale Románé din órásul Budapesta. General ss. híosoiu. A Román hír. megszálló csapatoK parancs. noKa Budapesten Mivel megállapítást nyert az a tény, hogy a múlt alkalmakkor megtartott gyűléseken felmerült .zavargá­sokat bizonyos emberek idézték elő száut-szándékkal, akiket megfizettek, és személyes politikai érdekeket haj­szoltak, a parancsnokság felfüggeszti az eddigi szigort és tudomására hozza az érdekelteknek, hogy jövőre csak azokat az; összejöveteleket fogja engedélyezni, amelyek engedélyezésére a kérvények elég korán fognak beadatni és egyszersmind mellékelni fogják: a) A gyűlés programmját. b) Azon személyek névsorát, akik szónoklatokat fognak tartani, (külön-külön minden szónoklatnak tar­talmával) . c) A megtartandó összejövetel helyét (helyiségét), napját és óráját. d) A kérvényezést nyolc nappal előbb kell beadni. e) Azon személyek névsora, akik felelősek azért, hogy tiszteletben fognak tartatni a fenti kötelezettségek és hogy semmiféle formában nem fognak érintetni a román nép és a hadsereg jogai. A Román kir 'Megszálló Csapatok parancsnoka Budapesten. Mosoiu, s. k. tábornok. BBfWfVTOgimi'MWi'MmirefiiMWifHMiwarirw 111 mimiiiiiTlliW WWW Tessék kinyuitózkodni! Ki kell nyújtózkodni, hogy nagy le­hessen az ember. Ha úgy állsz, ahogy rendesen szoktál: kicsi vagy. Morivaüx. Hiába minden. Az ember elhatározza, hogy elmenekül' a mai időktől, könyvek — még pedig- régi, legalább egy-kétszázesztendős könyvek közé. És egy kedves, tizennyolcadik századbeli fecsegőnek a könyvében talál egy. ártatlan mondatot, ez a mondat csodálatos­képpen nem megy ki a fejéből, nyugtalanítja, kínozza . . . Igen, nyilvánvaló: akármivel foglalkozunk, a lelkünk'mélyén folyvást ugyan­az a gondolat rágódik,, öntudatlanul is erre vonatkoztatunk mindent . . . nincs menekvés. Nincs menekvés ... és helyes, hogy* igy van. Ne is legyen. Ne fordítsa senki félre a fejét ezekben a sorsdöntő órákban, mikor az élet és a halál kérdése mered elénk. Megértjük-e, mi a kötelességünk magunkkal és a világgal szemben, vállaljuk-e ezt a kötelességet vagy rögeszmékbe bódultán sülyedünk el az egész világ lenéző mosolygása közben? Soha, soha nem lett volna nagyobb szüksé­günk olyan vezérekre, akik vállal magasod­janak ki közülünk; akiket ne csak a bálvány-* építő és bálványdöntögető tömeghangulat emeljen ideig-óráig a fejünk főié, de tulajdon nagyságuk predesztináljon természetes vezető­szerepre. Ilyen vezéreink nincsenek. Van egy-kéf kiváló emberünk, de ezeket lenyűgözi 1 múlt­ban elkövetett hibáik érzése. Talán tudnának valamit tenni értünk, de természetesnek ta­lálják, hogy az uj feladatokra uj emberek valók. Maguk sem kívánnak mást, mint hogy ezeket az uj embereket, megmaradt erejükkel, tőlük telhetőén segítsék nehéz munkájukban. Az újak ... a napról-napra szereplő ne­vek ... és azok, akik helyettük szerepelhet­nének, ha véletlenül igy vagy úgy fordult volna a dolog . . . ezek között van jószán- déku, becsületes ember is — de nagyság nem akad. Gondolatban, érzésben, temperamen­tumban, szuggeráló erőben, világfelf igűsbau, politikai koncepcióban: középszerűek, közép­szerűek, középszerűek! Középszerű emberek vezetnek egjy olyan országot, mely ötesztendős fizikai és gazda­sági vérveszteségektől ugv elgyöngült, hogy csak Víz akarat és a lángész csodái önthetné­nek friss vért bele. Olyan országot, melynek megmaradt népe mesterséges izgatással egy­más ellen van lazítva és termelő munka he­lyett az egyszeri szöliősgazda dorongjával pusz­iiba kétségbeesetten, amit a jégverés még meghagyott. Olyan országot, mely egy szál inget, egy lap papírt hem tud a maga em­berségéből elkészíteni. Olyan országot, mely — mindegy most már, kiknek a hibájából — elvesztette a világ rokonszenvét és „egy ezred- évi szenvedés1' nem elég, hogy pusztán ezért életet kérhessen Sorsának uraitól: uj jogcíme­ket, új érdemeket kellene keresnie, hogy az élethez való jogát elismerjék. És most dől él. napok, hetek alatt, hogy, elismerik-e ezt a jogát. Középszerűek. Tehetünk-e ezért szemrehá­Az uj angol Kormány Lloijd George most rekonstruálta harmadszor kormányát. Politikai .jelentősége ninoseq a kormány A! szervezésének. A liberális párt régi tradícióinak képviselői nem tértek vissza és a munkáspárt poli­tikusai közül megint csak Barneg vállalt tárcát, il­letőleg ezúttal tárcanélküli miniszterséget. A válto­zások inkább adminisztratív jellegűek: a politikai minisztereket néhány fontos resszort élén szakmi­niszterek vallották fel. Az angol egyetemek tudvalévőén képviselőket •küzdenek ki az alsóházba. Ezek a mandátumok rész­ben konzervatív politikusoknak jutnak, részben tu­dósoknak. Ezért ül aránylag sók igazán jeles pro­fesszor az angol képviselők között, olyan; aki tudo­mányos munkájával és nem politikai szereplésével szerzett ismert nevet. De az már csak a véletlen já­téka volt, hogy a háború alatt két híres anatómus találkozott I.loyd George kormányában: Addison, a cambridggi és Sir Aucklaud Geddes, az edinburghi egyetem tanára. Egy ideig mind a két professzor igen harcias volt: Addison a municiós minisztériu­mot vezette. Ltoyd George utóda gyanánt és Geddss a nemzeti védelem minisztériumát, a sorozó hiva­tali. Utóbb a gazdasági leszerelés miniszterévé lett Geddes és most — a kereskedelmi hivatal eáiöksé- gét vette át. Sokkal természetesebben helyezkedett el a rekonstruált kormányban anatómus-kollégája, Addison, aki most a közegészségügyi hivatal elnöke. A kereskedelmi hivatal elnökének öccse, Eric Geddes vette át Ausíen Chamberlaintől, a nagy Joe fiától a pénzügyi tárca vezetését. A szép Chamber­lain tárcanélkiili minisztere az uj. kormánynak. A Geddes-nevet a fiatalabb, alig negyven esztendős Eric Geddes vezette be az angol politikába. Ameri­kai vasuítársulatok, majd az északnyugati vasutak igazgatója volt. Geddes a háború előtt és 1915-ben átvette az angol katonai szállítások szervezését. Nagy volt a meglepetés, amikor Lloyd George egy évvel utóbb oz^adtniralitás első lordjává nevezte ki a fiatal vasutigazgatót. De a választás szerencsésnek' bizonyult: Geddes építette ki a kereskedelmi hajózás védelmének rendszerét a búvárba jók támadásai ellen. Geddes a típusa az uj idők politikusának, aki egy gazdasági vállalat irodájából lép át az állam igazgatásának irodájába. De tradicionális pályaíu- tásu politikusoknak is jutott hely az uj kormány­ban. így például lord Montagu maradt India állam­titkára. A lord negyven esztendős ás tizennégy éve miniszter. 19Cö-ban kapott mandátumot és nyomban azután tárcát. Maníagu ugyanis a manchcs'eri her­cegek ifjabb ágához tartozik és mégis liberális pro­grammal válasZllatta írjeg magát. A liberális párt pedig sietve bebizonyította, hogy épp úgy megbe­csüli a történeti családokat, mint az alsóház jobb­oldala. A tizennégy év alatt több tárca élén fordult meg Montagu és néhány hónap -előd az ő javasla­tára adott a parlament autonómiát Indiának. Az autonómia ugyan igen szerény és a választói jog gyakorlásának kellékei nagyon exkluzívak, de azért sokan tulmerésznek tartották a javaslatot. De Mon­tagu nagyon nyomatékos érveket hozott fel az au­tonómia mellett. Többek között azt is említette, hogy egyes, az angolok által csak ellenőrzött és nem kormányzott indiai fejedelemségekben a gye­rekek nyolcvun-kilcncven százaléka jár iskolába, inig például Bengá/iában a fiz százalékot sem éri el az iskolalátogató gyerekek száma. Az elemi iskolák kiépítésében Anglia odahaza’ is sokáig nagyon konzervatív volt. Mikor Fischer professzor, a sheffieldi egyetem kancellára lépett a közoktatásügyi hivatal élére: még sok reform­terv várt megvalósításra. És Fischer háború köz­ben kezdte meg reform-munkáját. Fischer Angliának egyik legkiválóbb történeti essav-istája.. A legfőbb szempontok kiragadása és megvilágítása, a nágv összefüggések tiszta rajza ad kivételes értéket Fischer essay-inek. Napóleon­ról írott kis könyve alig kétszáz oldalon foglalja össze Bonaparte tábornok egész pályafutását és mélyebben tárja fel a problematikus pontokat, mint nem cgv filológiai szőrszálhasogatással ki­dolgozott nagy monográfia. A stílus könnyed ele­ganciájában és plasztikus tisztaságában a nagy angol e.-sav-islák tanítványa Fischer. de alapossá­gán. az eredeti történeti források kultuszán meglátszik a göttingai egyetem tanítványa; Még egv finom Utlerám gentleman ül az angol kormányban:- Prothero. a földművelésügyi hiva­tal elnöke, aki egv lipom tanulmányt irt Byron­ról és nagy gonddal adott ki régi levelezéseket Emellett azonban nagyon komolyan foglalkozott prothero az agrártörténettel is. Kivált a Pioneers and Progress of English Aaricultare igazán szép könvv, azoknak is, akik nem érdek­lődnék különben a mezőgazdasági kultúra fejlődé* sének lépcsőfokai iráni- Főleg a XVIII. század an­gol nagybirtokosairól beszél itt Prothero. azok­ról. akik politizálás helyett gazdálkodtak és kiépí­tették a racionális mezőgazdasági nagyüzemet és at intenzív mezőgazdaság módszereit. Egv darab kul­túrtörténetet rajzol meg Prothero, gyönyörű de-

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents