Világ, 1919. december (10. évfolyam, 149-173. szám)

1919-12-02 / 149. szám

~ 1919. december *3. Kedd iékos részletek bizonyára nem érdeklik önö­ket, tisztelt választóim, mint pl. talán az sem, hogy mit tettem vagy nem tettem a tűrhetet­len drágaság leküzdésére, stb. stb. Engedjék meg, hogy e beszámolóm alap­ján újólag az önök bizalmát kérjem a ma­gam politikai útjához; engedjék meg, hogy abban a tudatban folytathassam eddigi parla­menti működésemet, hogy az mindenben har­monikusan azonos az önök politikai felfogá­sával és mindenben követi a józanság és nz önök érdekeinek kivánalmait. Engedjék meg, hogy az elkövetkező választási harcban én vi- hessem diadalra az önök zászlaját, amelyen öntudatos büszkeséggel ott ragyog a felírás; a nemzet újjászületése.­ft pártok ni csoportosulása A politika eseményei (A Világ/tudósítójától.) A nemzeti párt megbi- foílai ma folytatták fúziós tárgyalásaikat a munka­párttal. .y'ne.mzcti párt részéről a megbeszéléseken E. Abrdnám Dezső, Dingha Béla, Kmelty Károly, Lé/ay/rimö és Bariba Albert vettek részt. A munka­pártot Lukács László, báró Ghillány Imre, gróf Wenckhcim László, báró Percnyi Zsgimond, báró Kürtiig Lajos cs Ráday Gedeon képviselték. Mind­két oidaion hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások ked­vező mederbe terelődtek és remélik, hogy Mán már holnap vagy holnapután be is fejeződnek. A mai nap folyamán általános elvi alapon tár­gyaltak, de itt kitűnt, hogy a két párt programmja teljes egészében fedi egymást. A mai tárgyaláso­kon személyi kérdések konkrét formában nem me­rüllek fel. A nemzeti párt kiküldöttei követeléseiket a munkapártiak kérésére írásba foglalták és ezt. hol­nap nyújtják át. Értesüléseink szerint különben ezekkel a tár­gyalásokkal függ össze Lovásiynnk a békedelcgá- cióban való részvételre történt felkérése, A létrejövő uj párt kétségtelenül erős ellenfele lesz a keresztény nemzeti egyesülés pártjának a vá­lasztásokon. Súlyosbítja ezt a helyzetei az, hogy a bár szintén keresztény alapon szervezkedő kisgazda­ság szintén különállóan vesz részt a választásokon. A miniszterelnök tárgyalása a szociál­demokratákkal A ma délután 6 órára összehívott miniszter- tanács .elmaradt. Ehelyett Huszár Károly minlsz­fczinszerüséget. Első önállóbb müve éppen a Rózsa volt, melyet 1840. nov. 30-ikán adlak elő először a Nemzeti Színházban. A darab tizenöt előadást ért és 1856-ban újították tel először. Ekkor már csak egyszer játszották. A Rózsa azóta, lekerült a műsor­ról. A hosszú pihenés azonban, azt hiszem, csak használt neki. Most mint régi színi é'etünk egyik legszebb emléke támadt fel. * Szigligeti ózonban a magyarosodé pcsli polgár­ságot nem történelmi vig,játékaival, hanem a nép­színművel hódította meg. Könnyű ellágyulások, zenés betétek és dalok, a mát éideklő kérdések érin­tése és magyar levegő, ez kellett a még bizonyos mértekig kiskorú pesti színházi közönségnek s a népszínmű mindezt tudta adni. Szigligeti első nép­színműve, a Szökött katona, egy csapásra kedvelné telte a Nemzeti Színházat s magát a szerzőt is a közönség előtt. A harc, mely idáig a német és a magyar színház között folyt, eldőli végérvényesen ez utóbbi javára. Elég csak az egykorú lapokat forgatni, hogy meggyőződést szerezzünk arról az eddig példátlan sikerről, mit a Szökött katona eléri. A Pesti Divatlap 1844-iki első számában olvassuk a kővetkezőket: ,,Nemzeti színpadunk az újév beáll­tával a Szökött katonával nyílta toll meg. Közön­ség a jeles darabnak bár tizenegyedszeri előadásán, még mindig folyvást tetemes számmal. A színház ki van világítva, s a páholyok egy-egy bokrétával felékitve, s mi több a nemzeti bárom színekkel nyomtattatott színházi cédulákon: egy csinos boldog újévi kívánat fogadó a belépőt." Ugyanerről az előadásról a Honderű igy ir: „Színre került a katona, minden zugában annyira telt ház előtt, hogy mozdulni is lehetetlen vala- Öröm volt hallani a sok idegenajkunkat, mily részvéttel magyaráztatták maguknak ismerőik ál­tal a szinpadon történők vagy tetszetősebb monda­tok értelmét, meglátni a részvét könnyeit, a Szökött katona sorsa által annyi szép szemekben csillo­gókat". Nem egy forró vagy ünnepélyes esetnek volt diadala egy-egy Szigligeti-népszínmű a Nemzeti Szin­terelnök Peger Karoly népjóléti miniszterrel, Mia- kits Ferenc államtitkárra; folytatóit tárgyalásokat a szociáldemokratáknak a cenzúra kezelésére, a gyülekezési, sajtó és általában a választási mozgal­mak szabadságára irányuló követeléseiről. Ezen a tanácskozáson a szociáldemokrata párt részéről farkas István, Bíró Dezső és Kabók vetlek részt. E tárgyban különben holnap délután minisztertanács lesz, amelyen Peyer népjóléti miniszter előterjesz­tésére az internáltak és a munkanélküliek ügyével is foglalkornak. A kisgazdái! külön vesznek részt a válasz­tásban A két kisgazdapárt egyesülésének politikai kö­rökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az egye­sült kisgazda- és föídraives párt ugyanis önállóan picgy bele a választási küzdelembe és remélik —- amint ezt különben Rubinek földművelésügyi mi­niszter és nagyatádi Szabó Islván Kecskeméten ki is jelentették — hogy nagy többségben fognak be­jutni a nemzetgyűlésbe. A kisgazdák a vidéki kerü­letekben, ahol többségben érzik magukat, ellenje­lölteket fognak állítani a keresztény egyesülés párt­jának. ami az utóbbiban jogos aggodalmat éb­reszt a választások kimenetele iránt. A keresztény egyesülés pártja különben már felismerte a kis­gazdapártok egységes fellépéséből származó ve­szélyeket s ezért fokozott mértekben lát a választások előkészítéséhez, ami azonban a kisgazdák szerint nem befolyásolhatja az eredményt. A kisgazdák egy pártba való tömörülése annál váratlanabbul érte a keresztény egyesülés pártját, mert a koncentrációs kabinet megalakítása előtt abban reménykedtek, hogy sokorópátkai Szabó István pártjának man­dátumai a keresztény egyesülés pártjának táborát fogják erősíteni. A megváltozott helyzet mim!-ricsetre nagyban rontott a keresztény egyesülés pártjának győzelmi esélyein. A demokrata párt készülődése a válasz­tásokra ' Vasárnap » VII. kerület XIV. választókerületének polgárai az Erzsébet városi Demokrata Körben népes pártértekezletet tartottak, amelyen Ugrón Gábort jelöl­ték képviselőnek. Ezután a pártértckezlet nagyobb kül­döttséget menesztett Ugrón Gáborhoz, aki kijelentette, hogy a. felajánlott képviselő jelöltséget elfogadja. A Liget-klubban ma délelőtt Czettcl Oyuia elnök­sége alatt több mint ezer választópolgár részvételével értekezlet volt, melyen a. XVI. választókerület képviselő- jelöltségét Róna. Sándor indítványára, egyhangú lelke­sedéssel dr. Márkus Jenő volt városi tanácsnoknak házban. A Két pisztoly, a Cigány, a Csikós. üúnd feledhetetlen színpadi alkotásokra adlak alkalmat színészeinknek, kiknek egykor előadásaikban apá­ink és nagyapáink gyönyörködlek. A népszínmű és a történelmi dráma volt az, melyen keresztül jó- és balidőkben Szigligeti lelkesítő vagy felejtető megindulásokba leginkább tudta ragadni közönsé­günket. Ezért nem csupán színmüvek ezek, hanem életűd és forrásai a nemzeti léleknek, megélt han­gulatok, melyek már örökké öröklődnek az eljö­vendő generációk érzelmi életében. II. Rákóczi Fe­renc fogságá t 1849-ben. az elnyomatás legszomo- rubb napjaiban adta a Nemzeti Színház. Kossuth Hírlapja e szavakkal emlékezik meg az előadásról: ,.Mi köszönetét mondunk Szigligeti urnák, hogy éppen most jön darabjával s napi fáradalmaink uíűn, mulatságra szánt pár órácskánkat arra hasz­nálja fel, hogy felzaklassa ereinkben a vért s em­lékezni tanítván bennünket, e’.őkúsziisen a jövő­höz." Köny tolult mindenkinek szemébe, mikor a színpadról e szavak hallatszottak le; „Oh. Isteni Hiszen nekünk nincs hazánk! . . , Csak a szabadnak van hazája! • , — * E szomorú időkben irta Szigligeti a legjobb magyar bohózatok a Lilionifit. Ebben nem követi egy kritikusának utasításait' sem. nem lebeg előtte semmiféle külföldi példa, egyszerűen csak önma­gái adja és olyan emberekéi, akiket szeret és úgy, ahogy 6 látja ökel. játékos temperamentuma frisses­séget és elevenséget lúd adni az egész darabnak. első szótól az utolsóig. A vígjáték és különösen a bohózat felelt meg legjobban az ö művészi szemlé­letének. Úgyszólván egész éleiét a színpadon töl­tötte s főleg a kulisszák mögött. Az előtérben sza­való. pathetikus hősöknek cs történeteknek mindig S/eme előtt volt a visszája. Ezt a kettős tálás!: a gesztust és annak titkos rugóját, a szót és u mö­götte levő rejtett gondolatot átvitte az elet szem­léletére is. Mosolygott akkor, mikor mások boszan- kodt-ak valamin és kacagott ott. hol mások dü­höngtek. Lelke derűsen tükrözte vissza a minden­napi élet kuszáit, kínos vergődéseit s akik hozzá ajánlották fel. Márkus Jenő a jelölést elfogadta és zajos tetszéssel fogadott beszédében kijelentette, hogy a ke­resztény nemzeti demokrácia politikáját követi. — Magyarország — ugytnond — ezer éves alkotmá­nyánál, történelmi hagyományainál fogva keresztény őr­ssé" és az uj Magyarországot is keresztény alapon kell felépíteni. Kívánom azt a keresztény Magyarországot, amely a Krisztusi szeretet elvén épül fej, ahol az em­bert, mint embertársat becsülik s ahol nem türelmei.- lenséggol, nem felekezeti .viszáiykodással, hanem meg­értéssel, az erény hirdetésével és gyakorlásával óhajt­ják kiépíteni a keresztéuy erkölcsöt és világnézetit. Hirdetem a magyar nemzeti eszmének izzó szeretetéi, a magyar szent koronának nemsetfentártó erejét cs Ma­gyarország termetéhez való törhetetlen ragaszkodásun­kat. Hirdetem a demokráciát, a szabadéivüíéget. Kos­suthnak, Széchenyinek, Eötvösnek Magyarországát; a jogegyenlőséget és szabadságot, neuizetfentarló osztá­lyoknak szeretetét s a szociális haladást. A XV. (fő.) választókerület nemzeti demokrata pártja f. hó 30-án az Andrássy-kávébázban megtartott igen népes értekezletén Vass Károly asztalos mester ajánlatára- dr. Kiss Ferenc ny. kerületi elöljárót a ke­rület nemzetgyűlési képviselőjének jelölte. Az egyesült Kisgazdapárt zászlóbontása Rubinek Gyula proQrammbcszcdc, Az egyesült kisgazda és i'öldraivespárt vasárnap bontotta ki zászlaját Kecskeméten, amit eddig a román megszállás miatt nem tehetett meg és ugyanekkor Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, a varos kép­viselőjelöltje, programmbeszédet mondott, llubineket és két gazdaminiszter-társát, rendkívül nagy lelkesedéssel fogadták a Dunántúlon. Útjuk valóságos diadalut volt. Minden állomáson lengő zászlókkal, cigányzenével, vi­rággal, bynanusazal várták a kisgazdák és földmivesek. Kecsekeméten Jlajthényi Béla polgármester lelkes sza­vakkal' köszöntötte Rubinek Gyula minisztert, aki vála­szában azt a. biztos reményét' hangoztatta, hogy az Egyesült- Kisgazda- és Fötdmivespárt nagy többségre fog jutni a választásokon. A vendégek és a fogadásra megjelent előkelőségek hosszú kocsisoron lovas bandérium kísérete mellett ro­bogtak be a városba. Az ut elején viragdiszes diadal­kapu fogadta az érkezőket. A bevonulás után nyomban kezdetét vette a népgyülés, amelyen Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter tetezéétől és helyesléstől ki­sérve mondotta el programmbeszédet: — Tisztéit Polgártársak! —: mondotta a többi kö­zött. — Zászlót bontani jöttem ide. Zászlót, amelynek hívei megszaporodtak, mert a magyar gazdaközönség vezérei egyesültek alatta. A kisgazda, a földmivelőosz- tály vezérei belátták, hogy hazafias kötelességük egy és ugyanazon lobogó alatt egyesülni Magyarország jövő boldogulásának érdekében. Lehet, hogy kénytelenek le­szünk elfogadni egy békét, amelyet erőszakkal reánk kényszerítenek, de nyiltan megmondjuk már előre, hogy mink Magyarország integritásából ialpaJattnyit sem fo­gunk engedni. Ha az entente megsérti a nemzeti ér­zést, semmibe veszi a hazafias érzést, lábbal tiporja gazdasági érdekeinket, vájjon van-e olyan hitvány em­ber, aki egy olyan békék: bele tudna nyugodni?! Mi igenis ki akarjuk küszöbölni a háborút, de csak a lehe­tőségek határán belül, vissza, akarjuk szorítani a tőke hatalmát, de nem kommunizálunk. — A társadalmi harcokat sohasem lehet kikerülni, jártak iskolába, megtanulták tőle, hogy az egész világ ránk mosolyog, ha mi mosolylyial ajkunkon megyünk elébe ... A Mama. Nőuralom, Fenn üt ernyő, nincsen kas legsikerültebb alkotásai ennek a humoros szemléletnek. _ • _. Szigligeti színdarabjai a magyar kritikának majd félszázadon keresztül legkiadósabb anyagai képezték. Bajzától, Vörösmartylól és Szontaglitól kezdve egészen Péterig Jenőig nem volt egyetlen egy nevesebb kritikusunk sem, ki ne lett volna per-* lekedesben véle és ne adóit volna neki tanácsot arra nézve, hogy miként írhatna i6 színdarabot. Leghevesebb vitái Salamon Ferenccel voltak és leg­kitarlóbb. léginél lányosabb kritikusa Gyulai Pál volt. Termékenysége és sikerei nem csoda, ha fél* tékenységet keltettek itt-otl. Több mint szál da­rabját adták elő s ezek közül nem egy meghaladta a száz előadást, ami régen nagy szó volt. Huszon­egy müve nyert pályadi.iat, ami maga löbbet less ki kél ezerkétszáz aranynál. De ha mások féllékenyek is voltak rá. ő maga a legszívesebb támogatásban része- sitetl minden felbukkanó tehetséget. Több darabja bukott meib mint három más szinmüirónak össz- müvei együttvéve, de ez egy cseppet sem velfc el a kedvéi. Maga a termékenység volt ő, válogatás és skrupulus nélkül való erő. iónok és rossznak egyaránt a bőségszaruja. Nem egy darabját lefordították németre is, sőt a Cigány-1 finnül is játszották a helsingforsi szín­házban, „Mustalamen" címen. Színnvei .1. fordí­tásában. Mindezeknek a pontos összeállítása még db is hiányzik, minthogy nem akadt irodalom tör­ténetíró, ki megírta volna Szigligeti életéi. _, * Rem élhetőleg a Rózsa felelevcnilésc hozzá fog járulni ahhoz, hogy a színházak Szigligetit újra telve/,vők műsoraikra- Legalább is harminc olyan darabja van, melyet ma is el lehet és el kell játszani. Bizonyos, hogy a közönség, melynek egy­kor bálványa volt Szigligeti, ma is meg fogja ta­lálni vele a kapcsolatot, Tndex, VILÁG

Next

/
Thumbnails
Contents