Világ, 1919. december (10. évfolyam, 149-173. szám)

1919-12-02 / 149. szám

Kedd VILÁG 1919. december 2. 3 nei't az természetes folyamat. Azonban egyik osztály.éf- réiiyestijése sem szabad, hogy a másik osztály kárával ’árjon. -Íz állandó társadalmi és gazdasági küzdelemben' ’Oy nagy kiegyenlítő foglalkozás van és ez a kisgazdáké. tíz az az osztály-, amely a nemzet gerincét alkotja. Ami irogramnomk elsősorban az, hogy ezt. az osztályt anyagi­lag felvirágoztassuk,, gyarapítsák és. szaporítsuk. És mi- itán a kisgazda osztály szaporítása, sok vidéken másként sem megy, mint-csak úgy, ha. a kormány a kisajátítás jogával éj, a kormány megdönthetetlen programmpontja, Iqgy a kivel játitás, jogát törvénybe iktatja. t Magyar bözóposzláh; posztulóban van. Gondoskodnunk kell ar­ról, hogy az evolúció réyén újabb' rétegek emelkedjetek ti a kisgazdaosztály köréből, amelyek ei tudják végezni i középosztályt"terhelő' társadalmi kötelezettségekét’. — zsidókérdésről szólva, a miniszter a követke- löket mgüdotta: — A zsidóság tulhatalma ellen vem feUzavnl-'kal kell küzdeni, kancin először iiri.ézincnyc\kvl, násod-a'ar pedig munkával és szorgalommal.' takarékos- tággal -és élelmességgel. Aki becsületes módon dolgozik, szt nem Ítélik cl, bármilyen nemzetiségű vagy fajú le­gyen. , . . .- A miniszter beszédet a közönség zajos tetszéssel logadta. 1 Utána sokorópátkai Szabó István szólalt fel, aki hangoztatta, hogy itt az idő helyrehozni azt, amit a li­beralizmus lerombolt. Nagyatádi B.vpbó István közélelmezési miniszter azt a biztos reményét fejezte ki, hogy az egyesült kis­gazda és földmivesp&rt mint többségi párt fog kikerülni i,választásból. Magyarország csak úgy tudja rettenetes terheit elbírni, ha itt igazságos földosztás lesz.' 'Nem akarnak ingyen földet, mag fogják fizetni, amit kisajá­títanak, de a földre a népnek szüksége van. Olá.h Dániel volt miniszter a keresztény nemzeti egyesülés pártjának képviseletében üdvözölte a földmi* vclcsügyi minisztert. Patacsi Dénes- államtitkár a termelő, fogyasztó, ér­tékesítő és hitelszövetkezetek megalapításának a szüksé­gességére mutatott rá. Délben' társasebéd volt, a délután folyamán pedig Ilubiiiek Gyula miniszter küldöttségeket fogadott a vá­rosházán. , A miniszter és kísérete este tíz órakor utazott visz- sza Budapestre. Bandholtz tábornok a miniszterelnöknél Bandholts tábornok, az Amerikai Egyesült-Államok budapesti .katonai:.missziójának vezetője, ma délben Shcldon vezérkari ezredes kíséretében fiiegjelent a mi­niszterelnökségen. hogy hivatalos látogatást légyen Hu­szár Károly 'miniszterelnöknél, egyúttal viszonzásául an­nak a látogatásnak^ amelyet a magyar miniszterelnök iiivatalhalépéjsc után az amerikai tábornoknál tett. A mi­niszterelnöki fögadótereui ‘ előcsarnokában dr. Bárczy* István miniszteri, tanácsos fogadta a tábornokot és ve­zette a. gobelin-terembe, ahol a találkozás lefolyt.. Az amerikai tábornok egy félórát töltött a miniszterelnök­ségen cs a miniszterelnökkel folytatott beszélgetésében meleg és szives .érdeklődést mutatott Magyart mág ak­tuális problémái iránt. Llotjd Gfaráé az anaj^farlamentbeS nyilatko- íxttt a riv' nt faAz ui magyar kormányról beszélt, amelynek az entenle kívánságai szerint való megalakulása legfontosabb lépese • a békéhez való közeledésnek. Ezenkívül még egy nagy.fonlosságu eseménye van a béke üsvéaek. bennünket- azért' kiváltképpen érdeklő, mert. közvetlen szomszédainknak, a romá­noknak és az cntcntc-nak differenciáivá] vannak kapcsolatban. Két híradásunk is beszámol rélfi, bogv a legfőbb tanács ismét fpfflaikozott ezeknek az .ellentéteknek ügyével ,s elhatározta, hogy a nyilvá­nosság számára k'özzítbszi a legutóbb 'Romániához intézett jegyzékei. Ezzel szemben ecy későbbi táv-_ irat arról számol be, hogy a román királu üzenetet küldött a francia köztársaság elnökének, az, anno! és olasz királynak s ez üzenet következtében a jegy­zék közzététele elmarad- Lehel, hogy a román király üzenete ez ellentétek elsimítására valóban módot ta­lált. de ázás lehetséges, hegy á legtöbb tanács e ki­rályi üzenetre csak elhalasztotta a Jegyzék közlését 6 újra tárgyalás alá veszi a felmerült problémákat. üoyá George a magyar bélíetárgyalásoHról Amsterdam, december 1. A Nieuive Rótta- l damsehe Couu/nt jelenti Londonból; Lloijd George kijelentette/íz alsóháziján, hogy a szövetségesek inár ióijj/fic át akartál: adni a bckcjcltételckct Ma- fmf&iszagnak, de- eddig nem volt olyan kormá­nya, amely az országot kénviselte volna. }!ost végre az összes pártokból álló kormány alakult, amely választlatni fog cs oárhalö, hogy ez lesz az első lépés a gyors béke felé. Llovd George kijelen­tene továbbá, hogy az angol kormány nem r.yuj- tcü hitelt Németországnak és arról sincs tudomása,' hogy más kormány Németországnak hitelt nyújtóit .volna. Puccs a szeheni Kormányzótanács ellen ; A Magyar Távirati Iroda jelenti: Nagyszebenben e mull hő 21 -ike körül magyarok, szászok és To­jnátok az erdélyi ■*'kormányzótanács ellen.-(Göncitál Pír jgyeit) p inptot rendezlek. Lz alkalomból a je­lenlegi erdélyi kormányzótanácsot elmozditottnak 4 jelenteitek ki és egy újat neveztek ki helyébe. A puccs azon körülményből indult ki, hegy o letett kormányzótanács az annexió mellett volt. mis sz U.i önálló Erdélyi kíván és minden annexiós gon­dolattól távol áll. A román királyi kormányzat erre Nagyszebenben kihirdette a: ostromállapotot és a puccs résztvevőit elfogatta. Jellemző hogy, az erdélyi román papság nem­csak hogy akiive résztvett a pucesban, hanem u- rekt reze lőszerénél játszott benne és nyíltan kije­lentette, hogy minden annciiöt ellenez. A magyar bélié Ellentéted Románia, ^ az entente Közúti — A román Király levele /Sománia ügye a legfőbb tanács előtt / Pátié, november 30. A legfőbb tanács ma a ( Románia és a szövetségesek kjjzöft fölmerült üc- \ hézségekk^j^Wgíűlkpz >11. : valamint Románia belső itsfcft&BSéVmT. amelyre nézve Bukaveslből 'jelentések érkeztek. 'A legfőbb tanács elhatározta, hogy hol- itap nyilvánosságra hozza ct -2 í-én Romániához in- ■ tézstt jegyzék szószerinti szövegét. A román Király üzenete miatt elmarad a jegyzőül. Közzététele Paris, november ,3fi. A rupyin király u jranda köztársasági elnökhözi a: angol királyhoz és az olasz} királyhoz ifzeneiét küldött, amelylvcl a legfelső!)# tanács tegnapi ülésén foglalkozóit:-Az üzenet tártai-^ mű! nem hozták nyilvánosságra, de elmarad a sző­\ . . • vétség esek ■ Romániához intézett fegyzékenek a közzé­tétele is, amit eredetileg4 tervezlek. ^eraán Sárga* vagy Söld Könyv f'agtjbecskerék, november 30. (Laibachi táv­irati* iroda.)' A román lapok jelentése szerint, a ro- muitÁvorumá**íuesközelebb Sárga- vagy Zöldkönyvet ad ki S'“IfUban ismerteti- azokat a nézeieltéréseket; amelyek Románja és .a párisi békekonferencia kö­zölt -felmerültek. Erdély, BuHovina és Besszarábia Képvise* löineK egyesülése Kolozsvárról Írják: A bukaresti .idever’Jl.Romá­nia belügyi hélyzitéVöl cs alakulásáról a kivetkező­ket írja: -Alapos• tájékoztatás után módunkban van követkcztéíést vonni arra nézve,' milyen irányban történik a politikai kibontakozás és hogyan 'szüníel- Iieiő meg a jelenicni krízis. Az erdélyi blokk m'nd.ez* ideig egységes, vezetője Mánia Gyula. Csaknem bizo­nyos. hogy az erdélyiek és-a beszarábiaiak közöli létrejön a megállapodás és a bukovinaiak is hozzá­juk csatlakoznak. Ez a blokk igen erős lesz. Az uj konnúny leendő elnökéül elsősorban Maniu Gyulát, az erdélvi kormányzótanács 'elnökéi emlegetik. A román megszállás emíélfei A romi noku-'megszabás ideje alatt Tokaj vi­dékéről hjDtr-trrftu 24.000 hektoliter bort vittek ma­gukkal. A románok kivonulása óla Tokajon kar­dia tatom farija finn a rendeb A kormánybiztos je­lentene ez entente képviseXiirek a visszavonulás törül', történt dolgokat; amire Tokajban nyomban égy francia őrnagy és egy olasz ezredes szállott ki. Tegnap érkezett meg a bizottság és rögbin megtar­tották, a helyszíili szemlél. Hasonló' jelentés érkezik Miskolcról is. Mikor a románok megvetették lábuk: 1 a diósgyőri vas­gyáriját, első dolguk volt. hogy egymásután" szerel­lek le a gyár drága' gépeit. A rablóit holmikkal .megrakod vaggonok hosszú vőnatsorokat tettek ki. A zsákmányvónatok heteken át vesztegellek a mis­kolci pályaudvarom, mindenki azl hitte, hogy az eniir.Ie nem engedi elszállítani. A románok azonban cselhez' folyamodlak. At- feslcjlék a vasul!, kocsikat és idegén vasutak jé'zé- sévcj látták d a vaggölíükaf, noha ez az eljárás , a nemzetközi \rfsuti: cgydznren'yBé . ütközik. ''--Közel százmillió érieket szerellek: le. dé néni juthattak vele messzire. A Ganz-gyár igazgatósága íigyelmez- A tette az angolokat, akiknek brassói ellenőrző bi­zottsága ügyelni fog arra, hogy a gépeket ne szál­líthassák ki Romániába. A zsákmány Vonatok ez idő szerint a szájat—nagyváradi vasúti vonal állo­másain vesztegelnek. Alapos a remény, hogy a gé­peket sikerülni fog visszaszerezni. . Sic George ClerK Szombathelyen és Sopronban ? Azt az értesülést kaptuk ma. hogy Sir Georgé CiprA- meglátogatta Sopront, és Szombathelyi, hogy a helyszínén győződjék meg arról, . hogy Nyugat- magyarors'zág hova akar tartozni. Kérdést intéztünk' ez ügyben a külügyminiszté­riumhoz, ahol azt a feleletet nyertük, hogy tudomá­suk .szerint Sir George. Clerk foglalkozott ak utazás tervével, de nincs ér lesülésük, róla, hogy tényleg cl- utazott-c Nyugatmagyarországbaj „Nem hiszem, hogy Nyugaímagyarországot elszaKithatjáK íőiünK“ : —-----*** Huszár Károly nyilatkozata. A Neue Freic Presse kimerítő nyilatkozatot kö« zöl Ilus-úr Károly miniszterelnöktől, aki többek kö­zött ezeket mondotta:' — Az osztrákok, egyrésze azt hiszi, hogy a .szó- banforgó 'terület egész Bécset élelmezni tudja. Bor­zasztóan csalódik az, aki ezt hiszi. Az'Ausztriának iíclt Nyug-atmagyárórszág csakis gazdasági vesztesé­get.-jelentene Ausztriának. IlisZén Magyarország .szá­mára is olyan területet jeíent, amelyet más vidékről kell-élelmezhi. Nyugatmagyarbrszág elszakitásáról beszélni lehetett mindaddig, amig az idegennyelvü nemzetiségeket, amelyek nem magyarnyelvüek, >a- gaikban és kultúrájukban visszaszorították. Kormá­nyom azonban az ország minden nemzetiségének jo­gait tiszteiéiben fogja tartani. Nem hiszem, hogy Nyugat magyar arszáejot elszakítják vagy elszakíthat­ják, tőlünk. Sem Ausztriának, sem Magyarországnak nem érdeke ez; de nem érdeke Európának sem. A kommunista-vezérek kiadatásának ügyében a miniszterelnök többek között ezeket mondottat — Semmi kétségem sincs aziránt, hogy -Ausztr a ebben a kérdésben a törvényesség cdapján áll és ki­záróléig ’a ■ ’oilágfelfogás. követélményeitől uezérclteti mayái- pdjesen fölöslegesnek tartom, hogy az ellen­tétek csiráját keressük ebben a kérdésben. A francia misszió vezetője Magyarországról A I’eslfifr’^foyd vasárnapi száma beszélgetést . l>iMi<iiTf‘l~‘ff*ni rr-n- Graziani tábornokkal, a budapesti francia katonai misszió vezetőjével. Graziani tá­bornok nyilatkozatainak tartalma a következő: Párisi, információ; jzerint--az entente kinyomta­tott ké*z bc-kcszerzöiiésíel várja a magyar békcüelégációt S mihelyt a delegáció tagjai megérkeznek Parisba, azon­nal megkapják a békefeltételeket. A békefeltételek meg-. szövegezésénél. két alapelv volt irányadó; a népek ön* .rendelkezési joga .és- a kártérítés1 kötelezettsége. Francia* ország és Magyarország'között 1 lehetséges a gazdásági közeledés. Egyelőre a francia tökére otthon van szükség. Franciaországnak-nincs oka barátságtalan politikát foly­tatni Magyarországgal szemben. Kijelentette. Graziani tábornok. azt is, hogy a budapesti entcnte-missziök egy* előre továbbra is Magyarországban maradnak. Figyelem­mel fogják kísérni a. politikai kérdéseketKis, de remél­hető, hogy az uj kormány megalakulása folytán nem igen lesz alkalmuk beavatkozni a politikai kérdésekbe. Figyelemmel fogják kísérni továbbá a közélelmezés kér­déseit is. . A tábornok személyes véleménye szerint a demar­kációs, vonalak túlnyomó részben nem igen fognak eltérni a végleges ' határoktól. Tehát Arad, Temesvár, Szatmar valószínűleg a románoké lesz. Nagyvárad is keletre esik az 1SÍ9. júniusában megállapított demarkációs vonaltól, A b-yugaUMugyarországra vonatkozó döntés csak ügy volna megváltoztatható, ha a saiüt-gormaini szerződés "27. cikkét megváltoztatnák, amely az osztrák köztársa­ság határait megállapítja. A csehe-K Sátoraljaújhelyen Jelcnlellük már, hogy néhány napja egy cseH ezredes lovagol'; he tiizlikarával Sátoraljaújhelyre és kijelentette, hogy a csehek a város! megszállják. A csehek az egész várost nem merték mcgszállani, csakis a főutcát tartják megszállva. Szerintük a fő* uica a demarkációs vonal. Sátoraljaújhelyre szom-1 balon reggel 9 órakor érkezeti meg Troixmont fran­cia őrnagy és egy o'-asz tábornok. A misszió tagjai átmentek a cschekhcr,. akik a Rongy*a patakon tűi tartják megszállva a várost. A csehekkel való tár­gyalás után -'.'délután négy órakor megszemlélték s sáíoraljaujhelyi karhatalmai, amelyet e.'ég erősnek találtak a város rendjének fenniariására. A francia őrnagy beszedet inlczeit a karhatalomhoz, amelyben kijelentene, hogy reájuk egy feladat vár: a rend fenntartása," Az entenle-fiszlek Budapestre utaznak, -hegy a cseheknek a város megszállására vonatkozó igényeit elintézzék és pedig ol'yan formában, hogy a cseheknek a varosból ki kelljen vonulniok*'

Next

/
Thumbnails
Contents