Világ, 1919. december (10. évfolyam, 149-173. szám)

1919-12-02 / 149. szám

Kedd net­t az természetes folyamat. Azonban egyik osztály­ ér­­vén­yesü­lése sem szabad, hogy a másik osztály kárával járjon. -Az állandó társadalmi és gazdasági küzdelemben e egy nagy kiegyenlítő foglalkozás van és ez a kisgazdáké, tíz az az osztály­, amely a nemzet gerincét alkotja. Ami programnounk elsősorban az, hogy ezt­ az osztályt anyagi­lag felvirágoztassuk,, gyarapítsák és­ szaporítsuk. És mi­­után a kisgazda osztály szaporítása, sok vidéken másként sem megy, mint­ csak úgy, ha­ a kormány a kisajátítás jogával él, a kormány megdönthetetlen programmpontja, h­gy a kivel játszás, jogát törvénybe iktatja.­­ Magyar Középosztál­ posztulóban van. Gondoskodnunk kell ar­ról, hogy az evolúció révén újabb­ rétegek emelkedjenek ki a kisgazdaosztály köréből, amelyek el tudják végezni a középosztályt"terhelő" társadalmi kötelezettségeket’. — zsidókérdésről szólva, a miniszter a követke­­zőket mondotta: — A zsidóság tulhatalma ellen vem felzaval-'kal kell küzdeni, hanem­ először innt­ézm­ényekkel, násod­a'al pedig munkával és szorgalommal,­ takarékos­­sággal­­és élelmességgel. Aki becsületes módon dolgozik, azt nem ítélik el, bármilyen nemzetiségű vagy fajú le­gyen. . . . . - A miniszter beszédét a közönség zajos tetszéssel fogadta.­­ Utána sokorópátkai Szabó István szólalt fel, aki hangoztatta, hogy itt az idő helyrehozni azt, amit a li­beralizmus lerombolt. Nagyatádi B.Bobó István közélelmezési miniszter azt a biztos reményét fejezte ki, hogy az egyesült kis­gazda és földmivespárt mint többségi párt fog kikerülni­­,választásból. Magyarország csak úgy tudja rettenetes terheit elbírni, ha itt igazságos földosztás lesz.' 'Nem akarnak ingyen földet, meg fogják fizetni, amit kisajá­títanak, de a földre a népnek szüksége van. Olá­h Dániel volt miniszter a keresztény nemzeti egyesülés pártjának képviseletében üdvözölte a földmi­­velésügyi minisztert. Patacsi Dénes­ államtitkár a termelő, fogyasztó, ér­tékesítő és hitelszövetkezetek megalapításának a szüksé­gességére mutatott rá. Délben­ társasebéd volt, a délután folyamán pedig Slubin­ek Gyula miniszter küldöttségeket fogadott a vá­rosházán. . A miniszter és kísérete este tíz órakor utazott visz­­sza Budapestre. Bandholtz tábornok a miniszterelnöknél Bandholtz tábornok, az Amerikai Egyesült­ Államok budapesti­­katonai,­missziójának vezetője, ma délben Sheldon vezérkari ezredes kíséretében is megjelent a mi­niszterelnökségen, hogy hivatalos látogatást tegyen Hu­szár Károly­­miniszterelnöknél, egyúttal viszonzásául an­nak a látogatásnak, amelyet a magyar miniszterelnök h­ivatalbalépé­se után az amerikai tábornoknál tett. A mi­niszterelnöki fogadóteremi­s előcsarnokában dr. Bárczy­ István miniszteri, tanácsos fogadta a tábornokot és ve­zette a­ gobelin-terembe, ahol a találkozás lefolyt.. Az amerikai tábornok egy félórát töltött a miniszterelnök­ségen és a miniszterelnökkel folytatott beszélgetésében meleg és szives­­érdeklődést mutatott Magyart­­ág ak­tuális problémái iránt. VILÁG 1919. december 2.3 A magyar bék­e Ellentéted Románia, ^ az entente Közúti — A román király levele Llotid Glaráé az anaj^parlamentben nyilatko­­zottt a k­v' nt faAz uj magyar kormányról beszélt, amelynek az entente kívánságai szerint való megalakulása legfontosabb lépése • a békéhez való közeledésnek. Ezenkívül még egy nagy­ fontosságú eseménye van a béke ügvének, bennünket­ azért­ kiváltképpen érdeklő, mert­ közvetlen szomszédainknak, a romá­noknak és az entente-nak differenciáival vannak kapcsolatban. Két híradásunk is beszámol rólől, hogy a legfőbb tanács ismét f­l­lalkozott ezeknek az­­ellentéteknek ügyével ,s elhatározta, hogy a nyilvá­nosság számára k­özzéteszi a legutóbb­­Romániához intézett jegyzéket. Ezzel szemben egy későbbi távo­­irat arról számol be, hogy a román király üzenetet küldött a francia köztársaság elnökének, az, anno­ és olasz királynak s ez üzenet következtében a jegy­zék közzététele elmarad- Lehet, hogy a román király üzenete ez ellentétek elsimítására valóban módot ta­lált, de az is lehetséges, hogy a legtöbb tanács e ki­rályi üzenetre csak elhalasztotta a jegyzék közlését 6 újra tárgyalás alá veszi a felmerült problémákat. Hogá George a magyar bék­etárgyalásokról Amsterdam, december 1. A Nieuive Rotta­­l­damsehe Couu­nt jelenti Londonból. Lloijd George kijelentette tíz alsóháziján, hogy a szövetségesek m­ár Jóifj/fi­ át akartál­ adni a békefeltételeket Ma­­lmi országnak, de­ eddig nem volt olyan kormá­nya, amely az országot képviselte volna. M­ost végre az összes pártokból álló kormány alakult, amely választtatni fog és várható, hogy ez lesz az első lépés a gyors béke felé. Lloyd George kijelen­tene továbbá, hogy az angol kormány nem n­yúj­­toi hitelt Németországnak és arról sincs tudomása,­ hogy más kormány Németországnak hitelt nyújtott­­volna. Puccs a szebeni Kormányzótanács ellen . A Magyar Távirati Iroda jelenti: Nagyszebenben e mall bő 21 -ike körül magyarok, szászok és To­jnátok az erdélyi ■*'kormányzótanács ellen.­(Göncitál Pír ügyeit) p­inotot rendeztek. Ez alkalomból a je­lenlegi erdélyi kormányzótanácsot elmozdítottnak­­ jelentettek ki és egy újat neveztek ki helyébe. A puccs azon körülményből indult ki, hogy a letett kormányzótanács az annexió mellett volt, mis­sz­e­i önálló Erdélyi kíván és minden annexiós gon­dolattól távol áll. A román királyi kormányzat erre Nagyszebenben kihirdette az ostromállapotot és a puccs résztvevőit elfogatta. Jellemző hogy, az erdélyi román papság nem­csak hogy aktive résztvett a puccsban, hanem t­­zelit veze lőszerénél játszott benne és nyíltan kije­lentette, hogy minden an­ellót ellenez. /Románia ügye a legfőbb tanács előtt / Pátlé, november 30. A legfőbb tanács ma a­­ Románia és a szövetségesek kö­zött fölmerült ne­­­­hézségekkel foglalkoz­ó 11. , valamint Románia belső itsfeft&BScVmT, amelyre nézve Bukarestből­­jelentések érkeztek.­­A legfőbb tanács elhatározta, hogy hol­­nlap nyilvánosságra hozza dt­­2­1-én Romániához in- ■ tézett jegyzék szószerinti szövegét. A román király üzenete miatt elmarad a jegyzőül. Közzététele Paris, november ,311. A rupyin király a francia köztársasági elnökhöz, az angol királyhoz és az olasz­ királyhoz üszenetet küldött, amelylyel a legfelső f)a tanács tegnapi ülésén foglalkozott:-Az üzenet tártai-a­mit­ nem hozták nyilvánosságra, de elmarad a szó­­ . . • vétség­esek ■ Romániához intézett jegyzékének a közzé­tétele is, amit eredetileg­ terveztek. ^ermán Sárga* vagy Zöld Könyv f­agtjbecskerék, november 30. (Laibachi táv­irati* iroda.)­ A román lapok jelentése szerint, a ro­­muitivoruma**illelközelebb Sárga- vagy Zöldkönyvet ad ki .'“IfUban ismerteti­ azokat a nézeteltéréseket, amelyek Románia és­­a párisi békekonferencia kö­zött­­felmerültek. Erdély, Bukovina és Besszarábia képvise­­lőinek egyesülése Kolozsvárról Írják: A bukaresti ,idever’Jl.Romá­nia belügyi helyzetéről és alakulásáról a következő­ket írja: -Alapos­ tájékoztatás után módunkban van következtetést vonni arra nézve,­ milyen irányban történik a politikai kibontakozás és hogyan­­szüntet- siető meg a jelenlegi krízis. Az erdélyi blokk mind­ez­ ideig egységes, vezetője Mária Gyula. Csaknem bizo­nyos, hogy az erdélyiek és­ a beszarábiaiak között létrejön a megállapodás és a bukovinaiak is hozzá­juk csatlakoznak. Ez a blokk igen erős lesz. Az új kom­ány leendő elnökéül elsősorban Maniu Gyulát, az erdélyi kormányzótanács­­elnökét emlegetik. A román megszállás emlék­ei A romi noku-­megszabás ideje alatt Tokaj vi­dékéről hí­tt-triftu 24.000 hektoliter bort vittek ma­gukkal. A románok kivonulása óta Tokajon kar­dia tatom farija finn a rendek A kormánybiztos je­lentene ez entente képviseliinek a visszavonulás törül­, történt dolgokat, amire Tokajban nyomban egy francia őrnagy és egy olasz ezredes szállott ki. Tegnap érkezett meg a bizottság és rögbin megtar­tották, a helyszíili szemlél. Hasonló­ jelentés érkezik Miskolcról is. Mikor a románok megvetették lábuk,­­ a diósgyőri vas­gyáriját, első dolguk volt, hogy egymásután" szerel­jék le a gyár drága" gépeit. A rablótt holmikkal­­megrakod vagyonok hosszú vonatsorokat tettek ki. A zsákmányvonatok heteken át vesztegeltek a mis­kolci pályaudvarom, mindenki azt hitte, hogy az em­b­.re nem engedi elszállítani. A románok azonban cselhez­ folyamodtak. Át­­festették a vasut­, kocsikat és idegen vasutak jélzé­­sével látták­­ a vaggöllákat, noha ez az eljárás , a nemzetközi­­risutt, egyezm­en'y Bé . ütközik. ''--Közel százmillió érteket szereltek­ le, de nem­ juthattak vele messzire. A Ganz-gyár igazgatósága figyelmez- A A francia misszió vezetője Magyarországról A I’esffifr’^fogd vasárnapi száma beszélgetést . l~iMi~iiTf‘l~‘ff*ni rr-n- Graziani tábornokkal, a budapesti francia katonai misszió vezetőjével. Graziani tá­bornok nyilatkozatainak tartalma a következő: Párisi, információi szerint--az entente kinyomta­tott kész bé­keszerződ­éssel várja a magyar békedelegációt S mihelyt a delegáció tagjai megérkeznek Pakisba, azon­nal megkapják a békefeltételeket. A békefeltételek meg-­ szövegezésénél­ két alapelv volt irányadó: a népek ön* .rendelkezési joga ,és­ a kártérítési kötelezettsége. Francia­­ország és Magyarország­ között­­ lehetséges a gazdasági közeledés. Egyelőre a francia tőkére otthon van szükség. Franciaországnak­ nincs oka barátságtalan politikát foly­tatni Magyarországgal szemben. Kijelentette­ Graziani tábornok­ azt is, hogy a budapesti entente-missziók egy­­előre továbbra is Magyarországban maradnak. Figyelem­mel fogják kísérni a­ politikai kérdéseket­ is, de remél­hető, hogy az új kormány megalakulása folytán nem igen lesz alkalmuk beavatkozni a politikai kérdésekbe. Figyelemmel fogják kísérni továbbá a közélelmezés kér­déseit is. . A tábornok személyes véleménye szerint a demar­kációs, vonalak túlnyomó részben nem igen fognak eltérni a végleges­­ határoktól. Tehát Arad, Temesvár, Szatmár valószínűleg a románoké lesz. Nagyvárad is keletre esik az 1919. júniusában megállapított demarkációs vonaltól. A n­yugat Magyarországra vonatkozó döntés csak úgy volna megváltoztatható, ha a saint-germaini szerződés "27. cikkét megváltoztatnák, amely az osztrák köztársa­ság határait megállapítja. A csehe­k Sátoraljaújhelyen jelentettük már, hogy néhány napja egy cseh ezredes lovagolt, de tű­zlikarával Sátoraljaújhelyre és kijelentette, hogy a csehek a várost megszállják. A csehek az egész várost nem merték megszállani, csakis a főutcát tartják megszállva. Szerintük a fő* utca a demarkációs vonal. Sátoraljaújhelyre szomb­­baton reggel 9 órakor érkezett meg Troixmont fran­cia őrnagy és egy ollasz tábornok. A misszió tagjai átmentek a csehekhez,­ akik a Rongy­a patakon túl tartják megszállva a várost. A csehekkel való tár­gyalás után -','délután négy órakor megszemlélték a sátoraljaújhelyi karhatalmat, amelyet el­ég erősnek találtak a város rendjének fenntartására. A francia őrnagy beszédet intézett a karhatalomhoz, amelyben kijelentené, hogy reájuk egy feladat vár: a rend fenntartása." Az entense-fisztek Budapestre utaznak,­­hogy a cseheknek a város megszállására vonatkozó igényeit elintézzék és pedig ol­yan formában, hogy a cseheknek a városból ki kelljen vonulniok*­ tette az angolokat, akiknek brassói ellenőrző bi­zottsága ügyelni fog arra, hogy a gépeket ne szál­líthassák ki Romániába. A zsákmány­vonatok ez idő szerint a szájaz a nagyváradi vasúti vonal állo­másain vesztegelnek. Alapos a remény, hogy a gé­peket sikerülni fog visszaszerezni. . Sir George Clerk Szombathelyen és Sopronban ? Azt az értesülést kaptuk ma, hogy Sir George Cipru­ meglátogatta Sopront, és Szombathelyt, hogy a helyszínen győződjék meg arról,­­ hogy Nyugat­­magyarors­zág hova akar tartozni. Kérdést intéztünk­ ez ügyben a külügyminiszté­riumhoz, ahol azt a feleletet nyertük, hogy tudomá­suk­­szerint Sir George­ Clerk foglalkozott az utazás tervével, de nincs ér­tesülésük, róla, hogy tényleg el­­utazott-e Nyugatmagyarországba. „Nem hiszem, hogy Nyugatmagyarországot elszakíthatják tőlünk“ . —-----*** Huszár Károly nyilatkozata. A Neue Freie Presse kimerítő nyilatkozatot kö­­zöl Ilus­ár Károly miniszterelnöktől, aki többek kö­zött ezeket mondotta:"­­ Az osztrákok, egy része azt hiszi, hogy a­­szó­­banforgó­­terület egész Bécset élelmezni tudja. Bor­zasztóan csalódik az, aki ezt hiszi. Az'Ausztriának ítélt Nyug­atmagyarország csakis gazdasági vesztesé­get.-jelentene Ausztriának. Iliszen Magyarország­­szá­mára is olyan területet jelent, amelyet más vidékről kell­ élelmezni. Nyugatmagyarország elszakításáról beszélni lehetett mindaddig, amíg az idegennyelvű nemzetiségeket, amelyek nem magyar nyelvűek, ma­­gaikban és kultúrájukban visszaszorították. Kormá­nyom azonban az ország minden nemzetiségének jo­gait tiszteletben fogja tartani. Nem hiszem, hogy Nyugat magyar­országját elszakítják vagy elszakíthat­ják, tőlünk. Sem Ausztriának, sem Magyarországnak nem érdeke ez, de nem érdeke Európának sem. A kommunista­ vezérek kiadatásának ügyében a miniszterelnök többek között ezeket mondotta. — Semmi kétségem sincs aziránt, hogy­­Ausztr­a ebben a kérdésben a törvényesség ctlapján áll és ki­zárólaig ’a ■ ’világfelfogás­ követelményeitől vezérelteti magát- tejesen fölöslegesnek tartom, hogy az ellen­tétek csíráját keressük ebben a kérdésben.

Next