Világ, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-01 / 28. szám

Sitrkesztősée és kiadóhivatal VI., Andrássy-ut 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban : Egész évre 220 korona, félévre Hu korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A „VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pálya­udvarokon 80 fillér. VILÁG Hirdetések felvétetnek Budapesten • VILÁG kiadóhivatalában, Blockncr J„ Gyóri é» Nagy, Jaulus <» Taa, Tenezer Gyula, Hegyi Lajos, I.eopold Gyula, Leopold Cornéí, Schwarz József, Mexei Antal, Messe Rudolf, Eckstein Bernit hird. irodákban. Becsben -. Haasenstoia és Vogler, M. Dukes Nachf., Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Kolban, BerKn KW. ünter den Linden 40/41*. XI. évfolyam Budapest, 1920 VASÁRNAP február 1. 28-ik szám Milerand .4 munka és a rcáhmíitika kormányát u kar la megalakítani MUJeíand: tárcát adott a közegészségügy nek^/i?*u;rokkantügynek, külön áll'1 min li '11; 1 lgrrf,*iTi11ilrtt fel a kereskedelmi hajózás fejlesztésére, a vizierők kiépítésére, a légi szállítás oryanizálására és az ipari szakoktatás megszervezésére. És politikusok helyett Miile- rand lehetőleg olyan munkatársakat keresett, akiket a szakmájukban végzett komoly munka és nem a kamara folyosói életének intim isme­rete jelölt ki a miniszterségre. Az uj francia kormánynak négy olyan tagja van, akik nem voltak sem képviselők, sem szenátorok. így pél­dául a földmivelésügyi miniszter, Henri Ricard „coak“ jeles agronomus-mérnök, a pénzügymi­niszter pedig, Francois Marsai az egyik párisi közép-bank igazgatója, akit sokra becsülnek a francia gazdasági életben, noha csak nemrég ju- tolt el kissé tekervényes utón a bankigazgatás­hoz. A saint-evri hadapródiskolát végezte el, azután aktív tiszt lett, mig Paul Doumer maga mellé vette, amikor Indochina kormányzója h It. Itt már gazdasági kérdésekkel foglalkozott Marsai és a háború alatt a francia vezérkarnak volt gazdasági referense, majd pedig Clelnen- ce.au a miniszterelnökségen szervezett pénzügyi és gazdasági osztályának élére állitoíta. Innen került a Ranque de VUnion Parisienne élére a fegyverszünet megkötése után az uj pénzügy- miniszter és az Echo de Paris-nak irt igen ér­dekes adópolitikai cikkeket. A kereskedelmi miniszter, Isaac sem számíthat politikusnak, hiszen csak november óta képviselő. A lyoni ke­reskedelmi kamarának elnöke Isaac és egy nagy kereskedelmi vállalat tulajdonosa. A Pa- lais Bourban-ban csupán egyszer szólalt fel és 7 vasúti közlekedés reorganizálását jelölte ki 'sürgősebb feladat gyanánt a francia kor­mány elé. Beszéde okos és alapos volt, mint ahogy nem is számítottak másra; és éppen ezért nem Isaac-nak volt sikere, hanem León Blum­nek, Páris legelegánsabb színikritikusának, aki uéhány év óta népszerű agitátora a szocialista pártnak és szintén novemberben kapott man­dátumot. Blum-től elmés közbeszólásokat várt a kamara és ehelyett Blum szintén a közleke­dési nehézségekről beszélt ugyanolyan tájéko- zottan és komolyan, mint Isaac. A szakember­miniszterek közölt kissé különös az. hogy Landrg a filozófia egyetemi tanszékét cseréli fel a haditengerészet tárcájával. A nemzeti blokk fényes választási győ­zelme után a blokk-pártokban kinos meglepe­tést keltett,. hogy Millerand kormányának nem kevesebb, mint hat tagja került ki a blokk-elle­nes baloldalról. A két legfontosabb hatalmi tárca, a belügyi és a gyarmatügyi szintén a régi és exponált radikális képviselőknek jutott; Sfee^-nek. akit Clemenceau ellen akartak elnök­nek jelölni a radikális szocialisták és az egyház- politikai vkiizdelem egyik kemény harcosának, ’ Albert Sarraut-nak. A másik meglepetés a volt szocialisták nagy száma Millerand kormányá­ban. Lefévre hadügyminiszter mint szocialista képviselő kezdte meg pályáját, X X X X X X X X X X most a nemzeti blokk­hoz csatlakozott. XXXXXXX X X X X X X X Breton mérnök, a köz­egészségügyi miniszter a szocialista párt Btajq'uí-csoportjához, _ tehát a puccsisták közé tartozott és egy ideig sok bajt okozott pártjának örökös nyughatatlanságával. Egy vasmunkás is szerepel* a kormány tagjai között, Coupat, az ipari szakoktatás államtitkára. Coupat a szin- dikalista mozgalomnak volt egyik vezére tiz- üzenöt év előtt, a párjsi commune Vaillant- jához csatlakozott és szintén szélsőséges elveket hirdetett. Utóbb összeütközésbe került a szocia­lista párttal, sőt kizárták u pártból, mert mind­untalan egyéni akciókat szervezett. A nemzeti blokk természetesen nem nyu­godott meg abban, hogy Millerand nem respek­tálta a blokk-pártok háromnegyed többségét a kamarában és ezért a blokk egy része Steeg belügyminiszter kivételével, akart csak bizal­mat szavazni a kormánynak. Ezt a különös bi­zalmi votumot ugyan kétszázhetvenhárom sza­vazattal mindössze huszonhét ellenében vetette el a kamara, azonban háromszáz képviselő nem szavazott, noha jelen volt az ülésen. A blokk tüntetése tehát teljesen sikerült és csak az a mu­latságos, hogy a tüntetés a blokk megteremtője ellen irányult. Hiszen Millerand egyesítette nagy- munkával és szívós diplomatizálással a jobb­oldal és a centrum pártjait, hogy közösen vegyék fel a választási harcot a szocialisták és a pol­gári radikalizmus ellen. Különös következetlenségnek látszik,' hogy, % Millerand most lemond saját blokkjának száz• ütven-kétszáz szavazatáról ötven-hatvan radiká­lis képviselő megnyeréséért. Ez rossz számítás­nak látszik, pedig jó számítás. Millerand más szemmel mérlegelte a francia választás eredmé­nyeit, mint a magyar Clemenceau-imádók. Nyolcmillió szavazat közül egy milliónégy­százezer esett a szocialista képviselőjelöltekre f 1913-ban; most pedig hétmillió közül egymil- /» liónyolcszázczer, tehát tizenhét százalékról hu-/TT szonhétre szökött- fel a szocialista szavazatok'v/ arányszáma, ugyanakkor, amikor száznégyröl hatvankettőre csökkent a szocialista képviselők száma. A polgári radikalizmus pártja, a radiká­lis szocialisták és a velük szövetséges frakciók pedig mandátumaiknak vagy kétharmad részét vesztették el, anélkül, hogy szavazataik száma hanyatlott volna. A lajstromos szavazás mindig a blokknak kedvez az izolált pártokkal szem­ben és a választási blokkok nagy taktikai elő­nye kétszeresen érvényesült Franciaországban, ahol most a lajstromos szavazást nem a Úszta arányossággal, hanem bizonyos módozatok mel­lett a többség elvével kombinálták. A francia szocialisták a taktikai hibák egész sorát követ­ték el a választások előtt és hibás politikájukat azzal tetőzték be, hogy felbontották a válasz­tási paktumot a radikális szocialistákkal. Az osztályharc elve győzött, a francia munkások Szőnyegláz Nincs olyag ^szeszélyes asszony vagy divat a világok*, mia* aminő szeszélyes az úgynevezett mű­gyűjtő. Megjósolhatatlan törvények uralkodnak a gyűjtésen, s ha ma hibásszemü görög-spanyol fes­tők a kedvencei, holnap háromkuUsszájs, barna- .szőszos németalföldi piktorok, holnapután pedig rokoko-ruhagombok lesznek a dernier-eri. Emléke­zünk rá. vagy tíz éve, a cseh üveggyártás régi em­lékei voltak divatban; ócska altnáriomokből, pad’ás- mclyérő! előkerültek nagyanyáink fürdő-poharai s amit annakidején- 25 krajcárért meg nem veit volna n házaló, most — egy bácsi üvegk'áhilás nyomán — az ára egyszerre felszökött 30 meg 200 koro­nára. Addig, amíg valami élelmes cseh üveggyáros el nem kezdő*te őket hamisítani s el nem árasztotta gyakran igen finom munkáival — a régiségpiacot. Aztán jölt a porceTlánőrülef. Ez már a hadimilliók jegyében ment végbe. ízléstelenül rikító pásztor- .fiúcskák, amik gyufafartó-fatörzs'nek támaszkodva szegvelgik végig mézes-mázos életüket, egyszerre műtárgyakká léptek elő. Lipótvárosi kisasszonyok különórákat vettek a parcellán jegy-tanból, hogy a keresztezett két kard és a /.méhkas*’ között rejlő különbség rejtelmeit kifürkésszék. Megtanulták, hogy a méhkas nem is méhkas, hanem az osztrák 'bécsi) cimer. amelynek szépséges legendája ott kezdődik, hogy valamelyik Lrpót habsbungi herceg háborúban volt. Fehér waffenrockja lelefröccsent vérrel (nem az 1014-iki világháborúról szólunlk!l, csak a vitézkő'-.'ses öv helye marad! fehér. A csá­szár ett,őfogva választotta a felséges Ház színéül a f'hcr pólyát piros mezőben: ez lett Becs város cí­mere, s leegyszerüsilve ez került a bécsi pprcellá- nok fenekére — megfordítva. Aztán következett Er­dély veszedelme. Emberek, akik eleve látlak a be- köveikezendőket, felpa'kkoliák holmijukat, régi szép kis szőnyegeiket, amiket — mivel főként az erdé­lyi városokból kerül*ek ki — . erdélyiének nevez a piaci szóhasználat is. Az egyik múzeumunk kiál­lítást rendezőit belőlük s azóta ezek a szőnyegek, amiket ott a helyszínén 20, meg 50, meg 100 koro­nákért leheteH annakidején vásárolni, most egy­szerre felugrottak 3000—10.000 koronára, hogy ma már a 20-as és 30-as ezresek között tébolyogjanak. Ezek a ,,gvüjtésok“ még csak annyira-ameny- nvirc kendőzték a mögöttük rejtő közönséges ár- hausset; ami azonban ma a s z ón y egk ere s kedd éra terén végbemegy, annak a ,.gyűjtéshez'*, a művészet­hez már semmi köze sincs. A legkülönbözőbb ténye­zők játszanak abban közre, hogy ma a lánckeres­kedelem domináló cikke a szőnyeg. Mindenekelőtt föi'tétlen nagv áréme’ö hatással volt a szőnyegárak hirtelen haussejára a központi hatalmak területén a bulgár front összeomlása > ezzel kapcsolatban a Kisázsrá-vat' váló. forgalom megszakadása, miután a közép-ázsiai és kaukázusi szönvegtermelés nyugatra jutását már régebben megakadályozták 3 délorosz állapotok. A másik áremelő tényező, iiogv a hosszas háború következtében úgy az angoraju'hanyag Kis- Azsiában, mint Közép-Azsiában a teve- és a szarvas­marha-állomány nagyon megcsappant, már pedig éppen ezek zz áfátok szolgáltatták a keleti szőnyeg- szövés legértékesebb anyagjait. Az a messzjbbmertö meggondolás is uralkodik a szőnyegárak emelkedé­sinél. hogy e háború után a régi egv-két piaszíeres napibérek kora a Keleten is lejárt- A bolsevizmus, arnelv Turkeszfánon át Indiáig viszi Marx igáit s az örmény szocialista köztársasági berendezkedés, amely a légei hagyató t tabb kurd falvakban is fel-« tétlenül széiielhordja a • létminimum gondolatát, bizonyára azt a hatást fogig a Keletből kiváltani, hogy többé az eddigi olcsó árakon kézimunkám sző­nyeget ott kapni nem lehet majd- Az erős i ngói ter­jeszkedés is ugv E’ő-. mint Közép-Azsiában azzal a veszedelemmel jár, hogy — nijnf ez Egvpfoniban és Indiában történt — a gépipari in-dusztrialjzjuus nyo­mon követi az expanriót s ezzel bealkonyul a kézi- szövés művészies mesterségének.' Vannak .aztán en­nél közelibb és reálisabb okai is a drágulásnak. Az első az az általános gazdasági tüpet, amelyet, ..a ko­ronától való menekülésnek** nevez a piai áruforga­lom. Tillmesszire vinne ennek a pánikszerű tünet­nek részletezése, de bizonyos az. l;ogv 3 vagyonadó elől való elrejtőzés éppúgy közrejátszik benne, mint a banknóta lebélyegzése elől való félelem, vagy mint a va'utánk diszrw-ritásányk kijátszása a ina leginkább hozzáférhető nemzetközi érték;, 3 szőnyeg által. S nem hiába mondjuk. hó"v a -sisönyeg ma a leg­inkább hozzáférhető: 1914, augusztus elsején meg­indult a falai a fijífizotésü középosztály Iába alatt s ma a szőnyeghez érkezett. Ez a/ uto'ső olyan tárgy, amelyet egy kis jóindulattal még fölösleges iuxus* tárgynak és nem használati eszköznek lehel minő­síteni. Há ez is elment, akkor már csak az ágy* párnára kerülhet a sor •. • így jött egyszerre divatba a‘szőnyeg s amifajla kotnmersz-szőnyeg azelőtt a kiskereskedelemben 70 -koronáért volt kapható, ezt ma ugyanaz a keres­kedő 1500 koronáért is szívesen vj/s'av. s .rolja. Finomságokról, kvalitásról ebben a- vád hajszában z

Next

/
Thumbnails
Contents