Világ, 1920. április (11. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
Dánia. A dán félsziget vezérjólét és a megelégedettség klasszikus földje a háború alatt ,és már a háború elött vív Európa szemében. Irigykedve fordult ide a szegény országok pillantása és irigykedve nézték a dán társadalmi osztályok nyugodt egyensúlyát azok a népek, ahol kiéleződtek és örökös nyugtalanságra vezettek a gazdasági ellentétek. Nem teljes hárommillió ember él Dániában és ennek a kis országnak mezőgazdasági statisztikája egyik-másik tételében közel jár a béke Magyarországéhoz. Hiszen Dániában egy tehén átlagos évi tejszolgáltatása 2700—2800 liter. Dánia ajándékozta meg a XIX. század irodalmát legnagyobb meseköltőjével, Andersennel, Dániában élt és Dániában írt a Niels Lyehne nemes és finom költője, Jakobsen. Dániában bontakozott ki Pontopiddan monumentális művészete. A dán föld az elmúlt évtizedek alatt gazdag termésű kultúrtalajjá finomodott át és ebben mindenesetre jelentős része volt annak, hogy a felsőbb fokú népoktatás hálózata Dániában épült ki legtökéletesebben. Azonbíül mégis tévednek azok, akik Dánia gazdasági virágzását főként a dán parasztosztály magas műveltségi fokára vezetik vissza. Ellenkezőleg, a kulturális fejlődés eredménye és következménye, nem pedig oka és mozgatója a gazdasági haladásnak. Gazdaság-földrajzi helyzetének köszönheti a dán mezőgazdaság, hogy elérhetetlen mintakép gyanánt zárul a régi és az új világ elé. A hárommilliós Dánia a nyolcmilliós Donion kapujában fekszik és mintegy majorsága, veteményes kertje az angol fővárosnak, London mellett pedig nagyszerű fogyasztó piacok gyaránt vonulnak el Dánia mögött Berlin és az északnémet városok. Konjunkturális volt ez aekvés már béke idején is és kétszeresen konunkturánssá vált a háború kitörése után. Az agol blokád előbb csak a tengeri közlekedés útjait vágta f el Németország felé, tehát a német trpiány kénytelen volt a dán élelmiszer-export minden feltételeit teljesíteni. És a búvárhajóharc kibontakozása után Anglia is egyre inkább alváit szolgáltatva Dániának. Így például Dániának Szibéria volt a legveszélyesebb konkurrense a vasexport területén és ez a konkurrens most már öt esztendeje nincsen többé. x x x X X X X X X X X X X • XX Zahlc mindenekelőtt nem volt és ma sem szocialistái hanem a radikális baloldalnak, a polgári radikalizmusnak vezére. Márpedig az alkotmányválságot Zalae idézte fel azzal, hogy szembehelyezkedve a király felszólításával, nem mondott le és nem akarta átadni a hatalmat a kormányra hívott ellenzéknek. A kormány tagjai között is többségben vannak a polgári miniszterek a szocialistákkal szemben és az elbocsájtott kormány mégis az általános sztrájkot mozgósítja. Hiába, a háború és a forradalmak évei nem múltak el nyomtalanul és a politika módszerei ma nem olyanok többé, mint öt-hat év előtt voltak. A svéd király egy alig más helyzetben meghajolt a szelíd erőszak előtt abban a hitben, hogy ez az erőszak azoknak fog ártani, akik alkalmazzák és nem azoknak, akik ellen alkalmazzák. Dán kollégája azonban nem ilyen elasztikus és alkotmányos jogainak teljes, talán túlságosan teljes kihasználásával felvette azt a harcot, amely váratlan gyorsasággal, szinte órák alatt az államforma válságává éleződött ki. Ma bizony az erőszak, még a legszelídebb erőszak sem tűri az ellenkezést és felemeli az öklét, ha szelíd szavának nincsen foganatja. 1864-ben Ausztria és Poroszország egyesült erővel támadták meg a kicsiny Dániát és elvették tőle Sleswig-Holsteint, amelynek történeti és etnikai hovatartozósága egyaránt vitás volt. Dániát megszállotta a heroikus őrület és felvette a harcot a két nagyhatalommal, abban a hitben, hogy szövetségesekre és pártfogókra fog találni az egyenlőtlen küzdelemben. És Bismarck csakugyan jónak látta azt, hogy, tekintettel Európa hangulatára, az 1864. október 26-án kötött bécsi bekbe felvegyen egy paragrafust, amely szerint véglegesen népszavazás fog dönteni a német Bund által elfoglalt területek sorsáról. Ez a rendelkezés természetesen ötvenhat esztendőn át írott malaszt maradt. Az osztrák-porosz háború után tudvalévően Poroszországnak jutott az egész zsákmány, és megalapozta Poroszország hatalmi pozícióját az Északi- és a Keleti-tenger partvidékén. A versaillesi békének az volt a legfőbb törekvése, hogy megfossza Németországot nagyhatalmi állásának gazdasági feltételeitől és így az entente-hatalmak számára a sleswigi kérdés természetesen alkalmas eszköz volt arra, hogy, Németországot minél inkább elszigeteljék a tengertől. A jóvátétel jogcímén Dánia jelentékeny német területekhez juthatott volna, azonban Zable, mint a dán kormány külügyminisztere csak Sleswig-Holstein egészben, vagy részben dán lakossági vidékeire emelt igényt és népszavazás nélkül ezeket sem akarta elfogadni. Sőt dán kívánságra választotta szét két zónára a versaillesi béke,a népszavazás területét. Előbb, most február végén az északi zóna szavazott, ahol a lakosság háromnegyed része dán és így háromnegyed többséggel kimondották a csatlakozást Dániához. A déli zónában azonban német a lakosság háromnegyed része és ezért háromnegyed többséggel megbukott a csatlakozás. A versaillesi béke rendelkezése szerint az egyes községekben leadott szavazatok arányának megfelelően fogja megvonni egy ententebizottság a határvonalat Dánia és Németország között. . Az északi zónában nem volt kétséges a szavazás eredménye és a dán közvélemény bizalommal nézett a déli zóna döntése elé is, ahol a dán részről megindult erélyes propaganda minden szavazót felvilágosított a dán csatlakozás gazdasági előnyeiről. Ezt a propagandát a Zahir-kormány is támogatta azzal, hogy a Berlinben akkor tizenhárom márkával jegyzett dán koronát a márka egyenértéke gyanánt ajánlotta fel egy elég magas határig a fizetések és vagyonok átszámításánál, úgy, hogy a slesvigiek ötezer márkáért ötezer dán koronát, tehát hatvanötezer márkát kaptak volna a bevallás- X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X * X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X ,, XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X'X X X X X X X No nézzük, mi újság? • Lám a cenzúra jól viselte magát, öt esztendeje nem láttam ilyen szűz lapot A vezércikket nem olvasom el. Nem, nem, soha. Minek? Hogy megtudjam, hogy a magyar politika kátyúba jutott. Azt hiszem, amióta Tisza Kálmán szögreakasztotta a bihari pontokat, azóta mindig kátyúban van a magyar politika. Menjünk tovább. Rendes ember ma a külpolitika után orientálódik. Még jó, hogy nincs semmi szenzáció. A németekről, a Ruhr-vidékről egy szó se. Talán megbéküllek. Hopp! Itt van valami! Nagy cím: Európa Montenegró ellen. Szegény Montenegró, egész Európa ellene megy. Szerencsére nincs más gondja Európának, mint hogy Montenegrót megrendszabályozza. Új címek: Skutarit ostromolják. — Flottatüntetés készül. — Érthetetlen, mit csinálhatott ez a kis Montenegró? Nincs hír a magyar békéről se. Mégis valami játszik. Jó, de nem fontos. De ez mégis felháborító! Még mindig a Gotterhalte! Hát hogy ettek nem lelet megszabadulni. Utálatos, el sem olvasott, inkább valami rendőri hírt.Íme: Fischer Mór 74 éves tojáskereskedő ötször rálőtt a feleségére, Katz Máriára. Lám, mióta lettek a tojáskereskedők ilyen agresszívek? ■ Végre valami kedves: egy színes cikk a pesti tavaszi utcáról. Csákányos, ásós, lapátos emberek bújnak bele a földbe. Aztán újra bedobálják az árkokat, a kőburkolatokat, rákalapálják. Jönnek nagy aszfaltos katlanok. (Oh, régi, kedves ismerősök. Mikor láttam őket utoljára. A háború alatt csak édes testvéreik, a gulyáságyuk vonultak végig az utcákon. Hatalmas, szélű, vörös lovak vannak befogva. Jönnek a gázcsöveket javító emberek, feltépik az utcát, nagy árkokat ásnak, hogy a fekete földet, a pesti homokot megmutogassák a járókelőknek. Ez cálja: — Ahogy kinyitja a szemét, rögtön aza nyomorult uiság. — Ugyan kérlek, ne prezimitálj,. — pattogok, — mit tehetek róla, ha ez a mesterségem. Mindenkiből nem lehet váradi püspök. Ez döntő érv, az asszony engedelmeskedik. Végre itt van. Ne nézzük, mi újság? , , Először is egy kis általános tájékozódás. Milyen vastag ma ez, a lap. Húsz oldal. Úgy látszik, van papiros. Haladunk, haladunk,, ez kedves meglepetés. Gyorsan végiglapozom, mennyi cikk, mennyi minden drágaság és nincs benn x x x se. Van. Kormányjóváhagyás a pocsmádnji-miliojáci vicinálisról. Szóval, komolyan vesszük a területi integritást. Helyes, úgy kell lenni, mintha Neuidyben semmi se történt volna, ez az okos politika. Dolgozni kell a megszabott területekért, hogy ha majd visszakapjuk őket, az újjáépítés kész terveivel állhassunk elő. No, nézzük a híreket. A király nem jön Gödöllőre? Hát persze hogy nem jön. Hogyan jöjjön? Ki mondta, hogy jön? Nagy zenebotrány Bécsben. Ezek az undok becsek folyton marakodnak. Jád towker ifi van Pesten. Érdekes, várjon milyen vajlutában kéri a fellépti dijait. Király Ernő Szegeden ! Kinyitóimlísz, szememet, egy kicsit bágyadt vájjok és rem tudom belátni, mire való a reggel nvégernye, miért kel fel a nap és különösen, miért téli nekem felkelnem. Ezen a problémán szeretnék alakivel összeveszni. A feleségem a függönyt húzza fel. mocskos, esőszínű a levegő és énfoghegyről csak annyit piondok: — Az újságot kérem. — Jó reggelt kívánok —• szól, az asszony szelíd rendreutasítással. Még csak ez kell, ebben a ,hangulatban egy ilyen gúnyos rendreutasítás. — Jó reggelt. — morgom — igenis, az újságot kérem. . • Jár . Az asszony türelmes és jókedvű, a fejét cső is valami, végre felöltöztetik ezt a szegény lerongyolódott Budapestet, ideje, nagyon ráfér, már lábát töri a ló,ha kimerészkedik az utcára. Persze az új kormánybiztos, úgy látszik, dolgozik. Ez a hír is ezt mutatja. A belügyminiszter figyelmébe ajánlja a székesfővárosközönségének, hogy tervbevett, új intézmények létesítését" a gazdasági helyzet gyökeres javulásáig halassza el és hogy a kölcsönpénzek terhére eső újabb beruházások elrendelésénél a legnagyobb mérséklettel és körültekintő óvatossággal járjon el. Tehát mégis vannak tervbevett új intézmények,... újabb beruházások... és remény van a gazdasági helyzet gyökeres javulására is. A belügy- Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Bleckner J, Győri és Nagy Janim és Tsa,Tender Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leopold Gyula, Leopold Cornel, Schwarz József, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Hckstein Bernát bírd. irodákban. Bécsbem Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nacht, Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Haiban, Berlin NW. Unter den Linden 40/413 Szerkesstőség és Kiadóhivatal VI., Andrássy út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A „VILÁG” megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 80 fillér. XI. évfolyam Budapest, 1920 CSÜTÖRTÖK április 1.79-ik szám