Világ, 1920. április (11. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

Szerkesstoscg es Kiadóhivatal VI., Andrássy-ut 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 220 kcirona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A „VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám óra Budapesten, vidéken és pálya­udvarokon 80 fillér. Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Bleckaer J, Győri és Nagy Janim és Tsa,Tencier Gyn. la, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leó- pold Gyula, Leopold Comél, Sdwarz Jó­zsef, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Hckstein Bernát bírd. irodákban. Bécsbem Haasenstein és Vogler, M. Dukes Nachf, Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Hói­ban, Berlin NW. Unter den Linden 40/413 XI. évfolyam Budapest, 1920 CSÜTÖRTÖK április 1. 79-ík szám Dánia. A dán félsziget voU/éí'jólét és a megelége­dettség klasszikus földje a háború alatt .és már a háború elölf iív-Európa szemében. Irigykedve fordult ide a szegény országok pillantása és irigykedve nézték a dán társadalmi osztályok. nyugodt egyensúlyát azok a népek, ahol kiéle­ződtek és örökös nyugtalanságra vezettek a gazdasági ellentétek. Nem teljes hárommillió ember él Dániában és ennek a kis országnak mezőgazdasági statisztikája egyik-másik tételé­ben közeljár a béke-Magyarországéhoz. Hiszen Dániában egy tehéii átlagos évi tejszolgáltalása 2700—2800 íiter. Dánia ajándékozta meg a XIX. század iro­dalmát legnagyobb meseköltőjével, Andersen­nel, Dániában élt és Dániában irt a Nicls Lyehnc nemes és finom költője, Jakobsen. Dá­niában bontakozott ki Pontopiddan monumen­tális művészete. A dán föld az elmúlt évtizedek alatt gazdag termésű kulturtalajjá finomodott át és ebben mindenesetre jelentős része volt an­nak, hogy a felsőbb fokú népoktatás hálózata Dániában épült ki legtökéletesebben. Azonbíui mégis tévednek azok, akik Dánia gazdasági vi­rágzását főként a dán parasztosztály . magas. műveltségi fokára vezetik vissza. Ellenkezőleg, 1 kulturális fejlődés eredménye és következmé­nye, nem pedig oka és mozgatója a gazdasági haladásnak. Gazdaság-földrajzi helyzetének kö­szönheti a dán mezőgazdaság, hogy elérhetet­len mintakép gyanánt tárul a régi és az uj világ 3lé. A hárommilliós Dánia a nyolcmilliós Don­ion kapujában fekszik és mintegy majorsága, veteményes kertje az angol fővárosnak: London nellett pedig nagyszerű fogyasztó piacok gya- íánt vonulnak el Dánia mögött Berlin és az iszaknémet városok. Konjunkturális volt ez a ekvés már béke idején i$ és kétszeresen kon- unkturúiissá vált a háború kitörése után. Az mgol blokád előbb csak a tengeri közlekedés ltjait vágta, el Németország felé, tehát a német mrpiány kénytelen volt a dán élelmiszer-export ninden feltételeit teljesíteni. És a buvárhajó- íaíc kibontakozása után Anglia is egyre inkább alvóit szolgáltatva Dániának. Igv például Dá­niának Szibéria volt a legveszélyesebb konkur- rense a vajexport területén és ez a konkurrens most már öt esztendeje nincsen többé, x x x \ X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X * X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X , , X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X' X X X X X X X X X X X X X X X X X • X X Zahlc mindenekelőtt nem volt és ma sem szocialistái hanem a radikális baloldalnak, a polgári radi­kalizmusnak vezére. Már pedig az alkotmány­válságot Zalüe idézte fel azzal, hogy szembe­helyezkedve a király felszólításával, nem mon­dott le és nem akarta átadni a hatalmat a kor­mányra hívott ellenzéknek. A kormány tagjai között is többségben vannak a polgári minisz­terek a szocialistákkal szemben és az elbocsáj- tott kormány mégis az általános sztrájkot moz­gósítja. Hiába, a háború és a forradalmak évei nem mattak el nyomtalanul és a politika mód­szerei ma nem olyanok többé, mint öt-hat év előtt voltak. A svéd király egy alig más hely­zetben meghajolt a szelíd erőszak előtt abban a hitben, hogy ez az erőszak azoknak fog ár­tani, akik alkalmazzák és nem azoknak, akik ellen alkalmazzák. Dán kollégája azonban nem ilyen elasztikus és alkotmányos jogainak teljes, talán túlságosan teljes kihasználásával felvette azt a harcot, amely váratlan gyorsasággal, szinte órák alatt az államforma válságává élező­dött ki. Ma bizony az erőszak, még a legszelí­debb erőszak sem tűri az ellenkezést és felemeli az öklét, ha szelíd szavának nincsen foganatja. 1864-ben Ausztria és Poroszország egye­sült erővel támadták meg a kicsiny Dániát és elvették tőle Sleswig-Holstcint, amelynek törté­neti és etnikai hovatartozósága egyaránt vitás volt. Dániát megszállotta a heroikus őrület és felvette a harcot a két nagyhatalommal, abban a hitben, hogy szövetségesekre és pártfogókra fog találni az egyenlőtlen küzdelemben. És Bis­marck csakugyan jónak látta azt, hogy, tekin­tettel Európa hangulatára, az 1864. október öO-án kötött bécsi bekbe felvegyen egy paragrafust, amely szerint véglegesen népsza­vazás fog dönteni a német Bund által elfoglalt területek sorsáról. Ez a rendelkezés természete­sen ötvenhat esztendőn át Írott malaszt maradt. Az osztrák-porosz háború után tudvalé­vőén Poroszországnak jutott az egész zsák­mány: és megalapozta Poroszország hatalmi pozícióját az Északi- és a Keleti-tenger partvi­dékén. A versaillesi békének az volt a legfőbb törekvése, hogy megfossza Németországot nagyhatalmi állásának gazdasági feltételeitől és igy az entente-halalmak számára a sleswigi kérdés természetesen alkalmas eszköz volt arra, hogy, Németországot minél inkább elszigeteljék a tengertől. A jóvátétel jogcímén Dánia jelenté­keny német területekhez juthatott volna, azon­ban Zable, mint a dán kormány külügyminisz­tere csak Sleswig-Holstein egészben, vagy rész­ben dán lakosságit vidékeire emelt igényt és népszavazás nélkül ezeket sem akarta elfogadni. Sőt dán kívánságra választotta szét két zónára a versaillesi béke,a népszavazás területét. Előbb, most február végén az északi zóna szavazott, ahol a lakosság háromnegyedrésze dán és igy háromnegyed többséggel kimondották a csat­lakozást Dániához. A déli zónában azonban né­met a lakosság háromnegyed része és ezért há­romnegyed többséggel megbukott a csatlako­zás. A versaillesi béke rendelkezése szerint az egyes községekben leadott szavazatok arányá­nak megfelelően fogja megvonni egy entente- bizottság a határvonalat Dánia cs Németország között. , Az északi zónában nem volt kétséges a sza­vazás eredménye és a dán közvélemény biza­lommal nézett a déli zóna döntése elé is, ahol a dán részről megindult erélyes propaganda minden szavazót felvilágosít ott a dán csatlako­zás gazdasági előnyeiről. Ezt a propagandát a Zahlc-kormány is támogatta azzal, hogy a Ber­linben akkor tizenhárom márkával jegyzett dán koronát a márka egyenértéke gyanánt aján­lotta fel egy elég magas határig a fizetések és vagyonok átszámításánál, úgy, hogy a slesvi- giek ötezer márkáért ötezer dán koronát, tehát hatvanötezer márkát kaplak volna a bcvállás­No néztük: mi újság?- • j Kinyitöimfífr, szememet, egy kicsit bágyadt vá­jj ok és vém tudom belátni, mire való a reggel nvéywlnye. miért kel fel a nap és különösen, miért téli nekein felkelnem. Ezen a problémán szeretnék alakivel összeveszni. A feleségem a függönyt húzza fel. mocskos, esőszjnü a levegő és én -fogkegyről isak annyit piondók: — Az újságot' kérem. — Jó reggelt kívánok —• szól, az asszony szelíd :endréutasitással. Még csak ez. kell, ebben a ,hangulatban egy ilyen gúnyos rendreutasítás, — Jó réggélt. — morgóm — igenis, az újságot kérem. . • j " r ; Az asszony lürclmgs és jókedvű, a fejét cső­Iám a cenzúra jól viselte magát, öt esztendeje nem láttam' ilyen szűz lapot A vezércikket nem olvasom el. Nem, nem, soha. Minek? Ilogy megtudjam, Imgy a magyar politika kátyúba jutott. Azt hiszem, amióta Tisza Kálmán szögreakaszfolta a bihari pontokat, azóta mindig kátyúban van a magyar politika. Menjünk tovább. Rendes ember ma a külpolitika után orientá-ódik. Még jó, hogy nincs semmi szenzáció. A németekről, a Ruhr-vidékről egy szó se. Talán mcgbéküllek. Hopp! Itt van valami! Nagy cim: Európa Monte­negró clfen. Szegény Montenegró, egész Európa e.Iene megy. Szerencsére nincs más göndja Euró­pának, mint hogy Montenegrót inegrendszábályozza. Uj címek: Skutarit ostromolják. — Floltotüntetés készül. — Érthetetlen, mit csinálhatott ez a kis Montenegró? Nincs hir a magyar békéről se. Mégis valami. játszik. Jó, de nem fontos. De ez mégis felháborító! Még mindig a Gotterhalte! Hát hogy ettek nem lelmt megszabadulni. Utálatos, el sem olvasojy, inkább valami rendőri hirt,Íme: Fischer Mór 74 éves tojás- kereskedő ötször rálőtt a feleségére, Katz Máriára, Lám, mióta lettek a tojáskereskedők ilyen a gr esz. szivek? ■ Végre valami kedves: egy színes cikk a pesti tavaszi utpáról. Csákányos, ásós, lapátos emberek bújnak bele a földbe. Aztán újra bedobálják az ár­kokat, a kőburkolatokat, rákalapálják. Jönnek nagy aszfaltos katlanok. (Oh, régi, kedves ismerősök. Mi­kor láttam őket utoljára. A háború alatt csak édes testvéreik, a gulyáságyuk vonultak végig az utcá­kon.) Hatalmas, szélit), vörös lovak vaunak befogva. Jönnek a gázcsöveket javító emberek, feltépik az utcát, nagy árkokat ásnak, hogy a fekete földet, a pesti homokot megmulógassák a járókelőknek. Ez cálja: — Ahogy kinyitja a szemét, rögtön az .a nyo­morult u.iság. — Ugyan kérlek, ne prézsmitálj,. — pattogok, — mit tehetek Vóla, ha ez a mesterségem. Mi«- ienkiböl nem . lehet váradi püspök. Ez döntő érv,: az asszony engedelmeskedik. Végre itt vau. No nézzük: mi újság? , , El 5szűr ís egy kis általános tájékozódás. Mi­lyen vastag ma ez, a lap. Húsz oldal. Úgy látszik, van papiros. Haladunk, haladunk,, ez kedves meg­lepetés. Gyorsán végiglapozom, mennyi cikk, mennyi minden drágaság és nincs benn x x x se. Uá;n, Kormányjóváh&gyás a pccs—áolnji-miliojáci vici­nálisról. Szóval, komolyan vesszük a területi in­tegritás!. Helyes, úgy kelt lenni, mintha Ncuidy- ben semmi so történt volna, ez az okos politika. Dolgozni kell a megszabott területekért, hogy ha majd visszakapjuk őket, az újjáépítés kész tervei­vel állhassunk elő. No. nézzük a híreket. A király nem jön Gö­döllőre? Hát persze hogy nem jön. Hogyan jöjjön? Ki mondta, hogy jön? Nagy zenebötrány Becsben. Ezek az undok becs ek folyton marakodnak. Jád- ; towker ifi van Pesten. Érdekes, vájjon milyen va- j lut&ban kér! a fellépti dijait. Király Ernő Szegeden is valami, végre felöltöztetik ezt a szegény lerongyo­lódott Budapestet, ideje, nagyon ráfér, már lábát töri a ló,-ha kimerészkedik az utcára. Persze az új kormánybiztos, úgy látszik, dolgozik. Ez a hir *s ezt mulatja: A belügyminiszter figyelmébe ajánlja a székesíö- . város .közönségének, hogy tervlcvett. uj intézmények létesítését' a gazdasági helyzet gyökeres javulásáig halassza'el és hogy a kölcsönpénzek terhére eső újabb beruházások elrendelésénél a legnagyobb mérséklettel és körültekintő óvatossággal járjon el. Tehát mégis vannak tervbevett uj intézmé­nyek,’... újabb beruházások... és remény van a gazdasági helyzet gyökeres javulására is. A he!ügy-

Next

/
Thumbnails
Contents