Világ, 1920. április (11. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

2 1920. április 1. VILÁG nál. Azonban a sleswigi németeket még ez az ígéret sem tántorította el és a szavazatok ará­nya nagyjából fedi a nemzetiségi statisztika számoszlopait. Dániában keserű csalódást keltett a nép­szavazás eredménye; Flensburgot már dán vá­rosnak tekintették és most Flensburgban a sza­vazatok nyolcvanöt százaléka tiltakozott a csat­lakozás ellen. Flensburg második elvesztéséért a dán kamara jobbszárnya és a dán közvéle­mény egy része a Zahre-kormányt teszi fele­lőssé, hiszen Flensburgot és nem csupán Flens­burgot megkaphatta volna Dánia népszavazás nélkül is, ha Zahle nem köti ii magát a nem­zetek önrendelkezési jogának elve mellett. Zahle álláspontját kezdettől fogva éles kritika tárgyává tették jobb felől és ez az éles kritika most a hazaárulás vádjává lett, mikor olyan vidékek is Németország mellett döntöttek a nép­szavazásnál, amelyeknek megszerzését bizo­nyosra vette a dán közvélemény és amelyeknek megszerzésére nagy anyagi áldozatokat­­akart hozni még a Zahle-kormány is. 1913 óta áll Zahle másodízben a baloldal képviselőiből alakult kormány élén. A király a háború második évében koncentrációs kor­mányt akart létrehozni a konzervatív pártnak és Christensen parasztpártjának részvételével, de ez a terv meghiúsult mert Christensen ma­gának követelte a kormányelnökséget, amit a baloldali pártok már azért is elleneztek, mert Christensen kompromittálva volt a hirhed­t Al­­berti-botrányban, amely miatt Alberti volt igaz­ságügyminisztert és Berg volt belügyminisztert elítélte a dán törvényszék. Azonban az 1918-ban megejtett választások óta csak a második kama­rában volt többsége Zahle kormányának, míg az első kamarában elég jelentékeny többségre tettek szert a jobboldali pártok, és néhány hó­nap előtt éppen a sleswigi kérdés miatt har­minckilenc szavazattal huszonöt ellen bizalmat­lanságát fejezte ki a kormány, iránt az első ka­mara. Azóta úgy, a kormány, mint az ellenzék azt állítják, hogy mögöttük áll az ország főbb­­sége. .... . A királynak nem volt rokonszenves a Zahle-kormány, többek között azért sem, mert céltudatosan a felségjogok korlátozására töre­kedett és megfosztotta a fejedelmet a hadüze­net és a békekötés jogától, úgyszintén attól a jogtól, hogy kinevezés útján tagokat küld­­hessen az első kamarába. A Flensburg el­vesztése nyomán támadt felzúdulást tehát egy jobboldali kormány kinevezésére és az új vá­lasztások haladéktalan kiírására akarta ki­használni VIII. Frigyes. Zahle azonban nem volt hajlandó lemondani, valószínűleg azért nem, mert az új választásokat szerette volna néhány hónappal kitolni, addig, amíg nem használhatják ki többé ellene a népszavazás kedvezőtlen eredményét. Mindenesetre külö­nös, hogy a baloldal ilyen drasztikus eszközök­höz nyúl a kormányzás megtartása végett. Le­­hetséges azonban, hogy a forradalmi jelsza­vak mögött csak taktikai lépések húzódnak meg és Zahle, valamint szociáldemokrata szö­vetségesei az alkotmány­sér­elem jelszavával akarják háttérbe tolni a flensbu­rgi kérdést a választási küzdelem idejére. A szociáldemo­krata párt erélyes akcióját mégsem lehet az­zal a jelszóval elintézni, hogy Dánia agrár­­ország, ahol a szociáldemokratáknak nincsen súlyos szavuk. Dánia csakugyan agrárország, ha a külkereskedelmi mérlegét nézzük, hiszen kivitelének kilencven százalékát teszik a mező­gazdasági termények. Azonban éppen a mező­­gazdasági kultúra fejlődésével kapcsolatosan Dániában az elmúlt évtizedek alatt erőteljesen kibontakoztak a gazdasági élet egyéb ágai is, úgy, hogy Dánia lakosságának ma már csak harminc, százaléka esik a szorosan vett őster­melésre, öt százalékkal kevesebb, mint ahány az ipar, a­­kereskedelem és a közlekedés szol­gálatában áll. Feleky Géza­ miniszter ugyan még kölcsönpénzről­­beszél, de hiába, mégis mozog valami. Még egy hír a város­házáról­: a ISO és ■kerületközi bizottságba Márkus Miksát jelölték. Most már kétségtelen, hogy enyhül a kurzus. A főváros tanácsa azonban kétségkívül m­eghá­­borodon. Vagy Malosik és Spolarits urak körül van valam­i baj. Mert baj kétségkívül van."Azt olvasom, hogy a tanács not­en töpreng, odaadja-e az állat­kerti vendéglőt Malosik­nak és Spolaritsnafc? Kém lesznek-e túlontúl drágák az árak, amelyeket kilá­tásba helyeztek. íme: Hát ha ez a tanács még kételkedni merészel, akkor egyszerűen meg van őrülve. 220 fillér és nem korona egy fél­­érce. Odaadni a bérletet! És szobrot Matovik és Spolarils uraknak! Az Arvizv­áló-Bi­­zottságot pedig fel kell oszlatni, ezektől az áraktól majd észretér a többi vendéglős is. Ejnye, egy úgy hirdetés. Lássuk csak: Kézdisze- tömör vaságy sodronybetét­­t.?­ 10 forint. Camus 2 írt 25 kr. Vas­­keretet ágybetét, erős készítm­ény 5 i­t 75 kr., fakaréttól 3 i­t 50 kt. Ö.­/­s­csukó vaságy 3 matraccal 8 írt 60 kr. Vas-, rézipotorokat legolcsóbban szállít: Prohásztya János gyára Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő­ u. ’46. — Asszony, gyorsan menj Prohászkához. — Minek? —• No hallod:­­rézdiszes, tömör vaságy sodrony* beléből 18 forin­­t. Hát ez csak ajándék!... No mit nevetsz?... Nem értelek, mi van ezen nevetni való. Csak nem gondolod, hogy örökké ebben az ágyban fogok fetrengeni. Hiszen ez úgy szét van már rom­bolva,, mint a verduni csatatér. Ne nevess, kérlek, megőrjítesz a neveléseddel. Menj kérlek Prohász­kához! Rezdiszes, tömör, sodronybeteles... ígér.... .— Krumplit is lehet végre kapni. Három hó­napja nem ettem már. Nem nézel kérlek utána. Ha utánanéznél, kapnál. Látod, itt apróhirdetésben is könyörögnek már,­­hogy vegyünk. ÉTKEZŐBURGON­YA, magyar rúzsa, kézzel válogatott, szép, nagy, tartós áru korona 6.—. Oszt rózsaburgonya Wolthm­ann-féle váloga­­­­tott, szép nagy, világos áru 6.—. •Hó­pehely étkezőburgonya, válogatott nagy áru, kitűnő izű­ burgonya 4.60 korona m­éterraázsinkint. Takarmány-burgonya válogatatlan, k­uperator-burgonya ki­csiny, nagy, vegyes. )Le keményít 3- t a Halommal 3.60 korona métermáz­sn­­ként. Tengeri, morzsolt, teljesen száraz, egészséges, rostált aprószemű­ 13.60 korona métermázsánként, legkevesebbet áll métermázást szállít az­ Agricola Nyíregyházán. — De ez­ mégis lehetetlen. Ezek az árak! Nem, ez csak sajtóhiba lehet. Szólok a szerkesztőnek hogy csapja el a korrektort, ne bolondítsa meg az embert. Hiszen ez tiszta téboly. Vagy én nem látoi jól? Add ide kérlek a szemüvegemet. És ne nevess, kérlek, mond­tam már, mert megpukkadok. Dühömben még egy kis politikát olvasok. -Hát I­ovászy is megszólalt. Régen hallottuk a hangját J De mi ez? Azt mondja, hogy Návay kibontakozási terve­­elfogadhatatlan. Návay? Igen, Návay Lajos Hát a politikai riporter is megörült. Egyáltalán mire­denki megőrült. Azt hiszem, én is. És ez itt­ , Gr­óf Apponyi Albert ma fontján a pártkörben, hogy fo­gadhassa gróf Károlyi­ Mihály előre bejelentett lá­­legátusát.*: — Asszony, ez rettenetes. Be kell vallanom ne­ked, hogy én megőrültem. Asszony, orvost, a men­tőket, a tűzoltókat!. .s Az asszony nevet. •— Mit nevetsz? Te azon nevetsz, hogy az árad megörült? Kétségbeejtő. — "Hát hogyne nevetnék! — Mikor én megörültem?, "— Dehogy őrültél meg, dehogy. Nézd meg­ csak, mi van ma? Nézd meg ott az újságon. — Április elseje! Jajt De­ hát az újság nem já­rat velem áprilist. Az újságban itt­ van a tizennyolc­ forintos rézágy, a Gotterhalte, a Jadlmoker, a Ká­rolyi Mihály.­­— Igen, de ez az uj­ság 1913 április elsején je­lent meg és nem az újság, hanem én járattam veled. áprilist, (p. b.) húsleves 20 fillér bouUlontcves 20 »9 marhahús so marhahús körit­ve . 20 ,, főzelék feltét tel sertéskaraj . ISO párolt rostélyos 200 fél férce 220 bor juszdet 100 etilt, vagy fitt tészta 600 Állandó feszültség A kisgazdapárt husvét után folytatja támadá­sait — Mozgalom az egyetértés helyreállítására — Apponyitól várják a helyzet tisztulását — A középpárt bekapcsolása a konszolidáció mun­kájába — Gazdasági nehézségek (A Világ tudósítójától.) A képviselők nagy­része már hazautazott kerületébe és a minisz­terek közül is többen a fővárostól távol fogják ellőtteni a húsvéti ünnepeket. Éppen ezért, mint ezt különben már mai lapunkban is meg­írtuk, döntő fordulat a politikában húsvét előtt nem igen várható. E pillanatban minden azon fordul meg, hogy, a kisgazdapárt milyen erővel és milyen eredménynyel fogja tudni ke­resztülvinni a megindított ellentámadást. Értesü­léseink szerint ugyanis szó sem lehet arról, hogy a kisgazdapárt lemondjon a megkezdett akció folytatásáról. Folytatni fogják a bécsi milliók ügyében beterjesztett interpellációk tárgyalását, amellett különböző mellékakciókkal fogják a frakciót támogatni. A keresztény egyesülés pártja ezzel szemben egyelőre a defenzívára szorítkozik, annál is inkább, mivel a párt néhány vezető tagja mindenben helyesli a kisgazdapártnak ezt a mozgalmát. Ugyanakkor azonban, mikor a kisgazda­­párt a keresztény egyesülés pártjával szemben a legélesebb agresszivitás álláspontjára he­lyezkedett, egyben ettől a mozgalomtól füg­getlenül különböző erőfeszítéseket tesz a kon­szolidáció munkájának bevezetésére, illetőleg megszilárdítására. A pártban a legnagyobb szimpátiával kísérik gróf Klebelsberg Kunó fá­radozásait, aki a keresztény egyesülés párt­jának mérsékelt elemeit szeretné közelebb hozni a kisgazdapárthoz. Úgy Klebelsberg tá­­borában, mint a kisgazdapárt vezető köreiben egyre inkább a az a felfogás kezd felülkerekedni, hogy a konszolidáció munkájába bele kell kapcsolni azokat a kipróbált politikai­­és gaz­dasági tekintélyeket, akik az eddigi pártviszo­nyok következtében nem bocsáthatták az or­szág rendelkezésére tudásukat és munkaked­vüket.­ Ezúttal nemcsak arról van szó, hogy, egyes politikusokat akarnak szerephez juttatni, hanem főleg arra való tekintettel, hogy az or­,­szág hangulata egyre sürgetőbben követeli a­ régi tekintélyek megjelenését a politikai élet­ színterén, valamiképpen bele szeretnék kap­csolni az aktuális politikába az egész régi, a munkapártot, amely ■ most mint közép­­párt szerepel. Egyes politikusok ugyanis ma már tisztán látják, hogy, a politikai krízis mögött az ország egyre fenyegetőbb gazdasági krízise áll, amelyet sürgősen és min­den pártérdekre való tekintet nélkül meg kell oldani. Nincsen kizárva az, hogy a kisgazda­­párt és a gróf Klebelsberg vezetése alatt álló csoport közeledése kapcsán szerephez, juttatják a­­középpártot is. Ezt a gondolatot a kisgazda­­pártban különösen Rubinek Gyula képviseli. Rubinek­­különben munkatársunk előtt ma a legmelegebb szimpátia hangján nyilatkozott gróf Hadik János személyéről is. Szerephez kí­vánnák juttatni báró Kürth­y Lajost is, akitől az ország közélelmezési ügyeinek rendezését várják. Beszélnek arról is, hogy a tiszántúli vá­lasztásokon mandátumot szereznek a munka­párt néhány volt korifeusának, így­ elsősorban a gróf Bethlen Istvánnak. Hivatalos tárgyalások egyelőre a kisgazdapárt és a középpárt tagjai között nem voltak. Mindez inkább hangulat, azonban mindenképpen jellemző a politikai helyzetre. Sokat várnak Apponyi hazaérkezésé­től is, akinek közreműködése mindenesete­ döntő befolyással lesz a helyzet kialakulására. Ita a kisgazdapártnak a fent vázolt tervei sikerrel járnak, úgy a megkezdett offenzívának­ húsvét utáni folytatása nem fogja maga után vonni a nemzetgyűlés munkaképességének csőd­,­jét. Az egész mozgalomnak ebben az esetben inkább csak taktikai jelentősége lesz a kérész,­tény egyesülés pártjával szemben, amelyet az eddigi jelek szerint részeire fog bontani. A tiszántúli választásokat május végére vagy július elején egész biztosan megtartják. Csütörtök

Next