Világ, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

Izerkejítöség e* kiadóhivatal Ví., tndrássy-ut 47. szám. Előfizetési irak Magyarországban: Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 corona. A , VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám éra Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 80 fillér. XI. évfolyam Budapest, 1920 SZOMBAT május I. 105-ík szám (EhŐ. cikkünk közlését nem ertgedáŐpztéki) • Teleszky ó/Tber Alvilág a minap rjgWetesen foglalkozott-, Te- ■ícszkvlJános nagyvon^Tés energikus előadásával, amely jnegnvitóttá ^Közgazdasági Társaság vitáját a raagNbr államhi^mrtás rendezéséről. Az energia a közelmyltimg^^ fordulatai által elavult fogalmak és módszerek féürctolásában. az energia az uj helyzet, követeléseinek végiggondolásában, az ener­gia a szanálás eszközeinek megválogatásában és alkalmazásában jellemezte Telqszku fejtegetéseit, á papírpénz-áradat, a bankjegy-prés a legfőbb rossz Teleszky axiómája szerint. Tehát minden eszköz jó, amely gyorsan megállítja, lecsapolja az ára­datot: és újból szilárd talajjá Szárítja a siippedé- kes mocsárterületet, amelynek iszapjában minden előre tett lépés megkísérlésénél melyebbre ég- mé­lyebbre sül ved a mezőgazdaság csizmája, az ipari munkásosztály bakancsa és a köztisztviselők ott* hon-talpalt, félig már szétfoszlott. vékony lábbe­lije. Amit Teleszky ajánl: az egy heroikus kúra. olyan, amilyen minden pontjában ellenkezik a modem tudomány tanításával és olyan, amilyen ►— csakugyan segíthet a magyar síkság végzetes eb mocSarasodásán. Teleszky adói egy éven belül és talán még rövidebb idő alatt eltüntethetik a ma­gyar államháztartás kilenc, imlliátdra előirányzati deficitjét és -így megállítják a. bimkjegy-prés vég­zetes munkáját: azonban egv igen súlyos rizikóval járnak. Tefeszky mindent, vagy majdnem miu- ' tíent lefoglal az állampénztár számára, ásni mcff*- haladja a legridegebb létminimumot. Ez az‘etikai­lag leghelyesebb adópolitika egv olyan országbau. amelyben tiz városi ember köziül kilenc éhezik. Azonban ez az< adópolitika majdnem annyira meg­bénítja a gazdasági önzést, a termelési energia fütő- erejét, mint ahogy megbénítja a kollektív gazda• sági rend: már pedig a ' termelés színvonalának minden újabb hanyatlása a nyomor uiabb katasztro­fális kiéleződését jelenti. Teleszky briliánsán iga* zolta, hogy á gazdasági1 züllés és' a-krónikus nyo­mor kutforrása a bankjegy-áradat, de nem eléggé méltányolta azt, hogy. a bankjegu-áradat legsú­lyosabb következménye — a termelés visszaesése. Pedig a harmadtól cenUme-os korona mellett Ma­gyarország ugyanannyit vásárolhatna -külföldön, mint a 135 centime-os koronával, ha ugyanannyit termel és ugyanannyi árul. exportál. .Vem a bank­jegy-mennyiség szaporodása, hanem a bankjegy- áradat visszahatása a termelésre okozza az élét ‘színvonalának sülyedését. Változatlan termelés mellett változatlan maradna a iáiét átlagos foka. akár két. akár negyven milliárd bankjegyforga­lom mellett. Kikapcsolni azinjlációnak a terme­lésre gyakorolt' káros hatását olyan eszközökkel, amelyek csökkefitőlcg hatnak a termelésre; " ez új­ból egv olyan circulus vitiosus, mint. amilyenbe, minduntalan beleütközik az. aki ínehtő-eS’zközö.- ket keres a háboius gazdasági katasztrófa - kíbd- nyolitására. ‘ ■ ' ’ ' Éber Antal a másik oldaláról fogta 'meg az ái- famháztartás. szánilásának, másszóvai a magyar nyomor szanálásának nagy problémáját:, a terme­lés oldaláról.' Teleszky energiája részben, da csali részben megvolt Éber gondolatmenetében is., Eb.or teljesen a kapitalista gazdasági rend alapjára he­lyezkedett, tisztán kapitalista szempontból gon­dolta át következtetéseit: és nem vetett számot az­zal, hogy a manchesterizmus, a gazdasági libera­lizmus sok ponton csatát vesztett az állami be­avatkozás elvével, az államszocializmussal szem­ben és politikai okokból nem nyerheti vissza • többé elvesztett mozgási szabadságát. ■ akkor sem, ha gazdaságilag motivált volna a ma adott viszo nyok közt ez a renaissance. Azonban a világgaz- . daság és a magyar gazdasági élet nagy válságának J rótta, hogy szombaton újra összeül és a magyar békédé legátusoknak átadja a szerződési, H szerződés aláírása valőszInOteg a Jövő hét elem fén tőrténth meg,. . . sok problémáját nem lehet, tisztán 'és teljesen szét­fejtem, csak akkor, ha a tiszta kapitalista ál­láspontra helyezkedik veJük szemben ■ a gazdaság- politikus: és ezért igaza volt Ébernek, amikor nem vette tudomásul az*, hogy a kapitalizmus szikla várának nem egy szirtfokát már elsöpörték és nem egy más szirtfokát veszedelmesen ostromolt iák a háború által felkavart hullámok. Sajnos, a termelés szempont iáinak végiavezetésénél Éber nem volt ilyen következetes és energikus: de azért előadása megrajzolja -a szükséges kontraszt-képet Teleszkv fejtegetéseihez. .Éber a legnagyobb kíméletei követeli a töke, iránt és talán túlbecsüli a tökéi, mint termelési fák* tort: de ez az erős hangsúly nem fölösleges azok­kal szemben, akik jelentősegén alul értékelik a töke funkcióját a termelésnél és a tőkementes kapitaliz­mus rendszerét akarják kiépíteni- A formulázás szabatossága és plasztikája igen erős oldala Éber­nek: és'talán legszerencsésebb formulája'a termelési inger fokozása, amelynek centrális helye van Éberj gondolatmenetében. .4 jövedelmi adó erőteljes kl- cpitésc a parysytosztáltílyal szemben, a parasztbir- tokokon a háború óta kétségkívül elernyedt terme­lési inger felébresztése az adóprés nyomásának energikus kihasználásával, ez a visszatérés Suny­nak, sőt a XVI. század Franoiaországúnak adópoli­tikájához ugyanolyan fontos Éber számára, mint a termelési inger fokozásán kapitalizmus vezérkará­nak soraiban, a luxus és a vagyonosodús égy bizo­nyos fokának engedélyezésével: ' - ■ Teleszky előadása az E'rzberSer adói állal guzsbakötött nemei gazdasági élet képét, idézte fel a .hallgatóság előtt, ahol a legitim gazdasági tévé* kéhvség az adók nyomása alatt szinte teljésen át­adta a teret az illegitim gazdasági tényezőknek. Viszont Éber fejtegetéseinél mindig újból a magas porta ' koncesszió-üzérkedéseire és » török delte ptiblique-zc kellelt gondolni. De Telesz Évnek igaza van abban, hogy rózsás perspektívákat nem lehet rajzolni akkor, amikor a- név-értékének negyvened* ötvened részére ősökként koronából kell kiindulnia minden gondolatmenetnek. És az államvasutak bérbeadása egy uj beruházásokra, .a lerongált vas­úti anyag helyreállítására kötelezett külföldi 'kon* zorchimnak 0lJ*an megoldás,' amclylyel szemben ma egy pillanatig sem szabad hahóink ha — akad egy ilyen külföldi -konzorcium, • mint ahogy Éber ígéri. Éber ezen a ponton elfelejtette említeni- a leg­frappánsabb példát. A porosz á.llamvatsul volt a Icg- nynli^szerübben. és a legnagyobb gazdasági-érzékkel kazell állami üzem Európában a háború előtt: míg a nagy francia' magóhvásatak kissé könnyelműek voltak üzletpolitikájukban és nem egész panama- '■népiesek. De a francia mágfinvasiítak rentabilitása mégis jóval nagyobp volt, mint a porosz állam- vasú takc. Éber programmjának megvalósulása alighanem meghozná a termelés fokozatos helyrcállását, ha a fokozatos javulás időszakában az óUamházlartás nem állana szemben mindig ui'uól á 'deficit, problé­májával és nem volna 'kénytelen' mindig újból a bank jég g menny iség szaporításával eliszopositani « talajt a termelés átáll. így azonban Éber terve is az örök circulus vijigsus-hoz vezet el. . A.bűvös körbpi csak egy kibontakozás van: ez nem olyan szellemes, mirt't Éber egyik-másik csPe- diense. és talán fájdalmasabb, mint Teleszky' leg­szigorúbb rendszabályai. Azonban — il fáut pástét pú: la. Korányi Frigyes költségvetési • vázlataiból nem tűnik ki a magyar közalkalmazottak illetményei ál­tal okozott kiadások összege, azonban aligha esünk túlzásba, ha a háború által okozott tartós kiadások kétszázötven százalékára tesszük. Ausztriában mar rendezték a k’&ztisztviselők fizetését olyanformán, hogy kiegyenlítenék a színvonal-különbséget a köz- tisztviselők fizetése és az ipari szakmunkások kere­sete között. Ez az elég szerény megoldás havon­ként ötszázötvenmillió koronájába kerül Ausztriá­nak. vagyis az osztrák köztársaság minden egyes 1 lakásának 1200 koronát kellene az állampénztárba fizetnie minden énben, csak azért, hoou a tisztviselőt fizetéseknek legyen a fedezetük. Becs városi tisztviselőinek évi fizetése most. 780 millió korona, név, hogy ezen a: címen újabb iOO korona évi teher esik minden bécsi lakosra, ami az állami tisztvise­lők fizetése által okozott 1200 korona teherrel fejen­ként tfíOO koronát, minden teljes munkabíró*" em­berre pedig 8Q00 koronát róna kir évenként. És Magyarországon 25—30 százalékkal nagyobb a köz- alkalmazottak száma, mint Ausztriában. A köztisxt- , viselők demobizáiásún fordul meg tehát az állam - ' háztartás egyensúlya, a bank egy-áradat lecsapo­ló sa, a jnocsár terűiét fél száradása, a produktív mán­iák lehetőségeinek és a jólét legalább szerény fokának visszatérése. Éber Antal a vagyonadóval kapcsolatban egy nagyon praktikábihs módot ajánl o" hadikölesönök konvertálására. Ez a nagyarányú financiális művelet körülbelül 300 millió megtaka­rítást jelentené egy évben: az a kis toldás-foidás, amelyet az indemnitássat kapcsolatban fogadtatott ri Korányi pénzügyminiszter a köztiszivisdök el­látásának javítására, 2700 millió korona kiadás* többletet okoz. Ez a 'két szám eleget mond. f, ' reaeky Géza. / Május tizedikére összehívják v / a nemzetgyűlést Csak kuMin|*l« Unűériftnáletri MBdiltilt •1 a választást-^^rftffSffazdálc követelik, hogy a esonjmd^nUstakban is válasszanak: A1 nemzetgyűlés1 .tegnapi ülésén Rakovszky Ist­ván bejdewtetie, hogy huszonnyolc tiszántúli kerü­letre elrendelték a választásokat. A képviselők, nem igen figyeltek az elnöki előterjesztésre és csak mára ébredtek tudatára a bejelentés fontosságának. A pártok ugyanis annakidején abban egyeztek mes, hogy mind a negyvennyolc tiszántúli kerületre el­rendelik a választásokat.. A, tegnap történt efeiöki bejelentés- a kisgazdapárt dözötes tudta ás bele- e-jfyezése nélkül történt és ezért a kisgazdák köré­ben nagy meglepetést keltett. A kisgazdapártból szerzett informájcióin'k szerint a felsorolt kerületek között is varrnak csonka kerületek, özek azonban olyanok, amelyekben a keresztény egyesülés párt­jának erős talaja van. Viszont azok a csonka keni-' (etek, amelyekre nem rendelték el a választásokat,, mind biztos kisgazda-kerületek. iVartrmk - közöltük olyanok is. amelyek kőiül csak. egy-kél község esik a demarkációs vonalon túl. Kisgazdapárti képvisel*i lök ezért: • rögtön össze akarták hívni a ;' nemzet­gyűlést; 1 hogy; : intézkedni lehelen a belőKymánisztéri rendelet megváltoztatása . iránt- Ez azonban lehetet­len volt és ezért abban állapodtak meg, hogy néma május tizenhetedikére, hanem tizedikére, hívják risS'zc a' hemzcfgyűlé&t és követelni fogják, hogy mind a negyvennyolc tiszántúli kerületben . ...... . . írják ki a választást. . Mint hivatalosan jelentik, a kormány tagjai ma délelölt mini szte r tan ácsra ültek össze, amelyet rövid megszakítással délután is folylattak. A mi­nisztertanácson igen behatóan foglalkoztak a ti­szántúli választások kérdésével és minden pontra vonatkozóan teljes megállapodásra 'jutottak. A keresztény egyesülés pártja és a kisgazda-: párt között újra kiélesedtck az ellentétek a köz- oktatásügyi - államtitkári állás betöltése miatt. A: kisgazdapárt ugyanis ragaszkodik, alhhoz, hogy Ko­vács J. István .tegyen a közoktatásügyi áBaröÜtkár,, viszont flgller ' f'ekúrt akarja- ájlairr!fikámak meg­tartani. x'x x x x x x. x x x x x x xxxxxxs x xxx x xxxx x x- x X -x*.x' x i x* x x- x Hírek jelen­tek meg arról, hogy Kenéz Béla lesz a fölöm ive lés- üjgyi államtitkár. Maper János pedig népjólétügyi államtitkár lesz. ÉrtesiUéseink szerint Kenéz nem vállal,ia a megbízatásit ■ és így Mayer, -továbbra is államtitkár marad a földmivelésügyi miniszté- rinmöan. i • , -. , A szűkét után ösSfíeuKí nemzetgyűlés mindenek­előtt a' pénzügyi javaslatokat fogja letárgyalni. Az erre vonatkozó munkálatokat már befejezték « pénzügyminisztériumban xxxxxxx x xxxxxxxxxxxxx 5 X X X X X X X X X x X X X X X X X x-.* X XXXXXXXÍ VILÁG Hiríetístk jKreaiví* BuacpesKs « vtlXS kiadáUW&libts, Bloekuer (Jtyíri és NagyJitUus & Tsa.TeBcaar Gyű- Jp, Hegy! Lajos, Klein Simon is Tsa, Leó. ■old Gjgj4p$*eep®ld Corníl, Schtracz Jd- Merei Antal, Moaae Rudolf, ^teVstein Bern áthird. irodükban. Béesten Haaeeustein is Vogler, M. DuV.es Nachf, 4 Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Hói­ban, Bérűn NW. ünter den Lindeu 40/41, Etkészütela magyar békeszerződés Mú.Jus etsmffn veszi dt Praznavszky Jván, a béhadeiegdeió főtitkára v ­' I • ; • Párís, április 30. (Érkezett éjjel 12 óra 30 perckori) Mint a iáitok Jelentik, a nagykő, veti konferencia tegnap végcélt a magyar békeszerződéssel és ethatá-, ^

Next

/
Thumbnails
Contents