Világ, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

szerkesztőség­e* kiadóhivatal VI., Andrássy­ út 47. szám. Előfizetési irak Magyarországban: Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A , VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 80 fillér. VILÁG XI. évfolyam Budapest, 1920 SZOMBAT május I. 105-ik szám Elkészül el a magyar békeszerződés Má.Jus etsmfnn veszi át Praznavszky Iván, a békaderegdeie főtitkára v -' I • . • Páris, április 30. (Érkezett éjjel 12 óra 30 perckori) Mint a sászok jelentik, a nagykö­­veti konferencia tegnap végcélt a magyar békeszerződéssel és elhatá-, ^ (Eho. cikkünk közlését nem ertgedáleztéki) • Teleszky ó/Trier Alvilág a minap végzetesen foglalkozott­, Te­­■ícszkvlJános nagyvon^Tés energikus előadásával, amely m­egnyitotta ^Közgazdasági Társaság vitáját a rangelr államhitartás rendezéséről. Az energia a közelmúlti mg^^ fordulatai által elavult fogalmak és módszerek fo­rd­olásában, az energia az új helyzet, követeléseinek végiggondolásában, az ener­gia a szanálás eszközeinek megválogatásában és alkalmazásában jellemezte Teleszky fejtegetéseit, a papírpénz-áradat, a bankjegy-prés a legfőbb rossz Teleszky axiómája szerint. Tehát minden eszköz jó, amely gyorsan megállítja, lecsapolja az ára­datot, és újból szilárd talajjá szárítja a sü­ppedé­­kes mocsárterületet, amelynek iszapjában minden előre tett lépés megkísérlésénél mélyebbre és­ mé­lyebbre sül­yed a mezőgazdaság csizmája, az ipari munkásosztály bakancsa és a köztisztviselők ott­­hon­ talpalt, félig már szétfoszlott, vékony lábbe­lije. Amit Teleszky ajánl, az egy heroikus kúra, olyan, amilyen minden pontjában ellenkezik a modern tudomány tanításával és olyan, amilyen ►— csakugyan segíthet a magyar síkság végzetes eb mocsarasodásán. Teleszky adói egy éven belül és talán még rövidebb idő alatt eltüntethetik a ma­gyar államháztartás kilenc,­iilliárdra előirányzati deficitjét és­­így megállítják a­ bimkjegy-prés vég­zetes munkáját, azonban egy igen súlyos rizikóval járnak. Tereszky mindent, vagy majdnem min­­­­t­ent lefoglal az állampénztár számára, ásai mosié­­haladja a legridegebb létminimumot. Ez az­ etikai­lag leghelyesebb adópolitika egy olyan országban, amelyben tíz városi ember köz­ül kilenc éhezik. Azonban ez az­ adópolitika majdnem annyira meg­bénítja a gazdasági önzést, a termelési energia fűtő­­erejét, mint ahogy megbénítja a kollektív gazda­­sági rend, már­pedig a­­ termelés színvonalának minden újabb hanyatlása a nyomor újabb katasztro­fális kiéleződését jelenti. Teleszky briliánsan iga­­zolta, hogy a gazdasági­ züllés és­ a­ krónikus nyo­mor kütforrása a bankjegy-áradat, de nem eléggé méltányolta azt, hogy­ a bankjegy-áradat legsú­lyosabb következménye­i a termelés visszaesése. Pedig a harmadfél centme-os korona mellett Ma­gyarország ugyanannyit vásárolhatna­­külföldön, mint a 135 centime-os koronával, ha ugyanannyit termel és ugyanannyi árut­ exportál. .Nem a bank­jegy-mennyiség szaporodása, hanem a bankjegy­­áradat visszahatása a termelésre okozza az élet­­színvonalának sülyedését. Változatlan termelés mellett változatlan maradna a rótét átlagos foka, akár két, akár negyven milliárd bankjegyforga­lom mellett. Kikapcsolni az inflációnak a terme­lésre gyakorolt­ káros hatását olyan eszközökkel, amelyek csökken­tőleg hatnak a termelésre; " ez új­ból egy olyan circulus vitiosus, mint­ amilyenbe, minduntalan beleütközik az, aki íneklő­ e­­zközö­­­ket keres a háborús gazdasági katasztrófa­­ kibo­­nyolítására. ‘ ■ ' ’ ' Éber Antal a másik oldaláról fogta­­meg az ál­­lamháztartás­ szám­lájának, más szóval a magyar nyomor szanálásának nagy problémáját­, a terme­lés oldaláról." Teleszky energiája részben, ha csak­ részben megvolt Éber gondolatmenetében is., Ekkor teljesen a kapitalista gazdasági rend alapjára he­lyezkedett, tisztán kapitalista szempontból gon­dolta át következtetéseit, és nem vetett számot az­zal, hogy a manchesterizmus, a gazdasági libera­lizmus sok ponton csatát vesztett az állami be­avatkozás elvével, az államszocializmussal szem­ben és politikai okokból nem nyerheti vissza a többé elvesztett mozgási szabadságát. ■ akkor sem, ha gazdaságilag motivált volna a ma adott viszo­nyok közt ez a renaissance. Azonban a világgaz-­­ daság és a magyar gazdasági élet nagy válságának­­ rótta, hogy szombaton újra összeül és a magyar békede­legátusoknak átadja a szerződést, a szerződés aláírása valószínűleg a jövő hét elej­­én történik meg,. . . sok problémáját nem lehet, tisztán­­és teljesen szét­fejteni, csak akkor, ha a tiszta kapitalista ál­láspontra helyezkedik velük szemben ■ a gazdaság­­politikus, és ezért igaza volt Ébernek, amikor nem vette tudomásul azt, hogy a kapitalizmus szikla­várának nem egy szirtfokát már elsöpörték és nem egy más szirtfokát veszedelmesen ostromolt­­ák a háború által felkavart hullámok. Sajnos, a termelés szempont­jainak végigvezetésénél Éber nem volt ilyen következetes és energikus, de azért előadása megrajzolja­­a szükséges kontraszt-képet Teleszky fejtegetéseihez. .Éber a legnagyobb kíméletet követeli a töke, iránt és talán túlbecsüli a tökét, mint termelési fak­­tort, de ez az erős hangsúly nem fölösleges azok­kal szemben, akik jelentőségén alul értékelik a tőke funkcióját a termelésnél és a tőkementes kapitaliz­mus rendszerét akarják kiépíteni­ A formulázás szabatossága és plasztikája igen erős oldala Éber­nek, és'talán legszerencsésebb formulája'a termelési inger fokozása, amelynek centrális helye van Ébert gondolatmenetében. .A jövedelmi adó erőteljes ki­­építése a parasztosztállllyal szemben, a parasztbir­­tokokon a háború óta kétségkívül elernyedt terme­lési inger felébresztése az adóprés nyomásának energikus kihasználásával, ez a visszatérés Suny­nak, sőt a XVI. század Franciaországának adópoli­tikájához ugyanolyan fontos Éber számára, mint a termelési inger fokozásán kapitalizmus vezérkará­nak soraiban, a luxus és a vagyonosodás egy bizo­nyos fokának engedélyezésével. "­­ ■ Teleszky előadása az E­rzberger adói által gúzsbakötött német gazdasági élet képét, idézte fel a­­hallgatóság előtt, ahol a legitim gazdasági tévés­kénység az adók nyomása alatt szinte teljesen át­adta a teret az illegitim gazdasági tényezőknek. Viszont Éber fejtegetéseinél mindig újból a magas porta­­ koncesszió-üzérkedéseire és a török dekte pu­blique-re kellett gondolni. De Telesz­ovnek igaza van abban, hogy rózsás perspektívákat nem lehet rajzolni akkor, amikor a­ név­értékének negyvened- ötvened részére csökkent koronából kell kiindulnia minden gondolatmenetnek. És az államvasutak bérbeadása egy új beruházásokra,­­a lerongált vas­úti anyag helyreállítására kötelezett külföldi­­kon­­zorciumnak Ollyan megoldás,­ amelylyel szemben ma egy pillanatig sem szabad hahóink­ba — akad egy ilyen külföldi­­konzorcium,­­ mint ahogy Éber ígéri. Éber ezen a ponton elfelejtette említeni­ a leg­frappánsabb példát. A porosz á­llamvalsál volt a leg­­nyaltószerübben, és a legnagyobb gazdasági­ érzékkel kezelt állami üzem Európában a háború előtt, míg a nagy francia' magánvasarak kissé könnyelműek voltak üzletpolitikájukban és nem egész panama­­'■népiesek. De a francia magfinvasiftak rentabilitása mégis jóval nagyobb volt, mint a porosz állam­­vasú­také. Éber programmjának megvalósulása alighanem meghozná a termelés fokozatos helyreállását, ha a fokozatos javulás időszakában az álamháztartás nem állana szemben mindig aj'vól a­­deficit, problé­májával és nem volna 'kénytelen' mindig újból a bank­jég­i menny­iség szaporításával eliszaposítani a talajt a termelés átáll, így azonban Éber terve is az örök circulus insigius-hoz vezet el. . A­ bűvös körből csak egy kibontakozás van: ez nem olyan szellemes, mint'z Éber egyik-másik csze­­diense, és talán fájdalmasabb, mint Teleszky­ leg­szigorúbb rendszabályai. Azonban k­il­láut pástét pa­­la. Korányi Frigyes költségvetési­­ vázlataiból nem tűnik ki a magyar közalkalmazottak illetményei ál­tal okozott kiadások összege, azonban aligha esünk túlzásba, ha a háború által okozott tartós kiadások kétszázötven százalékára tesszük. Ausztriában már rendezték a kööztisztviselők fizetését olyanformán, hogy kiegyenlítenék a színvonal-különbséget a köz­­tisztviselők fizetése és az ipari szakmunkások kere­sete között. Ez az elég szerény megoldás havon­ként ötszázötvenmillió koronájába kerül Ausztriá­nak, vagyis az osztrák köztársaság minden egyes­­ lakásának 1200 koronát kellene az állampénztárba fizetnie minden évben, csak azért, hogy a tisztviselői fizetéseknek legyen a fedezetük. Bécs városi tisztviselőinek évi fizetése most. 780 millió korona, név, hogy ezen a­ címen újabb iOO korona évi teher esik minden bécsi lakosra, ami az állami tisztvise­lők fizetése által okozott 1200 korona teherrel fejen­ként 11iOO koronát, minden teljes munkabírót" em­berre pedig 8000 koronát róna ki" évenként. És Magyarországon 25—30 százalékkal nagyobb a köz­­alkalmazottak száma, mint Ausztriában. A köztiszt­­­­viselők demobizálásán fordul meg tehát az állam -­­ háztartás egyensúlya, a bank egy­ áradat lecsapo­lá­sa, a m­ocsár terület fél­száradása, a produktív mán­iák lehetőségeinek és a jólét legalább szerény fokának visszatérése. Éber Antal a vagyonadóval kapcsolatban egy nagyon praktikábilis módot ajánl a" hadikölcsönök konvertálására. Ez a nagyarányú financiális művelet körülbelül 300 millió megtaka­rítást jelentene egy évben: az a kis toldás-foldás, amelyet az indemnitással kapcsolatban fogadtatott k­ Korányi pénzügyminiszter a köztisztvisdék el­látásának javítására, 2700 millió korona kiadási többletet okoz. Ez a­­két szám eleget mond. I.­­­reneky Géza. Hiríetístk jKreaiví* BuacpesKs « vtlXS kiadáUW&libts, Bloekuer (Jtyíri és NagyJitUus & Tsa.TeBcaar Gyű- Jp, Hegy! Lajos, Klein Simon is Tsa, Leó. ■old Gjgj4p$*eep®ld Corníl, Schtracz Jd- Merei Antal, Moaae Rudolf, ^teVstein Bern áthird. irodükban. Béesten Haaeeustein is Vogler, M. DuV.es Nachf, 4 Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Hói­ban, Bérűn NW. ünter den Lindeu 40/41, / Május tizedikére összehívják v / a nemzetgyűlést Csak kuMin|*l« Uniériftnáletri MBdiltilt •1 a választást­^^rftffSffazdák­ követelik, hogy a csonjmd^nUstakban is válasszanak: A1 nemzetgyűlés 1 .tegnapi ülésén Rakovszky Ist­ván bej­entette, hogy huszonnyolc tiszántúli kerü­letre elrendelték a választásokat. A képviselők, nem igen figyeltek az elnöki előterjesztésre és csak mára ébredtek tudatára a bejelentés fontosságának. A pártok ugyanis annak idején abban egyeztek meg, hogy mind a negyvennyolc tiszántúli kerületre el­rendelik a választásokat­. A­ tegnap történt eselöki bejelentés­ a kisgazdapárt dözetes tudta és bele­­e­jtyezése nélkül történt és ezért a kisgazdák köré­ben nagy meglepetést keltett. A kisgazdapártból szerzett informá­cióin­k szerint a felsorolt kerületek között is varnnak csonka kerületek, ezek azonban olyanok, amelyekben a keresztény egyesülés párt­jának erős talaja van. Viszont azok a csonka kerü­'­­etek, amelyekre nem rendelték el a választásokat,, mind biztos kisgazda-kerületek. i­artrunk - közöttük olyanok is, amelyek közül csak­ egy-két község esik a demarkációs vonalon túl. Kisgazdapárti képviselő­­lök ezért: • rögtön össze akarták hívni a­­' nemzet­gyűlést;­­ hogy­ : intézkedni lehesen a belügyminiszteri rendelet megváltoztatása­­ iránt­ Ez azonban lehetet­len volt és ezért abban állapodtak meg, hogy nem a május tizenhetedikére, hanem tizedikére, hívják viss­ze a­ hemzetgyűlést és követelni fogják, hogy mind a negyvennyolc tiszántúli kerületben . ...... . . írják ki a választást. . Mint hivatalosan jelentik, a kormány tagjai ma délelőtt mini­szte­r­tan­ácsra ültek össze, amelyet rövid megszakítással délután is folytattak. A mi­nisztertanácson igen behatóan foglalkoztak a ti­szántúli választások kérdésével és minden pontra vonatkozóan teljes megállapodásra­­jutottak. A keresztény egyesülés pártja és a kisgazda-­­párt között újra kiélesedtek az ellentétek a köz­­oktatásügyi - államtitkári állás betöltése miatt. A­ kisgazdapárt ugyanis ragaszkodik, ahhhoz, hogy Ko­vács J. István ,tegyen a közoktatásügyi ágare­tkár,, viszont figu­er­­ f'ekúrt akarja­ ájlak­rifikálnak meg­tartani. x'x x x x x x. x x x x x x x xxxxxs x xxx x xxxx x x- x X -x*.x' x­­ x* x x- x Hírek jelen­tek meg arról, hogy Kenéz Béla lesz a fölém­­ve­lés­­ü­gyi államtitkár. Mayer János pedig népjólétügyi államtitkár lesz. Értesíléseink szerint Kenéz nem vállal­ja a megbízatásit ■ és így Mayer,­­továbbra is államtitkár marad a földmivelésügyi miniszté­­riumban. i • .­­. . A szűkét után ös­szeáltt nemzetgyűlés mindenek­előtt a­ pénzügyi javaslatokat fogja letárgyalni. Az erre vonatkozó munkálatokat már befejezték a pénzügyminisztériumban xxxxxxx x xxxxxxxxxxxxx 5 X X X X X X X X X x X X X X X X X x­.* X X X X X X XX!

Next