Világ, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

? X \ n­eti­ ­XXXXXXXXXX XX X X­­XXXXXXXXXX XX X Ezután a költségvetést fogják tárgyalni, majd a földbir­tokreformot. A kisgazdák követelni fogják, hogy a nyári szünetet előbb rendeljék el, mint ren­desen, mert az­­ég előbb lesz az aratás is, amelyen a kisgazdaképviselők odahaza akarnak lenni. A költségvetési vita folyamán értesüléseink szerint Gaál Gaszton fel fog szólalni a­­közigazgatási reform ügyében és követelni fogja a közigazgatás államosí­tását. Indítványt fog beterjeszteni a sajtótörvény revíziójáról is. A legteljesebb sajtószabadság bizto­­­sítása mellett a legszigorúbb büntetéseket fogja in­­dítványozni azokra, akik a nemzeti szellem ellen­­vétenek* . .Lfci ............ . . Sokat beszéltek az este­i kisgazdapártban kormányzói hatáskör kibővítéséről is. A párt több­ségének az az álláspontja, hogy a kormányzó hátas­, körére vonatkozó javaslatát revizió alá kell vetni. Battonyán a kisgazdapárt Székács Elemért, az debreceni II. kerületben Nagy­ Gábor altábornagyot,a Mezőharcvének Szitásiy Zoltánt, az­ OMGE igazgatóját jelölte a képviselőnek. Batthyány­t kereszténysocialisták­­ forradalmi szerepléséről Copf Batthyány Tivadar az utóbbi napokba a «il«nemm­egjelent laptámadásokra a következő nyi« 1 fatkoza Ibjyválaszol: . !'l —­ Tény, hogy a keresztényszocialista­ néppárt 1918 november havában a legteljesebb mértekben támogatta, as okctóber 31-én kinevezett Károlyi­­kormány politikáját, sokan vezetőik, közül csata­­l­koztak a Nemzeti Tanácshoz, többen­­— a legneves­­­sebbek közül —, ennek tagjai soraiba léptek é­s le­hették az esküt, a párt összessége november 20-iki Meséből kiadott manifesztu­mával nyíltan a novem­­­­ber 16-iki politika áláspontjára helyezkedett, sőt e párt Károlyinak 1918 december 22-iki, Lovászit és ellenem irányuló zászlóbontásán résztvett és szóno­kuk, Bratler István miniszter úr utján neki támoga­tásukat biztosították. Tény, hogy a katolikus klérus­ élén a püspöki kar nagy,részével, csatlakozott a no­vemberi „forradalmi alakulathoz", vagyis támogatta a kormányt. k­i— Tény, hogy* a mostani keresztény nemzeti egyesülés pártjának számos korifeusa (névsorral is szolgálhatok) tőlem és a Károlyi-kormány összes­ségétől is politikai bizalmi állásokat fogadott el, s ezek az urak politikánkat nyíltan és hangosan tá­mogatták és tény, ht­ogy e pártnak mai számos ki­válósága a Károlyi-kormány, kinevezése után lépett be a függetlenségi pártba és demonstrált politikánk­ mellett.­­ M Franciaország általános sztrájk előtt Német-francia konferencia — Franciaország tárgyalni fog Németországgal a gazdasági kérdésekben — A francia szocialisták kiáltványa Berlinből jelenli a Világ tudóit&W"Parisból sür­­j gönyzikfr' A francia bánya- és dollárm­unkások sztráj­kot provokáltak, mely valószínűleg általános sztrájkról vezet. Holnath^orszerha a fóM­ak­tik­ az autótaxi, a vasutak. .. *1 a távíró és a posta üzeme egész Francia­­....... országban megállj .........41. A holnapi napra egyébként nagy munkást­ünteté-. seket terveznek\ A kormány .. _ kát-1 rW­­ A erős csapatösszevonásokat remélt el. A külföldiekei figyelmeztel ik, hogy be­tartózk­odjanak az utcákon, , i- „ * .0 ’t* Millerana tegnap a szenátusban azt a váratlan bejelentést tette, hogy Göppert, a német béke­­delegáció elnöke felkereste és azt javasolta, hogy t­, 1 4 német és francia gazdasági szakértőit s l? '?.*■ ‘ ' í kezdjenek tárgyalásokat azokban az kérdésekben, amelyeknek tisztázása és megoldása­ érdeke mind a két országnak. Millerand a javaslatot elfogadta és bejelentette, hogy a francia kereskedelmi miniszter már leg­közelebb kinevezi Franciaország , deie­­■"'* gátasait. Természetesen azt kell feltételezni, hogy angol- olasz intervenció előzte meg Göppert javaslatát. Franciaországban egyre nagyobb hullámokat vet a Couturier-incidens. Couturier egy cikkében felszólította a francia katonákat, hogy ne engedjék magukat felhasználni * Né­metország megszállására. A kamara jobboldala kifogásolta a cikket. Az igazi ságügym­inszter kilátásba helyezte a büntetőeljá­rás megindítását. Err* JT~ " ' * *............ ( fiz Humanité ésék­ hatvan szocialista kép­­­ "­viselő aláírásával egy nyilatkozat jelent meg, amely többek között így szól: „Ifjú katonák, tudjátok meg, hogy behivástok célja az uj háború előkészítése, T* rA frankfurti gyilkosság ej, a semlegesi zóna megszállása : ^.'. r v többet használt a nemet revanc­ie-eszmé­­t­­nek, mint a nagynémetek húsz esztendei­­ propagandája tehette­­volna. Csak egy áruló kormány, jöhetett­ arra a gondolatra, hogy így erősítse meg a német militarizmust. A jobboldali sajtó természetesen kí­méletten hadjáratot indít az aláírókkal szemben és azt követeli, hogy.­­... . a nyilatkozat alá jegyzett szocialista jeep. fi­­t. Viselők mondjanak le közéleti tisztsé­­geikről, így a képviselőház al­elnök­s­égér­ől és a nemzetközi munkásbizottság titkárságáról. Ez az utóbbi meg­jegyzés Thomas volt muníciós­ mi­­iszterre vonatkozik, aki mindig a párt jobboldalának volt a vezére, Irenauder oldalán és erélyesen támogatta a háború alatt a kormány politikáját, sőt az orosz forradalom kitörése után Oroszországban járt, hogy a b­osz orosz szocialistákat megnyerje a háború folytatásának. Most pedig Th­omas is elszánta magát egy ilyen, nyilatkozat aláírására, ami azt jelenti, hogy a fran­cia szocialista párt zárt, egységes fronttal és teljes energiával veszi fel a küzdelmet a Milieb­rand-kor­­ány „békepolitikája"* ellen. Egy angol slépselő flagyanmágról (Silót kapitányít)eszéde az angol állókérban a- E tények megállapítása után minden n épel­méjű ember kell, hogy elismerje, hogy a fent hi­vatkozott ma­ keresztény nemzeti egyesülési párti po­litikus urak a Károlyi-kormány politikájáért a fele­lősségben épp úgy részesek, mint én s így legke­­vésbébé ismerhetem el jogosultságukat arra, hogy felettem pálcát törjenek. Félreálani pedig annál kevésbbé fogok, mert hisz az események a háború előtt, alatt és után, jobbra és balra egyaránt, az én és barátaim politikáját­ igazolták á,s mert a Kossuth Lajos elveire alapított függetlenségi politika soha aktuálisabb nem volt, mint mostanában, amidőn állami önállóságunk megalapozása és biztosítása a pragmatika szankció és ' 67-es törvényekre alapí­tott politika csődje után, az ország minden polgá­rának legnagyobb gondját képezi. • " ' ■’* w*­*Batthyány Tivadar. Lukács László — a számvevőszék elitök. Politikai körökből szerzett információink szerint dr. Strausz Istvánnak, az állami szám­vevőszék elnökének a közeli napokban vár­ható nyugi bombavonulása után azonnal betöltik a számvevőszék elnöki tisztét. Erre az előkelő ál­lásra több név került kombinációba. Emlegetik Balogh Ferencet, a számvevőszék mai alelnökét, Vértessy Sándor pénzügyminiszteri államtitkárt, de a legkomolyabb jelöltnek Lukács László volt miniszterelnököt tekintik. Lukácsnak, hír sze­rint, elsősorban fogja felajánlani a kormány az ál­lami számvevőségi elnökségét. A többi név csak akkor kerül számításba, ha­­Lukács László nem fogadja el a fölkínált állást. Volt pánzügyminiszterek értekezlete A­ pénzügyminiszternél szombaton délután is­mét összejönnek az összes volt magyar pénzügy­­miniszterek é­s folytatólagosan megbeszélik a pénz­ügyi kormánynak az általános,rt pénzügyi politikára és az adó- és illetékügyre vonatkozó terveit. A megbeszélésen, mint a múlt napokban is,­­Vehette Sándor, Lukács László, Popovics Sándor, Teleszky­­János, Gratz Gusztáv és Grinn János vesznek részt.­­ A Huszárdformányi megalakulásánaik napjai­ban Budapesten járt Eliot kapitány, az angol alsó­­ház tarto rres itt Huszár miniszterelnök kalauzolá­­sá^j^Cfmu­lmányozta a politikai életet, *itt megje­lent a kormány által rendezett népgyűléseken, ahol tolmács segítségével kérdéseket is intézett a tö­meghez. Egy óbudai népgyűlésen három kérdést állított fel Eliot kapitány. Azt kérdezte, hogy visszakivánják-e a bolsevizmust és erre azt a fele­letet kapta, hogy nem. Azt kérdezte, hogy vissza­­kivánják-e a királyságot és azt a választ kapta, hogy igen. Azt kérdezte, hogy akar-e Magyaror­szág népszavazást az elszakított részeken és itt is természetesen igen volt a válasz. Ezt az élmé­nyét mondta el március 25-én az angol alsóházban Eliot kapitány és azt kívánta, hogy Anglia Ma­gyarországon is tartsa tiszteletben a nép akaratát, ha ezt teszi Oroszországban. Magyarország ki­próbálta már a köztársaságot, de köztársasági elnöke, ""­­ Károlyi kártyás és lusta embernek bizonyult. (Felkiáltások.* Úti. Óh!) Ez senkinek sem válik becsületére és nem hasznos tu­lajdonság egy köztársasági elnök számára forra­dalom idején. Majd Károlyi átadta a kormányt a népbiztosoknak, pedig ezek népszerűtlenek vol­tak és atrocitásokat követtek el, amint ezt ma­guk is bevallották El­ólnak és csak a mente­­getődztek, hogy mindent elkövettek azért, hogy kiirtsák azokat a bandákat, amelyek az atrocitáso­kat elkövették. Soviniszta programmal jutott a ha­lálomra Magyarországon a bolsevizmus és amikor kiderült, h­ogy a proletárdiktatúra nem tudia Ma­­gyar­ország határait megőrizni, akkor a parasztok blokádja buktatta meg a kommunista kormányt, nem pedig az entente blokádja, hiszen a parasztok blokádja a legnagyobb gyengéje minden szovjet­kormánynak. Eliot meglátogatta börtönükben a né­pbiztoso­­kat és úgy találta, hogy ott olyan életük van, ami­lyent Angliában­ jó másodosztályú ellátásnak neveznek. Külön cellákban laknak, saját ruhájukat hordják, vannak könyveik, írószereik, papírjuk, fo­gadhatják barátaik látogatását, akik ételt is hoz­hatnak nekik. Az angol politikai foglyoknak nincs ilyen jó ellátásban, részük. Il­ru­m tengernagy nyílt, becsületes és igazságos ember, amint ezt mindenki éli. ■ meri róla, még a legszélsőbb bolsevikiek is. Magyaror­zági határai a béketervezet szerint lehetetlenei rés nevetségesek, Csehország, a cseh alma egy hegylánccal van kö­­rülvéve és most ehhez a hegylánchoz csatolták a banán alakú Szlová­kiát, pedig hiába vannak a bé­kekonferencián nagy és nevezetes emberek: ezek sem erőszakolhatják ki, hogy a folyók átfolyjanak a hegyeken. A paraszt inkább megy tíz mértföldet a folyó men­­tén lefelé, ha fejszét, vagy eket akar venni, mint-­ hogy nyolcvan mértföldet menjen felfelé a hegy­csúcsokon át Csehországba fejszét venni. Soha fül nem hallott, vagy szem nem látott olyat, soha em­­­bernek nem jutott olyasmi eszébe, mint amilyen ország Cseh-Szlovákia. Elképzelni sem lehet, amíg valaki nem látta térképen. Ezek a határok olyanok, hogy hamar össze kell dőlniük. Majd Eliot beszá­molt a romáín rablásokról és elmondotta, hogy Ro­­­mánia egy olyan népes magyar lakosságú területet rabolt el Magyarországtól, aja Ufen Ulster, Tehén-szerttetadomány I SzÚT.ezwivamei ál­tal tehén 1 . J­ém­etországnak é­l a Világ Unió silóját­ól.) Északamerikába ván­dorolt németül, kedves ajándékkal örvendeztetik­ meg a-m­­s­elt testvéreiket.. A sok szomorú Mirr,­ ami Amerikába jut a német gyerekek tejnélkülözé-­ sérül, nagyon megindította a német farmereket, és kettő közülök vállalkozott rá, hogy teheneket­ gyűjtenek össze és hazaku­klik őket Német­országba, hogy a kis német gyerekeknek jó. tápláló tej, jus-, són 'és ne szenvedjenek és ne pusztuljanak el jár-­ ványban és betegségben csak azért, mert hiány-' zik legfontosabb táplálékuk — a tej. / . Az egyik farmer most levélben jelenti be Kölni­­városának, hogy nemsokára tehén-szeretetadom­ány indul útnak Északamerikából. „Milyen szomorú viszonyok lehetnek most Németországban .— írja­ a levélben. — Ki gondolta, hogy Németországot­ ennyire le fogják igázni. Mi, a messzi tengereken-­ túlra került németek­ egy pillanatra sem­ feled­keztünk mi az otthoniakról és minden gondo­latunk, hogy segítsünk rajtuk. Különösen a gyer-­­mekek sorsa fáj. Szegény ártatlanok egymásután pusztul­tak el a tejhiány miatt! Ezért elhatároz­tuk, hogy teheneket küldünk haza a német gye­rekeknek. Chicagóban társaság alakult, amelyik a teheneket összeszedi. ’A „The American Dairus Cattie Co.“ majd gondoskodik, hogy a tehenek hazajussanak. Százezer tehenet fogunk össze­­gyűjteni." A Kölnisci­e Zeitung azt fűzi hozzá a százezer-á­tellenes szeretetadományhoz, hogy ennél nagyobb 2 .19*20. május 1. Brilliánst, S.'if-Kertész ékszerár, Király­ utca 85. , 124—55. siim­. VILÁG Szombat

Next