Világ, 1920. július (11. évfolyam, 155-180. szám)

1920-07-01 / 155. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Andrássy­ út 47. szám. Előfizetési srak Magyarországban: Egész évre 180 kv. ma, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. A . VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 1 korona.V­IIAG Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG iiadóhivataliban. Blockner J, GyStl­iensgyraulus és Tia,Teneder Gyu­­la, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tia, Leo­­pold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz jó.­esel sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernét bírd. irodák­ban. Bécsbem Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nacht, Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf volt­ban. Berlin N­W, Unter den Linden 40/40 XI. évfolyam Budapest, 1920 CSÜTÖRTÖK julius 1. 155-ikszám Még ezen a Héten megtörténik a döntés Rubinak nem akar koncentrációt A kormányba tegnap és ma folytatta a kihallga­tásokat. Tegnap Rubinek Gyulát, Túri Bélát, gróf Andrássy Gyulát, Szmrecsénysi Györgyöt és gróf Bethlen Istvánt fogadta. A mai najtón Meskó Zoltán, gróf Kle­­ttelsberg Kuné ,nagyatádi Szabó István és Hegyes­­sieniczky Ödön, sakorópátkai Szabó István és Hegyes­halmi­­ Lajos járult*?­ a kormányzó elé. A kihallgatások sora annyira tintázta a helyzetet, hogy a kormányzó valószínűleg ami a holnapi vagy esetleg a holnaputáni napon befejezi az informatív kihallgatásokat és nincsen kizárta az sem, hogy a dezignálás is még ezen a héten, de legkésőbb a jövő hét elején megtörténik. A miniszterelnökségre e pillanatban Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter az egyetlen komoly jelölt, őt ajánlotta miniszterelnöknek, hír szerint, Simonyi-Sema­­dam Sándor és nagyatádi Szabó István is, aminek külö­nösen nagy jelentőséget tulajdonítanak. A keresztény­­egyesülés pártjában ugyan még beszélnek Beniczky Ödön, Rakovszky István és újabban Hencz Károly mi­niszterelnökségéről is. Pártonkívüli jelöltek azonban tel­jesen lekerültek a napirendről. Abban az esetben, ha Kubinek Gyula földművelés­­ügyi miniszter kap megbízatást a kormányalakításra, akkor ő állítólag még a kormány összeállítása előtt fel­hívást fog a pártokhoz intézni, amelyben pontokba fog­lalva kifejti a kisgazdapárt álláspontját és ennek a kor­mányzati programainak a támogatására és csatlakozásra hívja fel a többi pártok tagjait. A kisgazdapártban re­mélik, hogy ennek a felhívásnak meglesz az eredménye és a keresztény egyesülés pártjából nagy számban fog­nak a képviselők egyénenként a kisgazdapártba belépni. Ha ez a terv sikerül és ezen a módon végre kialakul­t az abszolút többségű kormányzópárt, akkor Rubinek a kon­centráció elejtésével megkísérli a tiszta kisgazdapárti kormány létrehozását. A kisgazdapártban megelégedné­nek azzal, ha a megnagyobbodott pártnak legalább száz­harminc tagja lenne. A kormányzópárt megalakítására irányuló mozgalom élén Gömbös Gyula áll, a keresztény egyesülés pártjában pedig elsősorban Vass József tá­mogatja. Az a kormányzati programul, amelyben Kubinek csatlakozásra fogja felszólítani a pártok tagjait, a zsidó kérdéssel is foglalkozni fog. x x x x x x xxxxxxxxxxxxx x xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxx xxxxx x xxxxx x xxxxxxx x x A kisgazdapártnak egy része x x x xx xx azt mondják: nem volna helyes a kon­centráció megszüntetése, mert ez esetben a keresztény egyesülés pártjának kimaradt része a földbirtokreform kérdésében és a keresztény kurzus intézményes bizto­sításának érdekében olyan szélsőséges álláspontot kép­viselnének, amelylyel meghiúsíthatnák a kormány munkáját. Az utóbbi napokban egyes közlések nyomán az a hír terjedt el, hogy Appony­inak a kormányzó a nála történt kihallgatása alkalmával a miniszterelnökséget felajánlotta. Illetékes helyről szerzett értesüléseink sze­rint ez a hír tévedésen alapszik, amennyiben Apponyi kihallgatása tisztán informatív jellegű volt és ő­­a mai viszonyok között egyébként sem hajlandó a kormány­­alakítást vállalni. A Tiszántúlról beérkezett újabb jelentések szerint Biharnagybajomban Szabó József református lelkész, Szeghalmon Temesváry Imre kisgazdapárti jelöltek győztek. Orosházán Csizmadia Sándor nemzeti mun­káspárti jelöltet választották meg nagy többséggel Csizmadia András kisgazdapárti jelölttel szemben. Hajdúszoboszlón Dáner Béla keresztény egyesülés párti győzött. Nagylétán és Biharkeresztesen július negye­dikén lesz a választás, az utóbbiban egyhangú jelölt a kisgazdapárti Könyves Lajos. Cséffán Czebe László kisgazdapárti jelölt megválasztását biztosra veszik. Pótválasztás lesz még július negyedikén Nagylakon és Battonyán. *— — mmm — — 4»i«i w ■» i i I ai ■ ■ Hir a bojkot megszüntetéséről Királyhidáról jelentik. Bécsi információ szerint az amsterdami szakszervezeti iroda kiküldöttei és a bécsi bojkottrendezőség, több napi tárgyalás után el­határozták a bojkott megszüntetését. Ezt a határoza­tot állítólag két nap múlva végrehajtják. Az ebben a kérdésben döntő tényezők éppen úgy, mint az osztrák kormánykörök nagyon tartózkodóan nyilatkoznak, de a bevezetésben említett információt nem cáfolják meg. Bécsi jelentés szerint a Telegraf a boj­kottról ezeket írja: Az eddigi megbeszélések a nem­zetközi szakszervezeti szövetséggel kielégítően folytak s a teljesen magyar részről felállított keretek között maradtak. Eddig csupán felvilágosításokat adtak. Vi­lágosan lehet érezni, hogy a szakszervezeti szövetség a felvilágosítások után a magyar­országi helyzetre vo­natkozó íttéletét lényegesen módosította. A dunai konföderáció a francia szenátusban Párisból jelentik: Imbart de la Tour szenátor a francia, szenátusban jelentést terjesztett elő az osztrák békeszerződésről. A jelentés felsorolja az egyes álla­mok mezőgazdasági és ipari termelését és a következő következtetésre jut: Ausztria és egész Középeurópa jövője megköveteli, hogy a gazdasági elzárkózás jelen­leg uralkodó állapota ne tarthasson tovább. A békeszer­ződésnek legalább is elvileg ki kellett volna mondania a dunai államok gazdasági egységét. Ez az egység meg­követeli mindenekelőtt, hogy a vámkorlátok akár vámunió, akár kereskedelmi forgalom útján lehulljanak, hogy a vasúti forgalom szabadsága visszaállíttassék és hogy a dunai hajózást szervezzék és kiépítsék. A jelentés később amellett foglal állást, hogy a dunai hajózás csomópontja ne Budapest, hanem Bécs legyen. Monarchista mozgalom Bajorországban Münchenből jelentik. A bajor királypárt rövid idő­vel ezelőtt nagygyűlést tartott Münchenben. A gyűlé­sen állást foglaltak annak a több oldalról megnyilvá­nult kívánságnak a dolgában, hogy a volt trónörököst válasszák meg a bajor köztársaság elnökéül. A bajor királypárt részint elvi okokból, részint pedig mon­archia és a trónörökös érdekében való taktik­ákok­ból­ visszautasította ezt a gondolatot. Figyele­méltó volt dr. Heimnak az a kijelentése, hogy rol­ende­zik ugyan a bajor királypárttal, de azt ha hogy egyelőre várakozó álláspontot kell elfoglaló mert csak később, ha Bajorország helyzete mif­lirdul, lehet a monarchia visszaállítására gondolni. Venizelosz könnyű győzelemben bízik Venizelosz nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy Görögországnak csak jogos igényeit védi Musztafa Ke­­mal pasa csapataival szemben. Sőt a görög miniszter­­elnöknek az az álláspontja, hogy Szmirnában Görög­országot szélesebb határok illetnék meg, mint amilyent a legfelsőbb tanács döntése vont meg. Görögország itt 15.200 négyszögkilométer területet kapott 800.000 la­kossal, de nem kapta meg a Meander déli völgyét, amelynek városai: Ephesos, Priéne és Miletos, már ne­vükkel is elég világosan hirdetik görög származásukat. Venizelosz nyilatkozatából az tűnik ki, hogy Musztafa Kemal legyőzése esetén Görögország nagyobb területe­ket fog birtokba venni, mint amit az entente ítélt neki. Musztafa Kemal pisa hadseregének felszerelése rendkívül hiányos Venizelusz szerint: a csapatok a leg­különfélébb típusú fegyvereket használják, a legrégibb és a legmodernebb típusokat vegyesen. Nehéz ágyuk nincsenek és elég gépfegyverük sincsen a felkelőknek, csak kézigránátokkal vannak bőven ellátva. Nincsenek repülőgépek, nincsenek egészségügyi szakaszok, nincsen hadtápszolgálat. A csapatok egy részét nem tisztek ve­zénylik, hanem olyan altisztek, akik a háború alatt , tűntek ki vitézségükkel. Musztafa Kemal nem nagy stratéga, azonban nem lehet tagadni, hogy rendkívül energikus katona. Nyílt mezei csatában nem mer mér­kőzni, inkább csak éjszakai váratlan rajtaütésekkel próbálkozik meg, és támadás esetén sem veszi fel a harcot, hanem, visszavonul és várja az alkalmat arra, hogy valamilyen meglepetéssel okozhasson kellemetlen­séget az ellenségnek. Népszerűségéből sokat vesztett ka­tonái között, mert kérlelhetetlen eszközökkel tartja fenn a fegyelmet, és halállal bünteti a dezertálást, a rablást és a kiadott parancsok minden megszegését. A görög miniszterelnöknek az az érzése, hogy Musztafa Kemal csak addig arathatott sikereket, amíg nem áll szem­ben egy modern rendes hadsereggel, mint amilyenek a görög csapatok. A görög hadsereg elsőrendű felszere­léssel és elsőrendű vezetők alatt veszi fel a harcot, tehát biztosan és gyorsan kell győznie. Londoni lapjelentések szerint az angol csapatok Bakcsaktól keletre visszaverték Mustafa Kernel had­seregét, amely kétezer halottat hagyott a csatatéren: a görög csapatok is folytatják előnyomulásukat és újab­ban hét ágyút zsákmányoltak. Kilencvenhat város A magyar városok kongresszusának állandó bizott­sága a minap huszonkét hóna­pos pihenő után ülést tar­tott. Soha ennél szomorúbb tanácskozást. Mikor leg­utóbb — 1918. augusztus 1-én — együtt ültek a buda­pesti városházám a vidéki polgármesterek, akkor még­ tele volt mindenki a jobb­­jövőbe vetett bizodalom­mall és reménységgel, akkor sem voltak túlságosa*! rózsásak az lj|sufffinl- de élt bennünk a remény; ra-| gy°sók_ voWik­ az álmaink. Nagyszer® éveket eszel­ j tünk ki arról, hogy az energiáit ,-gyesitésével mint­ fogjuk megépíteni a szebb jövendőt. Szivszorongni les-/ tük a holnapot és eljött a holnap... Nem ilyennek­ vártuk, nem ezt vártuk. És huszonkét hónapi pihenő után ismét tanácsko­zásra jött össze a magyar városok kongresszusa a pesti városházára.. A zöld asztalt komoran ülték körül a vi­i­déki városok polgármesterei. Az arcukon nem látszott­ meg a viszontlátás öröme. Nem olyan idők ezek, ami­­­kor örülni lehetne. Mikor a kongresszus igazgatója­ hozzáfogott referándájához és elmondta, hogy mit jelenti a békeakta a mi számunkra, köny szivárgott a sze­mekbe. Elmondta, hogy 110 magyar város közül össze­sen 96-ot szakított el az ország testéből — a béka. Huszonhét magyar törvényhatósági város­unk közül tizennyolcat és száztizenhárom rendezett tanácsú ma­gyar város közül hetvennyolcat. Másfélmillió magyart, megmérhetlen kulturális és gazdasági energiát... Olyan nehéz, kimondhatlanul nehéz elhinni, hogy az a kilencvenhat magyar város, amelyet a magyar kéz, a magyar kultúra, szorgalom és találékonyság tett gaz­daggá és virágzóvá, nincsen többé. Olyan nehéz elhinni, hogy Nagyváradnak ezután már Oradia Mare, Temes­várnak Timisora, Kolozsvárnak Cluj, Brassónak Brasov, Eperjesnek Presova, Kassának­ Kosice, Gyulafehérvár­­nak Alba Júlia, Pozsonynak Bratislava lesz a neve. A magyar városok kongresszusa kimondotta, hogy­ „annak jeléül, hogy az elszakított városokat ezentúl is­ Magyarországhoz tartozónak tekinti, a­ megszállás folytán akadályozott tagok helyét nem tölti be.“ Meg*­ható x x x ez x x x de nem elég hozzá, hogy* visszavehessük azt, ami a mienk, az elvesztett városokat produktív, uttnta a adhat­­ erőt és hatalmat, hogy visszavehessük azt, ami a mienk, az elrabolt, városokat és az elvesztett Magyarországot. És akármiképpen fordul a sorsunk, soha egy pillanatra sem szabad elfelejte­nünk, hogy van egy nagy adósságunk, amit le kell tör­­lesztenünk; van egy, nagy adósságunk magyar­­testvé­reinkkel szemben, akik idegen járom alá kerültek. A gyermekeink majd belefoglalják a mindennapi imád­ságba, hogy a bérces Erdély, az aranykalászos Bánát és a három hegy vidéke, amelyet a Kárpátok hegy­lánca bekerít, a mieink volt és a mienk lesz örökre. Hogy pedig el ne felejtsük a nevét azoknak a drága magyar városoknak és pompás hegyes-rónás magyar vidékeknek, amelyeket telhetetlen szomszédok elrabol­tak tőlünk, nevezzük el a főváros utcáit Temesvárról, Kolozsvárról, Brassóról, Eperjesről, Kassáról, Nagy­váradról, Szatmárról és a többi magyar városokról. Ezek beszéljenek, ezek agitáljanak, ezek figyelmeztes­senek bennünket meg a gyerekeinket folyton-folyvást az adósságunkra, a kötelességünkre. Nevezzük el az egyik utcát Nagyvárad utcájának, a másikat Temesvár utcájának; legyen a harmadik neve Kolozsvár utcája, vagy Brassó város utcája, Hiszem annyi temérdek utcája van a magyar fővárosnak! A Nagymező­ utcák, a Gyár-utcák, a Nagy János-utcák, a Főherceg Sándor­­utcák, az Abroncs-utca, Akna-utca, Alkotás-utca, Bürök-utca, Csáklya-utca, Csalma-utca, Csemete-utca, Cserkesz-utca, meg még egy regementje a furcsa és ér­telmetlen utcanévnek; egy napon eltűnne a forgalom­ból és Csík vármegye-utca, Hunyad vármegye-utca, Bánfffyhunyad utcája, meg Temes megye utcája foglalná el a helyét. Hiszen furcsa és fölösleges utcanév temérdek vad Budapest térképén, lehet válogatni benne. Az utca­­elkeresztelés úgyis rendszerint a politikai hangulatok, változások és divatok tükre volt mindig. Egy fajtája a szervilizmusnak, a hatalommal és a hatalmasokkal szemben való elismerésnek, vagy a rosszul értelmezett lokálpatriotizmusnak. Volt idő, amikor minden főherceg és főhercegnő kapott utcát Budapesten, így a „Főherceg Sándor-utcái­t is egy főhercegről keresztelték el. Ennek az elkeresztelésnek pedig az a históriája, hogy a mai Főherceg Sándor-utca mentén terültek el a báró Sándor família kertes telkei és a lojális pestiek, vagy jobban mondva, a hiperlojális közmunkatanács helyes logiká­val így fabrikálta a Főherceg Sándor-utca nevét. De hogy mire képes a lojalitás, arra jellemző, hogy 1848-ban a régi városház terét Szabadság-térnek ne­vezték, a Hatvani-utcát pedig Szabadsaj­tó-utcának, az Egyetem-teret Március 15. térnek, a budai Uri-utcát Batthyány Lajosról, a Werbőczy-utcát pedig Kossuth Lajosról keresztelték el, de a szabadságharc után a lojalitás visszacsinált mindent. A háború idejében a Károly-körutat Károly király útjának, a Múzeum­körutat Mehmed szultán­ utjainak és a Vámház-körutat Ferdinánd cár­ utjának keresztelték. Azonban elvesz­tettük a csatát és jött a Károlyi biradalma. XXXXXXX XXXXXXX xxx s xxxxy xxxxxxx xxx XXXXX -ÍSXXXXXXV

Next