Világ, 1920. július (11. évfolyam, 155-180. szám)

1920-07-01 / 155. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., kndrássy-ut 47. szám. Előfizetési Irak Magyarországban: Egész évre 180 kv. ma, félévre 140 korona, legyedévre 70 korona, egy hóra 25 Kiróna. A , VILÁG* megjelenik hétfő tivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 1 korona. VIIAG Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG iiadóhivataliban, Blockner J, GyStl éeüsgyjaulus ésTia.TeneeerGyn* la. Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leó. pold Gyula, Leopold Cornél, Scbwarzjó. esel sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Ecksrein Bernét bírd. irodák bán. Bécsbem Haaseastein és Vogler, M. Dukes Nachf, Rudolf Mosse. Berlinben Rudolt Xol* bán. Berlin N W, Unter denLinden 40/4U XI. évfolyam Budapest, 1920 CSÜTÖRTÖK julíus 1. 155-íkszám Még ezen a Héten megtörténik a döntés Rubinok nem akar koncentrációt A kormánybó tegnap és ma folytatta a kihallga­tásokat. Tegnap Rubinek Gyula*. Túri Bélát, gróf Andrássy Gyulát, SzmrecsénujrGyörgyöt és gróf Bethlen Istvánt fogadta. A mai najfón Meskó Zoltán, gróf Kló- ftelsberg Kuné ,nagyatádi Szabó István és Hegyes- jieniczky Ödön, sakoíőpátkai Szabó István és Hegyes­halmi y Lajos járult*?; a kormányzó elé. A kihallgatások gora annyira tiaMázta a helyzetet, hogy a kormányzó valószínűleg vmr a holnapi vagy esetleg a holnaputáni napon befefezi az informativ kihallgatásokat és nincsen kizárta az sem, hogy a dezignálás is még ezen a héten, de legkésőbb a jövő hét elején megtörténik. A miniszterelnökségre e pillanatban Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter az egyetlen komoly jelölt, őt ajánlotta miniszterelnöknek, hír szerint, Simányi-Sema- dam Sándor és nagyatádi Szabó István is, aminek külö­nösen nagy jelentőséget tulajdonítanak. A keresztény- egvesülés pártjában ugyan még beszélnek Beniczky Ödön, Rakovszky István és újabban Hencz Károly mi­niszterelnökségéről is. Pártonkivüli jelöltek azonban tel­jesen lekerültek a napirendről. Abban az esetben, ha Kubinek Gyula földmivelés- ügyi miniszter kap megbízatást a kormányalakításra, akkor ő állítólag még a kormány összeállítása előtt fel­hívást fog a pártokhoz intézni, amelyben pontokba fog­lalva kifejti a kisgazdapárt álláspontját és ennék a kor­mányzati programúinak a támogatására és csatlakozásra hívja fel a többi pártok tagjait. A kisgazdapártban re­mélik, hogy ennek a felhívásnak meglesz az eredménye és a keresztény egyesülés pártjából nagy számban fog­nak *képviselők egyénenként a kisgazdapártba belépni. Ha ez a terv sikerül és ezen a módon végre kialakul ~ az abszolút többségű kormányzópárt, akkor Rubinek a kon­centráció elejtésével megkísérli a tiszta kisgazdapárti kormány létrehozását. A kisgazdapártban megelégedné­nek azzal, ha a megnagyobbodott pártnak legalább száz­harminc tagja lenne. A kormányzópáit megalakítására irányuló mozgalom élén Gömbös Gyula áll, a keresztény egyesülés pártjában pedig elsősorban Vass József tá­mogatja. Az a kormányzati profiamul, ameiyoeu Kubinek csatlakozásra fogja felszólítani a pártok tagjait, a zsidó kérdéssel is foglalkozni fog. x x x x x xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxx xxxxx xxxxxx x xxxxxxx x x A kisgazdapártnak egyrésze x x x x xxx azt mondják: nem volna helyes a kon­centráció megszüntetése, mert ez esetben a keresztény egyesülés pártjának kimaradt része a földbirtokreform kérdésében és a keresztény kurzus intézményes bizto­sításának érdekében olyan szélsőséges álláspontot kép­viselnének, amelylyel meghiúsíthatnák a kormány munkáját. Az utóbbi napokban egyes közlések nyomán az a hir terjedt el, hogy Apponyfinak a kormányzó a nála történt kihallgatása alkalmával a miniszterelnökséget felajánlotta. Illetékes helyről szerzett értesüléseink sze­rint ez a hir tévedésen alapszik, amennyiben Apponyi kihallgatása tisztán informativ jellegű volt és ő 'a mai viszonyok között egyébként sem hajlandó a kormány- alakítást vállalni. A Tiszántúlról beérkezett újabb jelentések szerint Biharnagybajomban Szabó József református lelkész, Szeghalmon Temesváry Imre kisgazdapárti jelöltek győztek. Orosházán Csizmadia Sándor nemzeti mun­káspárti jelöltet választották meg nagy többséggel Csizmadia András kisgazdapárti jelölttel szemben. Hajdúszoboszlón Dáner Béla keresztény egyesülés párti győzött. Nagyiétán és Biharkeresztesen július negye­dikén lesz a választás, az utóbbiban egyhangú jelölt a kisgazdapárti Könyves Lajos. Cséffán Czebe László kisgazdapárti jelölt megválasztását biztosra veszik. Pótválasztás lesz még julius negyedikén Nagylakon és Battonyán. *— — mmm — — 4»i«i w ■» I i I ai ■ ■ Hir a boj&oU megszüntetéséről Venízelosz könnyű győzelemben bízik Venizeloéz nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy Görögországnak csak jogos igényeit védi Musztafa Ke- mai pasa csapataival szemben. Sőt a görög min*sz^er" elnöknek az az álláspontja, hogy Szmirnában Görög­országot szélesebb határok illetnék meg, mint amilyent a legfelsőbb tanács döntése vont meg. Görögország itt 15.200 négyszögkilométer területet kapott 800.000 la­kossal, de nem kapta meg a Meander déli völgyét, amelynek városai: Ephesos, Priéne és Miletos, már ne­vükkel is elég világosan hirdetik görög származásukat, Venizelosz nyilatkozatából az tűnik ki, hogy Musztafa Kemal legyőzése eseten Görögország nagyobb területe­ket fog birtokba venni, mint amit az entente ítélt neki. Musztafa Kemal pisa hadseregének felszerelése rendkívül hiányos Venizelusz szerint: a csapatok a leg­különfélébb tipusu fegyvereket használják, a legrégibb és a legmodernebb típusokat vegyesen. Nehéz ágyuk nincsenek és elég gépfegyverük sincsen a felkelőknek: csak kézigránátokkal vannak bőven ellátva. Nincsenek repülőgépek, nincsenek egészségügyi szakaszok, nincsen hadtápszolgálat. A csapatok egyrészét nem tisztek ve­zénylik, hanem olyan altisztek, akik a háború alatt , tűntek ki vitézségükkel. Musztafa Kemal nem nagy stratéga, azonban nem lehet tagadni, hogy rendkívül energikus katona. Nyílt mezei csatában nem mer mér­kőzni, inkább csak éjszakai váratlan rajtaütésekkel próbálkozik meg: és támadás esetén sem veszi fel a harcot, hanem, visszavonul és várja az ixkalmat arra, hogy valamilyen meglepetéssel okozhasson kellemetlen­séget az ellenségnek. Népszerűségéből sokat vesztett ka­tonái között, mert kérlelhetetlen eszközökkel tartja fenn a fegyelmet: és halállal bünteti a dezertálást, a rablást és a kiadott parancsok minden megszegését. A görög miniszterelnöknek az az érzése, hogy Musztafa Kemal csak addig arathatott sikereket, amig nem áll szem­ben egy modern rendes hadsereggel, mint amilyenek a görög csapatok. A görög hadsereg elsőrendű felszere­léssel és elsőrendű vezetők alatt veszi fel a harcot, tehát biztosan és gyorsan kell győznie. Londoni lapjeleutések szerint az angol csapatok Bakcsaktól keletre visszaverték Mustafa Kernel had­seregét, amely kétezer halottat hagyott a csatatéren: a görög csapatok is folytatják előnyomulásukat gs újab­ban hét ágyút zsákmányoltak. Kilencvenhat város A magyar városok kongresszusának állandó bizott­sága a minap huszonkét hóna.pos pihenő után ülést tar­tott. Soha ennél szomorúbb tanácskozást. Mikor leg­utóbb — 1918. augusztus 1-én — együtt ültek a buda­pesti városházám a vidéki polgármesterek, akkor még; tple volt mindenki a jobb “jövőbe vetett bizodalonjmall és reménységgel. akkor sem voiiak túlságosa*! rózsásak az lj|s<fffinl- de élt bennünk a remény; ra-| gy°sók_ voWÍlr íz álmaink. Nagyszer® Wveket eszel-j tünk ki arról, hogy az energiáit ,-gyesitésével mint; fogjuk megépíteni a szebb jövendőt. Szivszorongm les-/ tűk a holnapot és eljött a holnap.., Nem ilyennek* vártuk; nem ezt vártuk. Es huszonkét hónapi pihenő után ismét tanácsko­zásra jött össze a magyar városok kongresszusa a pesti városházára.. A zöld asztalt komoran ülték körül a vi-i déki városok polgármesterei. Az arcukon nem látszott1 meg a viszontlátás öröme. Nem olyan idők ezek, ami-j kor örülni lehetne. Mikor a kongresszus igazgatója; hozzáfogott referáidájához és elmondta, hogy mit jelenti a békeakta a mi számunkra: köny szivárgott a sze­mekbe. Elmondta, hogy ljO magyar város közül össze­sen 96-ot szakított el az ország testéből — a béka, Huszonhét magyar törvényhatósági városiunk közül tizennyolcat és száztizenhárom rendezett tanácsú ma­gyar város közül hetvennyolcat. Másfélmillió magyart, megmérhetlen kulturális és gazdasági energiát... Olyan nehéz, kimondhatlanul nehéz elhinni, hogy az a kilencvenhat magyar város, amelyet a magyar kéz, a magyar kultúra, szorgalom és találékonyság tett gaz­daggá és virágzóvá: nincsen többé. Olyan nehéz elhinni; hogy Nagyváradnak ezután már Oradia Maré, Temes­várnak Timisora, Kolozsvárnak Cluj, Brassónak Brasov, Eperjesnek Presova, Kassának- Kosice, Gyulafehérvár* nak Álba Júlia, Pozsonynak Bratislawa lesz a neve. A magyar városok kongresszusa kimondotta, hogy! „annak jeléül, hogy az elszakított városokat ezentúl is' Magyarországhoz tartozónak tekinti: a. megszállás folytán akadályozott tagok helyét nem tölti be.“ Meg* ható x x x ez x x x de nem elég hozzá, hogy* visszavehessük azt, ami a mienk, az elvesztett városokat produktív^ uiunta s'dhat i erőt és hatalmat, hogy visszavehessük azt, ami a mienk, az elrabolt, városokat és az elvesztett Magyarországot. És akármiképpen fordul a sorsunk: soha egy pillanatra sem szabad elfelejte­nünk, hogy van egy nagy adósságunk, amit le kell tör- lesztenünk; van egy, nagy adósságunk magyar .testvé­reinkkel szemben, akik idegen járom alá kerültek. A gyermekeink majd belefoglalják a mindennapi imád­ságba, hogy a bérces Erdély, az aranykalászos Bánát és a három hegy vidéke, amelyet a Kárpátok hegy­lánca bekerít; a mieink volt és a mienk lesz örökre. Hogy pedig el ne felejtsük a nevét azoknak a drága magyar városoknak és pompás hegyes-rónás magyar vidékeknek, amelyeket telhetetlen szomszédok elrabol­tak tőlünk: nevezzük el a főváros utcait Temesvárról, Kolozsvárról, Brassóról, Eperjesről, Kassáról, Nagy­váradról, Szatmárról és a többi magyar városokról. Ezek beszéljenek, ezek agitáljanak, ezek figyelmeztes­senek bennünket meg a gyerekeinket folyton-íolyvást az adósságunkra, a kötelességünkre. Nevezzük el az egyik utoát Nagyvárad utcájának, a másikat Temesvár utcájának; legyen a harmadik neve Kolozsvár utcája, vagy Brassó város utcája. niszem annyi temérdek utcája van a magyar fővárosnak! A Nagymező-utcák, a Gyár-utcák, a Nagy János-uccák, a Főherceg Sándor- utcák, az Abroncs-utca, Akna-utca, Alkotás-utca, Bürök-utca, Csáklya-utca, Csalma-utca, Csemete-utca, Cserkesz-utca, meg még egy regementje a furcsa és ér­telmetlen utcanévnek; egy napon eltűnne a forgalom­ból és Csík vármegye-utca, Hunyad vármegye-utca. Bánfifybunyad utcája, meg Temesmegye utcája foglalná el a helyét. Hiszen furcsa és fölösleges utcanév temérdek vad Budapest térképén: lehet válogatni benne. Az utca- elkeresztelés úgyis rendszerint a politikai hangulatok, változások és divatok tükre volt mindig. Egy fajtája a szervilizmusnak; a hatalommal és a hatalmasokkal szemben való elismerésnek, vagy a rosszul értelmezett lokálpatriotizmusnak. Volt idő, amikor minden főherceg és főhercegnő kapott utcát Budapesten. így a „Főherceg Sándor-utcá“-t is egy főhercegről keresztelték el. Ennek az elkeresztelésnek pedig az a históriája, hogy a mai Főherceg Sándor-utca mentén terültek el a báró Sándor família kertes telkei és a lojális pestiek, vagy jobban mondva, a hiperlojális közmunkatanács helyes logiká­val így fabrikálta a Főherceg Sándor-utca nevét. De hogy mire képes a lojalitás, arra jellemző, hogy 1848-ban a régi városház terét Szabadság-térnék ne­vezték, a Hatvani-utcát pedig Szabadsaj tő-utcának, az Egyetem-teret Március 15. térnek; a budai Uri-utcát Batthyány Lajosról, a Werbőczy-utcát pedig Kossuth Lajosról keresztelték el, de a szabadságharc után a lojalitás visszacsinált mindent. A háború idejében a Károly-körutat Károly király utjának, a Muzeum­körutat Mehmed szultán-utjáinak és a Vámház-körutat Ferdinánd cár-utjának keresztelték. Azonban elvesz­tettük a csatát és jött a Károlyi byradalma. XXXXXXX XXXXXXX xxx sxxxxy xxxxxxx xxx XXXXX -ÍSXXXXXXV Bécsi jelentés szerint a Telegraf a boj­kottról ezeket Írja: Az eddigi megbeszélések a nem­zetközi szakszervezeti szövetséggel kielégítően folytak s a teljesen magyar részről felállított keretek között maradtak. Eddig csupán felvilágosításokat adtak. Vi­lágosan lehet érezni, hogy a szakszervezeti szövetség a felvilágosítások után a magyaj országi helyzetre vo­natkozó ithéletét lényegesen módosította. Királyhidáról jelentik: Bécsi információ szerint az amsterdami szakszervezeti iroda kiküldöttei és a bécsi bojkottrendezőség, több napi tárgyalás után el­határozták a bojkott megszüntetését. Ezt a határoza­tot áüitólag két nap múlva végrehajtják. Az ebben a kérdésben döntő tényezők éppen úgy, mint az osztrák kormánykörök nagyon tartózkodóan nyilatkoznak, de a bevezetésben említett információt nem cáfolják meg. A dunai konföderáció a francia szenátusban a dunai államok gazdasági egységét. Ez az egység meg­követeli mindenekelőtt, hogy a vámkorlátok akár vámunió, akár kereskedelmi forgalom utján lehulljanak, hogy a vasúti forgalom szabadsága visszaállittassék és hogy a dunai hajózást szervezzék és kiépítsék. A jelentés később amellett foglal állást, hogy a dunai hajózás csomópontja ne Budapest, hanem Bécs legyen. PárisbÁl jelentik: Imbart de la Tour szenátor a francia, szenátusban jelentést terjesztett elő az osztrák békeszerződésről. A jelentés felsorolja az egyes álla­mok mezőgazdasági és ipari termelését és a következő következtetésre jut: Ausztria és egész Középeurópa jövője megköveteli, hogy a gazdasági elzárkózás jelen­leg uralkodó állapota ne tarthasson tovább. A békeszer­ződésnek legalább is elvileg ki kellett volna mondania válasszák meg a bajor köztársaság elnökéül. , bajor királypárt részint elvi okokból, részint pedig mon­archia és a trónörökös érdekében való taktik lkok­ból' visszautasította ezt a gondolatot. Figyele néltó volt dr. Heimnak az a kijelentése, hogy rol enve­zik ugyan a bajor királypárttal, de azt hú hogy egyelőre várakozó álláspontot kell elfoglaló mert csak később, ha Bajorország helyzete mt, lirdul, lehet a monarchia visszaállítására gondolni. Monarchista mozgalom Bajorországban Münchenből jelentik: A bajor királypárt rövid idő­vel ezelőtt nagygyűlést tartott Münchenben. A gyűlé­sen állást foglaltak annak a több oldalról megnyilvá­nult kívánságnak a dolgában, hogy a volt trónörököst

Next

/
Thumbnails
Contents