Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

4 1920. szeptember 16. VII.ÁG Sztanyilovszkey Tibort és Dobó Istvánt kötél általi­­ halálra ítélték Mittm­a­n Soltuson tizenöt évi börtönbü­ntetést hajtott A budapesti hadosztálybiróság ma délelőtt hirdette ki Ítéletét gróf Tisza István gyilkosainak bűnperében. Az Ítélet Brlanykovszky Tiborra és Dobó Istvánra kö­­tél általi halállal sújt le, Hüttner Sándorra pedig tizen­ötévi súlyos börtönt mendt ki. Az ítéleti kihirdetésről az alábbi tudósít­ás számláltó: A tárgyalás ma­tt nyitása után Zoltán T­ászló ezredes­­elnök felkéri"a­ ye?yzö"könyvvezető­t az ítélet kihirdetésére. Az Ítélet A ó Magyar Állam nevében! A tt. kvi budapesti had­­osztálybiróság, mint itélőbiróság ifj. Dobó István buda­pesti születésű tengerész-fegyversegédet, Bztanykovszky Tibor tartalékos zászlóst, Hernádzsadányi Hüttner Sán­­dor volt m. kir. 0. honvédgyalogezred állományába tar­tozó tényleges állományú főhadnagyot, Vágó (Wilheim) Jakab 38. gyalogezred állománybeli népfelkelőt, aki polgári foglalkozására nézve reklámvállalkozó, bűnös­ünk mondja ki és pedig Dobó István 1. rendű vádlottat felbérelt gyilkosság bűntettében, és súlyos testi sértés bűntettében; Bztanykovszky Tibor II. rendű vádlottat büntársi, minőségében véghez vitt felbérelt gyilkosság bűntettében; Wiiitiner Sándor III. rendű vádlottat bűn­­társi minőségben véghezvitt felbérelt gyilkosság bűn­tettében és Vágó (Wilheim) Jakab IV. rendű vádlottat­­ tényleges állományból elkövetett szökés bűntettében. Ezért,­a haditörvényszék Dobó Istvánt, és Bztany­kovszky Tibort, lefokozásra, a hadsereg kötelékéből való ■kicsapásra, érdemrendjeik elvesztését, és végül kötél­­általi halálra ítélte. Büttner Sándort lefokozásra, ne­mességének elvesztésére, vitézségi érdemrendjeitől való megfosztásra és tizenötért­, havonta ■ egynapi kemény fekhely­­gei és a büntetésnek minden évében október hó 31. napján sötét zárkába zárással súlyosbbított súlyos börtönre ítélték. Vágó (Wilheim) Jakabot háromhavi, h­vonkint kétnapi fekhelylyel súlyosbított börtönbün­tetésre ítélte a haditörvényszék, mely büntetése a vizs­gálati fogsággal kitöltöttnek vétetik. Elrendeli végül a haditörvényszék, hogy a halálos ítélet először Bztany­­kovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon hajtassák végre. Az ítélet megokolása A megokol­ás teljes­ részletességgel felsorolja a gyil­kosságnak letárgyalt­ résézeteit és megállapítja, hogy a vádlottak vallomásukba-­ a valótlanságot a valósággal többször annyira összeke­vertért,hogy az ítélőbíróság állításaikat oly részleteken kívül, melyek tanúvallomá­sokkal, vagy egyéb bizonyítékokkal támogatva , nincse­nek, a ténymegállapításoknál a legnagyobb óvatosság­gal bírálta el. Általában mind a három vádlott, de kü­lönösen Dobó és Bztanykovszky csak azt ismerik be, ami felfogásuk szerint rájuk nézve kisebb veszélyt, je­lent. Hilttner nem tagadta, hogy tudatában volt annak, miszerint a villába azért mentek ki, hogy gróf Tisza Istvánt agyonlőj­­ék. Arra nézve, hogy a gyilkosság ki­vitelében közvetlen részt vett volna, nem merült fel bi­zonyíték. Almássy Denise azon nyomatékos figyelmeztetés után, hogy vallomásától esetleg egy ember élete vagy halála függ, kijelentette, hogy Dobón ittasság jeleit egyáltalában nem vette észre. Bztanykovszkyt Keszely Margit is fölismerni vélt­e abban az egyénben, aki fegy­verrel a kezében a hallban, az előszobaajtóban állott. A fegyverszakértőik véleménye szerint az egyik lövés az előszoba ajtajának irányából körülbelül tíz lépés­nyiről jött. Ez a körülmény igen súlyosan terheli Szt­anykovszkyt oly irányban, hogy a negyedik lövést ő adta le. Két, körülmény nem volt teljesen tisztázható a bi­zonyítási eljárás folyamán: nevezetesen vádlottaknak a villába történt behatolása, illetve ennek részletei és az 1918. évi október 30-án gróf Tisza, István személyé­nek és vagyonának őrzésére kirendelt nyolc csendőr le­fegyverzésének részletei. A főtárgyalás folyamán a vádlottak állhatatosan és következetesen tagadták, hogy a merénylet terve és kivitele az ő agyuk szüleményei, saját egyéni akciójuk lett volna. Különösen Büttner és Bztanykovszky vall­ják egybehangzóan, hogy a­ nemzeti tanácsban a kisebb­ség ellenzése mellett elhatároztatott, hogy a forradalom ki­robbant ne­m esetén gróf Tisza Istvánt meg kell gyil­kolni. A merénylet megszervezésével a politikusok közül további állássuk szerint Fényes László, Friedrich Ist­ván és Kéri Páll, valamint a tizenegyes katonatanácsnak Károlyi Mihály óhaja folytán megválasztott elnöke, Csernyák Imre, bízattak meg. Hüttner és Sztanykovszky vallomása szerint a fel­­bújtak arról is beszéltek előttük, hogy ha az ígéretek nem járnának eredménynyel, pénzáldozattal el fogják érni a kívánt sikert. Erre vonatkozólag ugyancsak Vüttner és Sztanykovsz­ky azok, akik vallomásukban azt állították, hogy több olyan, részben egyedül Fried­rich által, részben Fényes és Friedrich, illetve a nem­zeti tanács más tagjai által aláírt levél fordult meg titokban többeknek (igy Hüc­nernek is) kezén, melyek­ben ki volt fejtve, hogy a nemzet régi vágyainak meg­valósíthat­ása céljából mennyire szükséges gróf Tisza láb atól való eltétele és akik ezt végrehajtják, százezer korona jutalomban részesülnek. További vallomások szerint ez merényletterv kidol­­gozása és tervszerű végrehajtása Kéri Pál műve volt. Minthogy a vádlottak által felbujtóknak megjelölt s a polgári büntető bíráskodás illetékességi alá tartozó egyének ellen a bűnvádi eljárás a polgári bíróságnál folyamatban véd, a haditörvényszék vádlottak vallomá­sából a felbujtók kilétére vonatkozó résznek értékelé­sére, valamint a bizonyítási eljárás során felmerült vo­natkozó adatok elbírálására indíttatva nem érezhette magát. Súlyosbító körülménynek vétetett I., II. és III. rendű vádlottaknál a bűntény gondos előkészítése és tervszerű végrehajtása. Dobónál és Sztanykovszkynál azonkívül az a kegyetlenség, hogy a gyilkosságot az áldozat legközelebbi családtagjainak jelenlétében, azok életveszély esetésével hajtották végre. Végül mindhá­romnál, hogy gróf Tisza István meggyilkolásával a nemzetet egyik legkiválóbb, leghatalmasabb energiája, államférfiétól fosztották meg olyan időben, midőn a hazának az ő nagy tehetségére és vasakaraterejére leg­nagyobb szüksége lett volna. Az ítélet felolvasása után a vádlottak az elnök kérdésére kijelentik, hogy az ítéletet megértették. Ez­után az elnöke a védőknek a vádlottakkal való tanács­kozásra öt perc szünetet rendelt el. Szünet után a védők előterjesztést tettek, melyben háromnapi időt kérnek a sem­mi­ségi panasz bejelentésére. Vágó (Wilheim) tudomásul vette az ítéletét és védője kérte szabadlábrah­elyezését. Elnök ezután a főtárgyalást berekesztette, Hr. elítéltek Az ítéletkihirdetés után elrendelt szünet alatt az elítélteket a főtárgyaló­terem mellett lévő kis szobába vezették. Hüttner szemei az izgalom füzében égnek. Arca valami torzmosolyra rándul. Sztanykovszky arca egész piros, szemei véresek, tekintete töprengő. — Tibi, add ide a dohányodat, hadd sodorjak be­lőle — fordul feléje Hiltinar. Sztanykovszky felriad gondolataiból és szótlanul át­nyújtja Hüttnernek a cigarettadohányt. ’ Vágó boldogan siet ügyvédjéhez, ahogy kiér a tár­gyalóteremből, félrehívja és erősen gesztikulálva beszél vele. Arra kéri védőjét, eszközölje ki részére, hogy még az Ítélethirdetés napján helyezzék szabadlábra. Hüetner meghallja ezt, odalép hozzájuk: — Doktor úr, csinálja meg, ha csak mód van is, hogy Vágó ma hazamehessen. Megígérte, hogy akkor jó vacsorát küld be nekünk. Különben sajnálom, hogy a­ nem doktor urat választottam védőmül. — Miért? — kérdi dr. Soós védő. T / — Talán engem is szabadléra helyeztek volna ak­kor — feleli Hü­ttner nevetve. Azután Vágóval akar beszélni Hüttner. Vágó azon­­ban egészen belemerül a védőjével való beszélgetésbe és rá sem hederít Hüttnerre. Hüttner erre odamegy a ma­gában töprengő­­Sctanyko­vszkyhoz és ezt mondja neki: — Nézd ezt a szemtelent, mióta „páter lett tőlünk"­­ (szabadlábra helyezték), nem is felel már nekem. Dobó néma, feltűnően sápadt és ideges. Föl és alá sétál a szobában, nagyokat lép és a padlót figyeli. Be­jön a védőügyvédje. Arra kéri, interveniáljon a bíró­­ságnál, hogy ", addig is“ — így mondta — ne tegyék a lábát vasba. • ..Majd megmutatom a lábamat a százados urnái — mondja — egészen beteg, fájós, nem lehet arra vasat tenni­". Mondada Jenő tárgyalásvezető át akar menni a­ kis szobán, ahol a vádlottak tartózkodnak grízet alatt. Hütt­ner odalép­ a százados­ hadbíró elé és valami beszélge-­­tésre kér engedélyt. Menyasszonya van, vele szeretné beszélni. Útdíjára szeptember hatodikén beszélt vele. A főtárgyalás bezárása után az elítélteket szuro­­nyos őrök kísérték el. Sztanykovszkyt és Ilütnert cel­láikba­ vitték. Vágó várt, hogy talán mindjárt kieresz­tik. Dobó vontatott mozdulaton­ levette a fogasról gyű­rött kalapját, mélyen belenézett és megforgatta kezé­ben. Azután hirtelen fejébe csapta a kalapot és szuro­ny­os őrével indult kifelé. Holnap kezdik újra tárgyalni a numerus clausust A nemzetgyűlés holnapi ülésén befejezik az illeték­­javaslat­ tárgyalását és azut£*- áttérnek ismét a nume­rus claudus tárgyalására.Ad­dig tizenkét szónok iratko­zott fel a V­á­hi Jánosjándihoz, amelyet Prohásska Ottokár fog megindí­ttni—Prohászka holnapi felszólalását nagy érdeklődéssel várják, de talán még nagyobb az érdeklő­dés Ruppert Rezső felszólalása iránt, akinek beszédei ma már a külföldi sajtónak is eseményei. Előreláthatólag Ruppertre is még a holnapi nap folyamán kerül sor. A numerus clausus­­tárgyalásának befejezéséig különben a szombati és hétfői szüneteket nem tartják meg. Ber­­nolák Nándor név szerinti szavazást fog kérni indítvá­nyára, amely a numerus c­lausus­nak a nemzetiségi arány szerinti bevezetésére irányul. A kormányzópárt köreiben különben ma este sokat beszéltek a Friedrich-párt támadásairól és általában az a vélemény alakult ki, hogy Friedrichék mozgalmát nem szabad komolyan venni, m­árésztül azonban leg­­erélyesebb i­ntéz­kodések­et kell foganatosítani­­, tekintet­ben, hogy a személyi kérdésekkel ne lehessen elvonni a nemzetgyűlést a komoly munkától. Vagy Pál nemzetgyűlési képviselő, aki a kormány­zópártból kilépett, erről beszámolt választóinak. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy keresztény nemzeti politikát kell csinálni, de liberális alapon. A választók Nagy Pált további bizalmukról biztosították és megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy a kormányzópártból kilépett­ meg a bérkocsik és a taxik forgalmának nagy csökke­­r­ését. Berlin-Westenben még csak akadnak utasok, azonban most idegyülnek az egész városból a kocsik és az automobilok,­­mert más városrészekben néha reggeltől estig hiába várnak fuvarra. Itta gondjai it vas­nak Berlinnek a­ nagyok mellett. Vasárnap nagy tüntetés lesz, mert a kormány azt tervezi, hogy fél­­tizenkettőről tíz órára fogja visszatolni a zárórát. Ber­linben sokan, attól félnek, hogy ez a rendelet, megbéní­taná az alig megindult és most valutáris szempontból rendkívül fontos idegen­forgalmat. Azonfelül a­ vendéglők és a kávéházak ötvenezer alkalmazottjának fele kenye­rét vesztené, mert idáig a nyolcórás munkaidő követ­keztében két turnus pincérrel dolgoztak a vendéglők és a kávéházak, de ha elvesztenék este a másfél órát tíz és fél tizenkettő között, ak­kor inkább délelőtt és dél­után is zárva tartanák egy-két óráig helyiségeiket és elbocsátanák az egyik turnust. Azonfelül Berlinbe számos vonal érkezik tíz óra után és ezeknek az utasai vacsora nélkül maradnának. És az amúgy is súlyos vál­ságba jutott színházak helyzetét még rontaná az, ha színház után nem vacsorázhatnának vendégeik. .1 vitás másfél óra szén fogy­aszt ám igazán nem nagy és igy a kormány csak azért akarja visszatolni a zárórát, mert a vidéki városokban is titkot zárnak, a vidék­ pedig tiltakozik az ellen, hogy Berlin kiváltságokat kapjon. Németország is haragszik fővárosára . . . Sokak panaszkodnak Berlinben a bérkocsisok és az autótaxisok is. A bérkocsik taksáját ötszörösére, a villany­autó két hatszorosára és a benzintaxikét nyolc­szorosára emelték fel ugyan, azonban a felemelt taxik mellett nincs vendég. „Eddig szórakozásból, vagy szo­kásból jártak az emberek autótaxin, most csak kény­szerűségből ülnek fel rá, és olyan savanyú képpel ad­ják át a viteldijat, mintha büntetést fizetnének le a­ rendőrségen", panaszkodott az egyik soffőr. Egy átla­gos új viteldija autótaxin 30 márka és az átlagos napi­­kereset Berlinben szintén 30 márka, ez magyarázza Csütörtök Deschanel biztosan lemond Páriából jele­ntik...-^ Matin azt írja, hogy a Desch­a­nel állogóin az elndtuk pénteken hirtelen rosszabbra for­­dult. Azonnal"o orvosi tanácskozás volt. Steeg külügymi­niszter Aixla­r Hainsra­ utazott, hogy Millerand-nal be­­számoljon a helyzetről. Zürichből jelentik: Az a hír, h­ogy Deschanel elnöki legközelebb lemond, erősen tartja magát, sőt valószínű­leg hamarosan bekövetkezik. Deschanel utódjául Mild­­raud miniszterelnököt emlegetik. Az új miniszterelnöke Briand, pénzügyminisztere Poincart h­une. A mai párisi lapok egybehangzóan azt a hírt hoz­zák, hogy Miller­and holnap visszatér Párisb­a. Pénteken minisztertanács lesz, amelyen az elnökség kérdését vetik fel. Azután rövidesen rendkívüli ülésszakra hívják össze a kamarát, ahol előterjesztik Desdhanel lemondását. Minthogy Poincaré és Bourgeois kijelentették, hogy az elnökséget nem fogadják el, egész sor került kombiná­cióba, közöttük Ribot, Jonnart és Castelnar. Triesztben még lövöldöznek A Jaibach! lapok jelentése szerint Triesztben a hely­zet továbbra is rendkívül feszült. Az utcákon még min­dig lövöldöznek, iffstonai osztagok cirkálnak az utcákon­­ahol este In­dia után senki sem mutatkozik. Tegnap éjjel éjfélkor újból ki kellett volna törni az általános sztrájknak, azonban leintették. Olaszország és Jugoszlávia között a tárgyalások szeptember vé­gén kezdődnek meg. Jugoszláviát Truvu­bics és Pasics fogja képviselni. A Duna áradása nem veszélyes A földm­ivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya, mint azt árvízi szolgálatnak egyedüli illetékes és hivata­los szervre közli, hogy a Duna árvize, előreláthatólag hol­nap, az a ki v­ándori el a­ tetőzést 6­60 km. magassággal. Ezzel Ma a kapcsolatban a földmivelésü­gyi minisztériumi alá tartozó Országos Vízépítési Hivatal dunai főosz­tálya a következő felvilágosítást adta: A mostanihoz hasonló magasságú dunai árvíz ,1899 óta csak ez év januárjában volt. Az árvízveszedelem­ védelmi területeink töltéseinek kiépítése miatt nem ve­szélyes. Mai napon a kulmináció már Komárom alá ért, Budapesten pedig a tetőzés holnapra várható. Nagyobb kártételekről eddig jelentés nem érkezett. E hó 13-án Pelsőgöd-Kertváros nevű nyaralótelepét elöntötte tó víz, mert ez a telep alacsony területen fekszik. E hó 14-én Győrben a győri iparcsatorna mun­katelepét védő földgáz elszakadt , a víz az iparcsatornába behatolt, maga az iparcsatorna azonban töltésekkel megfelelően körül van véve. Egyébiránt a felsődunai társulatoknál a­ védekezés sikerrel folyamatban van s részben a Bu­­d­apest-Komárom közötti szakaszon, részben másutt is folynak a védőmunkálatok. A veszélyeztetett terüle­tekre az állami mérnökök azonnal-fen utaztak a védőmun­­kálatok irányítására. Masaryk kinevezte a cseh hivatalnok-kormányt Prágából jelentik. A köztársaság elnöke ma kine­velné a­z új kormány­t. Belüügyminiszter, Csernig, Mor­vaország politikai igazításának elnöke lett, akit egy­szersmind a minisztertanácson való elnökléssel is meg­bízott az elnök; honvédelmi miniszter: Husár tábor­nok; földmivelésü­gyi miniszter: Urálik dr.; vasútügyi miniszter: Bukifer dr.; tárcanélküli miniszter: Mieura dr. zsupán; népüléti miniszter: Gruber dr. tanári közélelmezési miniszter: Prusar, a politikai tartományi igazgatás alelnöke; közegészségügyi és testnevelési mi­niszter: dr. Prohaska, közegészségügyi tanácsos; kül­ügyminiszter: dr. Benes; a pénzügyminisztérium veze­tője: dr. Englisch; közoktatásügyi miniszter: dr. Busta­­tanár; igazságügyminiszter: dr. Popolka, a legfelsőbb törvényszék elnöke; kereskedelmi miniszter: Hotovec.

Next