Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
4 1920. szeptember 16. VII.ÁG Sztanyilovszkey Tibort és Dobó Istvánt kötél általi halálra ítélték Mittman Soltuson tizenöt évi börtönbüntetést hajtott A budapesti hadosztálybiróság ma délelőtt hirdette ki Ítéletét gróf Tisza István gyilkosainak bűnperében. Az Ítélet Brlanykovszky Tiborra és Dobó Istvánra kötél általi halállal sújt le, Hüttner Sándorra pedig tizenötévi súlyos börtönt mendt ki. Az ítéleti kihirdetésről az alábbi tudósítás számláltó: A tárgyalás matt nyitása után Zoltán Tászló ezredeselnök felkéri"a ye?yzö"könyvvezetőt az ítélet kihirdetésére. Az Ítélet A ó Magyar Állam nevében! A tt. kvi budapesti hadosztálybiróság, mint itélőbiróság ifj. Dobó István budapesti születésű tengerész-fegyversegédet, Bztanykovszky Tibor tartalékos zászlóst, Hernádzsadányi Hüttner Sándor volt m. kir. 0. honvédgyalogezred állományába tartozó tényleges állományú főhadnagyot, Vágó (Wilheim) Jakab 38. gyalogezred állománybeli népfelkelőt, aki polgári foglalkozására nézve reklámvállalkozó, bűnösünk mondja ki és pedig Dobó István 1. rendű vádlottat felbérelt gyilkosság bűntettében, és súlyos testi sértés bűntettében; Bztanykovszky Tibor II. rendű vádlottat büntársi, minőségében véghez vitt felbérelt gyilkosság bűntettében; Wiiitiner Sándor III. rendű vádlottat bűntársi minőségben véghezvitt felbérelt gyilkosság bűntettében és Vágó (Wilheim) Jakab IV. rendű vádlottat tényleges állományból elkövetett szökés bűntettében. Ezért,a haditörvényszék Dobó Istvánt, és Bztanykovszky Tibort, lefokozásra, a hadsereg kötelékéből való ■kicsapásra, érdemrendjeik elvesztését, és végül kötéláltali halálra ítélte. Büttner Sándort lefokozásra, nemességének elvesztésére, vitézségi érdemrendjeitől való megfosztásra és tizenötért, havonta ■ egynapi kemény fekhelygei és a büntetésnek minden évében október hó 31. napján sötét zárkába zárással súlyosbbított súlyos börtönre ítélték. Vágó (Wilheim) Jakabot háromhavi, hvonkint kétnapi fekhelylyel súlyosbított börtönbüntetésre ítélte a haditörvényszék, mely büntetése a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vétetik. Elrendeli végül a haditörvényszék, hogy a halálos ítélet először Bztanykovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon hajtassák végre. Az ítélet megokolása A megokolás teljes részletességgel felsorolja a gyilkosságnak letárgyalt résézeteit és megállapítja, hogy a vádlottak vallomásukba- a valótlanságot a valósággal többször annyira összekevertért,hogy az ítélőbíróság állításaikat oly részleteken kívül, melyek tanúvallomásokkal, vagy egyéb bizonyítékokkal támogatva , nincsenek, a ténymegállapításoknál a legnagyobb óvatossággal bírálta el. Általában mind a három vádlott, de különösen Dobó és Bztanykovszky csak azt ismerik be, ami felfogásuk szerint rájuk nézve kisebb veszélyt, jelent. Hilttner nem tagadta, hogy tudatában volt annak, miszerint a villába azért mentek ki, hogy gróf Tisza Istvánt agyonlőjék. Arra nézve, hogy a gyilkosság kivitelében közvetlen részt vett volna, nem merült fel bizonyíték. Almássy Denise azon nyomatékos figyelmeztetés után, hogy vallomásától esetleg egy ember élete vagy halála függ, kijelentette, hogy Dobón ittasság jeleit egyáltalában nem vette észre. Bztanykovszkyt Keszely Margit is fölismerni vélte abban az egyénben, aki fegyverrel a kezében a hallban, az előszobaajtóban állott. A fegyverszakértőik véleménye szerint az egyik lövés az előszoba ajtajának irányából körülbelül tíz lépésnyiről jött. Ez a körülmény igen súlyosan terheli Sztanykovszkyt oly irányban, hogy a negyedik lövést ő adta le. Két, körülmény nem volt teljesen tisztázható a bizonyítási eljárás folyamán: nevezetesen vádlottaknak a villába történt behatolása, illetve ennek részletei és az 1918. évi október 30-án gróf Tisza, István személyének és vagyonának őrzésére kirendelt nyolc csendőr lefegyverzésének részletei. A főtárgyalás folyamán a vádlottak állhatatosan és következetesen tagadták, hogy a merénylet terve és kivitele az ő agyuk szüleményei, saját egyéni akciójuk lett volna. Különösen Büttner és Bztanykovszky vallják egybehangzóan, hogy a nemzeti tanácsban a kisebbség ellenzése mellett elhatároztatott, hogy a forradalom kirobbant nem esetén gróf Tisza Istvánt meg kell gyilkolni. A merénylet megszervezésével a politikusok közül további állássuk szerint Fényes László, Friedrich István és Kéri Páll, valamint a tizenegyes katonatanácsnak Károlyi Mihály óhaja folytán megválasztott elnöke, Csernyák Imre, bízattak meg. Hüttner és Sztanykovszky vallomása szerint a felbújtak arról is beszéltek előttük, hogy ha az ígéretek nem járnának eredménynyel, pénzáldozattal el fogják érni a kívánt sikert. Erre vonatkozólag ugyancsak Vüttner és Sztanykovszky azok, akik vallomásukban azt állították, hogy több olyan, részben egyedül Friedrich által, részben Fényes és Friedrich, illetve a nemzeti tanács más tagjai által aláírt levél fordult meg titokban többeknek (igy Hücnernek is) kezén, melyekben ki volt fejtve, hogy a nemzet régi vágyainak megvalósíthatása céljából mennyire szükséges gróf Tisza láb atól való eltétele és akik ezt végrehajtják, százezer korona jutalomban részesülnek. További vallomások szerint ez merényletterv kidolgozása és tervszerű végrehajtása Kéri Pál műve volt. Minthogy a vádlottak által felbujtóknak megjelölt s a polgári büntető bíráskodás illetékességi alá tartozó egyének ellen a bűnvádi eljárás a polgári bíróságnál folyamatban véd, a haditörvényszék vádlottak vallomásából a felbujtók kilétére vonatkozó résznek értékelésére, valamint a bizonyítási eljárás során felmerült vonatkozó adatok elbírálására indíttatva nem érezhette magát. Súlyosbító körülménynek vétetett I., II. és III. rendű vádlottaknál a bűntény gondos előkészítése és tervszerű végrehajtása. Dobónál és Sztanykovszkynál azonkívül az a kegyetlenség, hogy a gyilkosságot az áldozat legközelebbi családtagjainak jelenlétében, azok életveszély esetésével hajtották végre. Végül mindháromnál, hogy gróf Tisza István meggyilkolásával a nemzetet egyik legkiválóbb, leghatalmasabb energiája, államférfiétól fosztották meg olyan időben, midőn a hazának az ő nagy tehetségére és vasakaraterejére legnagyobb szüksége lett volna. Az ítélet felolvasása után a vádlottak az elnök kérdésére kijelentik, hogy az ítéletet megértették. Ezután az elnöke a védőknek a vádlottakkal való tanácskozásra öt perc szünetet rendelt el. Szünet után a védők előterjesztést tettek, melyben háromnapi időt kérnek a semmiségi panasz bejelentésére. Vágó (Wilheim) tudomásul vette az ítéletét és védője kérte szabadlábrahelyezését. Elnök ezután a főtárgyalást berekesztette, Hr. elítéltek Az ítéletkihirdetés után elrendelt szünet alatt az elítélteket a főtárgyalóterem mellett lévő kis szobába vezették. Hüttner szemei az izgalom füzében égnek. Arca valami torzmosolyra rándul. Sztanykovszky arca egész piros, szemei véresek, tekintete töprengő. — Tibi, add ide a dohányodat, hadd sodorjak belőle — fordul feléje Hiltinar. Sztanykovszky felriad gondolataiból és szótlanul átnyújtja Hüttnernek a cigarettadohányt. ’ Vágó boldogan siet ügyvédjéhez, ahogy kiér a tárgyalóteremből, félrehívja és erősen gesztikulálva beszél vele. Arra kéri védőjét, eszközölje ki részére, hogy még az Ítélethirdetés napján helyezzék szabadlábra. Hüetner meghallja ezt, odalép hozzájuk: — Doktor úr, csinálja meg, ha csak mód van is, hogy Vágó ma hazamehessen. Megígérte, hogy akkor jó vacsorát küld be nekünk. Különben sajnálom, hogy a nem doktor urat választottam védőmül. — Miért? — kérdi dr. Soós védő. T / — Talán engem is szabadléra helyeztek volna akkor — feleli Hüttner nevetve. Azután Vágóval akar beszélni Hüttner. Vágó azonban egészen belemerül a védőjével való beszélgetésbe és rá sem hederít Hüttnerre. Hüttner erre odamegy a magában töprengőSctanykovszkyhoz és ezt mondja neki: — Nézd ezt a szemtelent, mióta „páter lett tőlünk" (szabadlábra helyezték), nem is felel már nekem. Dobó néma, feltűnően sápadt és ideges. Föl és alá sétál a szobában, nagyokat lép és a padlót figyeli. Bejön a védőügyvédje. Arra kéri, interveniáljon a bíróságnál, hogy ", addig is“ — így mondta — ne tegyék a lábát vasba. • ..Majd megmutatom a lábamat a százados urnái — mondja — egészen beteg, fájós, nem lehet arra vasat tenni". Mondada Jenő tárgyalásvezető át akar menni a kis szobán, ahol a vádlottak tartózkodnak grízet alatt. Hüttner odalép a százados hadbíró elé és valami beszélge-tésre kér engedélyt. Menyasszonya van, vele szeretné beszélni. Útdíjára szeptember hatodikén beszélt vele. A főtárgyalás bezárása után az elítélteket szuronyos őrök kísérték el. Sztanykovszkyt és Ilütnert celláikba vitték. Vágó várt, hogy talán mindjárt kieresztik. Dobó vontatott mozdulaton levette a fogasról gyűrött kalapját, mélyen belenézett és megforgatta kezében. Azután hirtelen fejébe csapta a kalapot és szuronyos őrével indult kifelé. Holnap kezdik újra tárgyalni a numerus clausust A nemzetgyűlés holnapi ülésén befejezik az illetékjavaslat tárgyalását és azut£*- áttérnek ismét a numerus claudus tárgyalására.Addig tizenkét szónok iratkozott fel a Váhi Jánosjándihoz, amelyet Prohásska Ottokár fog megindíttni—Prohászka holnapi felszólalását nagy érdeklődéssel várják, de talán még nagyobb az érdeklődés Ruppert Rezső felszólalása iránt, akinek beszédei ma már a külföldi sajtónak is eseményei. Előreláthatólag Ruppertre is még a holnapi nap folyamán kerül sor. A numerus clausustárgyalásának befejezéséig különben a szombati és hétfői szüneteket nem tartják meg. Bernolák Nándor név szerinti szavazást fog kérni indítványára, amely a numerus claususnak a nemzetiségi arány szerinti bevezetésére irányul. A kormányzópárt köreiben különben ma este sokat beszéltek a Friedrich-párt támadásairól és általában az a vélemény alakult ki, hogy Friedrichék mozgalmát nem szabad komolyan venni, márésztül azonban legerélyesebb intézkodéseket kell foganatosítani, tekintetben, hogy a személyi kérdésekkel ne lehessen elvonni a nemzetgyűlést a komoly munkától. Vagy Pál nemzetgyűlési képviselő, aki a kormányzópártból kilépett, erről beszámolt választóinak. Beszédében hangsúlyozta, hogy keresztény nemzeti politikát kell csinálni, de liberális alapon. A választók Nagy Pált további bizalmukról biztosították és megelégedéssel vették tudomásul, hogy a kormányzópártból kilépett meg a bérkocsik és a taxik forgalmának nagy csökkerését. Berlin-Westenben még csak akadnak utasok, azonban most idegyülnek az egész városból a kocsik és az automobilok,mert más városrészekben néha reggeltől estig hiába várnak fuvarra. Itta gondjai it vasnak Berlinnek a nagyok mellett. Vasárnap nagy tüntetés lesz, mert a kormány azt tervezi, hogy féltizenkettőről tíz órára fogja visszatolni a zárórát. Berlinben sokan, attól félnek, hogy ez a rendelet, megbénítaná az alig megindult és most valutáris szempontból rendkívül fontos idegenforgalmat. Azonfelül a vendéglők és a kávéházak ötvenezer alkalmazottjának fele kenyerét vesztené, mert idáig a nyolcórás munkaidő következtében két turnus pincérrel dolgoztak a vendéglők és a kávéházak, de ha elvesztenék este a másfél órát tíz és fél tizenkettő között, akkor inkább délelőtt és délután is zárva tartanák egy-két óráig helyiségeiket és elbocsátanák az egyik turnust. Azonfelül Berlinbe számos vonal érkezik tíz óra után és ezeknek az utasai vacsora nélkül maradnának. És az amúgy is súlyos válságba jutott színházak helyzetét még rontaná az, ha színház után nem vacsorázhatnának vendégeik. .1 vitás másfél óra szén fogyaszt ám igazán nem nagy és igy a kormány csak azért akarja visszatolni a zárórát, mert a vidéki városokban is titkot zárnak, a vidék pedig tiltakozik az ellen, hogy Berlin kiváltságokat kapjon. Németország is haragszik fővárosára . . . Sokak panaszkodnak Berlinben a bérkocsisok és az autótaxisok is. A bérkocsik taksáját ötszörösére, a villanyautó két hatszorosára és a benzintaxikét nyolcszorosára emelték fel ugyan, azonban a felemelt taxik mellett nincs vendég. „Eddig szórakozásból, vagy szokásból jártak az emberek autótaxin, most csak kényszerűségből ülnek fel rá, és olyan savanyú képpel adják át a viteldijat, mintha büntetést fizetnének le a rendőrségen", panaszkodott az egyik soffőr. Egy átlagos új viteldija autótaxin 30 márka és az átlagos napikereset Berlinben szintén 30 márka, ez magyarázza Csütörtök Deschanel biztosan lemond Páriából jelentik...-^ Matin azt írja, hogy a Deschanel állogóin az elndtuk pénteken hirtelen rosszabbra fordult. Azonnal"o orvosi tanácskozás volt. Steeg külügyminiszter Aixlar Hainsra utazott, hogy Millerand-nal beszámoljon a helyzetről. Zürichből jelentik: Az a hír, hogy Deschanel elnöki legközelebb lemond, erősen tartja magát, sőt valószínűleg hamarosan bekövetkezik. Deschanel utódjául Mildraud miniszterelnököt emlegetik. Az új miniszterelnöke Briand, pénzügyminisztere Poincart hune. A mai párisi lapok egybehangzóan azt a hírt hozzák, hogy Millerand holnap visszatér Párisba. Pénteken minisztertanács lesz, amelyen az elnökség kérdését vetik fel. Azután rövidesen rendkívüli ülésszakra hívják össze a kamarát, ahol előterjesztik Desdhanel lemondását. Minthogy Poincaré és Bourgeois kijelentették, hogy az elnökséget nem fogadják el, egész sor került kombinációba, közöttük Ribot, Jonnart és Castelnar. Triesztben még lövöldöznek A Jaibach! lapok jelentése szerint Triesztben a helyzet továbbra is rendkívül feszült. Az utcákon még mindig lövöldöznek, iffstonai osztagok cirkálnak az utcákonahol este India után senki sem mutatkozik. Tegnap éjjel éjfélkor újból ki kellett volna törni az általános sztrájknak, azonban leintették. Olaszország és Jugoszlávia között a tárgyalások szeptember végén kezdődnek meg. Jugoszláviát Truvubics és Pasics fogja képviselni. A Duna áradása nem veszélyes A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya, mint azt árvízi szolgálatnak egyedüli illetékes és hivatalos szervre közli, hogy a Duna árvize, előreláthatólag holnap, az a ki vándori el a tetőzést 660 km. magassággal. Ezzel Ma a kapcsolatban a földmivelésügyi minisztériumi alá tartozó Országos Vízépítési Hivatal dunai főosztálya a következő felvilágosítást adta: A mostanihoz hasonló magasságú dunai árvíz ,1899 óta csak ez év januárjában volt. Az árvízveszedelem védelmi területeink töltéseinek kiépítése miatt nem veszélyes. Mai napon a kulmináció már Komárom alá ért, Budapesten pedig a tetőzés holnapra várható. Nagyobb kártételekről eddig jelentés nem érkezett. E hó 13-án Pelsőgöd-Kertváros nevű nyaralótelepét elöntötte tó víz, mert ez a telep alacsony területen fekszik. E hó 14-én Győrben a győri iparcsatorna munkatelepét védő földgáz elszakadt , a víz az iparcsatornába behatolt, maga az iparcsatorna azonban töltésekkel megfelelően körül van véve. Egyébiránt a felsődunai társulatoknál a védekezés sikerrel folyamatban van s részben a Budapest-Komárom közötti szakaszon, részben másutt is folynak a védőmunkálatok. A veszélyeztetett területekre az állami mérnökök azonnal-fen utaztak a védőmunkálatok irányítására. Masaryk kinevezte a cseh hivatalnok-kormányt Prágából jelentik. A köztársaság elnöke ma kinevelné az új kormányt. Belüügyminiszter, Csernig, Morvaország politikai igazításának elnöke lett, akit egyszersmind a minisztertanácson való elnökléssel is megbízott az elnök; honvédelmi miniszter: Husár tábornok; földmivelésügyi miniszter: Urálik dr.; vasútügyi miniszter: Bukifer dr.; tárcanélküli miniszter: Mieura dr. zsupán; népüléti miniszter: Gruber dr. tanári közélelmezési miniszter: Prusar, a politikai tartományi igazgatás alelnöke; közegészségügyi és testnevelési miniszter: dr. Prohaska, közegészségügyi tanácsos; külügyminiszter: dr. Benes; a pénzügyminisztérium vezetője: dr. Englisch; közoktatásügyi miniszter: dr. Bustatanár; igazságügyminiszter: dr. Popolka, a legfelsőbb törvényszék elnöke; kereskedelmi miniszter: Hotovec.