Világ, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

Szerkesztősig és kiadóhivatal VI., Andrássy-ut 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 280 korona, félévre 140 korona, negyed­évre 70 korona, egy hóra 25 korona. A .VILÁG" megjelenik he'tfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vide'ken és pályaudvaro­kon 1 korona, Jugoszláviában 2 korona Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J. Győri ésNaj-yJaulus és Tsa.Tencrer Gyu­la, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Lee- pold Gynla, Leopold Cornél, Schwarz Jó­zsef, Slkray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernéthlrd. irodákban Bécsbem Haasenslein és Vogier, M. Dukes Kacht, Rudolf Sfossa Berlinben Rudolf Kai­ban, Berlin SW.TJnter den Linden 40/4:4 XL évfolyam Budapest, 1920 PÉNTEK október 1* 232-ík szám fitt alcenztifsi egy kSslantényünket tön&tto) X keresztén&pánt tanácsnok-jelöltjei A keresztény községi párt végrehajtóbizottsága ma esti értekezletén, tax-áosvaik» állásra a következőket je- lölte: Csupor József, Bfrozel Jenő, Stankooits Szilárd, Fallay Árpád tanácsnokokat; Vájná Ede, Lobmayer .Jenő, Lunp Géza, Borvendég,}Berene, Tilt Antal, Purebl Ernő, Fzaszavkzky József éá Sántha pénes főjegyzőket. A műszaki tanácsnoki állásra pedig Fock Ede tanácsno­kot és Bárdy műszaki főtanácsost. jelölték. Amint ebből a jelölésből látható, a ’b’MWrtéhy községi párt végre- h aj tóbizottsága hfl maradt Wotff Károly álláspontjához és a volt szabadkőműves tisztviselőket kihagyta jelölő­listájából, csupán huny • Géza- főjegyzőnek bocsátotta meg. hogy szabadkőműves volt. Nyilván honorálni akarta neki azokat a nagy érdemeket, amelyeket a szabadkőműves városi tisztviselők mellőzése érdekében kifejtett. Ellenben kihagyta a jelölő-listáról a végrehajtó- bizottság Marher Aladár, Bvkovssky Viktor, Vórossy Gyula, Wildner Ödön, Buzay Károly, Krátky .János, Vita Emil és Kemény Géza tanácsnokokat, valamint Ede* Endre és lőhet Endre helyettes tanácsnokokat. Itt je­gyezzük még meg, hogy a végrehajtó-bizottság a-s árvaszéki elnöki állásra Ágoston Gézát ; ® tisstiföügyészi állásra Szabó Imrét, 'és a tistti'főorvoai 'állásra Szabó Sándor jelölte. — A kijelölő választmány holnap dél­előtt fogja a jelöléseket megejteni, ' míg a tanácsnak- választó közgyűlés október ő-én lesz. mm tűrhetetlennek mondja Németország helyzetét Rómából, jálentik: Lemondása óta Xitti teljesen visszavonult. a/ nyilvános szerepléstől, noha még nőm foglalta el újból kózfiazd/isi gtanj* katedráját a nápolyi egyetemen és i természetesen p«tn mondott- le képviselői mandátumáról\setn. Áronban' a bosszú hallgatás ellenére is Kitti agyike azoknak az embereknek, akik az olasz politikában nem csppán. a mulanak, egy . korszakát je­lentik, hanem a jövőnek egy fejezetét is. Giolitti mézei heteinek elteltével Kitti most újra megszólalt, egyelőre csak ftcy ujságnyilatkosat formájában, azonban kijelen­téseinek prógrammatíkus súlyúk van. Kitti szerint, Németország nem imperialista többi, azoDban a. német imperializmus most hagyatékul a. né­met birodalom volt ellenségeire szállott át. yémeterszág mai helyzete egyszerűen tűrhetetlen. Minden mozdulata gyűlöletes ellenőrzés alá került, folyton megalázzák önérzetébe", katonai missziók ülnek a. nyakán és ezek szabályozzék minden mozdulatát, Vemet ország rak ni' i- ésevek nyersanyagai és nincsenek nemzetközi értékű fizetési eszközei. K ÁmAtországtól elvették, külföldi, be­fektetéseit, gyarmatait, hajóit, a nemet nép éhezik ér mégis azt követelik tőle, hogy egy meghatározatlan időn át fizessen határtalanul súlyos kártérítéseket. Ez a politika megbénítja a német termelést, pedig a német termelés és a német áruló nélkül soha nem lehet többé laszoritani a világpiac nagy drágaságának clvisclhetat- ieat színvonalát, Amilyen gyűlöletes volt a német mi’i- tarizmus, olyan csodalatos és a, világra nézve nélkülöz­hetetlen & német m.unka, amely ellen most ugyanazok­kal a kt m-ílctlcn eszközökkel folyik a harc, mint ame­lyeket néhány év előtt a német militarizmussal szem­ben alkalmaztak. A népszövetség a legvözött országok részvétele nélkül árnyékhatalom csupán és egy újabb eszköz arra, hogy Kémetországot. megbénítsa. Francia- ország értse meg végre azt, hagy Olaszország nem más népek elnyomására és tönkretételére köt szövetté- (féket, havam az olasz szövetségnek csak az léket a célja, kegy tevékeny és eredményes részt vegyen Európa újjáépítésében, tekintet nélkül arra, hogy a világháború, alatt az egyik, vagy a másik; oldalon harcolta egy nép. Kittinek ez a nyilatkozata, nyílt zászlóbontás. Gie- litti, a nagy. opportunista nem bontotta fel a francia szö­vetséget, sőt hangsúlyozta a-z olasz-francia barátság szi­lárd voltát és ennek fejében sikerűié is bizonyos gaz­dasági ellcnértékeket kapnia Franciaországtól. Viszont az kétségtelen, hogy az olasz közvéleménynek tuinyo> ’móan nagy része ma már Kémetorsziggal szemboa tel­jesen kigyógyult a háborús pszichózisból, és idegenkedve, néha. megdöbbenve nézi a ■ Kéme*orszá ggal szem,ben al­kalmazott francia módszereket. Egyrészt az olasz köz­véleménynek erre a mély hangulatváltozására számit. Kitti, másrészt már miniszterelnökségének vége felé Kitti egyre világosabban elárulta azt, hogy Kémei ország felé szeretne orientálni az olasz gazdaságpolitikái, amely a német gazdasági élet helyreálltával többet kap­hatna Xcmctországtól és többet adhatna el Kemetor- sxágnak, mint amennyit Franciaországiéi, kap és Fran­ciaországnak ad. Kern is szólva arról a körülményről, hogy- a Franciaország javára kivetett havonként 18 mil­lió métermázsa német szénszállítás Olaszországot is megfosztja attól a lehetőségtől, hogy szénspukscglsténck egy részét Kémetorszügöán vásárolja meg és igy az ötszörié drágább angol és a szállítási kéltségekkel hét- srcr-nyolcszor drágább amerikai szénre var utalta av olasz ipar, amely csak a' felsősíiléziai szénbányákból kap jelentéktelen mennyiségű német szenet, ■ a spaai egyezmény értelmében. Kéraetország felszabadítása a francia gúzsbakötés alól és a ucmet-olasz gazdasági vi­szony kimélyitése kétségkívül igen alkalmas eszköz volna a. súlyos válságba jutott olasz gazdasági élet sza­nálására. Kitti német politikája egyelőre nagy visszhangot kelt az olasz szocialistáknál cs az olasz tnduszlriá,lis kö­rökben. noha áz utóbbiak azt hiszik, hogy'még nem ér­kezett el az ideje a nyílt frontváltozta*á$ne.k. Azonban Kitti a német kérdés nyilt, felvetésével és energikus aláhúzásával mindeneseire megtette az első lépést arra, hogy Oioiitli elődjéből Giolitti utódjává legyén. Esto&d. George tárgyat a &áns/amunkdsokkal A bányatulajdonosok és bányamunkások tegnapi értekezlete után I.loyd George fogadta a bányászok küldöttségét, amelyet meggyőzni igyekezett anuák szük­ségességéről, hogy a tárgyalásokat folytassák. A Daily Telegraph szerint a bányatulajdonosok az értekezleten azt javasolták, hogy állapítsák meg a bá­nyák minimális évi termelését 242 millió tonnában. Ez­zel szemben a. munkások ragaszkodtak ahhoz, hogy a termelésre való tekintet nélkül 2 shillinggel emeljék fel a napszámot, A Daily .Express szerint a bányászok elutasitpUák a. bá.ny a tulajdonosok. a.nw indítványát,. amelylyel egy- shillingéi nnpibéremelést ígértek 242—250 millió tenna, kétsh-'lHnges béremelést 250—260 millió tonna és ká- romsbülingc-s béremelést a 260 millió tonnán fé'üli óvi széntermelés esetére. A termelés 1013-ban • 292 millió tonna volt, tehát 500 millió mótermázsával több, mint a bányatulajdonosok által követelt minimum. Xz orosz kormány mérsékelte békefeltéteíeit A Keues Wiener Abendblatt, jelenti Varsóból; A lengyel-orosz fegyverszünet’ és békeszerzdöés körvonalai már kezdenek kibontakozni. A moszkvai kormány ér­tesítette Joliét, hogy a lengyeleknek október 5-ig adott határidőt, ameddig válaszolni kell az orosz békeiavns- latokra, meghosszabbítja 15 nappal. Nyilvánvalóan moszkvai utasításra e hó 28-ra egészen váratlanul tel­jes ülésre hívták össze a békekonferenciát, amelyen Joffe teljesen kész fegyverszüneti és békeszerződést mu­tatott be. Az orosz javaslat 15 pontból áll. A fontosab­bak a következők: Mindkét kormány feloszlatja a. területén működő katonai segédalakulatokat. Ez 4 megállapítás Petljuru, ukrán csapataira. és Bdlachovics tábornok lengyel véd­nökség atett alakult orosz ellenforradalmi osztagaira vonatkozik, Az orosz kormány hajlandó a lengyel'kom­munistákból álló ezredéit feloszlatni. Mindkét harcoló fél semlegességre kötelezi magát harmadik állammal való háború esotón és nem - fogják megengedni. idegen csapatukénak területükön való árvonulását. A legsúlyo­sabb pont. az oroszokunk Sz a követelése, hogy Petljura és Baliehovies csapatait feloszlassák. Pctljüra csapatai Kelet.Galiciát már elhagyták cs jelenleg Podoliáöicn vannak. Kérdés, htgy a lengyel hadsereg vezet ősére kófic.s lesz-e ezeket a csapatokat, lia valóban ez lesz a szándéka, lefegyverezni. Az Havas-ügynökség hitelt érdemlő forrásból nyert felvilágosítása szerint Joffe Moszkvából azt az utasítást kapta, hogy a lengyelek által felállított össze* felté­teleket, bármilyen kemények legyenek is azok, elfo­gadja, de utasítsa vissza:, azt a. föltételt, amely Szovjet- oroszországot. arra kötelezi, bogy a. vörös hadserecet egészben vagy részben léfegyverezze. Úgy számítanak, hogy a fegyverszünetet Október 5-ikcrc mégis megkötik. Ufabb lengyel sl&ereh A lengyel vezérkar jelenti: Az északi szárnyon -.againk erélyes műveletei Lida visszafoglalását ered­ményezték. Az ellenség északkeleti irányban visszavo­nult. Egy ezovjethadosztályt KoVasugánál teljesen szél- ugrasztottuk. Poléziában csapataink délen Pinsk és Janov irányában előretörve, a negyedik szovjethadsere­get teljesen .megverték. Két hadosztályunk '12. ezer em­bert ejtett- foglyul és ötven ágyút, valamint 400 vasúti kocsi hadianyagot zsákmányolt. Az ellenség íolbeniolva, pánikszerűen hátrál. A. nagy lengyel csoport Slonin felől előrenyomulva, • ma meghódította Baranoyicsit.. A Telegraaf jelentése szerint' Írország helyzete egyre válságosabb lesz. Droghedában falragaszokon tet­ték közzé a rendőrök felhívását, amelyben bejelentik, hogy ha egy rendőrt agyonlőnek, öt kiváló sinnfeint A papiros gyükolnak le. A feihivas e szavakkal tarul: Hagytatok fel a rendőrök letörésével, vagy pedig minden házat, amelyben sivnfeihek laknak, a tőiddel teszünk, egyen­lővé* A? árak színvonalának *zügA»len emelkedését kő­vette A papiros ára is, a paojvesé, amely megszabja, a kSnuvr.ek ás az újságnak árit, a kultúra hozzáférje tő- ségfbek és terjeszkejjéíének mértékét. Huszonhat 'fillérért adták a-rotáőios papír kilóját a nagy özönvíz előft, 1914-ben JjB^Tokról-fokra. feljebb és feljebb ku­száit. ez azJfrWá-bec szerény összeg, amely akkor min- denBlUrtl “közös kincsévé tette a teljes tájékozottságot a világ eseményeiről és az emberi szellem haladásáról. Most egy esztendeje', amikor idegtépőén hosszú szünet u*án, megbéklyózva ugyan, de mégis megindulhattak újból a magyar lapok, már hat korona, volt a papír kilója huszonhat fillér helyeit. A lapok ára pedig 80 fillérre emelkedett 10, 12, majd 16 fillér után. .4 husson- hatfilléres papiros azután hal koronáról tizenkét korá­néivá emelkedett, az újságok ára nyolcvan fillérről teljes egy koronára. Száz százalék volt az emelkedés a. pap’r, árában. Ezt a reánk kivetett száz százalékos sarcot nem akartuk egészében áthárítani a szegény Magyarország szegény újságolvasóira és így száz százalék helyett csak huszonöttel emelkedett a Világ ára. viszont, kénytelenek vt ltunk négy oldalra szabni a lapok terjedelmét. Olva­sóink emlékezni lógnak arra, hogy mi azt a négy ol­dalt- a lelkiismeretes gond teljességével iparkodtunk ki- használni hivatásunk teljesítésében. A szokásos garmoxX helyett lapunk első sorátél az utolsóig áttértünk a nem­rég még megvetett petit-re, arra. a betűtípusra, amely a régi jó időkben, a, teljesen érdektelen közleményeket tüntette el sz újságolvasók elől. Ezzel nagy áldozatot .követeltünk olvasóink szemétől, de elértük azt,, hogy vágy oldalon annyi betűt tudtunk adni, mint garmond- dal nyolc oldalon. És talán nem dicsekvés, hanem csak objektív leszögezése a tényéknek, hoev a Világ olvasói e négy oldalon többet kaptak, mint azelőtt nyolc olda­lon. Többet kaptak, mert megtanultuk azt, hogy a "égy oldalnak tizenkét hasábján minden hiivelyknyi helyet szigorú kritikával kall felhasználni, mert kíméletlenül kigyomláltunk mindent, ami henyo és fölösleges meg­jelent a bSvebbro szabott régi lapokban, és négy olda­lon többet tudtunk adni, mint azelőtt nyolcon, mert 1 minimumra, szorítottuk le lapunk hirdetési részét. Hi­szen. beszélhetünk nyíltan a hirdetésekről, - szégyenke­zés és szemérmes szólamok nélkül. A Világ néhány hé- előtt részletesen elmondotta Budolf ó/oíso-nak. a híres berlini lapkiadónak pályafutását és akkor kiemelte azt. begy Mosstnak nagy érdeme a német és uem csupán a német sajtó történetében a hirdetési rovat megnyitása, ami lehetővé tette azt, hogy a lap előállítási költségel­vek egyreszét az olvasókról a hirdetőkre hárítsák át ad vjságvállalatok és igy önköltségen, alul, adhassák lep; jni-xl ez olvasóknak. Voltaképpen akkor szűnt meg tel­jesen az újságolvasás, mint a gazdacágilag kedvezőbb helyzetű társadalmi osztályok privilégiuma, amikor mód és lehetőség nyílott arra. bogy tisztességes és kor­rekt ferm-ában a hirdetőkre lehessen áthárítani a. lapok technikai és szellemi előállításának költségeit. Igaz ugyan, bogy a hirdetési rovat módot adott visszaélésekre is, 'de ez nem lehetett, azoknak a gondja, akik előli csak egy üc volt: a tisztesség útja. Amig a lapok ter­jedelmét nem korlátozta, a. papir ára és a papír beszer­zésének nehézsége, addig a hirdetési rész nem érinte.te és bem korlátozta az újságokat hivatásuk teljesítésé­nél. Amikor négy oldalra kellett redukálni a magján lapok 'terjedelmét, attól fogra lelkiismereti kérdés volt számvnkra minden sornyi hely és igy redukáltuk hirdai testünket addig a határig, ameddig megtehettük. Addig a határig, hogy a tizenkét koronás papiros és az egy koronás, négy oldalas lappéldányok mellett bevételeink, éppen még fedezzék ki adásai’tkot. Kehéz küzdelmet hoztak ezek a hónapok, nehéz gazdasági és nehéz lelkiismereti mérlegeléseket, azon­ban kiálloítuk ezt a megpróbáltatást is, mint ahogy kiállottunk más viharokat. Most. azonban jött egy uj fordulat, a- megpróbáltatások utjának egy uj állomása, A papir ára tizenkét koronáról felszökött harminc ko­ronára, az egyes példányok, terjedelme négy oldalról hat. Oldalra, ami 375 százalékkal drágította meg egy újság- példány előállítási költségeit és a 375 százalékos ár­emelkedés ellenére az újságok ára maradt a régi, az E.sí-csoport és a Kcpszava kivételével: egy korona, a. fele vagy talán nem is a fele a nyers termelési költ­ségnek. De nem csinálunk titkot abból sem, hogy a rikkancs-vállalatok hetvenhúrom■ fillérért kapják az egyes lappéldányokat. A helyzet tehát, az volt, hogy a lapelárusilás legfeljebb 35—40 százalékát téritetto meg költségeinknek. Mától fogva pedig harminc korona helyett 38-if koronával számlázzák nekünk a- papitost ér, miniszterelnök revdelete szerint. ■ Költségeink tehát, augusztus óta 4G0 százalékkal emelkedtek, ha a 3S.4 koronás papirost állítjuk be számvetésünkbe; és aki egy koronáért adja továbbra is az újságok egyes pél­dányait. az vagy a közgazdasági rovat kíméletlen, ki­használására és a bank-nexusok ápolására kénytelen áttenni lapjának súlypontját, ha idáig még nem tette, vagy vannak olyán segélyforrásai, amelyekről csak sut­togni lehet, de hangosan nem szabad róluk, beszélni. Hi­szen ami tartaléka lehetett és volt egy lapvállalitnak a múlt tisztességes hagyatéka gyanánt; azt utolsó fillérig és az utolsó filléren tu! felélte most szeptember­ben, mikor ketkoronás lapot adott olvasóinak — Tiet- ncnháront fillérért. Legalább ez volt a rui helyzetünk és mi nem csinálunk titkot abból, bogy ami keveset EfétyeseA at angol pzndd'söH'

Next

/
Thumbnails
Contents