Világ, 1920. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

Szerkesztésig és kiadóhivatal VI., Andrássy-ut 47. sz. Eló'fizete'si árak Magyarországban: Egész e'vre 4oi) korona, félévre Í.40 korona, negyed­évre Iko korona, egy hóra-i korona. A ,VILÁG* megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvaro­kon!; korona, Jugoszláviában 2 korona ' ~*35íXttaiBr*iaen*eW' Ára 2 korona Hirdetések felvétetnek Bcdapestan * VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J„ Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Janlus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz Józseí, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eck- siein Berpát hirdetési irodákban. Bécs» beás Haesenstein és Vogler, M. Dukes Nachf., Rudolf Mosse. XL évfolyam Budapest, 1920 SZERDA november 3. 259-ík szám számolnának be, a, magyarázatot a bányászsztrájk ki törésében és hosszúra -nyúlásában kell keresni. Hiszen a bányászsztrájk már megindulása előtti is igen nép­szerűtlen volt. A munkásosztálynak egy , része- is el­lene. fordult, mint, ahogy ezt - az iliordi pótválasztáa eredménye is mutatta már, ahol ho^szu idő óta elő­ször győzött abszolút többséggel a koalíciós jelölt. Bukarestből jelentik: Az osztrák és a román vasúti miniszter között megállapodás jött létro közvetlen búkor est—budapest—bétsi vonat járatásáról. Egyelőre hetenként egy vonat jár. Bukarestben és a vidéken teljesen veget ért az ál­talános sztrájk. A vasutakon épp úgy, mint a Dunán helyreállt a normális forgalom. A közlekedési miniszter utasította a vasút igazgat óságokat, hogy olyan munká­sokat, akii: sztrájkoltak, csak bizonyos fenntartásokkal alkalmazzanak újból. A- vasúti műhelyek munkástaná­csait feloszlatták. A munkások küldöttséget menesz­tettek a miniszterelnökhöz, amely a letartóztatott és hadbíróság elé állított szocialista, vezérek szabadonhocsá- fását kérte. A bécsi Irpok tudóskŐL^nStt dr. Wcisskirchner ki­jelentett:-,' hocy budapesü^ítjámak eredményeivel na­gyon meg v/n eléged Vess közélelmezési minisztert igen kituníW politikusiak tártja, aki gyorsan tájékozó­dik, van ígékonu^gn a reá bízott kérdések. iránt és meleg színimtiikrtanusit Ausztriával szemben. Lisztet nem fog a&oi^íaggarország, mert a gyenge termés­eredmény következtében a magyar kormány csak gtullás lisztet fog exportálni és ezt js csupán azért, hogy a nullás. liszt értclsesitésénél elért hayzomaX csökkenthesse az egyéb lisztfajták árát. ( Törlés) A .Budapesten tanúsított előzékenység »Iap- ján az 'osztrák közéleluifefési állumt'txár a jöyfi héten Budapestre fog utazni! hogy Ott íáryyálásókat kezdjen az idáig • szokásos kompenzációs rendszer' lebontására nézve. Ezt a rendszert.-bizonyos korlátok között a, sza­badforgalom és a szabadlcoresisedelem. váltaná fel n két szomszédos állam között akkor, ha a tárgyalások olyan ereduiéifyesen folytatódnak, mint ahogy megindultak. M.ngíia egyhónapos német importja — 4SGO millió mán ka Horné angol, kereskedelmi miniszter közölte, hogy szeptember hónap folyamán Anglia, 17,130.000 fontért importált árukat Németországból. Ez anattymáÉkShbán is nem kevesebb, mint 344 millió, ami egy esztendőre átszámítva, közel négy milliárdnak felel meg, tehát .értékben meghaladja Németország bikeki vitelét. ü cen­timé oa márkáira átszámítva.? még impöaánsabü a béna. >7émétofsi:ág''.téljéiitíHén>& Tgy 4c:oo minid • a b»vi export Anglia feló,' aril SS milliárd évi' kivitelnek lelelne meg. Hatvanmillió szavazó az amerikai elnökválasztáson Mardint.y szenátor meg választása bizoiiyos (A Világ berlini tudősitójálól.) Ma játszódott le az elnökválasztás az Egyesult-Államok'oan és az eredmények Bgvaii még nem kerültek nyilvánosságra, de a newyorki lapok niár tudni vélik a pártok szavazatainak arányát. hu Ili van, aki nagy tekintélynek számit a választási kérdésekben,- azt' a - prognózist állította fel, .Hogy Cote 179, Hardlng padit/ 352 elektorát fogja megválasztatni. Amikorra ezik a sorok megjelennek^fz amerikai elnökválasztásraIkikiildött elektorok aránya alig­hanem már bizof»-ossá teszi.a repulJ^Kanus párt jelöltjé­nek, Harci ing fifcnátornak bevon^asát a washingtoni Fehér Házba. Yíflsoníal s-t ejjKki autokrácia elve. vo­nult ki a Fehért Házból Fehér Ház lakója újra az lesz. amivé aSuamaelíai politika szokásjoga teszi: többé-kevésbbé- akarStnéJküli bábu a többségre, jutott párt vezéreinek kezében. Kct államfőnek van rendkívül széles terjedelmű jogköre, az. orosz várnak és az Egyesült ^Államok elnökének: volt a közjogászok egyik híres paradoxona, akkor, amikor még trónján ült és saját belátása szerint kormányzott a minden oroszok cárja, Wilsou elnökké választásáig azonban többnyire csak féligazság volt a közjogászok- uak ez a kedves paradoxona. Féligazság volt azért, mert a gyakorlatban az Egyesüli Államok elnökei jó­formán soha nem használták ki egész terjedelmükben a nekik biztosított kivételes jogokat. A föderalizmus és a centralizmus elvének harcából tudvalevőleg a fő deralizmus került ki győztesen, amikor az angol anya­országtól elszakadt amerikai gyarmatok független ál­lamszövetséggé alakultak. A föderalizmus elve-volta­képpen adva volt azért, mert az Észak és a Dél álla­mait mély- ellentétek választották el egymástól már két emberöltővel a nagy amerikai polgárháború megindu­lása előtt Í3. A déli ültetvényesek egészen más társa­dalmi struktúrát képviseltek, mint az Észak kereskedői és kisbirtokosai. Az amerikai dlemokrácia az északi államok gazdasági felépítésének volt a produktuma, délen azonban minden izükben arisztokratikus politi­kai és társadalmi struktúrák épültek ki éppen az ül­tetvénygazdaság gazdasági jellegénél fogva. Importált -néger rabszolgákkal, költséges beruházásokkal dolgoz­tak az ültetvényesek és igv nagy tökét igényeltek. Az • ültetvények tulajdonosai nagyjából azt a típust kép­viselték. mint az angol földesurak és nem csupán fe­kete rabszolgáik feje fölött néztek el: hanem éles de­markációs vonalat húztak maguk cs a töke nél­kül érkezett fehérek' között, akiket egy ideig fehér rabszolgáknak is nevezett a demokratkus Észak. Ilyen arisztokrata, volt', a Dél típusa, a nagy. angpl gentry-forradalom vezéreinek vérrokoua, George Wto- shington, a;, szabadságharc vezére, akiből éppen az hiányzik, ami. többnyire a. legszembeötlőbb • vonása . a . forradalmi vezéreknek,: -a pátosz, a, szenvedély, a len- . diriét. Fegyelmezett, hűvös, szinte rideg ember volt te­tőtől talpig Washington, a nyugodt, tiszta, kimért vo­nalaknak embere, nem, a hirtelen mozdulaté és a, ke­mény ökölcsapásé. Északón alakult ki' a jellegzetesen amerikai társadalom, a déli gyarmatokon továbbélt a . régi Anglia, Ezek a társadalmi ellentétek mélyen a gazdasági . viszonyokban gyökereztek és őzért nem sikerült a for­radalmi küzdelmek évéi alatt sem áthidalni a szakadó; bot Észak és Dél között. Még kovésbbé lehetett várni ázt, hogy a küzös harc befejezése után lépjen életbe egy olyan alkotmány, amely az állami egység szilárd kiépí­tésével alárendelte volna az északi gyarmatokat a déliek- nék, vagy a déli államokat az északiaknak. Az álla­mokká átalakult gyarmatok féltékenyen örködnek auto­nómiájuk fölött és ezért a legszűkebbre korlátozták a centrális államszervek jogait. A centrális hatóságoknak féltékenyen korul határolt halalmát akarta ellensúlyozni namilton azzal, hogy az államszövetség egységes műkö­désének,, biztosítása végett legalább az elnök számára vivőit ki széleskörű jogokat. Az amerikai elnökválasz­tás tudvalevőleg egész különleges formák közütfc-törté­nik. Nem a szenátorok és o, eongress-man-ek .ülnek össze elnököt, választani, mint Franciaországban a képviselők és a szenátorok, és nem is közvetlenül szavaznak a vá­lasztók az elnökjelöltekre, mint 'ahogy például a német alkotmány írja elő: hanem a nép választottjaiból egy külön képviselet, ül össze, amelynek csak az elnök. meg- ' választására terjed ki a hatásköre és feloszlik, amint megválasztotta áz uj elnököt. A választásnak ez a for­mája nem csupán azt a célt szolgálja, bogi’ függetlenné tegye az elnökö.t 'a népképviseletid, hanem az államok föderafisfa .érzékenységének méltánylásával nem akarta a centrális törvényhozás hatáskörét kiterjeszteni az elnök megválasztására. Az Egyesük' Államok elnöki székében ültek szín­telen emberek és ültek markáns politikusok: gyakrab­ban színtelen, mint. markáns emberek. Wilson pro­fesszorrá; is alighanem azért esett a demokrata párt vezéreinek választása, mert azt gondolták, hogy a professzor hajlékony eszköz • lesz kezeikben, ttodig Wilson egész, múltja elárulhatta, volna a öoss-oknak, hogy Wilson nem az a szürke, gerinctelen tanár, aki­nek' sokan' nézték. Wiisoc elsősorban tankönyveinek köszönhette azt, hogy nevéé ismerték szerte Ameri. kában. Az egyetemi tankönyveknek egy egész sorát tette közzé Wilson. Megírta hárem kötetben az ame­rikai történet áttekintését,' irt. egy “kézikönyvet az Egyesült Államok közjogáról és' közigazgatási jogá­ról, egy nagy kompendiumban pedig a nemzetközi jogtörténetet dolgozta fel az ókortól, a középkorig. És . tankönyvszerű az a populáris életrajz is, ' amelyet elődjéről, Washingtonról irt- Wilson. Ezek a tan­könyvek mintaszerűek műfajuknak keretei között. Eredeti szempontokat és eredeti megjegyzéseket ugyan c$ik igen ritkán 'találni bennük, azonban világosan ék nagyvonalúan; Csoportosítja mindegyik könyv, a tár- .gyalt anyagot,’ egyszerűen, de azért színesen'és erő­teljesen szövegezi meg. mondanivalóját- és mindegyik­ben' megtalálni a jő kézikönyvek személytelen tárgyi­lagosságát, Ez a Wilson, a' tankönyvek Wilsonja csakugyan megfelelt volna a demokrata vezérek igé­nyeinek és . kívánságainak. Azonban a . tankönyvek H i lsem ja mellett volt egy másik is.- az, akinek kon- ' túrjai-a kisebb tanulmányokból és az easay-sorozatok.- bői bontakozik ki. [Ez a Wilson erősen és jpllegzeté- sejt szubjektív, még eresebben és még jellegzetesebbch autoritativ. :.\ tanulmányok bizonyára minden olvasó­jukat meglepik egyéni szempontjaikkal, egyéni hang­jukkal és azzal a kemény hutározótiságga.1; amelyjyel Wilson leszögezi egyéni nézeteit. Az essay-sorozat el­árulja, hogy írójának van akarata és ezt az aka­rat: tudja, is képviselni energikusan, vagy akár ma­kacs egyoldalúsággal. És a Princeton-egyot-em elnöke szintén nem' egy bizonyságát adta energikus akaratá­nak. Az amerikai egyetemek 'elnökei tudvalevőleg 'nagyon jelentékeny hatáskört töltenek be. Az .egyete­mek .uagyfésze az államtól szinte teljesen független 'és magányosok alapítvány álból tartja fenn magáo és ■ úgy; mint az angoj'-szásí világ -régi .felében Oxford és Cambridge: többnyire hatalmas földbirtokok fö­lött . rendelkezik. Sokiűilliós vagyont, kell, kezelnie és ' gyümölcsözretnie az egyetem elnökének, akit az alapit- "•ványok képviselői támogatnak és ellenőriznek mun­kájában. Az egyetem elnökének hivatala nem csupán ' tudományos . és pedagógiai természetű, hanem erősen emlékeztet egy .‘nágv ’ gazdasági vállalat vezetésére. Az egyetéip' elnökének kell megszereznie az egyetemi vagyon gyuuiölcSBZtetésévéi a kiadások fedezetét és neki leéli gondoskodnia uj" anyagi források megnyitásáról - akkor, há deliéit mutatkozik az egyetem , költségveté- .-ébén. Wilson gerinces’embernek mutatkozott nz egye­tem mecénásaival' szemben, mialatt elnöke, volt 1 Prin- c;tou-nak . és sohasem' helyezkedett, arra .az állás­pontra', 'hogy. financiális alapjainál fogva óz egye- 'lém.' függ azoktól 'és köteles • azokhoz igazodni, akik az alapítványokat tették. Wilsonuak nem. egy kemény 1 harca volt már az- egyetem • elnöki székében, olyan har- 'cok, mint amilyeneket később az Egyesült Államok el- 'ítéld székéből' vfrott a törvényhozás két " házává], a -többséggé növekedett republikánus ellenzékkel és az elnöklői elfordult demokratákkal 'szemben.' Első köny- “vébfen, amélyet még mint. fiatal ügyvéd adott ki Wil- son, erőteljesen állást foglal az amerikai alkotmány és főleg az alkotmányos gyakorlat, revíziója mellett, ki- . emelte a. föderális rendszer hátrányait, az erős centrális hatalom hívének, vallotta magát és hangsúlyozta, hogy az amerikai alkotmány értelmében az' elnök elég erős az állami. hatalom kemény centralizálására, ha teljes mértékben kihasználja az alkotmányban lefektetett jb- •gáiit. . ■ Mint elnök azután Wilson csakugyan ér vény (Me­tél te az alkotmányban biztosított elnöki jogokat, olyan maradék tálamul és olyan teljesen, mint' előtte senki. ■ Az Egyesült Államok elnökéről, mint egy demokra­tikus állam cárjáról odáig csak a közjog professzorai beszéltek, ha dokumentálni akarták azt, hogy tudo­mányáguknak is vannak érdekes és elmés részletei. Wilsou által egészen konkrét tartalmat kaptak az Egyésült Államok számára fenntartott jogok.' Wilsou maradéktalanul kihasználta az elnöknek biztosított jo­gokat és ebbeu a tekintetben nem csupán a törvény mellett kialakult jogi gyakorlattal szakított, hanem néha merész játékot űzött a töt vény betűivel is. Wilson müve volt a háború megindítása, mint ahogy Wilson kötött békét Amerika nevében, Amerika megbízása és az amerikai törvényhozás képviselői nélkül. Pedig a .kongresszusban, és a szenátusban már Wilson ellenzéke, r republikánusok jutotta,k- többségre, mikor Wilson megtelte a nagy utat az Atlanti--oceú*ion át, szakítva .azzal a tradícióval, amely szerint az Egyesült Államok aktív elnökének nem illik az amerikai határt akár csak huszonnégy órára átlépnie, Wilson nem hozott, magával senkit sem az egyik, sem a másik ‘párt vezérei közül, még csak-forma szerint-sem gondoskodott a- szenátus cs a kongresszus képviseletéről a békekonferencián-, az államtitkárok közül is vsak az egy Lansingnak adott helyet kíséretében, egyébként pedig teljesen egyéni iz­Mz angol munkáspárt veresége a községi pötválasztásokon A londoni lapok jelentése szerint Angliában tegnap körülbelül háromszáz helyen községi pótvála&ztist tartottak. A .munkáspárt sok jelöltje közül csak egy kis rését választottak meg. Nagy ipari közpóntok el vesztek a munkáspárt szinmia, . . Az elmúlt másfél ev potválasztásainak alapján azt kellett' volna várni, hogy a községi választásokon a szavazatok jO—íö százaléka a munkáspárt jelöltjeire fog esni, mint ahogy ez volt a szavazatok aránya ta­valy novemberben a londoni „grófság“ tanácsának meg­választásékor. Amennyiben a részletes jelentések csak­ugyan a munkáspárt szavazatainak erős visszaeséséről Bukarest—Budupest—Bécs Az angol bányamunkásoknak a kormányjavaslatokról megejtett szavazása, amennyire mostanáig isme­retes, az elfogadás melléjt többséget mutat fel. Dél-Wölesben is, ahol a kormány javaslataival szemben a legnagyobb volt az ellenállás, a 'szavazatok többségét az elfogadás mellett, adták le. Weisskirckner nyilatkozik budapesti útjáról Hnrding csakugyan vezet, ázoüban Horda, ' 'sem, olyan, arányban, mint ahogy állatában hittékHatvanmillió • embernek van joga résztreftni az. .. elnökválasztáson, közöttük 26' millió nőnek, De a: csakugyan leadott sza­vazatok száma aligha fogja, jelentékenyen meghaladni a negyvenmilliót, mert a választás iránt nem volt tul;á» goean' erős az érdeklődés. H cár*elnök és a szatma&áb-elnök

Next

/
Thumbnails
Contents