Világ, 1921. március (12. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

Szerkesztőség M fcfsddhivstsl VI., Aadríssy-ot 47. ti. Előfizetési áni Magyarországban: Egész évre 480 korosa, félévre 240 korona, negyed* évre 120 korona, egy bóra 40 korona. A .VILÁG* megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvaro­kon - korona, Jugoszláviában 2 korosa 0* "**%, h 19 t MAR. ÍV. Q ) / / „ / y::\- ÁTVETTt __- y ár a 2 korona "I "" Hirdetéseié felvétetnek Bndapesteu « VILÁG kiadóhivatalában. Blockner J.F Blau J*, Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Teticzer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwaru József, Sikray, Kezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernát hirdetési irodákban, Bécsben: Haasenstein ósVogler, M. Du- kés Nsclií., Rudolf Mosse. XIL évfolyam Budapest, 1921 SZOMBAT március 5* 43-ík szám Elégedetlenek a kisgazdák 1 Az) elmúlt mégy nap alatt a politikában nevezep. teieibb esemény nem történt. Politikai körjjiffen ugyan nagy fontosságot tulajdonítanak xupmn hogy gráf Andrássy Cyula meglátogattagaíTatádi Szabó Istvánt, értesülésünk szerint azonban ez a látogatás tártán udvariassági aktus volt, amennyiben And­rássy, mint a keresztény párt vezére, szükségesnek tartotta, hogy a kisgazdapárt vezérével a két párt együttműködésénsk torvábbi feltételeit nagy általá­nosságban tisztázza. A kisgazdapártban bizonyos elégedetlenség tapasztalható a kormány működésével szemben. A Párt tegnap este érteaezletet tartott, amelyen újból kimondották, hogy ragaszkodnak a szabadforgalom belyreállitáséhbz és követelik, hogy a belügyminiszteri tárcát kisgazdapárti politikussal töltsék be. A pártban mutatkozó ellenzéki hangulat elsősorban erre a két kérdésre vezethető vissza. X’ass József közélelmezési miniszter ma már maga is haj- landó a szabadforgalom helyreállítására, de a bele­egyezéséit még feltételekhez köti. Nevezetesen az ellátatlanok néhány kategóriába számára feltétle. niil le akarja foglalni már a csáplésnél a termést. A kisgazdák bizalma végleg megingott Vass József, ben, berzenkedésüknek azonban főoka az, hogy Teleki semmi hajlandóságot sem mutat a, belügyi tárca betöltésére. Ma azután erre vonatkozólag egy olyan kombináció látott napvilágot, amely vég­képp elkedvetlenítette a kisgazdákat. Arról van ugyanis szó, hogy Tomesányi Vilmos Pál eddigi igazságügyminiszter végleg belügyminiszter marad, az igazságügyi tárcát pedig ec esetben Bernolák Nándorral töltik he. Úgy a szabadforgalom helyreaUitásiám, mint a rekvrrálásdk körül tapasztalható visszaélések megszüntetésére, valamint a belügyi tárca betöltésére nézve a párt egyes frakciói között nincsenek eltérések. Más oldalról azt az információt kaptuk, hogy Teleki a belügyi tárcát azért nem töltötte be, mivel sztrájk alaft ezt fölöslegesnél? tartotta. Az állami és társadalmi. rend hatályosabb v:é­^elméről szóló javaslat vitájához eddig tizenheten iratkoztak fel. A nemzetgyűlés tagjai egyébként nagyban ké­szülnek a debreceni nagytemplom felavatási ünne­pélyére. Eddig hatvanöt képviselő jelentkezett, féle- kezeti különbség nélkül, a debreceni útra. Kovács J. István a kisgazdapárt tegnap esti értekezletén ezzel jelentette be, bocin a debreceni nagytemplom felava­tása demonstrálni fogja, hocrv Magyarországon a fe­lekezeti béke megőönthetetlenül fennáll. Itt emliljük meg, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének azt a plakátját, amelyen bekötött szemű munkások hosszú sora előtt eou vörösruhás paieszos zsidó látható, aki röhögve emeli fel arca elől az álarcot, ma kifüggesz­tették a kisgazdapárt előcsarnokába is. ' Változtatások as állami és társadalmi rend hatályosabb védelméj'öl szóló javaslaton A nemzetgyűlés mai ütésén Bródo Ernő a többek között megemlítette azt is. hogy^z eszság- ügyminiszter Aj javaslata lehetgji)8BTTf'-teszi a kül­földi lapok tAddsitöinakja*i*ítf&ját. Ez ügyben ma értekezletet ímtoftaJ^flflelyen rész* vett Tomcsányi Vilmos Pál rg<5zsíguiymi ni s zter, Gratz Gusztáv (kül­ügyminiszter és áz állami és társadalmi rend hatá­lyosabb védelméről szóló javaslat előadója, Bernolák Nándor is. Az értekezleten kénviseltelte magát a külföldi hírlapírók sz ndikátusa is. Egyhanguiaa el­határozták. hogy a javaslat kérdéses pontjait lénye - . gesen módosítani fogják,, már csak azért is, mivel nem akarják azt a látszatot kelteni, mintha Magyar- országnak volna eltitkolni valója a külföld ■ előtt. Nem akarják semmiképpen sem korlátozni a hír­szolgálat szabadságát és büntetni csak azokat kí­vánják. akik tudva valótlant állítanak. Itt említjük meg, he?y a külföldi hírlapiról; szind aktusa. Tvrl Béla vezetésével, ina délelőtt tisztelgett az igazság- ügyminiszter előtt éí átnyújtotta neki azt a. memo­randumot. amelyet £!ro<% Ernő a nemzetgyűlésen ismertetett. A vagyónv&lWig tárgyalására Hegedűs meg­hívja az érdekképviseleteket A pénzögyi bizottság ma délután értekezletet tar­tott^ amelyen HegedüsJWi-án-t pénzügyminiszternek a yagyonjáltságra vóttpűkozé .javaslatát tárgyalták. Az /értekezleten élhajárfuzták, hogy a javaslat megvitatá­sára egy szjjfébb bizottságot küldenek ki, amelybe Hegedűs TE ráüt pénzügyminiszter javaslatára meg fog­ják hívni egyes érdekképviseletek ae OMKE, az OMGE, a GyOSz és ti TÉBE megbízottait is. Hegedűs kijelen­tette az értekezleten, hogy javaslatának általános in­tézkedéséihez feltétlenül ragaszkodik, azonban a rész­letekben hajlandó minden elfogadható és helyes érve­lésnek helyt adni. Hétfőn délelőtt kezdődött meg a londoni konfe­rencia, amelynek az a hivatása, hogy meghallgassa i német kormány és a német gazdasági /szakértők állásfoglalását a német jóvátétel, vagy egyszerűbben izólva, a német hadisarc tekintetében hozott párisi határozatokra nézve. Dr. Simons német külirgy miniszter beszédének meghallgatására összegyűltek a párisi konferencia összes résztvevői. Lloyd-IraacSfr* elnökölt, és a patkóalaku asztalnál helyet foglaltak lord Curzon külügyminiszter, Chamberlain, a. kincs­tár első lordja, Briand francia miniszterelnök, Loucheur. aki Glemenceau-nak veit gazdaság tanács­adója és akit Briand. újból maga mellé vett, Berthe- ’ot. a francia külügyminisztérium főtitkára, gróf Sfarza, srz olasz külügyminiszter és Hoyashi londoni japán nagykövet. A patkóalaku asztallal szemben egy kis négyszögletű asztalnál ültek a német delegá­tusok, középütt. Simons külügyminiszterrel. A német delegátusok belépésekor az entente delegátusai felállotfak helyükről, Lloy’d George né­hány lépéssel eléje sietett iömons-nak, kétszer meg­rázta kezét és örömének adott kifejezést, hogy. a német külügyminiszter kissé meghízott és jobb szín- ben van, mint volt Spaaban, amikor .Lloyd George először találkozott Simons-szal. Az ülés megnyitása után Lloyd George hangsúlyozta azt, hogy a spaai értekezlet tanúsága szerint, a személyes megbeszé­lések könnyebben vezetnek célhoz, mint a jegyzék- váltások és ezért fárasztotta Londonba a német kor­mány képviselőit. Majd pedig megkérdezte tisztelt kollegáját, Simons külügyminisztert, hogy van-e ki­fogása az ellen, ha a konferencia a jóvátétel kérdé­sének tárgyalásával kezdi fneg munkáját•? Az udva­rias szavakra Simons angolul válaszolt néhány ud­varias szóval, majd pedig német nuelven mondotta el expozéját, amelyet azután angolra, majd fran­ciára fordjíetCöL A német expozénál csak Austen ChgsdfEflain csinált jegyzeteket, míg a többi delegá- •"tus csupán az angol és a-francia fordításnál kezdett figyelni. 265 milliárd helyett 30 milliárd Múlt pénteken vett búcsút Simons a német birodalmi gazdasáriJ^awfSfóI, mielőtt elindult volna londoni utjácS-^fí^ulés lefolyása szinte dramatikus volt. A munkaadók nevében Siemens szólalt fel, mint a német nagyipar egyik legtekintélyesebb képviselője és mint a nagy Siemens fia, majd szót emeltek a munkásoknak, a mezőgazdasági társain* . lomnak, a bankoknak képviselői és sorjában. arra hívták fel a külügyminiszteri, hogy a német nép teherbrásán felül semmiesetre se tegyen engedmé­nyeket Londonban. Emi nana nép létéről, vagy nem­létéről van szó-- ez volt a beszédek alap akkord ja és a íhinngulat ■ olyan ünnepélyes voílt, mint amikor Weiimarban a párisi béke elfogadása vagy vissza­utas'fása felől döntött a német nemzetgyűlés. Simons ígéretet, vagy inkább fogadalmat tett arra nézve, hogy a gazdasági tanács kívánságához képest fog eljárni: a gazdasági tanács tagjai pedig föl- empiikedtek helyükről, mikor a külügyminiszter tá­vozott közülük, hogy elinduljon nehéz útjára. A pályaudvarnál nagyobb tömeg gyűlt egybe és fest bleiben, fest bleiben Máltásokkal búcsúzott a kül­ügyminisztertől. Simons elleniayaslatának részleteit nem ismer- . ték Németországban és így feszült várakozásokkal néztek a londoni jelentések elé. Simons mindenek­előtt hangoztatta, hogy a Parisban felállított köve­telések teljesítése lehetetlen. A hatnilliárd arany- márkás annuitás bekövetkezésétől fogva Német­országban az átlagos adóteher 1599 papirmárka volna, a francia 390 papirfrankkal szemben, úgy, hogy a német birodalom kénytelen volna a nemzeti jövedelem negyvenegy százalékát lefoglalni, míg Franciaország csak a nemzeti jövedelem 12.2 száza­lékát vészi igénybe az állam céljaira. Mással, mint nz export többletével nem lehet hadik árpótlást fizetni, már pedig a német külkereskedelmi mérleg nem fölösleggel záródik, hanem legkevesebb 215 milliárd aranymárka deficittel, noha Németország a legszigorúbb létminimum határára fokozta le be-1 hozata-át. Ahhoz, hogy az entente követeléseinek ’ teljesen eleget tegyen Németország: 40 miliiárdl aranymárkára kellene fokoznia jelenleg 5 milliárd aranymárkás kivitelét és ezt annál nehezebb meg. tennie, mert másban, mint induszlriális készáruk­ban a Csonka-Németország nem érhet el jelenté­kenyebb exportot, már pedig az egész német indusztriális termelés értéke 1913-ban nem halaala meg a jóvátétel teljesítéséhez szükséges export harmincöt százalékát, a 14 milliárd aranymárkát, noha a termelés feltételei természetesen sokkal kedvezőbbek voltak 1913-bau és a termelés báziv sokkal szélesebb, mint 1921-ben. , Szigorú b ügeti Ezután Simons.4ü66Ífofmulizla ellenjavaslatát, amely szerint a Párisban meghatározott 265 milliárd aranymárka helyett Németország felajánlja 50 milliárd aranvmárka fizetését rövéabb idő alatt, mint amennyi idő alatt Párisiin követelték a 265 milliárdot. Azonban az ötven milliárd aranymárkába Simons belekalkulálta 20 milliárd aranymárkával az entente állal átvett német kereskedelmi haiókat. a- entente birtokába szállott német koloniális befek­tetéseket és az entente áltat átvett egyéb német va­gyontömegeket. amelyek a berlini számítások szerint harmincöt és nem 20 milliárd értéket képviselnek. 50 milliárd aranymárka a tizenkétszerese annak, amit Németország vételt ki Franciaországra 1871-ben és Keynes számiíááa szerint Németországtól nem le- . hét racionálisan többet követelni, imáit 2 milliárd angol fontot, tehát 40 milliárd aranyimárkát, amibe Keyne$ szintén belek altul álja a német kereskedelmi hajóknak és az entente által rekvirált egyéb német vagyonnak értékét. A patkóalaku asztalnál mosolyogva hallgatták meg azt, amit a téglaalaku asztalnál mondott el Si- most külügyminiszter és Lloyd George röviden azt, kérdezte az expozé után, hogv nem kivánia-e Si­mons, hogy az entente-haialmak fizessenek Német­országnak jóvátétel fejében néhány milliárdot? Majd pedig kijelentette, hogy a német elleniavaslat nem lehet tárgyalási alap és egy ilyen ellenjavaslat után egyáltalán kétséges az, hogy érdemes-e a tár­gyalásokat folifiatni. Ezzel véget ért a keddi konfe­rencia és az entente delegátusai köszönés nélkül váltak el a német kormány képviselőitől. A íoeadás és * búcsú közölt olyan markáns volt az ellentét, hogy szinte nehéz ^rögtönzésben hinni. Négynapos ultimátum Ezután az intenie megbízottai külön folytatták a tanácskozást'es az a hír terjedt sUf hogy küszöbön áll a Rhur/vidék katonai ^megszállása, minden újabb ;árüvplás nélkül.^Mohban az entente válasza végül mégseuLypIte^esz olyan drasztikus, mint amilyennek a pesszimistáik hitték. Simons külügymi­niszter négy napos lejáratú ultimátumot kapott' Lloyd George aláírásával. EV az ultimátum ismétli, hogy a néniét ellenjavaslat teljesen tarthatatlan és a német delegátusoknak négy nap alatt kell kijelenté- niök a párisi határozat elfogadását, mert különben az entente megszállja Düsseldorfot és a Rajnáinak két szénkikötőjét: és ha a német delegátusok még a két szénkikötő megszállása után sem határoznák el: magukat a párisi határozat akceptálására, akkor a gazdasági retorziók ösvényére lépnek az entente- hatalmak. A Rhur-vidék megszállása helyett tehát csak két rajnai kikötő: és az ultimátum azonfelül kijelenti, hogy a párisi határozat végrehajtásának módozatairól készségesen tárgyal a német megbízot­takkal a londoni konferencia. Úgy látszik tehát; i A londoni konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents