Világ, 1921. március (12. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

3 1921. március 5- hogy a lond­oni tőzsdének van igaza, amely a súlyos katonai retorziók emlegetése alatt is változatlan árfolyamon vásárolta a német márkát, és nem a pesszimista berlini tőzsdének. Lloyd George állítólag szerdán csakugyan magáévá tette a Briand által képviselt francia álláspontot és a Rhur­oidéban Li­ii­ kész lett volna a francia-belga javaslat szerint el­rendelni Mannheim,­megszállását is, azonban gróf Sforza és Hagashi igen erélyes formában tiltakoztak az ilyen kíméletlen rendszabályok ellen és így, hír szerint, igen heves és éles, összeütközések után mégis valamelyest mérsékelt szövegezést kapott az ulti­mátum. Sírnem optimista. (Az ultimátumot az angol miniszterektől hosz­­szabb beszéd kíséretében adta át a német delegátu­soknak. A beszéd hangsúlyvízze a SíT Jiogú halottak­ban 1.50.000 embert vesztett Franciaország és 2.700.060 halottat és hadirokkantat Annu­d. Nyolc­•^-34+3-­millió tonna angol kettotkeetolffii hajót sülyesztettek el a németek, százötvenezer bonna munkást de­por­táltak Németországba. Ámszonrtt solcezer imázat rom­boltak szét, vagy szereltek le és 1059 francia község tűnt el a föld színéről és 2361 községben rombolták tövig a házaknak legalább felét. Ezek után nehéz megérteni a német kormány fel­ő állapotát és nyu­godtan meghallgatni a német ellenjavaslatot. A­ német külügyminiszter nem fogadta el Lloyd George-nak azt a koncesszióját, hogy délelőttől dél­­­­utánig gondolkodhatik a válaszon, hanem, néhány szóval nyomban elmondotta, hogy nézete szerint a londoni konferencia igen tisztelt elnöke félreismeri a német kormány intencióit és a német delegátusok azt hiszik, hogy az entente jegyzékében felsorolt ka­tonai és gazdasági kényszerrendsza­bályok alkalma­zására nem kerülhet sor. Egyben Simons megígérte, hogy az ultimátum követeléséhez Ii­ven, a német de­legátusok hétfőig megadják az érdemleges választ. *AM f­­­f I­pédy a szakadzság jogyre utaló megszorítása ellen A nemzetgyűlés mai ülésén K°lmsi Endre bemu­tatta a gazdasági bizottság jelentést a nemzetgyűlés 1921. évi költségvetéséről. Tkind­r:váltó János a pénz­ügyi bizottság jelentését terjeszti be az országos pénzügyi tanácshoz. 1/iic°vényDr .Tenő több mentelmi ü­gybens ismertetil a mentelmi .^Bizottság javaslatát. Zá­kány Gyula mentelmi jogának felfüggesztését a büntető járásbíróság kérte azért, jjmert Zákány, a nemzetgyűlésen felolvasott egy nyilatkoslatot, amely Büttner József nyugalmazott huszonfizzedesre, a Tisza-perben szerepelt sh­iltner fe­ái­dor apjára nézve rágalmazást tartalmaz. A bizottság javaslatára a Ház mellőzte Zákány men­telmi jogának felfüggesztését. Nem függesztették fel Újvári­ Géza mentelmi jogát sem, akit Demján Lajos jelentett fel becsületsértés miatt. Rágalmazás miatt jelentették fel Drósdy Győzőt is, akinek mentelmi jogát saját kérelmére felfüggesztették. Ugyancsak rágalma­zás miatt kérték Vértes Vilmos mentelmi jogának fel­függesztését is, de a Ház ennek a kérelemnek sem adott helyet. Nagyobb vita fejlődött ki Sziráky Pál mentelmi jogának felfüggesztése körül. Sziráky állítólag as úri osztály ellen izgatott és azt mondotta, hogy az úri osz­tály volt az arca a háborúnak és hogy tíz integritás úri hóbort. Bródy Ernő nem hiszi el, hogy képviselő ilyen szavakat mondhatott volna. Somogyi István védi a men­telmi bizottság javaslatát, amely a felfüggesztést aján­lott­a. Ellene szólaltak fel Dresdy Győző, Zeckó Antal, Kassay Károly, Benczes István, ami után a Ház nagy többséggel elvetette a mentelmi bizottság javaslatát és Sziráky mentelmi­­jogát nem fogamét­ették fel. A t­ semelji csíndta ... Ezután Bernánik Nándor beter­jeszti az állami és társadalmi rend ha­ályosabbi­­védelméről szóló törvény­javaslatot, amelyet tapunlymás helyén ismertetünk. Rá­mutat azokra az elő­pényekre, amelyik ennek a tör-, vényjavaslatnak elkészítését szükségessé tették. Láttuk, hogy a véres kéz munkája, amely az ország fel­borítá­sára törekszik, még n­em szünetel. Épp úgy, mint a há­ború vége felé, most is észlelhetünk jelenségeket, ame­lyekből kitűnik, hogy bizonyos külföldi hatás iparkodik érvényesülni. Az állami és társadalmi rend felbom­­tá­sára és a fegyelem meglazítására irányuló törekvések­kel szemben a magyar büntetőtörvénykönyv nem nyújt elég védelmet. (Felkiáltásom: Csemegi csinálta!) Nem nyújt védelmet a magyar büntetőtörvénykönyv azokkal a rágalmakkal szemben, amelyeket külföldön terjeszte­nek ellenünk. Kezdetleges stádiumában kell elfojtani az antimilitarista propagandát­ is. A bizottság az igaz-­ságügyminiszter javaslatán több enyhítést eszközölt és így közelebb hozta a javaslatot a büntetőjog általános elveihez. Bizonyára támadni fogják sokan a javaslatot, elsősorban azért, hogy az állami rend felforgatói közül felelőssé teszi nemcsak a­ bűncselekmények elkövetőit, hanem a kezdeményezőit is. Ez nóvum a­­magyar bün­­tetőtörvénykönyvben. De be kellett venni a javaslatba, nehogy néhány rosszhiszemű ember tüzes­órát dobhas­son a közhangulatba és büntetlen maradhasson akkor, amikor a jóhiszemű embereket a barrikádokra kergette, ő maga pedig elmenekült. Ha a hadsereg részéről tör­ténnek visszaélések, azokat el kell nyomni, d­e ugyan­akkor meg kell védeni a hadsereget. (Szilágyi J­ajos: Politizál a hadsereg!) Ifire a legteljesebb sajtószabad­­ságnak.. De ezt csak úgy tudja elképzelni, ha ezzel szembeállítjuk a biztosítékot, a felelősséget. Nincsen állam, ahol eltűrték volna azt, amit mi eltűrtünk egy év óta, hogy ránk szórjanak minden rágalmat, anélkül, hogy a rágalmak szerzőit felelősségre vonták volna. A napokban olvasott egy amerikai röpiratot, amely sze­rint Magyarországon ezerszámra gyilkolják a zsidókat és hogy a nemzetgyűlés tagjai egy nagy rablóbandának a­ tagjai. Az ilyen rágalmakat nem lehet eltűrni. Hang­­súlyozza, hogy minden irányban szabadságot kívánnak biztosítani és nem zárkóznak el semmiféle társadalmi réteg előtörése elöl. Ezután az elnök öt perc szünetet­ rendelt el. Bródy Ernő hesz,de Szünet után Bródy Ernő szóltt hozzá a javaslat­hoz. Igaza van az előadónak, abban, hogy­ Magyarorszá­gon nem szabad teret engedni a felforgatásra. Elég volt a forradalmakból és ebből a dír­ sempontból egyetért az előadóval abban is, amit a kommunistákról mondott, Magyarországon többé kommunizmus nem lehet, mert a saját testünkön és a saját vérünkön tapasztaltuk en­nek az őrültségnek az átkait. Ha a javaslat csak a bol­­sevizmus ellen irányulna és ezt nyíltam ki is fejtené, akkor nem szólna ellene, mert aki bű­nös, azt meg kell büntetni. De emberekre vadászatot rendezni, őket ár­tatlanul tönkretenni nem helyes. Azokra a bűnesetek­­melyekre, amelyekre a javaslat céloz, elegendő, rendel­kezés van a mai büntetőtörvény­könyvben, éppen azért vízt kell hinnünk, hogy más valami van a javaslat háta mögött. (Báró Szterényi József: Október 31-ike még ■nincs megtorolva. Bercy Gyula: Az sincs megtorolva, ami október Sl-ike előtt történt. Sándor Pál: Jó volna már október Sl-ikéről egyszer beszélni, de más értelem­ben, mint eddig tették.) Az állami és társadalmi rend nemcsak a jognak, de a hatalomnak is kérdése. Az volna az ideális, h­a a jog legyőzné a hatalmat, de rendszerint a­­hatalom győzi le a jogot, nem pedig a jog győz a haifenom jogtalanságaim Örül, hogy végre magyar nem­zeti hadseregünk van, de nem érti, hogy amikor végre van nemzeti hadsereg, miért van ma is érvényben a régi osztrák katonai büntetőtör­vény. (Szilágyi Lajos: Úgy van! Még ma is az 1855-iki császári pátens van érvényben. Balta Aladár: De ha ezt ki mered mondani, a vádlottak padjára vitethetnek az új törvény alapját: „Jöjjenek haza.­“ Igen, még ma is az a nátícus van életben, amely pátensnek alapja az­ 1803. osztrá­k katonai­­ büntetőtör­vény. Ez nem h­elyes, errnem is lehetséges, mert az 1808-iki osz­trák történs anár elévült, rossz és a régi osztrák katonai coprk-fejezője. A modern jogtudomány szerint egyébként sem lehet senkit kihallgatás nélkül elítélni. (Staller Aotmán: Jöjjenek haza, ha ártatlanok, senki se fogja őket elítélni.) Nem fognak hazajönni, hogy felakasszák őket. (Haller István: Hazajöhet Ká­rolyi is és Kun Béla is. Somogyi I­­tván: Károlyi Mi­hályt se lehet elítélni­! Huszár­­Elemér: Unt Bélát./) Bródy -engedélyt, kér, hogy felolvashassa a régi katonai bűnvádi perrendtartás egy részét németül. Ebből is ki fog derülni, hogy milyen jó magyar —, mondja. (Miköz­ben rossz ncmea-réggel olvas, Italler István közbekiált: Készakarva csinálja. Sándor Pál: F­zt csak Iraller teszi. Italler István: Tagadom. Vándor Pál: Wie der Schehit denkt... Háttér István: So isi!) A felolvasott szakasz alapján akasztották fel annak idején in effi­gie gróf An­ti,■á-y G ,jj !. ’ a külfö ir.kb‘n Magyarorv azok terjesztői ellen minden eszköz! Tnegirdelőnek tori, de így ásni­­ kell, nehogy a külföldi becsületes h­irszolgáutot megbénítsuk.­­Ha nem adjuk meg a módot a külföldi sajtó itteni magyar levelezőinek, hogy innen, b­­­ő helyről, kapja meg a Magyarországra vonatkozó híranyagot, akkor ki­szolgáltatjuk ismét a külföldi lapokat a hazug híreknek. A külföldi laptudósn­ak szindikátusa kijelentette, hogy ha a javaslat ilyen formában törvényivé lesz, nem tudják­ tovább m munkösságukat kifejteni. Felolvassa a külföldi laptudósítók szindikátusának memorandumát, amelyet az igazságü­gyminiszterhez is eljuttattak. Ha a­ külföldi laptudósító pontosan látja el teendőjét és a külföldi lap változtat a közleményen, azért nem bün­tethető. Éppen ezért szükséges, hogy a törvényjavaslat olyan módon ingyen szövegeivé, hogy az büntetendőt, aki a magyar államról tudva valótlant túlit. A törvény­­javaslat anyagi részével — úgymond, Bródy — nem vagyok megelégedve, az alaki rész azonban enyhít a dolgok szigorán. Ebből az alkalomból azt a tisztelet­teljes kérést intézem az igazságügyminiszter úrhoz, hogy ne csak ebben a javaslatban, hanem, mindenütt,­­idói személyes szabadságról és erkölcsi javakról van szó, töröljék végre a gyorsított eljárást. Az egész világ előtt azzal tudjuk bizonyítani a jogrend felé való hala­dásunkat, h­a a gyorsított eljárást eltöröljük. (Birtha József: A bűnt büntetnünk kell.) Még az internálások módját is meg kell változtatni. A személyes szabadság az embernek legszentebb joga, amíg valakit ítélet alap­ján személyes szabadságától meg nem fosztanak, hóna­pokig lefogva nem tartható. A bűncselekmény ítéletben történő megállapítása előtt senkit semmi körülmények között személyes szabadságától megfosztani nem szabad. (Kerekes Mihály: Most már kitalálták azt is, hogy bensőleg kommunista valaki..) Neih leket egyoldalú hatalmat adni egyes­­-bűntettek megállapítására nézve. Haladjunk azon az úton, amely megszünteti­­a gyorsított eljárást, mert ez jelenti a konszolidációt. Ne adjunk alkalmat arra, hogy ártatlan embereket látszat alapján politikailag büntessenek. (Pető Sándor: Már újra kez­­dik az internálást, még pedig nagyon is élénken. A­ lakásra pályázik, az internáltatja a lakót.) Ezután Huszár Károly szólalt fel. Nem mulaszt­hatja el az alkalmat, hogy ne hívja fel a nemzetgyűlés figyelmét és tus egész nemzetet arra, hogy az amerikai köztársasági elnököt hivatalba lépése alkalmából üdvö­zölje. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés elnöke diplo­máciai úton üdvözölje az amerikai köztársaság új elnökét. Ezután Bottli­k József alelnöki az indítvány kap­csán határozathozatalra hív­ja fel a­ Házat. A Ház határozatila­g kimondja, hogy az amerikai Egyesült Államok elnökének új méltóságának elfoglalása alkal­mával üdvözletét nyújtja át. A Ház az Egyesült Álla­mok elnöke iránt érzett tiszteletének felállással ad kifejezést. Szombat A nemzetgyűlés a sztrájk alatt A nemzetgyűlés­­hétfőtől csütörtökig úgy általános­ságban, mint részleteiben letáá­rgyalta ez állami ital­mé­rési jövedékről szóló pénzügyminiszteri javaslatot, úgy, hogy ma már sor kerülhetett az állami és társadalmi rend hatályosabb védejéről szóló javaslat tárgyalására, amelyet a kormány­­­sztrájk második napján tüzetett napirendre.­­ . A Hétfői ülésen Hegedűs György beszédének utórezgései gyanánt Grata­ Gusztáv külügyminiszter, báró Liszerényi József és Z­esswein­ Sándor szólaltak fel személyes kérdésben. Gratz kijelentette, hogy 15 év előttje volt néhány hétig szabadkőműves, de kilépett, mert úgy , találta, hogy a szabadkőművesek műk­ödése káros az országra nézve. Szterényi pedig már 21 év előtt lé­pett ki a szabadkőműves páholyból. Ezután Ergdi-Har­rach Béla­ beterjesztette az ál­­lami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatot. Az első felszólaló, Kerekes Mihály kívánja, hogy a hadirok­kantak, özvegyek és árvák számára előjogokat biztosít­sanak. Staller József szer­int a jövőben csak azoknak szabad italmérési jogot adni,­­akik ke­resztény és er­kölcsi szempontból megbízhatók. Bródy Ernő elismeré­sét fejezi ki a pénzügyminiszter iránt, ő is azon az ál­lásponton van, hogy galíciaiaknak, nem szabad enge­délyt adni. Kitért az internálásokra­­is és kéri azoknak megszüntetését. A főváros pénzügyi helyzetére hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét. Hauzer István után Breki intézett erős támadást a­ pénzügyminiszter ellen. Az ország pénzügyi helyzetét katasztrófáidnak tartja. Sorra veszi az egyes pénzügyi javaslatokat és különösen a földgáz-szerződést támadja. A tárgyalás alatt levő javaslatban egy új monopólium felállítását látja. Sze­rinte ez az első láncszeme annak a törekvésnek, amely a mezőgazdasági termékek értékesítését a bankokrácia érdekkörébe akarja vonni. • Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszában v­isz­­­­zautasította Breki támadásait és felvilágosította őt arról, hogy Korányit sem ő buktatta meg. Ereki min­dig nagy s­ikerrel polemizál vele ott, ahol ő nincsen je­len. Hát most, itt van, gyerünk a polémiával. Hiába ad felvilágosítást Erekinek a földgáz ügyében, Ereki min­dig újból előáll vádjaival. Ismert egy papagályt, amely minden délben, reggel és este mindig azt mondta: Jó reggelt. Sohase hitte volna allékor, amikor Erek­ivel szép, rózsaszínű malackákat hizlaltak Nagytétényben, hogy ő rajta Ereki nagy disznóságokat fog keresni. Kedd Kedden Egri Nagy János, Schlachta Margit, Ko­­lozsi Endre és Benkő Gábor szólottak hozzá a javaslat­hoz, majd II. Petites László jelentette be mentelmi jo­gának sérelmét. Ezután M­otay István terjesztette elő interpellációját a nyomdás sztrájk ügyében. A sztrájk által, szerinte, illuzóriussá válik a sajtószabadság. Sajtó nélkül nem lehet kormányozni, mert a sajtó köz­vetít­ői kormány és a közvélenzkény­ kö­vötte. A sztrájk ki-k­ifelé rossz hatást keltett belső konszolidációnkat illetően. Ismertette a sztrájk előzményeit. A munkások elhatároz­­ása alkalmas lehet arra, hogy a mozgalmaknak politi­kai jelleget adjon, annál i­s inkább, mivel a nyomdász szakszervezetnek vannak a legjobban kiépített nemzet­közi szervezetei, amelyek nemzetközi irányítás alatt állanak. Sajnálja, hogy a kormány nem­ fer­dí­tett elég gondot a munkás és a munkaadók között felmerült ellentétek kiküszöbölésére, mielőtt kenyértörésre került a dolog. Rámutat arra, hogy a sztrájk kitörése össze­esik egy parlamenten kívüli politikai szervezkedéssel, amelyben a munkásokon kívül­­ olyan, elemek vesznek részt, akik egyszer már forradalomba döntötték az or­szágot-Lznszi Sándor is a sztrájk ügyében interpellált. Nagy lépést lát a konszolidáció felé abban, hogy öt­negyed év óta nem voltak hasonló mozgalmak. A Nép­szava bejelentését, hogy a szociáldemokrata munkásság kilép az aktivitásból, örömmel fogadta. Helyteleníti azonban az aktivitásnak ezt a formáját. Mikor azt ol­vassa, hogy a moszkvai központ mennyit költ külföldi propagandacélokra, önkéntelenül összefüggést lát a mostani mozgalmakkal. A sztrájk politikai jellegét bi­zonyítja az is, hogy a munkásság a bizalmi rendszer visszaállítását­­követeli. Tiltakozik ez ellen a munka szabadsága nevében. Gróf Teleki Pál miniszterelnök válaszában kijelen­tette, hogy a bérharc mögött is távolabbi kapcsolatokat lát. A bizalmi rendszert a kormány nem akceptálja, mert kötelességének tartja a munka szabadságának meg­védését. Tavaszra egész Európában munkásmegmozdu­­lások várhatók, amelyekkel­­szemben azonban a magyar társadalom meg fogja mutatni erejét. A nyomdászok mellett szól az, hogy nekik van aránylag a legkisebb fizetésük a többi szakmákkal szemben, pedig a békében ők vezettek fizetés tekinteté­ben. Ellenük szól az, hogy a béremelési mozgalmat abban a pillanatban indították meg, amikor az élelmi­szerek árának csökkenése megindult. A­­sztrájk tehát nem jogosult. A kormánynak tudomása van arról, hogy több más szakmában is sztrájk fenyeget. A kormány áll fejpontja az, hogy a munkások és a munkaadók között szívesen közvetít a munka felvétele után. Szerda, Csütörtök Szerdám Schandl Károly, báró Sztettinyi József és Csernyus Mihály szólottak­ozzá a javslathoz. Somogyi István ettől a törvénytől várj­a a fzesztény és nemzeti társadalom védelmét. Ezután Brjvay Ernő interpellált a lakáshivatal körül mutatkozik­ v­is­zássá­gok tárgyában. Interpelláltak még Szalánczy József és Koszó István. Csütörtökön, Ferdinándy Gyula szólalt fel és félre­értett szavait magyarázza ki. Távol állott tőle az a szándék, hogy a nemzeti hadsereg ellen akármilyen kifakadást tegyen. Több kisebb jelentőségű­­módosítás után a javaslatot részleteiben is elfogadták.

Next