Világ, 1921. március (12. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
3 1921. március 5- hogy a londoni tőzsdének van igaza, amely a súlyos katonai retorziók emlegetése alatt is változatlan árfolyamon vásárolta a német márkát, és nem a pesszimista berlini tőzsdének. Lloyd George állítólag szerdán csakugyan magáévá tette a Briand által képviselt francia álláspontot és a Rhuroidéban Liii kész lett volna a francia-belga javaslat szerint elrendelni Mannheim,megszállását is, azonban gróf Sforza és Hagashi igen erélyes formában tiltakoztak az ilyen kíméletlen rendszabályok ellen és így, hír szerint, igen heves és éles, összeütközések után mégis valamelyest mérsékelt szövegezést kapott az ultimátum. Sírnem optimista. (Az ultimátumot az angol miniszterektől hoszszabb beszéd kíséretében adta át a német delegátusoknak. A beszéd hangsúlyvízze a SíT Jiogú halottakban 1.50.000 embert vesztett Franciaország és 2.700.060 halottat és hadirokkantat Annud. Nyolc•^-34+3-millió tonna angol kettotkeetolffii hajót sülyesztettek el a németek, százötvenezer bonna munkást deportáltak Németországba. Ámszonrtt solcezer imázat romboltak szét, vagy szereltek le és 1059 francia község tűnt el a föld színéről és 2361 községben rombolták tövig a házaknak legalább felét. Ezek után nehéz megérteni a német kormány felő állapotát és nyugodtan meghallgatni a német ellenjavaslatot. A német külügyminiszter nem fogadta el Lloyd George-nak azt a koncesszióját, hogy délelőttől délutánig gondolkodhatik a válaszon, hanem, néhány szóval nyomban elmondotta, hogy nézete szerint a londoni konferencia igen tisztelt elnöke félreismeri a német kormány intencióit és a német delegátusok azt hiszik, hogy az entente jegyzékében felsorolt katonai és gazdasági kényszerrendszabályok alkalmazására nem kerülhet sor. Egyben Simons megígérte, hogy az ultimátum követeléséhez Iiven, a német delegátusok hétfőig megadják az érdemleges választ. *AM ff Ipédy a szakadzság jogyre utaló megszorítása ellen A nemzetgyűlés mai ülésén K°lmsi Endre bemutatta a gazdasági bizottság jelentést a nemzetgyűlés 1921. évi költségvetéséről. Tkindr:váltó János a pénzügyi bizottság jelentését terjeszti be az országos pénzügyi tanácshoz. 1/iic°vényDr .Tenő több mentelmi ügybens ismertetil a mentelmi .^Bizottság javaslatát. Zákány Gyula mentelmi jogának felfüggesztését a büntető járásbíróság kérte azért, jjmert Zákány, a nemzetgyűlésen felolvasott egy nyilatkoslatot, amely Büttner József nyugalmazott huszonfizzedesre, a Tisza-perben szerepelt shiltner feáidor apjára nézve rágalmazást tartalmaz. A bizottság javaslatára a Ház mellőzte Zákány mentelmi jogának felfüggesztését. Nem függesztették fel Újvári Géza mentelmi jogát sem, akit Demján Lajos jelentett fel becsületsértés miatt. Rágalmazás miatt jelentették fel Drósdy Győzőt is, akinek mentelmi jogát saját kérelmére felfüggesztették. Ugyancsak rágalmazás miatt kérték Vértes Vilmos mentelmi jogának felfüggesztését is, de a Ház ennek a kérelemnek sem adott helyet. Nagyobb vita fejlődött ki Sziráky Pál mentelmi jogának felfüggesztése körül. Sziráky állítólag as úri osztály ellen izgatott és azt mondotta, hogy az úri osztály volt az arca a háborúnak és hogy tíz integritás úri hóbort. Bródy Ernő nem hiszi el, hogy képviselő ilyen szavakat mondhatott volna. Somogyi István védi a mentelmi bizottság javaslatát, amely a felfüggesztést ajánlotta. Ellene szólaltak fel Dresdy Győző, Zeckó Antal, Kassay Károly, Benczes István, ami után a Ház nagy többséggel elvetette a mentelmi bizottság javaslatát és Sziráky mentelmijogát nem fogamétették fel. A t semelji csíndta ... Ezután Bernánik Nándor beterjeszti az állami és társadalmi rend haályosabbivédelméről szóló törvényjavaslatot, amelyet tapunlymás helyén ismertetünk. Rámutat azokra az előpényekre, amelyik ennek a tör-, vényjavaslatnak elkészítését szükségessé tették. Láttuk, hogy a véres kéz munkája, amely az ország felborítására törekszik, még nem szünetel. Épp úgy, mint a háború vége felé, most is észlelhetünk jelenségeket, amelyekből kitűnik, hogy bizonyos külföldi hatás iparkodik érvényesülni. Az állami és társadalmi rend felbomtására és a fegyelem meglazítására irányuló törekvésekkel szemben a magyar büntetőtörvénykönyv nem nyújt elég védelmet. (Felkiáltásom: Csemegi csinálta!) Nem nyújt védelmet a magyar büntetőtörvénykönyv azokkal a rágalmakkal szemben, amelyeket külföldön terjesztenek ellenünk. Kezdetleges stádiumában kell elfojtani az antimilitarista propagandát is. A bizottság az igaz-ságügyminiszter javaslatán több enyhítést eszközölt és így közelebb hozta a javaslatot a büntetőjog általános elveihez. Bizonyára támadni fogják sokan a javaslatot, elsősorban azért, hogy az állami rend felforgatói közül felelőssé teszi nemcsak a bűncselekmények elkövetőit, hanem a kezdeményezőit is. Ez nóvum amagyar büntetőtörvénykönyvben. De be kellett venni a javaslatba, nehogy néhány rosszhiszemű ember tüzesórát dobhasson a közhangulatba és büntetlen maradhasson akkor, amikor a jóhiszemű embereket a barrikádokra kergette, ő maga pedig elmenekült. Ha a hadsereg részéről történnek visszaélések, azokat el kell nyomni, de ugyanakkor meg kell védeni a hadsereget. (Szilágyi Jajos: Politizál a hadsereg!) Ifire a legteljesebb sajtószabadságnak.. De ezt csak úgy tudja elképzelni, ha ezzel szembeállítjuk a biztosítékot, a felelősséget. Nincsen állam, ahol eltűrték volna azt, amit mi eltűrtünk egy év óta, hogy ránk szórjanak minden rágalmat, anélkül, hogy a rágalmak szerzőit felelősségre vonták volna. A napokban olvasott egy amerikai röpiratot, amely szerint Magyarországon ezerszámra gyilkolják a zsidókat és hogy a nemzetgyűlés tagjai egy nagy rablóbandának a tagjai. Az ilyen rágalmakat nem lehet eltűrni. Hangsúlyozza, hogy minden irányban szabadságot kívánnak biztosítani és nem zárkóznak el semmiféle társadalmi réteg előtörése elöl. Ezután az elnök öt perc szünetet rendelt el. Bródy Ernő hesz,de Szünet után Bródy Ernő szóltt hozzá a javaslathoz. Igaza van az előadónak, abban, hogy Magyarországon nem szabad teret engedni a felforgatásra. Elég volt a forradalmakból és ebből a dír sempontból egyetért az előadóval abban is, amit a kommunistákról mondott, Magyarországon többé kommunizmus nem lehet, mert a saját testünkön és a saját vérünkön tapasztaltuk ennek az őrültségnek az átkait. Ha a javaslat csak a bolsevizmus ellen irányulna és ezt nyíltam ki is fejtené, akkor nem szólna ellene, mert aki bűnös, azt meg kell büntetni. De emberekre vadászatot rendezni, őket ártatlanul tönkretenni nem helyes. Azokra a bűnesetekmelyekre, amelyekre a javaslat céloz, elegendő, rendelkezés van a mai büntetőtörvénykönyvben, éppen azért vízt kell hinnünk, hogy más valami van a javaslat háta mögött. (Báró Szterényi József: Október 31-ike még ■nincs megtorolva. Bercy Gyula: Az sincs megtorolva, ami október Sl-ike előtt történt. Sándor Pál: Jó volna már október Sl-ikéről egyszer beszélni, de más értelemben, mint eddig tették.) Az állami és társadalmi rend nemcsak a jognak, de a hatalomnak is kérdése. Az volna az ideális, ha a jog legyőzné a hatalmat, de rendszerint ahatalom győzi le a jogot, nem pedig a jog győz a haifenom jogtalanságaim Örül, hogy végre magyar nemzeti hadseregünk van, de nem érti, hogy amikor végre van nemzeti hadsereg, miért van ma is érvényben a régi osztrák katonai büntetőtörvény. (Szilágyi Lajos: Úgy van! Még ma is az 1855-iki császári pátens van érvényben. Balta Aladár: De ha ezt ki mered mondani, a vádlottak padjára vitethetnek az új törvény alapját: „Jöjjenek haza.“ Igen, még ma is az a nátícus van életben, amely pátensnek alapja az 1803. osztrák katonai büntetőtörvény. Ez nem helyes, errnem is lehetséges, mert az 1808-iki osztrák történs anár elévült, rossz és a régi osztrák katonai coprk-fejezője. A modern jogtudomány szerint egyébként sem lehet senkit kihallgatás nélkül elítélni. (Staller Aotmán: Jöjjenek haza, ha ártatlanok, senki se fogja őket elítélni.) Nem fognak hazajönni, hogy felakasszák őket. (Haller István: Hazajöhet Károlyi is és Kun Béla is. Somogyi Itván: Károlyi Mihályt se lehet elítélni! HuszárElemér: Unt Bélát./) Bródy -engedélyt, kér, hogy felolvashassa a régi katonai bűnvádi perrendtartás egy részét németül. Ebből is ki fog derülni, hogy milyen jó magyar —, mondja. (Miközben rossz ncmea-réggel olvas, Italler István közbekiált: Készakarva csinálja. Sándor Pál: Fzt csak Iraller teszi. Italler István: Tagadom. Vándor Pál: Wie der Schehit denkt... Háttér István: So isi!) A felolvasott szakasz alapján akasztották fel annak idején in effigie gróf Anti,■á-y G ,jj !. ’ a külfö ir.kb‘n Magyarorv azok terjesztői ellen minden eszköz! Tnegirdelőnek tori, de így ásni kell, nehogy a külföldi becsületes hirszolgáutot megbénítsuk.Ha nem adjuk meg a módot a külföldi sajtó itteni magyar levelezőinek, hogy innen, bő helyről, kapja meg a Magyarországra vonatkozó híranyagot, akkor kiszolgáltatjuk ismét a külföldi lapokat a hazug híreknek. A külföldi laptudósnak szindikátusa kijelentette, hogy ha a javaslat ilyen formában törvényivé lesz, nem tudják tovább m munkösságukat kifejteni. Felolvassa a külföldi laptudósítók szindikátusának memorandumát, amelyet az igazságügyminiszterhez is eljuttattak. Ha a külföldi laptudósító pontosan látja el teendőjét és a külföldi lap változtat a közleményen, azért nem büntethető. Éppen ezért szükséges, hogy a törvényjavaslat olyan módon ingyen szövegeivé, hogy az büntetendőt, aki a magyar államról tudva valótlant túlit. A törvényjavaslat anyagi részével — úgymond, Bródy — nem vagyok megelégedve, az alaki rész azonban enyhít a dolgok szigorán. Ebből az alkalomból azt a tiszteletteljes kérést intézem az igazságügyminiszter úrhoz, hogy ne csak ebben a javaslatban, hanem, mindenütt,idói személyes szabadságról és erkölcsi javakról van szó, töröljék végre a gyorsított eljárást. Az egész világ előtt azzal tudjuk bizonyítani a jogrend felé való haladásunkat, ha a gyorsított eljárást eltöröljük. (Birtha József: A bűnt büntetnünk kell.) Még az internálások módját is meg kell változtatni. A személyes szabadság az embernek legszentebb joga, amíg valakit ítélet alapján személyes szabadságától meg nem fosztanak, hónapokig lefogva nem tartható. A bűncselekmény ítéletben történő megállapítása előtt senkit semmi körülmények között személyes szabadságától megfosztani nem szabad. (Kerekes Mihály: Most már kitalálták azt is, hogy bensőleg kommunista valaki..) Neih leket egyoldalú hatalmat adni egyes-bűntettek megállapítására nézve. Haladjunk azon az úton, amely megszüntetia gyorsított eljárást, mert ez jelenti a konszolidációt. Ne adjunk alkalmat arra, hogy ártatlan embereket látszat alapján politikailag büntessenek. (Pető Sándor: Már újra kezdik az internálást, még pedig nagyon is élénken. A lakásra pályázik, az internáltatja a lakót.) Ezután Huszár Károly szólalt fel. Nem mulaszthatja el az alkalmat, hogy ne hívja fel a nemzetgyűlés figyelmét és tus egész nemzetet arra, hogy az amerikai köztársasági elnököt hivatalba lépése alkalmából üdvözölje. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés elnöke diplomáciai úton üdvözölje az amerikai köztársaság új elnökét. Ezután Bottlik József alelnöki az indítvány kapcsán határozathozatalra hívja fel a Házat. A Ház határozatilag kimondja, hogy az amerikai Egyesült Államok elnökének új méltóságának elfoglalása alkalmával üdvözletét nyújtja át. A Ház az Egyesült Államok elnöke iránt érzett tiszteletének felállással ad kifejezést. Szombat A nemzetgyűlés a sztrájk alatt A nemzetgyűléshétfőtől csütörtökig úgy általánosságban, mint részleteiben letáárgyalta ez állami italmérési jövedékről szóló pénzügyminiszteri javaslatot, úgy, hogy ma már sor kerülhetett az állami és társadalmi rend hatályosabb védejéről szóló javaslat tárgyalására, amelyet a kormánysztrájk második napján tüzetett napirendre. . A Hétfői ülésen Hegedűs György beszédének utórezgései gyanánt Grata Gusztáv külügyminiszter, báró Liszerényi József és Zesswein Sándor szólaltak fel személyes kérdésben. Gratz kijelentette, hogy 15 év előttje volt néhány hétig szabadkőműves, de kilépett, mert úgy , találta, hogy a szabadkőművesek működése káros az országra nézve. Szterényi pedig már 21 év előtt lépett ki a szabadkőműves páholyból. Ezután Ergdi-Harrach Béla beterjesztette az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatot. Az első felszólaló, Kerekes Mihály kívánja, hogy a hadirokkantak, özvegyek és árvák számára előjogokat biztosítsanak. Staller József szerint a jövőben csak azoknak szabad italmérési jogot adni,akik keresztény és erkölcsi szempontból megbízhatók. Bródy Ernő elismerését fejezi ki a pénzügyminiszter iránt, ő is azon az állásponton van, hogy galíciaiaknak, nem szabad engedélyt adni. Kitért az internálásokrais és kéri azoknak megszüntetését. A főváros pénzügyi helyzetére hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét. Hauzer István után Breki intézett erős támadást a pénzügyminiszter ellen. Az ország pénzügyi helyzetét katasztrófáidnak tartja. Sorra veszi az egyes pénzügyi javaslatokat és különösen a földgáz-szerződést támadja. A tárgyalás alatt levő javaslatban egy új monopólium felállítását látja. Szerinte ez az első láncszeme annak a törekvésnek, amely a mezőgazdasági termékek értékesítését a bankokrácia érdekkörébe akarja vonni. • Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszában viszzautasította Breki támadásait és felvilágosította őt arról, hogy Korányit sem ő buktatta meg. Ereki mindig nagy sikerrel polemizál vele ott, ahol ő nincsen jelen. Hát most, itt van, gyerünk a polémiával. Hiába ad felvilágosítást Erekinek a földgáz ügyében, Ereki mindig újból előáll vádjaival. Ismert egy papagályt, amely minden délben, reggel és este mindig azt mondta: Jó reggelt. Sohase hitte volna allékor, amikor Erekivel szép, rózsaszínű malackákat hizlaltak Nagytétényben, hogy ő rajta Ereki nagy disznóságokat fog keresni. Kedd Kedden Egri Nagy János, Schlachta Margit, Kolozsi Endre és Benkő Gábor szólottak hozzá a javaslathoz, majd II. Petites László jelentette be mentelmi jogának sérelmét. Ezután Motay István terjesztette elő interpellációját a nyomdás sztrájk ügyében. A sztrájk által, szerinte, illuzóriussá válik a sajtószabadság. Sajtó nélkül nem lehet kormányozni, mert a sajtó közvetítői kormány és a közvélenzkény kövötte. A sztrájk ki-kifelé rossz hatást keltett belső konszolidációnkat illetően. Ismertette a sztrájk előzményeit. A munkások elhatározása alkalmas lehet arra, hogy a mozgalmaknak politikai jelleget adjon, annál is inkább, mivel a nyomdász szakszervezetnek vannak a legjobban kiépített nemzetközi szervezetei, amelyek nemzetközi irányítás alatt állanak. Sajnálja, hogy a kormány nem ferdített elég gondot a munkás és a munkaadók között felmerült ellentétek kiküszöbölésére, mielőtt kenyértörésre került a dolog. Rámutat arra, hogy a sztrájk kitörése összeesik egy parlamenten kívüli politikai szervezkedéssel, amelyben a munkásokon kívül olyan, elemek vesznek részt, akik egyszer már forradalomba döntötték az országot-Lznszi Sándor is a sztrájk ügyében interpellált. Nagy lépést lát a konszolidáció felé abban, hogy ötnegyed év óta nem voltak hasonló mozgalmak. A Népszava bejelentését, hogy a szociáldemokrata munkásság kilép az aktivitásból, örömmel fogadta. Helyteleníti azonban az aktivitásnak ezt a formáját. Mikor azt olvassa, hogy a moszkvai központ mennyit költ külföldi propagandacélokra, önkéntelenül összefüggést lát a mostani mozgalmakkal. A sztrájk politikai jellegét bizonyítja az is, hogy a munkásság a bizalmi rendszer visszaállításátköveteli. Tiltakozik ez ellen a munka szabadsága nevében. Gróf Teleki Pál miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a bérharc mögött is távolabbi kapcsolatokat lát. A bizalmi rendszert a kormány nem akceptálja, mert kötelességének tartja a munka szabadságának megvédését. Tavaszra egész Európában munkásmegmozdulások várhatók, amelyekkelszemben azonban a magyar társadalom meg fogja mutatni erejét. A nyomdászok mellett szól az, hogy nekik van aránylag a legkisebb fizetésük a többi szakmákkal szemben, pedig a békében ők vezettek fizetés tekintetében. Ellenük szól az, hogy a béremelési mozgalmat abban a pillanatban indították meg, amikor az élelmiszerek árának csökkenése megindult. Asztrájk tehát nem jogosult. A kormánynak tudomása van arról, hogy több más szakmában is sztrájk fenyeget. A kormány áll fejpontja az, hogy a munkások és a munkaadók között szívesen közvetít a munka felvétele után. Szerda, Csütörtök Szerdám Schandl Károly, báró Sztettinyi József és Csernyus Mihály szólottakozzá a javslathoz. Somogyi István ettől a törvénytől várja a fzesztény és nemzeti társadalom védelmét. Ezután Brjvay Ernő interpellált a lakáshivatal körül mutatkozik viszásságok tárgyában. Interpelláltak még Szalánczy József és Koszó István. Csütörtökön, Ferdinándy Gyula szólalt fel és félreértett szavait magyarázza ki. Távol állott tőle az a szándék, hogy a nemzeti hadsereg ellen akármilyen kifakadást tegyen. Több kisebb jelentőségűmódosítás után a javaslatot részleteiben is elfogadták.