Világ, 1921. július (12. évfolyam, 142-167. szám)

1921-07-01 / 142. szám

Szerkesztőcég és kiadóhivátaU­k­., Andrássy­ út 47.sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 kor., félévre 240 kor., negyed­­évre 120 kor., egy hóra 40 kor. A „VILÁG" megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten,vidéken és pályaudva­rokon 2 K, Ausztriában ír magyar K. XII. évfolyam felvételn«t’ Bud Jape*fev ^/kiadóhivatalában. Blockcex J., JyBokor, Ben Ló és Társa, Győri és flagW*J&ulus és Társa, Tenczer Gyula, Fegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Comel, Schw arz Jozsef, Sikray, Mezei Antal, Mossa Hudolf, Eckstein Bernét hirdetési iro­dákban Bécsben.* Hausenstein és Vogter, M. Dukes Nachfolser, Rudolf Mosse. Budapest, PÉNTEK 1921 július 1. | 142-ik szám Mégis letárgyalják a sajtótörvényt a nyári szünet előtt Az utóbbi napokban nem látszott, hogy a pár­tok erélyes állásfoglalásainak hatása alatt a kor­mány el fogja halászni a sajtóreform tárgyalását. Ma­ este azután úgy a kisgazdapárt, mint az An­­drássy-párt ez ügyben értekezletet tartott és eze­ken az értekezleteken a miniszterelnöknek sikerült a maga álláspontját diadalra vinni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter hajlandónak nyi­latkozott az Andrássy-párt által kívánt, módosítá­sokat végrehajtani, viszont a kisgazdapárt egyhan­gúlag elvetette Dottlik Józsefnek azt az indítvá­nyát, amelyben követelte, hogy a sajtótörvényt és a vagyonváltság-javaslatot a nyári szünet után tár­gyalják le. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter va­­gyonváltság-javaslatával a kisgazdák értekezlete ma még nem foglalkozott. Az eddigi tervek szerint a kormány mindkét javaslatot július végéig tető alá akarja hozni, és e célból nyolcórás üléseken akarja tárgyaltatni a javaslatokat. Az ellenzék ter­mészetesen erőteljesen készülődik a sajtónovella vitájára és értesülésünk szerint már a bizottság­ban hosszabb vitát fog provokálni. Tomcsányi hajlandó módosítani A keresztény, egyesülés pártja ma este érte­kezletet tartott, amelyen megjelentek gróf Beth­len István miniszterelnök, gróf Ráffay Gedeon belügyminiszter, Tomcsányi Vilmoss Pál igazság­ügyminiszter is.At Tury­ Béla ismertette a sajtóno­­vellát. Megállapítja, nogyj.Az sortervezet a sajtóde­­liktumok terén az általános/büntetőjogi szabályok szerint intézkedik az újvi törvénnyel szemben, amely kivételes elbánást biztosított. Eddig a fele­lősség kérdésénél a szerzői, most pedig a közzétételi felelősség van kidomborítva. Indítványozza, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítani azt, hogy nincs része az inkriminált cikk közre­adásában, hanem a szerző igazolja, hogy közre­­járt-e e tekintetben a felelős szerkesztő­.A javas­lat a köteles gondosság elmulasztása miatt a ki­adókat érhető felelősség útján még nagyobb befo­lyást biztosít a kiadói irányításnak, a szellemi irá­nyítás hátrányáralt Az egyetemleges felelősség ál­­lás­pont­jával szerűben javasolja az egyéni felelős­ség fenntartását. .Javasolja, hogy minden sajtó- ss közlemény a szerző nevével jelenjen meg és min­­den olyan cikkért, ami nincsen aláírva, a felelős szerkesztő tartozzék felelősséggel. Rágalmazás és becsületsértés esetében tartsák fönn a fokozatos felelősséget és csak az államellenes tendenciájú sajtódeliktumok esetében legyen egyetemleges a­­felelősség. ■ *• Lingauer sajtókamarát követel ■ Lingauer rAlbin szólalt fel ezután és hangoz­tatta, hogy, a sajtókamara felállítását bele kell kapcsolni a sajtóreform­ba A sajtókamara tagjait a sajtóérdekeltségek kij­elölése alapján a kormány nevezze ki. Szintén k­ifogásoljja az egyetemleges felelősséget és csatlakozik Zsűri prepozíciójához. ".Javasolja, hogy a felelős szerkesztőt ne lehessen f­elelősségre vonni olya­n nyilatkozatok miatt, ame­lyeket egy, a lapon kiálll álló személy tett, ha ez valakire, sérelmes is. Az igazságügyminiszter ja­vaslata nem nyújt módot a forradalmi sajtó fele­­lősségrevonására, mert nincsen visszaható ereje. Ez egyébként is nehézségekbe ütköznék, mivel ez ma már nem a szerzőket, hanem a kiadókat súj­taná. A sajtót a kiadóhivatalokon keresztül kell megreformálni, úgy látja, hogy­ ez a javaslat nem nyújt elég védelmet a destrukció ellen. Helyesnek tartaná, ha a sajtótörvény érvényét határidőhöz kötnék. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt egy generális sajtójavaslat elkészítésére, amelyet csak a nyári szünet után tűzzenek napirendre. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kijelenti, hogy, az elhangzott észrevételeket hono­rálni kívánja, kéri, hogy a sajtókamara felállítása tárgyában terjesszenek be konkrét javaslatot. .A kormány maga is csak ideiglenesnek tervezi a sajtóreformot és a felszólalóknak erre vonatkozó kívánságát a bizottsági tárgyaláson fogja mérle­gelni. Minden valószínűség szerint a sajtóreform érvényességét fél-egy­ évben fogják megállapí­tani. Hajlandó az egyetemleges felelősség kérdésé­ben is engedményeket tenni és nincsen kifogása az ellen sem, hogy a javaslatot csak a nyári szünet után vegyék tárgyalás alá. Mit terv­ének a miniszterek ? ■JJegyeshc.Amy Lajos kereskedelemügyi minisz­ter ezután benyújtotta az ipartörvény módosításáról szóló javaslatot­. am­elyet holnap terjeszt a Ház elé. Háttér István indítványt nyújt be, hogy a sajtó­­kamara ü ügyében kikiadendó bizottság feltétlenül fog­lalkozzék azzal is, hogy a cikkek aláírása kötelező legyen. Lingauer hozzájárul K­aiser Isván javaslatához, szeretné, ha a kamara igazolási eljárást végezne an­nak megállapítására, hogy ki hivatásos újságíró. Gerencsér István javasolja: a kormány legkésőbb ősszel terjessze be a választójog és a közgazdaság re­formjai. Gróf Andrássy Gyula felhívására ezután a kor­mány jelenlevő tagjai tájékoztatták a pártot munka­­program­­jukról. Vasa József közoktatásügyi minisz­t kisgazdapárt ma esti értekezletén Őrsy Imre ismerte be az őrlési és forgalmi adójavaslatot és b­jelentette, hogy a kormány Gaál Gaszton észrevéteknt honorálta, kéri ezért a javaslat elfogadását. Gaál Gaszton felszólalásában rámutatott arra, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter nagy megér­tést tanúsít a párt álláspontja iránt, indítványozza, hogy az őrlési adót szállítsák le tizennégyről tizenöt százalékra. Kálmán­­István helyteleníti az egész javaslatot és csak abban az esetben fogadja el, ha a pénzügymi­niszter kijelenti, hogy azt a végső szükség követeli. Bodor György az állatforgalmi adó leszállítását követeli, háromról két százalékra. Bottlik József szintén a javaslat ellen szólal fel, szerinte úgy az állatforgalmi, mint őrlési adót egy-egy százalékkal le kell számtani. Négyessy László felszólalása u­tán Temesváry Imre statisztikai adatokkal igazolja, hogy a kereske­delmi malmok legalább 400.000 métermázsa gabonát szállíhatnak be, ezzel szemben a kivetett 300.000 mé­termázsa beszállításával is nehézségeket támasztanak. Mayer János megnyugtató kijelentései után Va­­sadi Balogh György indítványozza, hogy a mező­gazdasági munkásokat mentesítsék az őrlési adó alól. Hegedűs haragszik Hegedűs Lóránt pénzügyminiszteer hosszab­ban válaszol az e himn­gzott kifogásaira és megle­hetősen ingerült hangon teszi í még észrevételeit. Kijelenik hogy az őrlési és,ióorgalmi adónak ő maga sem híve, azonban a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországon is legalább olyan ma­gas adókat kell kivetni, mint amilyeneket a győz­tes és környező államokban kivetettek. A felszóla­lók kifogásaival szemben rámutat arra, hogy a pénzintézeteket sokkal súlyosabb adóval terhelte meg, mint az entente-államok pénzügyminiszterei. Emlékezteti a képviselőket arra, hogy Nagyatádi Szabó Istvánnal és Mayer­­Jánossal ő volt az, aki a minisztertanácsban a szabad forgalom mellett foglalt állást- A kormány többi tagjainak aggodal­mait azzal oszlatták el, hogy kötelezték magukat a forgalmi adó keresztülvitelére. Az őrlési adó lé­nyegében már eddig is megvolt, szabadforgalom nélkül is. A mostani helyzet lényeges javulást je­lent a gazdatársadalom számára. Hajlandó elfo­gadni Vasadi Balogh György indítványát és elfo­dd­ja Gaál Gaszton javaslatát is az őrlési adó egy­százalékos leszállításáról. Héjj Imre egy közbeszólására, hogy ha a pénzügyminiszter nem teljesíti a párt kívánságait, tér a tanítók nyugdíjáról, a tanítók státusrendezésé­­ről, a Budapesti Tudomány­ Egyetem autonómiájáról szóló, előkészület alatt álló javaslatairól informálta a pártértekezletet. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter a mérnöki rendkarról, a lakásépítésről, az üzleti záróráról, a tisztességtelen versenyről készít javaslatokat. Bernolák Nándor népjóléti miniszter közegészségügyi javaslatokon, a munkásbiztosító-tör­­vényen, gyermekvédelmi törvényen és a rokkantak el­látására szóló törvényen dolgozik. A pártért­eke­zlet ezután még kimondotta: a főrendiház reformjáról szóló törvényt csak a vá­lasztójog és a közigazgatási jog reformja után haj­­landó megszavazni. Itt képviselők nem mehetnek a nép­ elé. Hegedűs ha­ragosan Héjj Imre felé fordult, a­kor én holnap lemondok és Héjj Imre el vegye át a pénzügyminiszteri tárcát Bottik szünetet követel­­ Bottlik József indítványt nyújt be, h­ogy a nemzetgyűlés a jövő héten kezdje mert a nyári szünetet és úgy a sajtónovellát, mint a vagyon­­váltság-javaslatot csak a szünet után tűzzék napi­rendre. Gaál Endre indítványozza, hogy, a sajtóno­vella megszavazását ne tegyék pártkérdéssé. A közélelmezési minisztérium megszűnése következ­tében Mayer János közélelmezési miniszter vissza­megy a földmivelésügyi minisztériumba államtit­kárnak és így a miniszterek arányszáma a kis­gazdapártra nézve újból hátrányosan alakul. Kért, hogy a kisgazdapártnak juttassanak még egy mi­niszteri tárcát. Gróf Bethlen István miniszterelnök kéri Gaál Endre indítványának elvetését. Nincsen mód arra, hogy kisgazdapárti minisztert nevezzenek ki, ezzel szemben kijelenti, hogy a belügyi államtitkárságot rövidesen kisgazdapárti politikussal fogják betöl­teni. Ellenzi Bottlik József indítványának elfoga­dását. Kül- ér, belpolitikai szempontok kívánatossá teszik, hogy úgy a vagyonváltságot, mint a sajtó* novellát még a nyári szünet előtt letárgyalják. A kisgazdanészt leszavazza Bottlikot Gát Ejj(lr£..**rmán indítványait visszavonja. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter beje­lenti, hogy a sajtóreform tárgyában rövidesen érte­kezletet hív össze. Gróf Széchenyi Viktor kéri a pártértekezletet, hogy fogadják el a miniszterelnök előterjesztését. A pártértekezlet ezután Bottlik József indítványá­val szemben a miniszterelnök előterjesztését fogadta el. Hadházy Zsigmond azt indítványozza, hogy a be nem hajtott adógabona miatt kivetett büntetéseket egyelőre függesszék fel. Schandl Károly oda óhajtja módosítani az in­dítványt, hogy ezt a könnyítést csak a száz holdnál kisebb birtokoknak adják meg, kivéve abban az eset­ben, ha az adógabona behajtása a földbirtokos rossz­hiszeműsége miatt nem volt lehetséges. Brnkó Gábor azt kívánja, hogy a fellebbezés ha­táridejét azokban az esetekben, amikor a fellebbe­zést még nem jelentették be, október végéig tolják ki. A párt Hadházi Zsigmond indítványát Schandl Károly és Benkő Gábor módosításaival elfogadja. A kisgazdapárt értekezlete A magyar valuta és a vasúti szabadjegy Több mint egy féléve annak, hogy Hegedűs Lóránt elhárí­totta barátainak tanácsát, elhárí­totta családjának kérésé-,és vállalta a magyar pénzügyminiszternek kétségkívül nem könnyű és bizonyosan nagy felelőséggel összekötött tisztét egy évre. A­­pénzügyminiszter hivatalának elfog­lalásakor programmatikus nyilatkozataiban az autókat és az államvasúti szabad jegyeket emlí­tette, mint omrif tételeket, amelyeknél nyomban adva van a megtakarítás lehetősége. Azt hisszük, hogy az autóknál érvényesült a takarékos­­sági princípium és azt tudjuk, hogy az állam­vas­úti szabadjegyeknél Hegedűs egyes pontokon tel­jes­­szigorral járt el. Idáig teljes sikerrel járt a pénzügyi program is, csak most van egy kis baj. Az államvasúti szabad­jegyek kérdése újból felme­rül a pénzügyi politikával kapcsolatosan, felme­rült egy olyan formában, amelyről nehéz más­képp, mint a megdöbbenés hangján beszélni. Ma délben újból kértek államvasúti szabadjegyet, ingyen útlevelet és ingyen utazást a határig, Csonka-Magyarország határáig. Egy hivatalos kommüniké jelenti, hogy a vas- és fémmunkások küldöttsége Miákits Ferencnek, a Huszár-kormány volt kereskedelmi­­államtitkárának, vezetése alatt, felkereste gróf Bethlen István miniszterelnököt, kifejtette a miniszterelnök előtt a munkanélküli­ség egyre súlyosabb problémáját és kérte tőle a kivándorlás megkönnyítését az említett módokon. Igazán sajnálatosnak tartjuk, hogy gróf Beth­len Istvánt a sajtókérdés sürgős rendezésétől és az egyéb ilyen fontos tennivalóktól néhány percre el­vonta egy ilyen szekunder jelentőségű kérdés. De ha már megtörtént a baj, néhány szóra meg kell itt állni. A magyar vasgyárak és a magyar fém­ipar válságos helyzetét a magyar korona javulása idézte fel. Hiszen szenet, kokszot bőven lehet kapni és már a múlté az a korszak, amikor ame­rikai zsírért és egyéb kompenzációk árán lehetett csak néhány vagyon kokszhoz jutni. Egyrészt a széntermelés emelkedése, másrészt és még inkább a szénfogyasztásnak a nagy idusztriális világvál­sággal kapcsolatosan bekövetkezett nagy csökke­nése az áruhiány hosszú periódusa után meg­hozta az árubőséget a szénpiacon, ahol most ver­senyt futnak egymással a szállítási ajánlatok és lefelé licitálják az árakat. A koksz-probléma el­múlt és a magyar fémipar dolgozhatna, ha lehetne másként is dolgozni, mint stabil valuta alapján. Akkor azonban, amikor valutaorkánok szágulnak

Next