Világ, 1921. augusztus (12. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal W, Andrássy-ut 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 kor., félévre 240 kor., negyed­évre 120 kor., egy hóra 40 kor. A „VILÁG “ megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten,vidéken és pályaudva­rokon 2 K, Ausztriában 2 magyar K. KinJctéset felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner Blau J., Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Comél, Schwarz József, Sikray, Mezei Antal, Mosso Rudolf, Eekstein Bomát hirdetési iro­dákban. Becsben: Haasenstein és Vogler, M. Dukes Kachfolger, Rudolf Mosse. XII. évfolyam Budapest, KEDD 1921 augusztus 2. j 169-ik szám Rakovszky ma szófal fel a nemzetgyűlésen mány pozíciójára. Rakovszky lemondása azonban már snlyosabban érintette az Andrássy pártot és rossz néven vették a miniszterelnöktől azt, hogy nem volt tekintettel a párt érzékenységére, pedig Beniczky akciója körül a leglojálisabban jártak el. Éppen ezért az Andrássy-pártban ma már a nyílt elégedetlenség jelei tapasztalhatók és számí­tani kell azzal, hogy Beniczky és Rakovszky ellen­zéki felszólalásai alkalmával a párt nem fog tar­tózkodni attól, hogy a maga felfogásának kifeje­zést ne adjon, ami természetesen súlyos konzek­venciákkal fog járni. Rakovszky beszéde Ebből a szempontból nagy jelentőséget kell tulajdonítani Rakovszky István holnapi szűz beszé- ' dének, miután a/r, elterjedt hirek szerint Rakovszky holnap éles kritika tárgyává szándékozik tenni a kormány égéfz politikáját és különösen azokra a körülményeibe fogja fölMvni a miniszterelnök fi­gyelmét, ambyek edd^ff lehetetlenné teszik a jog­rend megszilárdulhat. Rakovszky követelni fogja a szabadságjog teljes helyreállítását, a katonai bí­ráskodás megszüntetését polgári személyekkel szemben és a Duna—Tisza közén történt esemé­nyek tekintetében azonosítani fogja magát Be­niczky fölszólalásával. Rakovszky nagy debatteri készsége, és parla­menti gyakorlata arra engpdnek következtetni, hogy holnapi beszéde szenzációként fog hatni a nemzetgyűlésen annál is inkább, miután Rakov­szky a nemzetgyűlésen még nem beszélt és politi­kai fölfogását még eddig nem ismertette. Rakov­szky az Andrássy-párt egyik legnépszerűbb tagja és így teljesen kizártnak kell tekinteni azt, hogy az Andrássy-párt ne támogassa ttakovszkyt még ak­kor is, ha esetleg beszédjében, amivel pedig szá­molni kell, élesen szembefordul a kormánnyal. Rakovszky lemondásával kapcsolatban egyéb­ként olyan hírek terjedtek cl, hogy Rakovszky holnap bejelenti kilépését az Andrássy-pártból. Rakovszky ezt a hirt megcáfolta, amiből arra lehet következtetni, hogy fönn akarja tartani az össze­köttetést pártjával és dokumentálni kívánja Beth­lennel szemben azt, hogy a kormány politikájáról vallott fölfogásában az Andrássy-párt azonosítja magát vele. Bethlen frontváltoztatása minden valószínű­ség szerint most már meggyorsult tempóban fogja megértetni a megváltozott helyzet konzekvenciáit és igy nincsen kizárva, hogy még a nyári szünet előtt fontos események fognak történni a politi­kában. A nemzetgyűlés egyébként holnap folytatja a gazdasági felügyelőkről szóló törvényjavaslat vi­táját. ami után a haza árulók vagyonának elkob­zásáról és a szeszadóról szóló törvényjavaslat kö­vetkezik. A vagyonváltság csak ezeknek a javas­latoknak a letárgyalása után kerül napirendre. Ismételten rámutattunk arra, hogy az a ma­gatartás, amelyet a koanány a Beniczjjfy-ügyben és Rakovszky István elnök lemondása Jfiirül tanú­sított, megcáfolhatatLartf jele annak jf mélyreható változásnak, amely a liormány poütnkájában be­következett. Bethlennel! Beniczk'urtieszédeire adott válaszát a kisgazdapárt\részérpr minden egyes al­kalommal sokkal zajosalUj-»Wtszés kisérte, mint az Andrássy-párt részéről és Bethlen ennek elle­nére egyre erélyesebben fordult szembe Beniczky- vel és nem törődött az Andrássy-párt érzékenysé­gével akkor sem, amikor Rakovszky ügyében a leghatározottabban ragaszkodott álláspontjának ér­vényesítéséhez. Rakovszky lemondása, illetőleg a kormány állásíogalása Rakovszkvval szemben végső kifejléséhez segítette azokat a terveket, amelyeket Bethlen a bizonytalan parlamenti hely­zet szanálására felépített. Bethlennek régi kedvenc gondolata ugyanis az egységes párt megalakítása, de eddig az egységes pártot az Andrássy-pártból kiindulva akarta felépíteni olyképpen, hogy az Andrássy-párthoz csatolja a éisszidenseket és a kisgazdapártnak azt a részét, amely nem tartozik nagyatádi Szabó István közvetlen környezetéhez. Beniczky sorozatos támadásai most frontváltozta- tásra kénvszeritették Bethlent, aki meglepetve ta­pasztalta, hogy a kisgazdapárt részéről a leglelke­sebb támogatásra számíthat akkor, ha a közjogi kérdésekben bizonyos közeledést mutat a kis­gazdapárt felfogásához. A helyzetnek ez a felis­merése birfa rá Bethlent arra, hogy a Beniczkv- üggvel kapcsolatban egyre határozottabban arra az útra térjen, amely számára biztosítani tudja a nemzetgyűlés legnagyobb pártjának egységes tá­mogatását. A helyzet ma az, hogy Bethlen az egy­séges párt megalakítását teljesen uj oldalról kísérli meg és ezt a kisgazdapárt teljes bevonásával, eset­leg a disszidensek egyreszének és az Andrássy- párt kis töredékének felhasználásával akarja összekovácsolni. Ellenzékbe megy az Andrássy-párt Az Andrássy-pártban természetesen aggoda­lommal kisérik a miniszterelnök uj^efhentációját és a pártban egyre erötaíjesebbenyrnyilvánulnak meg azok a kifogások, amelyek jg miniszterelnök politikájával szemben felnígjülj^. Tisztán látják, hogy a miniszterelnök uj ulakra téri és tisztán látják azt hogy ha> Bethlen tovább halad ezen az utón, a"vor az Andrássy-párt nagyrésze ellen­zékbe fÖtp* zorulni. Itt egyébként úgy tudják, hogy a miniszterelnök számol ezzel a lehetőséggel, sőt maga is azon van, hogy ez a helyzet minél előbb bekövetkezzék, mivel szerinte a legfonto­sabb az, hogy az egységes párt létrejöhessen. Andrássyék Beniczky felszólalásait el nem leple­zett szimpátiával kisérték, mégis tartózkodtak attól, hogy ebben a kérdésben nyíltan szint vall­janak, mivel attól féltek, hogy ebben az esetben Beieiczky támadásai kihatással lehetnek a kor­Budapest első polgára Párásban Egy örvendetes hir jelenti a/mai esti lapok­ban azt, hogy Sipöcz Jenő /polgármester út­ban van hazafelé. Néhány hetey töltött a fraiiujtr fővárosban, de most már Tirol/liüs szellői sinjífgat- ják magas homlokát, majd a|Balaton hullá­mai fogják körülölelni testét, Is azuüífu/óó/ kö­zöttünk lesz a várva-várt /ér/nt^Hmlliós főváros reménysége, akit fiatalon és szerény múlt után ültettek a legnehezebb időkben, a lét vagy nem lét kérdése elé vetett Budapest polgármesteri székébe azok, akiknek éles szeme fölismerte Sipöcz feje iö- lött az ingénium csillagának ragyogását. Még néhány nap a türelmetlen várakozás, és azután újból elfoglalja helyét Íróasztala előtt Si- pőcz Jenő. Ennek az Íróasztalnak már fönntartott helye van a Fővárosi Múzeumban, hiszen ennek az Íróasztalnak lapjáról indul el Sipöcz kezének nyo­mására az a száz hatalmas áram, a világos észnek, a teljes tudásnak, a bátor energiának száz hatal­mas árama, amely megtöri a magyar fővárosra mért balsorsot, termékenyít, ahol aszály volt, a jó­lét tiszta forrásvizét fakasztja, ahol idáig a gyomor mocsara poshadt, munkaalkalmat ad a munkanél­külieknek, boldogulást a szorgalomnak, gazdag jö­vőt annak a városnak, amely fölött kárörömmel hirdették ki a halálos ítéletet ellenségeink. Mátyást mostan választotta Mind ez ország királyságra, Mert öt küldte Isten nekünk Mcnnyországból oltalmunkra. . , . _ , Hollós Mátyás királlyá választásának ide-. jen keletkezett népdal juthatott eszébe mindenki­nek, amikor az uj Szilágyi Mihály, a tapasztalt, érett bölcseségü Wolff Károly megtalálta, és a vá­ros élére állította az uj fiatal lángészt: Sipöcz Je­nőt. Meglátni és megszeretni, egy pillanat müve volt: ez a mondás talán még soha néni mutatkozott olyan igaznak, mint Sipöcz Jenő esetében. Addig a napig, amig a polgármesteri székbe ült, néhány barátján kívül senki, de senki nevét nem ismerte, és másnap már övé volt az egész főváros szeretető, rajongása, tisztelete. Mindenki látta azt, ami egyéb­ként 4s bizonyos volt, látta azt, hogy Wolff Károly sasszeme födözte föl azt az erős vállat, amelyre támaszkodva, elvégezheti nehéz munkáját, és a po­kol minden ördögével dacolva, megkezdheti Buda­pest nagyszerű jövőjének megalapozását, amint el­végezte a szükséges előkészületet és lebontotta azt, ami 1848 és 1918 között épült Budapesten. Mert ugyan ki vonná kétségbe azt, hogy ez a legelső kötelesség? ,4; átmenet fázisa ugyan bizo­nyos kényelmetlenségekkel jár Budapest lakossá­gára nézve, de az átmenet fázisa után jön a nagy­szerű föllendülés, mondják Bucharin, Lenin és Wolff Károly. De most nem erről van szó. Most arról van szó, hogy Budapest közönségének ünnepélyesen, diadalkapuval, bandériummal kell fogadnia Si- pőcz Jenőt, aki a kánikula ellenére is heteket töl­tött Parisban és ezzel bizonyosan nagy szolgálatot tett- szegény országunknak. Hiszen Páriában sok emberrel találkozott. j&kíélS emberrel, .uaLiüku-. sokkal, bankárokkal, újságírókkal, de a sok közül bizonyára nem volt egy sem, aki ne kapott volna fejéhez és ne kiáltott volna fel igy Sipöcz láttára: És ez az ember Budapest polgármestere ... Buda­pest becsülete, Budapest tekintélye, a Budapest iránt érzett rókonszenv bizonyára hatalmasan megnövekedett mindazokban, akik Sipöcz Jenő személyében megismerték Budapest első polgárát. Jobb propaganda-eszközt keresve sem lehetett volna találni, mint amilyen az volt, amikor Sipöcz Jenő férfias áldozatkészséggel nem nézte a hőmé­rőt, megszakította konstruktív munkáját, amely­nek minden órája felbecsülhetetlen érték és ki­ment Parisba öregbíteni Budapest, öregbíteni Ma­gyarország becsületét. A korona most éli át a leg­válságosabb órákat, most dől el az, hogy vissza­esik-e újból egy centime-ra, vagy fölemelkedik 7—8 centime-ra, Hegedűs Ígérete és jóslata sze­rint. Nos tehát, mi kimondjuk bátran és nem fé­lünk attól, hogy szavunkat bárki is hízelgésnek fogja látni: Aki Parisban találkozott Sipöcz Je­nővel a külföld pénzemberei közül, aki Parisban szinröl-szinre látta Budapest első polgárát, az nem habozhatik iöbbé a dilemmával szemben, hogy egy centime-ra becsülje-e a magyar koronát, vagy nyolc centime-ra. Elég volt Sipöcz Jenővel liz szót váltani és többé nem habozhatott... Csak az a kár, az igen nagy kár, hogy Korvin Mátyás nem vitte magával Szilágyi Mihályt a francia fővárosba, csak az a kár, hogy Sipöcz Jenő Wolff Károly nélkül tette meg az utat. Mert ha ez a két férfiú egyért és együtt megy ki Párisba, akkor többé nem kellene félteni Budapest és Ma­gyarország jövőjét. Egy uj csillag jött India felől: mondotta eiső kritikusa a fiatal Rudyard Kipling- röl. India egy csillagot tudott csak küldeni, pedig négyszázmillió lakosa van, de ha Wolff Károllyal megy ki Sipöcz Jenő Párisba, akkor a francia fő­város dermedt csodálattal látta volna, hogy a megkínzott, elvéreztetett, keresztrefeszitett Cson- ka-Magyarország fővárosa felől egyszerre két uj csillag kúszott fel Európa firmamentumára. Sipöcz Jenőt látni Wolff Károly nélkül, vagy Wolff Ká­rolyt láini Sipöcz Jenő nélkül, csak fél boldogság. De ha valaki együtt látta ezt a két férfiút, akkor már nincsen célja annak, hogy tovább éljen és igazán elmondhatja: Nápolgt látni és azután meg­halni .. . Vannak még kicsinyes emberek. Így például tegnap egy kétségkívül elsőrendű szakember tol­lából olvastunk egy igen alapos és minden adatá­ban kétségbevonhatatlan tanulmányt, amely kimu­tatta azt, hogy az uj nagy budapesti kereskedelmi kikötőt még tavaly is felépíthettük volna saját erőnkből, nem túlságosan nagy áldozatok árán, akkor, ha a főváros vezetősége olyan, komolyság­gal foglalkozik ezzel a tervvel, mint tette azt a régi vezetőség. Illetőleg akkor, ha az uj vezető­ségnek nem leitek volna olyan nagy ideális céljai, amelyek mellett háttérbe kellett szorulniok a fő­város materiális érdekeinek. Ha ez az uj kereskedelmi kikötő feléjiül, ak­kor az iskoláknak nem kell szénszünetet tarta- niok, mert a kikötö-épitéssel kapcsolatosan adó­dik a Duna vizi energiájának olyan értékesítése, amely százezer tonna szenet tud pótolni, ha a ke­reskedelmi kikötő kiépül, vagy legalább erős tem­póval megkezdődik a kiépítése, akkor Budapest lett volna a Duna-bizottság székhelyévé, nem pe­dig Pozsony, amely most ennek következtében amerikai tempóban fejlődik, ha a kereskedelmi kikötő kiépül, akkor Budapest pozíciója megjavul Béccsel szemben, amely az osztrák császárság leg­boldogabb óráiban sem volt annyira centruma a Duna-medcnce' gazdasági életének, mint ameny- nyire az lett Budapest uj vezetőségének tettre kész segítségével. Sipöcz Jenő és Wolff Károly bizonyo­san látták ezt és látták a következményeket akkor is, amikor félretoltak tiz más hasonlóan nagy, perspektiváju tervet. De kicsinyesség volna ezért egyetlen szó kifogást ejteni, mert tiszta sor az, hogy előbb Wolff Károly monumentális terve sze­rint le kell bontani azt, ami 1848 március 15-től fogva Wolff eljöveteléig épült és amig ez a min­dennél fontosabb nagy munka nincsen befejezve, addig nem szabad az erőket szétforgácsolni má­sodrendű feladatok megoldására. Wolff Károly egyik látnoki szellemtől sugalt’ beszédében tiz évben jelölte meg a lebontás nagy; müvéhez szükséges időt. Budapestnek csak tiz évig kell éheznie, Budapestnek csak tiz évig kell ron­gyokba járnia, Budapestnek csak tiz évig kell té­len át fagyoskodnia, Budapestnek csak tiz éven át kell fizetnie, a teljes keresetnélküliségből a fantasz­tikusan megnövekedett községi adókat, de aki túléli a rombolásnak ezt a ti: esztendejét, az* Wolff Károly,és Sipöcz Jenő elviszi az ígéret föld­iére;. Po^so^ynak ma mái lyjáfi §6Á2£iSI

Next

/
Thumbnails
Contents