Világ, 1921. október (12. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-01 / 218. szám

­* 1921. október 1. fejet nem szüli meg és nem is fog szülni többé a magyar föld. A büntetőjog 172. szakaszának inter­pretálását tehát rábízzuk a legjobb magyar jog­­i értelmezőre, Tomcsányi Vilmos Pálra, és az­ emlí­tett hivatalos aktában felsorolt ténykörülmények közül csak egyet ragadunk ki, egy olyat, amelyet a kérdéses hivatalos akta talán véletlenül elfelej­tett említeni. Patacsy Dénes elmés kijelentését hi­vatalos minőségben, hiv­atalos küldetésében tette, abban a hivatalos küldetésben, amelynél fogva Ili­két, szeretetet kellett volna hirdetnie, békét, szere­­tetet kellett volna biztosítania. Elismerjük az igaz­ságát annak, amit Apponyi mondott tavaly, hogy Magyarország hosszú, nehéz betegségen esett át és így a lázgörbe csak fokozatosan fordulhat lefelé, de a láz nem múlhat el egyik napról a másikra. Apponyi megállapításához mérten választjuk ki példánkat és azt kérdezzük: mi történt volna a francia konvent korában akkor, ha valamelyik konventbiztos a gyűlölet csóváját veti egy olyan városba, hol békét, szer­etetet akart hirdetni a­­kon­­vent és békét, szeretetet hirdetett bevonulásának napján, a lainvent hadserege. Azt hisszük, a kon­vent korszaka sign volt a lázmentes napok soro­zata és mégis attól tartunk, hogy az ilyen konvent­biztos ügyét szintén egy nagyon rövid, de azért egészen más tartalmú akta intézte volna el vég­leg, mint amilyen Patacsy Dénes államférfiúról és költőről került nyilvánosságra tegnap. De­ fölösleges volna erről még többet mon­dani. Mi igenis magunkévá tesszük azt a vádat, amelyet Pécsett elejtettek azok, akiknek tiszte lett volna a vádemelés, mi magunkévá tesszük a vá­dat és a nyilvánosság rostrumán állítjuk Patacsy Dénesről azt, hogy gyűlölet felkeltésére alkalmas kijelentést tett, méltatlannak bizonyult a reábízott állásra, súlyosan visszaélt a beléje helyezett biza­lommal és vétett a nemzeti hadsereg proklamáció­­jában lefektetett elvek ellen. Mi magunkévá tesz­­szük a vádat, egész terjedelmében, és Patacsy Dé­nes urnak módjában áll ezért a bíróság előtt is felelősségre vonni bennünket, ha Patacsy Dénes uram még mindig úgy találná, hogy kötelesség­­tudóan és tisztességgel járt el a reábízott hiva­­talban. Patacsy Dénes egyike azoknak az újdonsült államférfiaknak, akik új égi manna gyanánt hul­lottak tömegesen a magyar földre két esztendő­sn­k előtte. Palacsy Dénes uram hamarosan meg­tanult automobilon kucserázni, de az egész két év alatt még nem tanulta meg a politika ábécéjét. Erre újabb, mindenki számára világos dokumen­­tumot adott pécsi kiszólásával, azzal a kiszólással, amelynek sok, nagyon sok precedense van ugyan a két elmúlt év alatt, de azért mégis fájdalmas az, hogy éppen Pécsett megismétlődhetett és bün­tetlenül ismétlődhetett meg ez a kiszólás, az emlí­tett hír szerint. De lojálisak vagyunk és ezért elismerjük azt, egy mentségre hivatkozhatik Patacsy Dénes uram. A budapesti tudományegyetem jogi fakultásának dékánja, Angyal Pál, tegnap ugyancsak egy ün­nepi szószékről tett ugyanolyan tudós kijelentése­ket, mint Patacsy Dénes uram Pécsett. Angyal Pál egy ideig, ha nem csalódunk, éppen a pécsi rabbi beszédeit volt szíves plagizálni, és a pécsi rabbinustól kölcsönkért szónoki fordulatokkal próbált babért aratni. Hirtelenében nem tudjuk egész bizonyosan, hogy a pécsi rabbinus volt-e, de mindenesetre egy rabbinust tisztelt meg bizalmá­val és ollójává! tudós professzor Angyal Pál, ami­kor dikciókat kellett kivágnia. Változnak az idők, változnak a divatok és tudós professzor Angyal Pál a pécsi rabbinus lába elé helyezett zsámolyát most Palacsy Dénes lába elé tolta. Tudós profesz­­szor Angyal Pál most Palacsy­ Déneshez jár isko­lába miután kijárta már a rabbinusok iskoláját. Sok szerencsét kívánunk ehhez Önnek, volt rabbi­­növendék most Patacsy-tanítvány, tudós profesz­­szor Angyal Pál... És Patacsy Dénesnek ezt a mentségét egész lojalitással kénytelenek vagyunk elismerni. Németország beleegyezett abba, hogy Románia háborús jóváté­tel: számláid javára elektromos ipari anyagokat szállítson, amelyek az ország iparának helyreállí­tásához szükségesek. A rok­án bizottság a német piac árai szerint állap­otsa­n meg ezeknek az anya­goknak mennyiségét. A wilsfirei­ román bizott­ság Az emel országban szántói mozdonyt, vasúti ko­­­csit, továbbá nagymotort minta amelyeket a ro­mán megszállás idején németek vittek el. Egye­bek között 20 romániai­­templomharang is előke­rült. Megtiltanák továbbá a postaigazgatóságnak azt az unikumszámba menő bélyeggyűjtem­ényét, amoyek értékét több millióra becsülik. Az Allgemeiner Tiroler Anzeiger vezető helyen kiáltványt közöl­, amelyben többek közt felszólítják a tartomány­­i­ kormányt, hogy tekintettel az összes szükségtett icikkek árának rohamos emelkedésére és a­­wmftis valutaspeku­lációra, haladéktalanul tiltsa smeg, hogy a min­dennapi élet­szükségleti cikket idegeneknek el­adhassák és rendelje el, hogy az ilyen árukat kü­lön igazolványok ellenében csak a belföldiek vá­sárolhassák- VILÁG Újab­b ultimátum A /reif­er-ügynöks cég értesülései szerint a nagykövetek értekezlete tegnap az elhatározta, hogy fel­szólítják a magyar kormányt, hogy október 4-ig adja át a nyugal­mi területeket. Az ultimátumot minden feltétel nélkül teljesíteni kell. (M. T. 1.) V Olaszország a kis-entente közbelépése ellen A .I­lessaggero sugalmazott közleményben a kö­vetkezőket írja: A nagyhatalmak a béke művének természetes gyámjai, mert ők vívták ki a háború­ban a katonai győzelmet. Erre az előjogukra tá­maszkodva, végleg kizárták a kis-ententeot min­denféle diplomáciai közbelépéstől. Erre nincs más­nak joga, csak Olaszországnak, annak az ország­nak, amely Ausztriát­ legyőzte és a mostani Közép- Európát kialakította. Olaszország ehhez képest a demars után a nagyhatalmak tudtával közvetítést kezdett Ausztria és Magyarország között, miután a két féltől a tárgyalásra alkalmas konkrét javas­latot kapott Az akciónak lényegét ma még titok­A Stefani-ü­gynökség közli: A magyar kormány­­ javaslatot juttatott el Delia Torretto márki olasz külügyminiszterhez amely arra irányul, hogy vál­­­­lalja el a közvetítést Magyarország és Ausztria kö­­­­zött a n­yugat-negy­­arországi kérdés barátságos meg­oldása érdek­elíti. Tekintettel arra, hogy a javaslat a trianoni szerződés végrehajtásán alapszik, az olasz külügyminiszter beleegyezett abba, hogy ezt a javas­­­­latot közti az osztrák kormánnyá annak megállapí­tása végett, vájjon lehet-e szilárd alapot találni a tárgyalásokra, de kijelentette, hogy az esetleges köz­vetítés semmiképp sem érintheti a szövetségeseknél’%* a békeszerződés megóvására irányuló akcióját, vala­mint a nagyköveti értekezlet tanácskozásait. Az osztrák kancellár a maga részéről kijelen­tette, hogy attól a bizalomtól áthatva, amellyel az olasz külügyminiszter személye iránt viseltetik, ho­ltan tartják. Bármilyen eredménye legyen is, a közvetítésnek meg kell történnie. Olaszország is­meri Magyarország súlyos helyzetét és kész azon a szerződések keretén és Ausztria jogain belül segí­teni. Az Ideal Ratiguale ugyancsak sugalmazott közleményben ford­álkozik a nyugat-magyarországi kérdéssel. Mirr díja­ van annak — kérdi a lap —, hogy Nyugat-Magyarország ügyében mások ille­téktelen diplomáciai iniciatívával álljanak elő? Ez csak ronthat a dolgon, mert hátráltatja Olaszor­szág akcióját és megkárosítja mind a két érdekelt felet, mély és sürgős megfontolás tárgyává teszi az olasz külügyminiszter közvetítésével hozzá eljuttatott k­é­­rüst, egyben megállapított néhány feltételt, amelyeket Della Torretta márki azután tudomására adott a ma­gyar kormánynak. Miután az olasz külügyminiszter ilyen módon megismerkedett az osztrák és a magyar S­uttal és annak alapján lehetőnek találta az ág elérését, értesítette erről a párisi és a tan­­ormányokat is és arra kérte a szövetségeseket v­ele együtt működjenek közre a súlyos pro­­,gyors és kielégítő megoldásán. A nagyköveti szeekezlet ezek után a dolgok mostani állapotáról nyert tájékozás alapján kedvezően fogadta a folya­matban levő közvetítést és ugyanekkor leszögezte, hogy a közvetítés nem érinti a Magyarországnak át­adott ultimátumot, amelynek határideje október­ben telik le. (MTI.) Della Torretta közvetítése zsitt érinti az ultimátumot A tárgyalások nem szakadtak meg A R neues Achfuhrblatt jelenti: Az osztrák, ma­ a két­ államférfin, e napon találkozzék. Ezen a T­onfe­gyar és cseh kormány hivatalos tárgyalásai még rend­án a nyugat-m­agyarországi újabb eseményeket is nem szakadtak meg, mivel az eszmecsere nem oly meg fogják beszélni, amiért annak fokozottabb jelen­­ésénk és közvetlen, hogy pillanatnyi befolyásolás tőséget tulajdonítanak, történhetnek. Így például a területi engedmények*1 ‘ kérdését az első megbeszélés alkalmával csak fu-1, V A bécsi Telegraphen Korrespomlenzbureau u­tólag érintették. .1 részletes tárgyalás csak akkor Hivatalosan közlik: Szeptember 28-ika óta kezdődhetik meg, ha a nyugatmag­yarországi téti­ - A1 m­agyar fölkelők, különösen a brneki határszag­let sima átadása már megtörtént. (MTI.)’ \[,kasz irányában, élénk földerítő tevékenységet A Neue Brein Presse jelent.: Politikai körök­et- f­olytatnak A fölkelők átlövöldöztek a mi terük­­..., -Livit' , - • t­­i­­­tünkre. A III. zászlóalj 1. századának három ka­lcsülese szerint dr. Sehuber szövetség. Kancellárnak­­ longja megsebesült. " Betles cseh miniszterelnökkel való találkozása októ­ber 4-én, kedden fog Budweisban megtörténni. A két félhivatalos cáfolat a nyugatm­­agy­arországi államról állami cikk­ó legutolsó talál­­vozásakor megbeszélt újabb Bécsből jelent a Magyar Távirati Iroda. A lapok összejövetelt már két ízben elhalasztották, egyrészt jelentik, hogy tegnap kikiáltották az önálló nyugat­azért, m­ert Benes, aki addig külügyminiszter volt, idő­ magyarországi államot és hogy a Friedrich István ve­közben átvette a miniszterelnökséget és igy a njál-­zsóis­­a,aki országvédelmi bizottság proklamaá­ciót bocsátott ki, hozásbart akadályozva volt, másrészt pedig azért is, , , . . , ,, , . ,, , . . ... . . A bécsi sajtó által terjesztett e hírekkel szemben mert meg akarták várni az entente ulim­átumúnak a Mi­agyar Távirati Iroda megállapítja, hogy Friedrich hatását Magyarországra. Az ultimátum határ ideje István Budapesten tartózkodik. Nyugat-Magyarorszá­október 1-én jár le és ezért kívánatosnak tartják, hogy pedig ilyen proklamációról semmit sem tudnak, a két­ államférfim e napon találkozzék. Ezen a konfe­­rencián a nyugati m­agy­­arországi újabb eseményeket is meg fogják beszélni, amiért annak fokozottabb jelen­tőséget tulajdonítanak.­­ A bécsi Telegraphen Korrespondenzbureau Heufch­i. Hivatalosan közlik: Szeptember 28-ika óta h­a magyar fölkelők, különösen a brucki határszab­­dász irányában, élénk földerítő tevékenységet folytatnak. A fölkelők átlövöldöztek a mi terüle­tünkre. A III. zászlóalj 1. századának három ha­ton­áj­e megsebesült. Félhivatalos cáfolat a nyugatm­agyarországi államról Bécsből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A lapok jelentik, hogy tegnap kikiáltották az önálló nyugat­­magyarországi államot és hogy a Friedrich István ve­zetése alatt álló országvédelmi bizottság proklamá­­ciót bocsátott ki. A bécsi sajtó által terjesztett e hírekkel szemben a Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy Friedrich István Budapesten tartózkodik. Nyugat-Magyarorszá­­gon pedig ilyen proklamációról semmit sem tudnak. A mozivesztegetők Zsoltija A színházak körül valami készül, hír szerint­­ törvény készül­t arról, hogy a színházak vezetésé-­­ ben a magyar­­nemzeti érdekek ú­j nemzeti szel­lem biztosíthatta legyen. A tulaldím sajtó igen ter­mészetesen rá­bírt arra, hogy ír színházak megre­formálása teljesült analóg lejár a mozik megrend­­szabályozásával. SÉs világgá eresztenek egy homá­lyos, burkolt vámit, hogy építeg nem nevezett vala­kik, akik a ..momvesztgetők Zsoltijában** állot­tak. most a f»agyw*4g kurlurétetére törnek „a mármarosi vidékről világgá szalasztott amerikai tőzsér dollárjainak enyhe árnyékában". Nem igen lehet kétség aziránt, hogy a nős lelen vád, amely kellős megvesztegetettséget hirdet, egyet a mozi­sok, egyet a színházi tröszt részéről, a liberális sajtót akarja meggyanúsítani. Sajnos, a Nemzeti Újság, amely ma ezzel a kérdéssel foglalkozik, nem áll elő konkrétumokkal és nem kiáltja ki, hogy melyik liberális orgánum mit kapott ennek vagy amannak az üzleti érdeknek a védelmében. Akár a mozisok, akár a színházi tröszt fizette meg valakinek, vagy valakiknek a tollát igenis ez a nyilvánosság elé tartozik és pedig a nevek­kel és a kapott pénzösszegekkel együtt, dr Est­ina erre a helyes útra lépett. Annak­idején, amikor a Domcsányi-féle mozirendelet ellen küzdöttek érdekeik védelmében a régi, ,zsidó" mozi tulajdonosok és memorandumban tiltakoztak a rendelkezések ellen, amelyeket jog­fosztásnak tartottak. Tomcsányi minisztert ebben az ügyben meleg tapsokkal ünnepelte a túloldali sajtó , annál meglepőbb, hogy ma, amikor d. Est neveket és összegeket közöl azokról a lapok­ról, amelyek a Mozgóképtulajdonosok Egyesületé­nek memorandumát pénzért közölték, ez a név­sor és ezek az összegek a következők: UjBarázda 20.000, UjLap 10.000 19 UjNemz­edék 30.000, 99 Szózat 20.000 19 Virradat 30.000 99 NemzetiÚjság 30.0001* A közérdek védelmét megfizettetni akkor Emu szabad, akkor sem erkölcsös dolog, ha egyéb­ként belső érzések ösztökélték erre az újságot Hova tűnt azonban a keresztény erkölcs akkor, amikor ezek az újságok ünnepi cikkekben öm­lengtek, a keresztény és nemzeti gondolát diada­lának hirdették a Tomcsányi-féle intézkedéseket, a mozijognak politikai érdemek szerint való ki­osztását és ugyanakkor, ugyanannak az újság­számnak nem is túlságos távolba eső oldalán a ..zsidó** mozisok tiltakozása, .jajkiáltása jelent meg. Hogy a szerencsétlen, naiv olvasó milyen lelki harcot vívhatott magában a lélekből fakadó és a megfizetett véleménynek egy újságszámban való olvasásakor, azt intézzék el ezek a lapok ol­vasóközönségükkel , de engedtessék meg nekünk, hogy vakmerőségnek nevezzük, hogy az egyik ilyen "újság, amelynek nyilván kötelessége saját üzleti ügyeit ismerni, a mozivesztegetők zsoldjá­­ról szaval. Nem tudjuk azonban, hogy teljes-e az a névsor, amelyet d. Est közöl. Ila nem teljes, ám a nem leplezetten, nyíltan, nevekkel és összegek­kel megvádolt újságokon a­ sor : egészítsék ki a névsort. Igenis, kötelességük megnevezni azokat a liberális újságokat, amelyek talán szintén kap­tak pénzt, talán szintén áruba bocsátották a vé­leményükes talán szintén sápért szegődtek a köz­érdek védelmére, írják m­eg, leplezzék le azt is, hogy kapott-e pénzt és mennyit a Vitául A nemzetgyűlés szombati ülésének egy je­lenete idéződik emlékezetünkbe. Rakovszky Ist­ván kemény, férfias ostorcsapásai hullottak a ki­viteli botrány hősei felé, amikor félénken, ijed­ten megszólalt az egyik megvádolt képviselő: — Hát mit csináljak ? Rakovszky pedig egy gesztussal kurta fél­kört húzott, amelybe bekerítette az ellenzéki kép­viselők csoportját és önérzetesen jelentette ki : — Miért vádolnak meg csupán négy képvise­lőt és miért nem vádolnak meg bennünket, többieket. A mozivesztegetők zsoldjából, látjuk, kik ré­szesedtek, van- legalább látjuk, kiket vádolnak meg a megfizetettséggel és a Rakovszky István önérzetével kérdezzük mi is, hogy miért éppen ezeket vádolják és miért nem bennünket is .2 Szombat

Next