Világ, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

gltUmmBugf S»Ha dötdTar tal­­:„ Andráncy-ut 47. sz. Bőfisszéei árak Magyarországban: Egész évre 660 kor., félévre 340 kor., negyed­évre 170 kor., egy hóra 60­­kor. A „VILÁG* megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten,vidéken és pályaudva­­rokon 3K, Ausztriában 3 magyar K. mnnr vlL/A& — „ _ feiv&taraefc Buoapeetee % ' JOÁG Hbdóhivatalában,' Bloe&jwr 81mi­an Bokor, Benkó és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Greopold Gyula, Leopold Cornél,' Schwarz­z József, Siklay, Mezei Antal, Mos­se Rudolf, Eckstein Bornál hirdetési iro­­d­ák­ban Bécsben: Hausenstein és Vogler, ML Dukes Nachfolger, Rudolf Mosse. XII. évfolyam Budapest, KEDD 1921 november 1. 244-ik szám Sándor király váratlanul érkezett vissza Belgrádba Lengyelország támogatja a kis-entente-ot Nehéz érák A" külpolitikai helys­é"a alakulása igen súlyos problémák elé állíto­tta a kormányt és a nemzet­gyűlést, olyan­­npriflémák elé, amelyeknek meg­oldási formája egyelőre még nem bontakozik ki. A külpolitikai helyzet kétségkívül enyhült azáltal, hogy a nagy-entente intervencióra szánta el ma­gát a kis-entente-nál és elég világosan kifejezte azt az álláspontját, hogy Magyarországgal szem­ben nem ad szabad kezet a kis-entente államai­nak. Prága és Belgrád befejezett téngek elé akar­ták állítani a nagy-entente hatalmait a mozgósí­tás elrendelése és keresztülvitele által. Azonban a gyors cselekvés politikája ezúttal nem hozta meg a várt sikert, viszont nem szabad elfeledkezni arról, hogy az intervencióval egyidejűleg a nagy­­entente hatalmat bizonyos fokig honorálták és magukévá tették azokat a követeléseket, amelye­ket a kis-entente kormányai állítottak fel a nagy­­entente követelésein, vagy legalább a nagy-entente­­formulázott követelésein felül. A mai esti lapok­nak félhivatalos helyről nyert értesülései főleg két irányban hangsúlyozzák ezt az eltolódást. A nagy-entente a szombat délelőtt átadott kollektív jegyzék szerint csak Károly király trónvesztésé­nek proklamálásét követelte, de a kis­entente követei ugyanakkor átadott szóbeli jegyzéke már a Habsburg-ház detronizálását sürgette, és min­den jel szerint a nagyköveti konferencia magáévá teszi ezt a posztulátumot. ... . Parisból jelentik ! Mivel Károly király vonakodik lemondani és Magyarország terüle­tét elhagyni, a nagyhatalmak értesítették Ma­gyarországot, hogy a kis-entente készülődé­seivel nem fognak szembeszállani, ha K Károly király lemondása tovább is elhúzódnak. Ro­A Neuer Freie Presse jelenti Begrádból. Jól értesült forrásból származó k­ooronációk szerint, Bukarestből a jugoszláv kormányhoz intézett újabb jegyzék érkezett Belgrádba. Ez Belgrádból jelentik: Sándor királynak és Pasics miniszterelnöknek váratlan visszaérke­­zése az itteni politikai körökbe*­*'amelyek a király visszaérkezéséről nem voltak infor­melisrádból jelentik. Az itteni lengyel követség a leghatározottabban megcáfolja a lapoknak azt a hírét, mintha a lengyel kormány kijelentette volna, hogy Lengyelország a Habsburgok restaurálásának kérdésében nincs érdekelve. A lengyel követséget felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a lengyel kormány a kis-entente-ot a Habsburgok restaurá­lása ellen elfoglalt álláspontjában mindenesetre tá­r Daily Mail ,,A cseheknek türelemmel kell lenniök" címmel cikket közöl­t a magyaarországi helyzetről. A cikkben elmondják, hogy most, ami­kor Károly király abszurd kísérlete iljs ciúfosan —­ fogsággal — végződött, véget ért a zipzavar, amely Magyarországon a külföld szemében eddig forrt. A nagyköveti konferencia is megmutatta, hogy kellő helyen és kellő eréllyel fogta meg az A szerb nem­zetgyi férfi tegnapi ülésén majd­nem valamennyi képviselő résztven. A karzato­kat is teljesen megtöltötte, s közönség feszülten várta a korniánnr ngyfokozatát a magyarországi eseményekről. Trifkovics, a miniszterelnök he­lyettese, a következő kormánynyilatkozatot tette:­­ — A többesztendős háború után népünk bé­kére vágyik. Kellemetlen csalódás ért bennünket áprilisban, mikor Károly király ekőszben tért vissza Magyarországba. Akkor szövetségeseinkkel­­ egyetértve meghiúsítottuk Károly, király, puccs­mánia, Csehország és Jugoszlávia képviselői Szóbelileg sürgették a magyar külügyminisz­­­­ternél, hogy haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket a Habsburgok trón­­vesztésének proklamálására. (Magyar Távirati Iroda.) a jegyzék lehetőleg még erőteljesebben kifeje­zésre juttatja a kis-ententónak a magyar kér­désben elfoglalt változatlan álláspontját. (Ma­gyar Távirati Iroda.) múlva, igen nagy feltűnést keltett A lap tudó­sítójának értesülése szerint a király a szkup­­stina csütörtöki ülésén leteszi az alkotmányra az esküt és átveszi az ország kormányzását, riogatni hajlandó. A lengyel követség megcáfolja továbbá az olasz lapoknak azt a hírét, hogy Len­gyelország azért nem csatlakozhatik a kis­entente­­hoz, mert ez agresszív tendenciákat követ. Ellen­kezőleg, Lengyelország bármikor hajlandó a Cis­­entente-hoz csatlakozni, mert ennek érdekei szo­ros kapcsolatban vannak Lengyelország érdekei­vel. (MTI.) ügyet, Európa békéjét ez a kérdés most már nem veszélyezteti. Benes cseh miniszterelnök legyen egészen nyugodt afelől, hogy hazája biztonságá­nak főkezességeit, nevezetesen Károly király le­mondását és Magyarország leszerelését a nagykö­vetek konferenciájának diplomatikus tevékeny­sége el tudja és el fogja intézni, tehát egyáltalán fölösleges a kis-entente kardesörtetése. (MTI.) kísérletét. Most Károly király újból megpróbálta, hogy a magyar trónt elfoglalja. Mi is, a cseh köztársaság is, tekintettel népeink izgatottságára, kénytelenek voltunk azonnal megtenni a szüksé­ges diplomáciai lépéseket, melyekben Románia is csatlakozott hozzánk. Elégedetten állapítjuk meg, hogy akciónk megnyerte a nagy­ entente hozzá­járulását. Megegyeztünk abban, hogy Károly ki­rály magyarországi tartózkodását casus bellinek tekintjük. Románia is erre az álláspontra helyez­kedett, sőt Olaszország is kijelentette, hogy­ én- A nagyhatalmak újabb jegyzéke Ma délelőtt |$róf Bethlen István minisodert-lmak budap asti kö\^teij[»ir*tenx az­­ábbi elnöknél megjm­entek az entente-írt^irafel- ; 1 fel A szövetséges nagyhatalmi Magyarországon léimi tiplomá­ciai képviMmM^KttXkHerenciájától. 0 --p ■ " Van szerencsénk Nagyméltóság nÁík tptCSRtkktp „A nagykövetek tmács^Án^fff^gelégedéssel látta, imgy a macsyar kormány töfjjjfjfe­­lelő intézkedéseket tett a?&ptéjből? Imy Károly exkirály újabb kis ég­eténél vessen, ennek dacára nt^eUzrfpf^^,^\ogy mindeddig, a magyar kortkorá­ ~ virgjm frfj ele­get a szövetséges halal­da W $aS|‘^/Jw1­ if*j Aatának, amely a trónveszti fá fcpQfS&fKklásának szükségességéről szól. A\ t^nr^^fró^elmondás, amelyre, úgy látszik, rá akarja bírni a*’3' exkirályt, nem tekinthető ezen határoz fit végrehajtásának. A nagykövetek tanácsában­­képviselt szövetséges államok aggodalommal vannak el­letve a növekvő izgatottság miatt, amelyet a restaurációnak ezen újabb kísérlete a Magyar­­országgal szomszédos államokban előidézett, és tevékenyen közreműködnek annak lecsilla­pításában. Ugyanezen célból felszólítják a magyar kormányt, hogy haladéktalanul prokla­­málja Károly exkirály trónvesztését és hogy ezt a trónvesztést — a nagykövetek tanácsá­nak 1920 február 4-én és 1921 április 1-én hozott határozata értelmében — terjessze ki egyidejűleg a Habsburg-ház valamennyi tagjára. A tanács elvárja, hogy a magyar kormány, hozzá akarván járulni az általános béke fenntartásához, haladék nélkül hozzálát ezen hatá­rozat végrehajtásához. Fogadja stb. Castagneto s. k. Hohler s. k. Fouchet s. k. Tekintve, hogy a magyar kormány az ország jelenlegi súlyos helyzetében, melyet a szomszéd országok egyre fokozódó katonai intézkedései idéztek elő, rá van utalva a szö­vetséges nagyhatalmak támogatására, a kor­mány számára jelenlegi kényszerhelyzetében nem volt más választás, mint a nagyhatalmak­nak ezt az újabb határozatát elfogadni. A helyzet ismertetése után a miniszter-­­ tanács idevonatkozó határozatát egyhangúlag hozta meg, amiről a magyar kormány a szö­vetséges nagyhatalmakat azonnal értesítette és ezt a választ a cseh köztársaság, a S. H. S. és a román királyság budapesti képviselőivel is még a mai nap folyamán közölte. Minthogy az entente-nagyhatalmak kí­vánságuknak a törvényhozás által való elfo­gadására záros határidőt­ szabtak, a kormány a nemzetgyűlés sürgős összehívása iránt a szükséges intézkedéseket megteszi. (MTI.) Párisi jelentés az entente budapesti lépéséről Románia újabb jegyzéket küldött Belgrádba A cseheknek türelemmel kell lenniök Trifkovics a kis-entente követeléseiről A kis­entente fölsorakozása által előállott magyar belpolitikai szituáció kibonyolódási lehe­tőségeinek mérlegre vetésénél fontos szerepe van egy lélektani momentumnak. A mozgósítás anyagi terhei és egyéb kockázatai következtében a kis­­entente rövid határidőhöz fog ragaszkodni a pro­­grammjába fölvett pozitív célok elérésénél. A ma­gyar politika tehát szinte egyik napról a másikra lesz kénytelen állást foglalni az elébe vetett új problémákkal szemben és ez sokkal nehezebb számára, mintha mód adódnék arra, hogy foko­zatosan, lépésről-lépésre történnék meg az át­orientálás. Viszont nem szabad elfelejteni azt, hogy idáig elfoglalt álláspontja által senki nem érezheti kötve magát ma, amikor egy váratlan és rendkívül súlyos vis major lépett föl parancso­­lóan a magyar politikában. Ezzel a vis major­ral szemben nem lehet feszegetni azt a jogi kérdést, hogy az új követeléseket alátámasztja-e eléggé a trianoni béke paragrafusainak sorozata. A jogi kérdést teljesen árnyékba borítja az a ténykérdés, hogy a most fölvetett követelések mögött ugyan­azok a hatalmi faktorok állanak, amelyekkel a magyar politika kénytelen volt számolni akkor, amikor becikkelyezte a békeszerződést. Jogi ér­vekkel nem lehet hatalmi faktorokat kiegyen­súlyozni és a nagy-entente részéről, sajnos, nem igen lehet többet várni annál, mint hogy­­meg­keresi a középutat a kis-entente követelései és a trianoni paragrafusok kép"

Next