Világ, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

nek a megállapodásnak értelmében fogja befo­lyását érvényesíteni. :— Akciónk eddigi eredménye, hogy Karóin királyt el kell távolítani Magyarország területé­ről és ki kell szolgáltatni a mgy-enterite-nak. Ez azonban nekünk nem elég, sem a cseh köztársa­ság ezt el nem fogadja, amíg azok a hivatalos magyar körök, amelyek utolsó percig Magyar­­ország törvényes uralkodójának tekintik Károly királyt, továbbra is uralmon maradnak. — Ha meggondoljuk, hogy a mi célunk a végleges, tartós béke, akkor kormányunknak kö­telessége, hogy­ szövetségeseivel egyetértve, ki­vívja az állandó béke szükséges biztosítékait. Megpróbáljuk ezt a kérdést békésen megoldani. Ha azonban szükségessé válnék, hogy nemcsak a magunk, hanem egész Európa békéje érdekében a legvégső eszközökhöz nyúljunk, attól sem fo­gunk visszariadni. Ezután az egyes pártok képviselői szólaltak fel, akik egyhangúlag helyeselték a kormány magatartását. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz (MTI.) Mindössze négy helyen­­... Editál cseh honvédelmi miniszter kijelentette a sajtó kép­viselőinek, hogy a mozgósítás rendben folyik. Müt­dössze négy helyen támasztottak zava­rokat felelőtlen elemek. A csehek rálőttek közegeinkre Illetékes helyről nyert értesítés szerint. Hernád­­vécse közelében a csehek rálőttek a határszolgálatot teljesítő közegeinkre. (MTI.) Íjász A császár titokzatos látogató! Hollandiából Londonra érkezett értesülések szerint — melyeket fenntartással közölnek, — Ká­roly király budapesti kisérlte-«fején Vilmos volt A Magyar Távirati Iroda magánjelentése sze­rint az Abend a következőket írja: Windischgraetz urat, a burgonyaherceget, akit királyi kebelba­rátja szolgálatában tett „diplomáciai utazása", köz­ben néhány nap előtt Egerben letartóztattak és Prágába szállítottak, tegnap három titkos rendőr fedezete alatt Pozsonyba kísérték és itt a felsőbb hatóságok utasítására internálták. Tegnap éjjel Pozsonyban házkutatásokat is tartottak. Dr. Duka Bélá, a magyar egyetem volt tanárát, Tobler plé-A Magyar Távirati Iroda jelenti. Egyik sop­roni újság híradása nyomán a fővárosi sajtóban napvilágot látott az a hír, hogy Ostenburg őrnagy, kísérletének sikertelenségét látván, maga állt csa­patai élére, öngyilkos akart lenni és­ a golyózápor­ban kereste a halált. Ez a hír nem­ felel meg a valóságnak. Ostenburg ügyén­ek rosszra fordultá­val vonatra szállt és menekülni próbált.’ Alidőn Tatán azt a hírt kapta, hogy Komárom felől is el van zárva az út, Ostenburg őrnagy megszökött a vonatról és elfogatásakor a szótok között egy pin­cében, cigilruhában, remegve találtak rá. Csak le­tartóztatása után kérte meg őrzőit, hogy ismét katonaruhát ölthessen. Ezt a kérését teljesítet­­ték is. Hasonló módon járt el Lehár ezredes, aki Tatára való érkezése előtt már a vonaton polgári ruhát öltött és amidőn a király kíséretében volt politikusok megdöbbenve kérdezték, hogy csak nem akar elmenni, kijelentette, hogy nem lesz bo­lond magát agyonlövetni. Lehár valóban leszállt a vonatról és szökve hagyta el a királyi párt. Tudvalevő, hogy Ostenburgot ezredessé és Lehár­ tábornokká nevezte ki a soproni elindu­láskor a király. E zsoldosok hűsége azonban csak addig tartott, amíg jutalomra és sikerre lehe­tett német császár lakóhelye közelében ismeretlen hajó horgonyzott és a császár több titokzatos lá­togatást fogadott: Jánost, volt képviselőt, Bartat volt főjegyzőt, Lip­­csey kegyszerkeresekedőt, Grüneberg ketegyárost és a keresztényszocialista párt titkárát elfogták. A prágai lapok jelentése szerint a kassai rendőrigazgatóság az Esti Újság nyomdájában és­­szerkesztő­ségében házkutatást tartott. A lap meg­jelenését az utóbbi időben betiltották. Katona Gyulát, az Esti Újság szerkesztőjét és a Kassai Napló szerkesztőjét, valamint a kassai villamos­vállalatok egyik ellenőrét elfogták. (MTI.) remény, de otthagyták a maguk válasz­totta­­zász­lót, mihelyt áldozattal járt volna a kitartás. A királyi pár nem lát szükséget fehérneműben !4 Egyes lapokban hangulatot keltő közlemé­nyek jelentek m­eg arról, hogy a királyi pár, amely tudvalevőiét­ repülőgépen, érkezett meg Ma­gyarországba, far­kó­né pitiben és ruhában szükséget szenved és, hogy e tekintetben intézkedések egy­általán nem történ­tek. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalm­azták annak közlésére, hogy a királyi pár Tihanyban fehérneművel és ruhával teljesen el van látva s a királyi pár vagy környezete részéről semmiféle panasz hivatalos helyre nem érkezett. Newton lord a kormány megalakulásáról Az angol lapok még mindig aránylag sok helyet és figyelmet szentelnek Károly király ügyének, ille­tőleg a Károly király kalandja nyomán előállott ma­gyar helyzetnek. Így a Times most lord Newton erre vonatkozó levelét közli, aki elmondja, hogy túlzás nélkül azt lehet mondani, hogy Horthy kormányzó és a magyar kormány az eléttük táruló óriási nehézsé­gekkel szemben oly határozott magatartást tanúsítot­tak a­ királlyal szemben folytatott akciók folyamán, hogy megakadályozzák egész Középeurópa konflag­­rációját. (MTI.) Windischgraetz herceget a csehek internálták Ostenburg nem akart öngyilkos lenni V­ILÁG -fstT­Kedd 9 T92 T. 't fő’pg a­ Ba? %. ---———— A királyi pár holnap éjjel száll hajóra 14 királyi párt Tihanybók a „WMdttif­htMöJará virradó éjszaka Dunaföldvárra szállítják el, ahol a már odaérkezett Glounporm anggp'ogyunaszád fogja fölvenniAz odaszállításról a jelenleg Ti­hanyban időző angol, francia, a1 olasz ezredesek gondoskodnak. A­­ magyar kormány határozottan kikötötte, hogy az egész akció a király méltóságának, vá:,a­irályság eszméjének sérelme nélkül tör­ténjék. / V * ti • 1 , •• * 1 9 Haller István a szent koronáról a magyar katolikus egyetemi ifjuság ele gen»-» teleinek küldöttsége ,kereste fel ma este a Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Pártját. A küldöttség szónoka, Kollár Gyula, a kietkező beszédet mondotta: — Ma van az őszirózsás forradalom évfor­dulója. Három év választ el bennünket attól a naptól, amelyen egy lázadó csoport­­a hatalmat magához ragadta és a magyar történelem útját az ezeréves hagyományoktól elhajlítani akarta. A merénylet nem sikerült és kilenc hónap után az ország szekere ismét a helyes vágányra került. . Boldog örömmel és megnyugvással láttuk, hogy a belénk oltott hagyományok, különösen pe­dig a magyar szent koronának évszázadokon át kialakult, nagyszerű tana a nemzet életerejével újabb, kétségtelen igazolást nyert. A szomorú évfordulón mégis azt látjuk, hogy még ma is vannak, akik a nemzeti újjászületést zavaró minden eseményt felhasználnál,,, hom­ a pusztító tűzből egyszer kimentett szent koronát abba ismét visszalökjék . A katolikus egyetemi ifjuság testületét elvár­ják azoktól, akik, mint a nemzet megválasztott képviselői, a szent korona egységes testének egyik részét alkotják, hogy bármilyen nehéz viszonyok közé sodródjunk is, a test egészének csorbiztat­­lansága és méltósága fölött őrködjenek, mert ma­gyar feltámadást csak addig remélhetünk, amíg e szentséggé magasztosult kincs fényét és épségét megőrizzük. A katolikus egyetemi ifjúság testületei tilta­koznak azon hangnem és modor ellen­, mellyel a szent korona méltóságát sértették. S tent’yékmnt ötyének,­­ reprezentánsai egyúttal a nem­zet szuverenitásának őrei is legyenek. Az üdvözlőbeszédre Háttér István a követke­zőket válaszolta : " Mindaz, amit elmondottak", mindnyájunk lelkében élénk visszhangot keltett. Annál is in­kább, mert mindaz a tisztelet és bensőséges rajon­gás, amellyel önök viseltetnek a szent korona iránt, az mibennü­nk is él. Mindannyian tudjuk, hogy ma jóformán ez az egyetlen kincsünk, amely a történelmi Magyar­­országot reprezentálja és ehhez a szent koroná­hoz fűződik minden reménységünk az .integer Magyarországban, amelyért őseink annyi vért áldoztak és annyi munkát fejtettek ki és amelyért mi is hajlandók leszünk vért, fáradtságot, lelke­sedést, mindazt, ami egy nemzettől telik, áldozni. A szent koronát abban a dicsfényben, abban a tiszteletben és szent rajongásban kell­­megtartani, amelyet az megérdemel, amelyben apáink és mi magunk is tartjuk és amelyben kell, hogy meg­tartsák a késő utódok is. Ebben a súlyos időben, amely ránkszakadt, azt hiszem, hogy az ország nagy többsége és a hivatalos, tényezők mindegyike át van hatva attól a tudattól, hogy mindazt, amit át tudtunk men­teni a világháború zavarán és így elsősorban a szent koronának tiszteletét, meg kell őriznünk és tovább kell plántálnunk mindaddig, amíg egy magyar van. Mi is konstatáltuk azt, hogy egyesek elfeled­keztek arról, amivé­ a szent koronának tartoznak. Én hiszem, hogy ők is észre tértek már és belát­ják, hogy az ország ügyét nem lehet szolgálni . Um.­fcaMBft is színté teismaélés. eláruló szavakkal beszélnek eseményekről, ame­lyek fölött kétségen kíívü­l végtelen sajnálkozá­sunknak és szomorúságunknak kell, hogy kifeje­zést adjunk. Mi azt hisszük, hogy bármi történt az or­szágban, bárminő súlyos eseményeket idéztek föl, mindezeket az eseményeket túl fogjuk élni, ezek­nek minden súlyos konzekvenciáit ki fogjuk he­verni, mert éppen a szent korona,­­ hüvely már annyi viszontagságon ment karrsztül, az ad ne­­künk reménységet arra, hogy e sok viszontagságot ért nemzet is újra éledni fog és mindazt, amit elvettek tőlünk, vissza fogjuk szerezni. Kell azonban, hogy minél­ többen és főként az ifjúság egész komolysággal és egész erkölcsi épséggel őrizze meg mindazt a tradíciót­, amelyet belé nevelt a magyar história, amelyet látniok kell, mint példát, mindazoktól, akik a nemzet élén állanak, kell, hogy az ifjúság nagy és súlyos kö­­telességének tudatában tegyen és akkor, amikor elhangzik a komoly hívő szózat, ott álljon, nem egyik vagy másik érdek szolgálatában, hanem az integer Magyarország védelmére és kiküzdésére. Én hiszem, hogy ott mindannyian együtt le­szünk, az egész magyar nemzet összeforrva várja azt az időt, amikor minden csorbát­, ami rajtunk esett,, kiköszörülhetünk. Sf«h»s*a® e «9 mm­m « mmmmm Poincaré­­ és felesége tegnap este indultak el Parisból Lon­donba, a londoni egyetem jaephivására.­­ Német szakszervezeti vezetők­­és technikusok küldöttsége Parisba érkezett, hogy a francia szakszervezeti vezetőkkel és technikusokkal tü­nápsolezzék­ annak a tehetőségéről, hogy a ném­e Fahia Adadé fok hhgistm vehetnének részt Észak-Franchévésittg. feldtíst vi­­déke bizonyos részének tíjjáépitéséh. * ból. Az M letartóztatott politikus Gró­f'.I­orony Gyula, Rakovszky István, gróf Sigray Antal, Beniczky Ödön és Friedrich István ellen, akik mind le vannak tartóztatva, mint is­meretes, bűnügyi vizsgálat van folyamatban. An­­dráséyék előtt vasárn­ap délelőtt hirdette ki Szi­tássá főügy­ész’helyettes a letartóztatást elrendelő végze­s*7'' ’ Andrássynál benn járt vasárnap a felesége és a jogtanácsosa, dr. Heltebrand János. Rakovszkyt a leánya, Rakovszky Zsófia láto­gatta meg Bonta Károly ügyvéddel. Rakovszky­ könyveket kért az ügyvédjétől. Beniczky Ödön Zboray Miklós volt képvise­lőt nevezte meg védőügyvédjéül. Az ügyészség az erről szóló értesítésben azt is közölte Zborayval hogy a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény, valamint az 1920. évi I. tc. alapján indult meg az eljárás Beniczky ellen. Friedrich, István letartóztatásával kapcsolat­ban egyik lap azt írja, hogy Friedrichet a büntetőtörvény 161. szakaszába ütköző jogtalan toborzás vétségével vádolják. A király közeledésé­nek hírére —­ a vád szerint — Friedrich a Gábor Áron-körben toborzó beszédet mondott. Friedrich ügyvédje, Polónyi Dezső, az említett hétfői lapban kijelentette, hogy Friedrich a kifogásolt beszédet a Gábor Áron-körben nem mondotta el. Érdekes, hogy míg a letartóztatott politikusok" mindegyikének védője van, addig gróf Andrássy Gyula kijelentette, hogy nincs szüksége védőre, mert ő maga is el tudja látni védelmét. Rakovszky és Friedrich napjában többször tanácskoznak vé­dőikkel, Bonta és Polónyi ügyvédek úgyszólván állandóan a fogházat látogatják. Hozzátartozóikat azonban csak kivételes esetekben fogadhatják a letartóztatott politikusok, magánfeleket pedig egy­általán nem. Rakovszkyt az utóbbi napok esemé­nyei nagyon megviselték, gyengélkedik és fogsága alatt kiújult régi vesebaja is. — Gróf Tisza István emlékezete. Gróf Tisza István tragikus halálának harmadik évfordulóján a­­ miniszterelnökség tisztikara és az Országos Tisza­­i emlékbizottság kegyeletesen hódolt a nagy államférfi­­ emlékének. A miniszterelnök budai palotájában ma délben leplezték le a gróf Tisza István emlékét meg­­­­örökítő táblát. Az ünnepély kezdetén a jelenlevők a­­ miniszterelnöki palota lépcsőházába vonultak az­­ emléktábla elé. Az emlékbeszédet Bárczy István mi­­­­niszteri tanácsos mondotta a­ miniszterelnökség tiszt­viselői kara nevében. Rövid áttekintést nyújtott Tisza politikai és parlamenti működéséről és kegyeletes sza­ I­vakkal hódolt Tisza István emlékének. Beszéde befe­jeztével lehullott a lepel a Kisfaludi Stróbl Miklós alkotta márvány-emléktábláról, melynek felső részébe kardot tartó turulmadár kapaszkodik, alul pedig a magyar címer áll, középen ezzel a felírással: „Gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök emlékére, aki a hazáért élt és érte vértanúhalált fialt.“ Délután az Országos Tisza-emlékbizottság rende­zett Tisza-ü­nnepet a Nemzeti Társaskör helyiségében. Az ünnepséget, amelyen nagy és előkelő közönség vett részt, Beöthy Zsolt nemes és lendületes beszéde nyitotta meg. Diána Vadász Lipót mondotta el a gyászbeszédet, amelyben Tisza történelmi szerepét méltatta. Az ünnepség Lőrinczy György és Vargha Gyula Tisza pipjékét magagAtaló gcj­s.c.lilek előadásával végzől

Next